A vákuumnak lehetséges, hogy van egy másik stabil állapota is.
A két tevepúp között ha a potenciálgát véges, akkor alagutazni lehet.
Vegyük a két mező szuperpozícióját, aminek következtében a Higgs-bozon oszcillálhat a két stabil állapot között. Az oszcilláció frekvenciáját a két szuperponált állapot energiakülönbsége határozza meg.
"In the twentieth century, in the modern theory of the weak interactions,the ether has been resurrected in a relativistic and quantum-mechanicalform. This new kind of ether—known as the Higgs field, after Peter Higgs,"
"The Meissner superconductivity effect serves as an important paradigm for the generation mechanism of a massM (i.e. a reciprocal range, λ M := h / ( M c ) {displaystyle lambda _{M}:=h/(Mc)} " ...
"The formation of cosmic strings is somewhat analogous to the imperfections that form between crystal grains in solidifying liquids, or the cracks that form when water freezes into ice. "
De ez csak egy hipotézis, semmi ráutaló / megerősítő jel nincs erre.
Ellenben ha mégis létrejön egy ilyen állapot, akkor a két tipusú vákuum határán egy "domain wall" jön létre, ami a "kozmikus stringhez" hasonló valami. Ezeket közös néven "topológiai defekt"-nek nevezik.
" completing the observations of the principal predictions of standard model and making us believe that the universe is, among other things, an electro-weak condensate."
"The Higgs mechanism occurs whenever a charged field has a vacuum expectation value. In the nonrelativistic context, this is the Landau model of a charged Bose–Einstein condensate, also known as a superconductor. In the relativistic condensate, the condensate is a scalar field, and is relativistically invariant."
Lawrence Krauss - Hidden Realities: The Greatest Story Ever Told.. So Far
"Higgs explains at the outset that the phenomenon of a gauge boson acquiring a mass via symmetry breaking “is just the relativistic analog of the plasmon phenomenon to which Anderson has drawn attention: that the scalar zero-mass excitations of a superconducting neutral Fermi gas become longitudinal plasmon modes of finite mass when the gas is charged.”
Phil Anderson And Gauge Symmetry Breaking Edward Witten
Megjegyzem, nem jogos az univerzum felrobbanását az ősrobbanással analógiába állítani. Ugyanis itt egy adott lokális esemény fénysebességgel való kiterjedéséről van szó, amely egy meghatározott pontból irányul meghatározott irányokba. Az ősrobbanással kapcsolatban nincs semmilyen meghatározott irány, kizárólag az idő iránya. Éppen a háttérsugárzás irány nélkülisége az egyik fő jellemzője.
"olyan messze van a Higgs bozon, hogy nem látható."
Ez a cikk félreértése. Ami messze van, az a hamis vákuum összeomlását elindító esemény, mely összeomlás - a gyorsuló tágulásnak, a sötét energiának köszönhetően - talán sosem ér hozzánk. A cikk által jósolt katasztrófa így tehát lokális (még ha nagy is a lokál), ezért sem nevezhető ősrobbanásnak, ami globális volt, meg nem is "ős".
Az a bizonyos higgs bozon van messze, amelyik egy fekete lyuknál beindítja a robbanàst. A robbanás fènysebességgel érhet ide, és így nem észlehetjük az ideérkezése előtt. De lehet, hogy már megtörtént, csak a nagy tàvolság miatt, még soká èr ide.
Itt azt írják, hogy olyan messze van a Higgs bozon, hogy nem látható. Azonban véget vethet az ismert univerzumnak. Már a fizikusokat is megőrjítette a PC, vagy minket néznek teljesen hülyének?
Tényleg nem bosszantásból, ez a modern fizika.. nem én találtam ki.
Ez jön le, miután elolvasol több tucat cikket a témáról. Ez van,
55:35 "because maybe we are living in a superconductor" Lawrence Krauss - Hidden Realities: The Greatest Story Ever Told.. So Far https://www.youtube.com/watch?v=BRNtcj6YRuc
Az, hogy mi létezik, vagy mi nem a Fizikára NEM tartozik
Hogy mekkora butaságot írtál nem baj ugye? Ha nem számítana, hogy létezik e a graviton akkor miért követelitek folyton a közvetlen kimutatását?
Nagyonis a fizikára tartozik. Nem létező dolgokkal operáltok, mint a téridő, szingularitás, a kvarkok vagy a Higgs bozon. Istent nem kellene belekeverni? Mert az sincs.
Az, hogy mi létezik, vagy mi nem a Fizikára NEM tartozik. A fizika a tapasztalatokból modelleket gyárt, és ha az jól működik, akkor meg van elégedve.
A létezés oldaláról a Metafizika illetékes. Számára szükségtelenek a számszerűsíthető tények.
A középkorban két részre szakadt tudomány csak úgy tud létezni, ha nem szól egymás dolgaiba. Ha mégis valaki megkíséreli, akkor az téves úton jár, s azt mindkét tudomány kikéri magának. Persze eme eltévelyedés nem ritka, még komoly tudósok is beleesnek ebbe a hibába (mindkét oldalon).
Más fizikai modellek fölállítása nem tilos, de hosszú idő telhet el, amíg egy újabb kiállja az idő próbáját, és jobban használhatónak tűnik mint a régi.
A Kopernikuszi modell pl. sokáig pontatlanabb eredményt adott (a körpályák miatt) mint a geocentrikus az epiciklusokkal, melyekből egyébként végtelen számút alkalmazva tetszőleges pontosságot lehetett volna elérni a "föld körül keringő" bolygók pályájára.
A tudományban a lényeg mindig a könnyű kiszámíthatóság az élet minden területén, nem pedig a háttérben elképzelt dolgok mennyisége (különösen pl. az sem lényeges, hogy a kikerülhetetlen komplex számok mögött a valóságban nincs semmi kézzelfogható)
Ja és persze a lineárisan polarizált fény két foton szuperpoziciója kell legyen és a csatolási állandó aránya 0,5 / 0,866.
Ez csak egyféleképpen tudtam elérni, a a spin elfordul acos(0,5 / (sqrt(3) / 2) ) fokkal. Ekkor az elektromos és a mágneses tér ismét merőleges a mozgás irányra, de vagy jobbra forog, vagy balra.
A mozgásirányú komponens ekkor 0,5. Hogy helyes legyen az érték a fotonra, még egy spinort-elemet kel hozzáadni. Ekkor egy háromszöget kapunk, aminek a három oldala
sqrt(1)
sqrt(2)
sqrt(3)
"The magnitude of its spin is 2 ℏ {displaystyle scriptstyle {{sqrt {2}}hbar }} and the component measured along its direction of motion, its helicity, must be ±ħ."
De fotonok nem is léteznek a világmindenségünkben, és a Higgs-mező sem létezik. A részecskék tömegei az elemi tömegekböl az mP és me-böl származik, lásdd az új fizikát http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9173831
Csak két fajta részecske van, maga a BEC avagy a szuperfolyékony Higgs-mező és a mögötte levő szuperszilárd "valami". Az összes többi részecske "kvázi-részecske", ezek különfele rezgésmódjai.
Pl a B0 részecske az a BEC amplitudó-módja, ami csatolódik a spinmódhoz, avagy a weak isospinhez.
Ennek hordozója a W0 részecske. Na most ez a két rezgési mód külön létezett a Higgs-mező kifagyása előtt. Azóta csak együtt léteznek, a két rezgés a szilárd rács háttér miatt mindig csatolt.
Ezek a csatolt módok a Higgs a W+ W- a Z és a foton.
A W Z és a Higgs tömeget nyer, mert az amplitudó mód mindig tömeget jelent.
Az ok pedig egyszerű. Ami fénysebességgel halad, annak nem lehet amplitudó módja a Lorentz transzformáció miatt. Aki vala is számolt ezzel, annak ez egyértelmű.
Erről Susskind beszél valamelyik előadásában. de ugyis ráértek, keressétek meg magatok.
Ennek a mechanizmusnak amit Higgs-mechanizmusnak neveznek az eredete:
"Photons inside superconductors do develop a nonzero effective rest mass; as a result, electromagnetic forces become short-range inside superconductors."
The Higgs mechanism is a type of superconductivity which occurs in the vacuum. It occurs when all of space is filled with a sea of particles which are charged, or, in field language, when a charged field has a nonzero vacuum expectation value.
This was mysterious for a long time, because it implies that electromagnetic forces somehow become short-range inside the superconductor.
Tehát a Higgs-mező megfeleltethető egy BEC-nek ami olyan, mint a szupravezető FÉMEKBEN a cooper-párok. A Cooper-párokban az elektronok rácsrezgésekkel kapcsolódnak össze tehát phononokkal, avagy kvázi-részecskékkel.
A gyengébbek kedvéért egyszerűbben is leírom. A szupravezetőben az elektromágneses tér közvetítője nyer tömeget. A foton.
A vákuumban - a Higgs-mezőben ez egy kicsit komplikáltabb folyamat. A weak hypercharge az IGAZI tölés és ez több féle képpen tud csatolódni a weak isospinhez, ami a spinmód vagy más néven fázismód. A legtöbb csatolás longitudinális - amplitudómód - rezgési módot is tartalmaz, ezek tömeg nyernek és rövid hatótávolságúak lesznek. Ez a már ismert nyenge kölcsönhatás és hordozóik a W Z bozonok, ami pl a béta bomlásnál játszanak szerepet.
A Higgs-részecske a tiszta amplitudó mód, nyilván tömege van. A maradék a foton, aminek viszont nincs amplitudó módja, mint tudjuk. Transzverzális rezgés. Olyan speciálisan rezeg együtt az aplitudó- és fázismód, hogy eltünik az amplitudómód.
