Pontos koncentrációkat nem tudunk, de a fő komponensek a CO2, ammónia és metán voltak (valószínűleg ebben a sorrendben). Aztán amikor megjelent az élet a növények oxigénné konvertálták a CO2-t, a keletkező oxigénnel pedig elreagált az ammónia és a metán nagy része.
a Titánon az évszakok hossza megegyeznek a Szaturnuszéval vagyis ~5 év gondolom én, a dőlésszöge csak nem változik a pályáján elfoglalt poziciójának a függvényében :)) déle nyár van, mindegy hogy a Sz elött, mögött, v. K ill. Ny-i kitérésben van
A Szaturnusz 1.2 millio km re van a Titantol es 60e km a sugara, tehat ha jol szamolok 4fokos a latoszoge. Ez kb akkora, mint ahogy mi latjuk holdunkat, nem?
A szaturnusz inklinacioja 26fok, kb mint a folde.Ezek szerint a gyururendszer inklinacioja is ugyanenyi?
Tehat a titanon van egy 4 napos tel, tavasz, nyar, osz.
Mekkora lehet a napallando a Titanon?
úgy van, ahogy tetszik mondani. mivel a pálya nem tökéletes kör, ezért a Szaturnusz nincs felszögezve az égboltra, hanem pár fokot mocorog. de ez elég vékonyka tengerszintváltozásban jelentkezhet, talán nem is nagyon mérhető. ez ugye két dologból jön össze, egyrész az irányváltozásból, másrészt a távolság változásából (enyhül, erősödik a gravitáció). egyik se hiszem, hogy nagyon komoly lenne.
hőhatás: erről viszont nem tudok semmit, mert az Európa kb fele távolságra van a Jupitertől, és ott az árapályhatás állítólag folyékonyan tartja a vizet. fele távolság az négyszeres gravitációs erő, plusz a Jupiter valamivel nagyobb ... de azért ez nincs egy nagyságrend különbség.
haaat, tengeri arapaly ezexerint nincs (bar a forgastengely beallasat a keringesi tengelyre en nem vennem 100% biztosra, a fold-hold rendszerben a hold hatarozottan precesszal nehany fokot, igaz, a fold kisebb fekezo hatast jelent ra, mint a jupiter.
valamekkora belso torzios ero ebred a titanban amiatt, hogy a "kulso" felere es a "belso" felere kulonbozo erok hatnak. nem tudom ez nevezheto-e arapaly-eronek, es elegendo-e ahhoz, hogy erdemi melegito hatasa legyen (folyekony viz a felszintol par km-re?)
évszakok a Titánon: igen, a forgástengely és a keringési tengely párhuzamos, ez szintén a holdakra jellemző. elmélet: ha egy kiterjedt, nem homogén test kering egy másik körül, akkor az árapály hatás miatt előbb-utóbb a forgásuk szinkronizálódik, a a test a "nehezebb végével" fordul a másik felé, és úgy forog, hogy mindig azzal forduljon. tehát mind a tengely, mind a forgási sebesség szinkronizálódik.
a Titán nagyon ritkán kerül a Szaturnusz árnyékába! az egész Szaturnusz rendszer, beleértve a Szaturnusz forgási síkját, a gyűrűk síkját és a holdak keringési és forgási síkját, szóval az egész mini-naprendszer ferdén áll az ekliptikához, tehát a nagy naprendszerhez képest. emiatt a Titán a Nap felől nézve legtöbbször úgy kering, hogy előbb a Szaturnusz felett van, majd mellette, majd alatta, majd másik oldalon mellette. ilyenkor a Nap "alulról" illetve "felülről" lát rá a Szaturnusz-rendszerre. a Szaturnusz-év két szakaszán, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség közeli tartományokban ez úgy változik, hogy egy ferde vonal mentén mozog, először egyik oldalon lent van, aztán elmegy a Szaturnusz mögött, majd a másik oldalon fenn megfordul, és elmegy előtte, és így tovább. ilyenkor a Nap "éle felől, oldalról" lát rá a rendszerre. tehát az a jellemző, hogy a Titánt folyamatosan süti a Nap, kivéve a Szaturnusz-évente párszor, két rövid időszakba sűrítve előforduló, rövöd idejű napfogyatkozásokat. ennek éghajlatmódosító hatása feltehetően nincsen.
CO2: egyelőre erről nem közöltek semmit, legalábbis én nem emlékszem.
üvegházgázok: vigyázni, mert kémiailag ezek nagyon különbözők. a CO2 például nehéz gáz, ha keletkezik, az alsó légrétegekben marad majd, nem hajlamos elszökni. ezzel szemben a metán könnyebb, mint a N2, így ha nem csapódna ki, akkor a felső légrétegekben virgonckodna.
bonyolult vegyületek: a N2 és a metán stabilabb létezési mód, mint a cianidok és effélék. tehát utóbbiak csak átmenetileg létezhetnek, ha valami heves fiatalos hatás létrehozta őket. ha vannak villámok, akkor lehet ott minden. hogy villámok vannak-e, arra nincs tippem.
Légkör összetétel: be tudtok idézni valami a Föld 2-3 milliárd évvel ezelőtti állapotáról, főleg a légkör feltételeett összetételőről - hiszen állandóan ehhez hasonlították. Mármost: lehet, h kevesebb biztosat tudunk a Föld akkori légköréről, mint most a Titánéról?
Nem biztos, hogy elszokott volna a metan, ilyen alacsony homersekleten nem biztos, hogy olyan sokat veszit a Titan. legalabbis az 1.5 bar nyomas azon a gyenge gravitacion ezt feltetelezi.
Egyebkent erdekes belegondolni, hogy a palyaadatok alapjan milyen lehet a Titan eghajati felosztasa.
H a forgastengely parhuzamos a keringesi tengellyel, akkor a napallando csokken a sarkok fele, es a hosszusagi fokok menten is! Hiszen a Titan egy resze, mindig a Szaturnusz arnyekaba kerul, igaz ez a szelet a Szaturnuszi ev ( tenyleg milyen hosszu az ) folyaman korbevandorol.
Tehat a Titan klimatikusan kockas szerkezetu! Valoszinuleg minden kockanak mas es mas az eghajlata, mas es mas a folyekony/szilard/gaz metan-etan koncentracioja. Mivel a metan eros uveghazgaz, ezert pozitiv visszacsatolaskent is mukodhet.
Mas: a napallando az elmult 4.5 milliard evben folyamatosan nott. A naprendszer keletkezesekor a mainak kb 70% volt. Tehat a Titan homerseklete a jelenleginel is alacsonyabb lehett! Valoszinuleg sokkal tobb folyadek volt a felszinen.
Ahogy a nap egyre jobban felfuvodik, a Titan valszeg elobb az osszes etan es metan a legkorbe kerul, majd a CO2(tenyleg van a Titanon szarazjeg? kene, hogy legyen, hiszen szen is van es oxigen is van) is a legkorbe kerul, aztan meg az is elkepzelheto, hogy evszazmilliok mulva a homerseklet eleri a 273 K-t? Vagy az uveghazgazok hamarabb elszoknenek a legkorbol a kis gravitacio miatt?
Uj kerdes
A metan etan es N2 nem kene, hogy kepezzen ammoniat, ciant, etc vegyuleteket? Vagy ez energetikailag nem elonyos?
Ja meg ize: vannak villamok a titanon? Mivel az eddig emlitett vegyuletek nem igazan polarisak, gondolom ionok sem nagyon keletkezhetnek a folyekony metanban, etanban, tehat villam sem kene, hogy legyen, nem?
Egyebkent megtalalhato valahol a metan es etan fazisdiagramja?
mar az elso-masodik napon irtak, hogy a szonda aljan levo "penetrator" egy viszonylag vekony kemeny kereg utan a foldi agyaghoz hasonlo kemenysegu es allagu anyagban haladt.
sarnak valoban nem erdemes nevezni, ha nincs olyan folyadekfazisu osszetevo, amely a szilard nem oldodo szemcsek kozott feluleti feszultseggel koheziot teremtene illetve csokkentene az azok kozotti szaraz surlodast; de arrol meg lehet szo, hogy a talaj finom vizjeg- es etanjegszemcsek kevereke ("szaraz homok"). ha van nedvesito folyadekfazis (pl keves folyekony metan), akkor az mar valoban sar.
elsőként: kiderítették az egyik képen a leszállóhelyet. globális koordináta azt hiszem még nincs, de a képekre már be lehet rajzolni a keresztet. itt:
http://www.esa.int/esaCP/SEM5YW71Y3E_index_0.html
a másik fontos, hogy végre van információ a GCMS-ből.
a légkör nitrogén, és metán, lefelé egyre több metánnal. ez nekem fura, mert a metán könnyebb, tehát felfele kell többnek lenni, kivéve, ha nem rendes légköralkotó, hanem csak a felszíni párolgás miatt van, és fentebb nem jut, mert kicsapódik a hidegben. ez mondjuk nem is tűnik rossz magyarázatnak!
20 km magasságban metánfelhőket észleltek (aha! mondom!) és a felszín közelében etán-ködöt.
a felszín egy vékony szilárdabb kéreg alatt található sár, ami összetételét tekintve vízjég, és fagyott szénhidrogén. ez a magyarázata annak, hogy ennyire jól tűrte a földetérést. puhába esett. jól gondolom, hogy ez az első eset, hogy idegen égitesten sarat észlelünk? viva sár!!
Hát jó kérdés. Valószínűleg az elegy olvadáspontja a kettő között van. Amúgy, ha sok metánban van egy kevéske etán, akkor az lehet, hogy adott hőmérsékleten ki is fagy belőle, mint a gázolajból a paraffinok.
Különben valószínűleg keves mérték szénhidrogének ilyen mély hőmérsékletű fázsiegyensúlyát, mert ennek itt a Földön nincs nagy jelentősége.
keringés = forgás. ez a holdaknál elég jellemző, csak a távoli holdaknál nincs így.
évszak: annyi biztos, hogy a déli féltekén van most nyár, mégpedig kb nyár közepe, azaz az északin meg javában tél van. ez a celestiával néztem meg, amit ajánlok mindenkinek.
a leszállás helye itt látszik: http://photojournal.jpl.nasa.gov/jpeg/PIA06148.jpg
körülbelül az egyenlítő felett.
es a metan-etan kevereke...? lehet, hogy szerves vegyuletekmaskent viselkednek, de ahogy felidezem a femek allapotabrait, az otvozetek olvadaspontja alacsonyabb szokott lenni, mint az osszetevoke.
Ha a Hold így látszik a Földről...
...a Szaturnusz így látszik a Titánról.
