Keresés

Részletes keresés

req999 Creative Commons License 2003.12.03 0 0 1
Tekintve, hogy az igazságosság szubjektív (bizonyos törvényeknek, előírásoknak kell megfelelni), nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az ábrahámita Isten abszolút igazságos, hiszen saját maga alkotta a törvényeket, és ezek rá, akár egy átlagos diktátorra, nem vonatkoznak. Nem látok itt semmi problémát, legfeljebb akkor, ha mindenáron "szeretni akarjuk Nagy Testvért". Utóbbi esetben gondos agymosást javaslok a 101-es szobában.
Előzmény: Törölt nick (-)
BZoltan Creative Commons License 2003.12.03 0 0 0
"a töbi rovására"

Ez nem igaz.

z

Előzmény: Törölt nick (-)
Törölt nick Creative Commons License 2003.12.03 0 0 topiknyitó
Manapság sokat hallani a médiákban és egyéb helyeken a keresztény erkölcsről, a keresztényi igazságról, és a keresztény értékrendről. Csak azt nem árulják el, hogy ez konkrétan mi. Létezik olyan is a jogtudományban, hogy keresztény természetjog (Szt. Ágoston, Aquinói Szt. Tamás), de ezt tanulmányozva sem lettem okosabb. Végül azt gondoltam, hogy a kereszténység szent könyvéből, a Bibliából ez levezethető. Megpróbáltam, de nem sikerült. Itt csupa igazságtalansággal találkoztam, elöljárónak két példa.

Az első, Isten választott népe. A zsidó nép ez, akik előtt Isten megnyilvánult. Ha Isten mindenható, miért nem tudott odahatni az összes többi népnek? Miért csak egyet tudott kiválasztani, és azt privilegizálta a töbi rovására? Hol itt az igazság?

A második, mikor Ábrahám és felesége elszegényedtek, és egy koszos gatyában elvonszolták magukat Egyiptomba. Mielőtt odaértek, Ábrahám megparancsolta a feleségének, Szárainak, hogy mondja azt hogy a húga, és vetesse észte magát valami egyiptomi főemberrel, aki magához veszi, eltartja, és javakat juttat Ábrahámnak is. Szóval Ábrahám prostituálta a feleségét.
Nagy fogást csináltak, a fáraó került a hálóba. Minden jól ment, éltek, mint Marci Hevesen, Ábrahám gazdagodott, Szárai el volt látva minden földi jóval, mi szem-szájnak ingere, de Egyiptomra jöttek a csapások. Végül kiderült, hogy miért, mert Isten megharagudott, hogy a fáraó férjes asszonyt kezelget. Ekkor a fáraó, aki az egyetlen pozitív hős a történetben, elengedte őket, minden szerzett vagyonukkal.
Itt Ábrahám egy közönséges utcai strici módjára viselkedett, csak nagyban. Másrészt a fáraónak, aki jóhiszeműen járt el, és az egyiptomi népnek, aki teljesen ártatlan volt, nagy károkat okozott. A mai Btk szerint Ábrahámot simán el lehet ítélni kerítésért, kitartottságért, és csalásért. A történetben a fáraó az egyetlen pozitív hős, aki a történtek ellenére úriemberként viselkedett, és nagyvonalúan nem büntette meg sem Ábrahámot, sem Szárait. Ha Isten bíró lenne, nemhogy páros lábbal rúgnák seggbe ezért az ítéletért, hanem még bűnpártolással is megkínálnák. Hol itt az erkölcs?
Véleményem szerint nem lehet beszélni keresztény igazságosságról és erkölcsről, csak igazságtalanságról és erkölcstelenségről. Vagy nem?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!