azzal a szépséghibával, hogy a németeknek a fő front végig a nyugati volt.
a monarchiának az orosz volt a főfront, de mindig volt mellette egy másik, néha kettő is - először a szerbek, aztán az olaszok, végül a románok
a törökök is párhuzamos háborút vívtak a kaukázusi mellett előbb a sínai félszigeten, majd palesztínában, s közben időlegesen, de igen nagy intenzitással gallipolinál
az oroszokat már csak a méreteik miatt is időbe telt leamortizálni, egyébként az a 3,5 év nincs 3 teljes év se, mert a kerenszkij offenzívával gyakorlatilag befejezték az aktív hadműveleteket, utána a bolsevikok miatt minimális ellentevékenységet fejtettek ki (ha éppen a hadosztály szovjetje megszavazta)
De az az ajánlat amiről beszéltem, 1899-es. Nem ismerem az akkori pontos gazdasági és katonai mutatókat de kizártnak tartom, hogy akkor Németorszég elbánt volna-e egy kétfronots háborúban a franciákkal és az oroszokkal.
" Nem volt acélba öntve, hogy Anglia örökké meg tudja őrizni a fölényét, hiszen többször újra a startvonalra kellett állni a technikai áttörések miatt. (Dreadnought, turbina stb.)
A németek egyre nagyobb veszélyt jelentettek a briteknek. Nehezen belátható, hogy az újabb szuper dreadnoughtok gyártásakor mekkora fölényt tudtak volna a britek megőrizni."
nehéz úgy fogócskázni az erdőben, hogy az ellenfél minden fánál házban van, te pedig sehol.
A Másik butaság pedig régi ósdi elvek alapján való osztályozása az embereknek. A fenotípusért arc/fejformáért főként a haplotípusok aránya a felelős a génszerkezetben. A DNS-t persze Adolfék idejében nem ismerték, az antropológia gyerekcipőben járt még, innen a sok hülyeség. AZ E1B1 udvariasan mediterránnak nevezett génje valójában a fekete emberekkel való rokonságot jelenti. E1b1* is likely to have originated in the highlands of East Africa's Ethiopia, as this is the place with the highest frequency of this haplogroup. It is the ancestor of the majority of E subclade lineages existing today http://en.wikipedia.org/wiki/Haplogroup_E1b1_(Y-DNA)
Magyar Osztrák Balkáni és D-német populációban is jelen van ez az afro gén. PL: onnan a vaskos széles ronda magyar orr is (néger tülök orr hatás hazai bekeveredésének külső megnyilvánulása.), sajnos az emberek 80%-nak széles az orra az országban.
Britannia ipara elavult volt, a 2. ipari forradalom nagy vesztese volt. A gyárakban a meghatározó erőforrás (60%) még mindig a gőzgépek ereje, Míg USA és Német gyárakban ( 88 ill. 80% ) a 3fázisú villamos motor.
Angliának nincsen saját elektrónikai iparea, ami kevés van azt főként mind az amerikai General Electric tulajdonában áll. Komoly autógyártással sem rendelkezik, robbanómotorok gyártása terén pedig csak a harmadik Európában. A világ10 legnagyobb ipari konszerne között nincsen Brit. Ipara még 2. legnagyobb a kontinensen, azonban ez apró sok kisebb vállalkozás összessége teszi ki, ami miatt rossz a versenyképessége. Az Egyesült királyság egyre kevésbé volt exportképes a kontinensen már.
The German Epire came to rival Britain as Europe's primary industrial nation during this period. Since Germany industrialized later, it was able to model its factories after those of Britain, thus making more efficient use of its capital and avoiding legacy methods in its leap to the envelope of technology. Germany invested more heavily than the British in research, especially in the chemistry, motors and electricity. The German cartel system (known as Konzerne), being significantly concentrated, was able to make more efficient use of capital. Germany was not weighted down with an expensive worldwide empire that needed defense. Following Germany's annexation of Alsace-Lorraine in 1871, it absorbed parts of what had been France's industrial base.
Na ja, de mi is volt Chamberlain és Salisbury ajánlatának a lényege? Oroszország ellen akartak fellépni és szövetséget kötni Németországgal Kína miatt, akkor, amikor már létrejött a francia-orosz szövetség. Vilmos és Bülow persze, hogy visszautasították az ajánlatot, egyrészt mert a németeknek minimális érdekeltségeik voltak Kínában, másrészt pontosan átlátták, hogy ha Oroszország ellen fellépnek, az háborúhoz vezethet Fro. ellen is, ami veszélyezteti Elzászt. Mindezt a britek kínai érdekei miatt. Persze, hogy nemet mondtak. Ráadásul ez volt az az időszak, amikor a német világpolitikia bontogatni kezdte a szárnyát, és a 3 európai igazi nagyhatalom (Anglia, Fro., Oroszo.) között lavírozott, de sosem kötelezte el magát egyik mellett sem, csak ad hoc ügyekben állt egyik vagy másik mellé.
Ezek után a britek 1901-ben Marokkó felosztásával igyekeztek maguk mellé állítani a németeket, akik megint csak átlátták, hogy a britek egy francia-orosz német ellenes háborúba akarják belerángatni őket, ezért csak arra voltak hajlandóka, hogy felajánlották Angliának, hogy csatlakozoon a hármas szövetséghez.
A dolog akkor került le a napirendről, amikor Japán önként ajánlokozott fel a briteknél arra a szerepre, hogy keleten megleckézteti Oroszországot, aminek az eredménye az 1902-es brit-japán szövetség, és az orosz-japán háború lett.
Tévedsz. A britek felajánlották a közös brit német vezetésű Európa koncepciót (a britek szerint ez vagy 50 éves békét hozott vona), de II Vilmos visszautasította a flotta építés mérséklését.
Ez után történt a francia brit közeledés elindulása.
Sántít a példád, mert azt elfelejted, hogy a Belgium és Portugália nem voltak nagyhatalmak, nem veszélyeztették a status quo-t, Portugália gyarmatbirodalma évszázados volt, Belgium ráadásul brit garanciával rendelkezett, tehát nem volt szükségük erős flottára, miközben a németek pontosan arra törekedtek, hogy ezt a sq-t felrúgva újrarendezzék a világot.
És az eredeti felvetés is a német flottára vonatkozott, nem a belgára vagy a portugálra.
a portugáloknak például igen csinos kis gyarmatbirodalma volt afrikában, s goán keresztül india kereskedelmébe is betették a lábukat - és a ww1 előtt néhány ócska cirkálóból, meg rombolóból állt a flottájuk, de a belga se vitézkedhetett volna nagyon a tengeren. az osztrák-magyar flotta egy festői napfelkelte ideje alatt legyalulta volna mind a kettőt :) szóval nem így működött a világ akkor (sem). de a holland tengeri nagyhatalom is már csak a történelemkönyvekben volt 1914-re, indonézia viszont szép nagy gyarmatocska, ráadásul 1911-ben a világ olajkitermelésének 4 százalékát adta, mégse támadta be senki a hajóikat, se az olajtelepeket...
"valaki plíz magyarázza már el nekem hogy a "kereskedelmi érdekek védelme" tképp mit takar.."
-- Tegyük fel, Német Délnyugat-Afrikában néprajzkutatók kiderítik, hogy a herero törzs valójában háztartási hulladékot eszik és olajat hugyozik. A német kormány nagy örvendezés közepette kereskedelmi társaságot alapít, mely szemetet hajóz NDNyA-ba (DSWA) és olajat szállít visszafelé. Összeszedik a tőkéstársakat, megveszik a szükséges hajókat, megszervezik a kommunális szemét összegyűjtését és kikötőkbe szállítását. Kapitänleutnant von Dreckträger irányítása alatt elindul az első hajó DSWA-ba - és mit tesz isten, a hajó elvész Brest közelében. Miaszencség történhetett? Egy brit cirkáló elsüllyesztette. Miért? Mert most, hogy DSWA jelentősen felértékelődött, maga akar ott berendezkedni. Dél-Afrikából kiindulva nincs is az olyan messze, szemét Londonban is akad, a birodalom olajfogyasztása pedig növöget, jól jön tehát az neki magának. Miért tudta ezt megtenni? Mert a német kereskedelmi érdek mögött nem állt semmilyen tengeri erő, amely bármilyen mértékben költségesebbé tudta volna tenni ezt a brit próbálkozást. Megpróbálhatják a szemétszállító fregattokat, vagy micsodákat a kalózoknak és rablóknak fenntartott rombolókkal védeni, de a cirkálókat megkarcolni sem fogják tudni, tehát szopacs. Ha vannak cirkálóik, akkor már csak annál is erősebb hadihajók tudják csak ezt eljátszani velük és ha az is van, akkor a britek nem tudják kicsavarni a kezükből ezt a bizniszt. Általánosságban: ha elég költségessé teszik a kereskedelmi flottájuk basztatását a potenciális ellenségeik számára, akkor a kereskedelmi érdekeik biztonságban vannak.
Igen, annyi változott, de az antant cordiale nem egy öncélú valami volt, hanem konkrétan arra reakció, hogy Németország túl hatalmassá vált. 1903-ban a brit birodalom még Oroszország-ellenes politikát visz, de a marokkói válság hatására rájön, hogy választania kell egy főellenséget magának, mert kettőt nem tud kezelni egyszerre. Mivel Oroszország száját a japánok amúgy is elkenték, kézenfekvő, hogy aki a legveszélyesebb az európai egyensúlyra, azok a németek (brit szemszögből). Tehát a németek hadihajószámától függetlenül hadat kell üzennie, ha nem akar egy német Napóleon által egyesített kontinenssel szembenézni. Márpedig ezt 1809 tanulságain okulva nem akarta.
Érdemes még azt is észben tartani, hogy az I. világháborút megelőző évtizedek jelentős technikai fejlődést hoztak ezen a területen is. Nem volt acélba öntve, hogy Anglia örökké meg tudja őrizni a fölényét, hiszen többször újra a startvonalra kellett állni a technikai áttörések miatt. (Dreadnought, turbina stb.)
A németek egyre nagyobb veszélyt jelentettek a briteknek. Nehezen belátható, hogy az újabb szuper dreadnoughtok gyártásakor mekkora fölényt tudtak volna a britek megőrizni.
Ettől függetlenül persze alapvetően hibás volt az a német elképzelés, hogy a kontinentális hegemóniát önerőből képesek lehetnek kivívni.
"mert az én józan (?) paraszti eszem azt mondatja, hogy a kis országok, kalózok, rablók mittoménmik ellen bőven elég néhány romboló és No. nagyhatalmi státusza, mint elrettentő erő„míg a nagyhalak ellen (anglia, antant) nem volt elég az sem ha belegebednek a hajógyártásba 2 évtizeden keresztül."
Ebben igazad van, de azt nem láthatta sem Tirpitz, sem
Vilmos, amikor elkezdték a flottafejlesztést, majd beleugrottak a flottaversenybe, hogy ha lesz egy háború, akkor a fél világ elleneellen kell majd
megvívniuk. Az viszont látható volt, hogy a szigetország Anglia mindenből behozatalra szorul. És ha a tengeri kereskedelem ütőereit akarod elvágni a cirkálóiddal, vagy rombolókkal, akkor kellenek csatahajók is, amelyek megvédik ezeket a cirkálókat a brit flotta nagy egységei ellen. NA és az sem egy utolsó szempont ha ezekkel a monstrumokkal le lehet gyalulni a brit flottát és ezzel csökkenteni a különbséget a két flotta között.
nincs benne a topikcímben hogy mikor győzzön Hitler (18-ban, mint káplár győzhetett volna) :)
valaki plíz magyarázza már el nekem hogy a "kereskedelmi érdekek védelme" tképp mit takar..
mert az én józan (?) paraszti eszem azt mondatja, hogy a kis országok, kalózok, rablók mittoménmik ellen bőven elég néhány romboló és No. nagyhatalmi státusza, mint elrettentő erő, míg a nagyhalak ellen (anglia, antant) nem volt elég az sem ha belegebednek a hajógyártásba 2 évtizeden keresztül.
