Örülök hogy te is túl vagy a műtéten. Nekem a bal szememet műtötték. A 2.kontroll után vagyok,még csepegtetnem kell napi 4x !! A lábadozási tüneteim nagyon hasonlóak a tiédhez.. Én is bízom benne,és hiszem hogy ezek meg fognak szűnni !! Kmmmm
Egyébként meglepetésemre, nem bántja a fény! Reggel vittem napszemüveget, hátha, de nem kellett! Amit észrevettem, felvátva nézve bal vagy jobb szemmel ugyanazt a tárgyat vagy növényt, az "új" szememmel szebbek, kissé világosabbak a színek, mint a ballal. Az 1.75-ös, még a látótérbe nem beérő, de kezdődő szürkehályoggal. De a legjobb az egészben, hogy eltűnt a homályos látás! Csukott szemnél ilyen régi fekete fehér tv-s adásszünet szerű villódzás van. Vagy ha felkapcsolom a villanyt és becsukom a szemem. Ilyenkor pár másodpercig van ez. Meg nyitott szemnél elég sokszor a külső látótér periférián ilyen délibáb szerű, vagy mint a forró úttest fölött nyáron, olyasmi villódzást tapasztalok. Remélem, majd szűnik ez!
Mégegyszer köszönöm, hogy leírtad mit lehet és mit nem!
Sziasztok! Tegnap megvolt a szürkehályog műtétem a Mária utcában. Orvos nevet direkt nem írok. Azon is sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán leírjam vagy nem? Nehogy megriadjanak a műtétre várók...
Szóval 22-én voltam a leleteket leadni és a műtét részleteit megbeszélni. Amiből teljesült a lelet leadás, a megbeszélésből meg mint írtam korábban, sajnos nem nagyon lett semmi. Még jó, hogy itt kaptam segítséget!
Gondoltam, majd a műtét napján ott is kapok. :-)
Szóval, megérkeztem 7 előtt vagy 15-20 perccel. Persze be nem engednek 7-ig. Jó hideg volt.
Alagsor 28-as szoba. Egy Hofitól származó jelzővel illethető, "antipatikus" hölgy elkérte a tb kártyákat pár másodpercre, majd közölte, hogy lift, második emelet, nővérpult.
Ide felérve, megkérdezték, ki a hazamenős és ki akar, vagy ki beszélte meg az orvosával, hogy itt alszik? Utóbbiak fáradjanak le az elsőre és ott jelentkezzenek.
Aztán nekünk hazamenősöknek névsor egyeztetés, majd a hozott leletek - amiket 22-én ellenőrzött az orvos - leadása. Kórházi csuklószalag felrakása, és valami alkoholos filccel a szem fölött jelölve, amelyiket műteni kell! Ezután egy-két aláírás, majd adtak egy kórházi köntöst és a pulttal szemben lévő kórterembe irányítottak, hogy ott lehet átöltözni. Csak alsónemű és zokni maradhat! Többi szekrénybe, annak kulcsát a köntösön lógó egyik zsinórra felkötni! A kórterem koedukált! Van vagy 5-6 ágy, függönnyel körbekerítve. Persze 30-40cm-es hézagokkal. Egyikben egy hölgy vetkőzött, mellete férfi stb. Érdekes megoldás. Ráadásul a székek egy része ahová utána ülni lehet a fal mellett van, ahonnan a szélső két függönyös területre korlátlan belátás van biztosítva.
Ezután ki kell menni a nővérpulthoz, vérnyomásmérés, majd kétféle szemcseppből cseppentés. Ezt negyedóránként ismétlik, a vérnyomásmérés kivételével. Műtéti sorrend? Olyan nincs.Majd szólnak - volt a válasz. Ugye én még 22-én is jeleztem a dokinak, hogy busszal megyek, de kocsival jönnek értem. Másfél óra az út, jó lenne tudni, kb mikorra érkezzenek? A válasz, majd itt kiderül. Hát nem derült ki! Kis érdekesség, a mellettem ülő hölgy, előző nap reggel 7-re volt behíva. Meg is kapta 3x a ceppeket. Aztán délután 3-kor közölték vele, hogy haza lehet menni, mert már nem fér bele a műtéti napba! Igéretet kapott, hogy másnap ő lesz az első! Valóban érte jöttek elsőnek! Aztán kb 10 perc múlva jött vissza, hogy nincs a műtőben segítő személyzet, kiküldték, amíg találnak oda dolgozókat...
Majd el felejtem, miközben öltöztem át a köntös egyik madzagjával belecsaptam a műtendő szemembe! Az első cseppek után jeleztem, hogy valami nem OK, mert még mindíg fáj! Majd a második csepegtetés után elmúlik! Hát sajnos még a harmadik után sem múlt! Ugyanúgy fájt! Itt már kezdtem izgulni, a vigyori tabletta ellenére is! Mondták, hogy még az előkészítőben is fognak cseppenteni, majd ott jó lesz!
Visszatérve, a harmadik cseppentés után kb 15 perccel jött is értem a betegkisérő! WC ha kell, műfogsor ki, ha van, minden ékszert lerakni stb, majd elkísért az előkészítőbe.
Itt újabb vérnyomásmérés, majd cseppentések, jódozás. Szóltam, hogy már negyedszer cseppentenek és még mindíg fáj, ahová beleütött a zsinór! Nem szeretném ha fájna a műtét! Nem fog, még ott is kapok majd érzéstelenítést... De itt már eléggé be voltam rosálva, hogy valami gebasz van! Jött a doktor, kis keresgélés után meglett a névre szóló lencsém. Ezután átkisért egy vizsgálóba, hogy bejelölje a "fokot". közben neki is mondtam, hogy fáj még mindíg reggel óta a szemem! Minden rendebn lesz mondta! Réslámpa, majd nyilván nem, de alkoholos filc szerűvel a szemgolyóm alján egy pötty. Éreztem. Jeleztem, nem baj, mondta! Ezután injekciós tűvel karcolt vagy szúrt egy pöttyött a szemgolyó felső részére. No, itt volt először, hogy kis híján fellöktem az asztalt. Nagyon fájt! Ismét szóltam, bár ő is, hogy ne ugráljak! Nem kell stresszelni! De fáj! Azért mert rá vagyok parázva, közölte. Ezután pár perc elteltével irány a műtő. Felfekvés, takarók, orvos nekikészül. Megint szóltam, hogy a szemem fáj, ahol reggel megütöttem! Lazuljak már ne stresszeljek! Pfff! Már a szemembe irányított erős fény is fizikai fájdalmat okozott! Szóltam, mondták ezt muszáj néznem, meg az orvosnak is látni kell műtét közben! Közben szemhéj terpesz vagy hogy hívják. Piszkosul fájt, azt hittem szétszakad a szemhéjam! Ez a fájdalom maradt végig, főleg a felső szemhéjamnál. Ott jelenleg is látszik kis sérülés. Ismét szóltam, hogy ez is fáj! Nyugodjak meg, ne stresszeljek, de akkor kapok még szemcseppet! Kaptam. Változást nem éreztem. Elkezdődött a műtét! Mindent érzek! Nagyon fáj! Maradjak már nyugodtan! Lazítsak! Azért van mert izgulok! Bevettem egyáltalán a nyugtatót? Igen, bevettem, nem tudok nyugodt lenni, hiszen nagyon fáj! És a fény is kiégeti a szemem! Jó, akkor kapok egy Lidokain injekciót a "csarnokba"! Ekkor volt a második nagy ugrásom, mikor beszúrta a tűt! Nyugi, nyugi, mostmár jó lesz!
A lényeg! Nem lett jó!!! Nagyon nem! Mindent érzetem! Nyilván nem 100%-os fájdalom érzettel, mert akkor nemigen maradtam volna az asztalon. De az elviselhetőség határát súrolta! Azért nem mertem jobbára mozogni, nehogy valami kárt tegyek magamban. A szememben! Jellemzően, a rengeteg mosást, öblítést, amit ilyenkor kér az orvos, tisztán éreztem, mikor a folyadék bele fröccsent a szemembe és éreztem, hogy hideg! Közben az orvos kérdezte, hogy ha most így reagálok, hogy bírtam a szemnyomás mérést! Mondtam, hogy akkor nem fájt! No, ugye, hogy akkor most a stressz miatt és az ellazulás hiánya miatt érzek fájdalmat! (Utólag esett le, hogy én a pár hónappal ezelőtti vizsgálatra gondoltam, hiszen akkor mértek utóljára szemnyomást. A műtét napján nem mérték!)
Végre vége volt a műtétnek. Fájt továbbra is és igen erős idegentest érzés volt, mintha egy marék homok lett volna a szememben. Vissza kisértek a kórterembe, lehet felöltözni és majd jön a doktor, megnéz, aztán záró és mehetek haza! (A műtét előtt jeleztem az orvosnak, hogy ha már megven kb mikor mehetek el, szóljanak már, mert másfél óra mire ideér az autó! Azt mondta, ha vége a műtétnek, telefonálhatok is, mert kb egy-másfél óra múlva elenged.) Nem telefonáltam, gondoltam, biztos ami tuti! Átöltöztem, majd hol ültem, hol járkáltam kínomban, annyiyra fájt és az idegentest érzés csak rosszabbodott! Ekkor volt olyan 10 óra talán. Délután egykor szóltak, hogy lehet menni műtét utáni ellenőrzésre. Sorba álltunk. Egy másik orvos vizsgált mindenkit. Kettőnk kivételével ő mütött mindenki mást. Nekem mondta, hogy talán kezdődő kis gyulladást lát, mindjárt kapok szemcseppet. Szóltam neki is, hogy piszkosul fáj! Akkor kapok egy erős fájdalomcsillapítót is. Meg fellőtték a felhőbe azt a cseppet, amiből naponta 5x kell csepegtetni. Azt még ma váltsam ki és estig 2x - 3x cseppentsek! De várjam meg az orvost, aki műtött, mert ő is megnéz és majd elmondja a tudnivalókat. Mindenki más, vagyis az ő páciensei mehetnek haza! Ketten vártunk tovább... A fájdalom nem szűnt! Jelzem, rajtam kívül senki másnak nem fájt! Érdekes. Idegesített, hogy én vagyok az a kis százalék kivétel! 3/4 2-kor szóltam ott az egyik nővérnek, hogy nem lehetne szólni az orvosunknak, hátha elfelejtett minket! Nem! Majd jön, ha tud! 2 körül hívtak, hogy ne induljanak már? Nem kicsit ingerülten, sajnos néhány keresetlen szóval ecseteltem a helyzetet. Nyugtattak, hogy a műtét uán nem szabad stresszelni, nyugodjak meg! Láttam, hogy a nővér, aki nyilván hallotta miket mondtam, telefonál. Mikor letette, sajnálkozó arccal mondta, hogy nyugodjak meg, mindjárt jön az orvos. Valóban kb 5 perc múlva jött is. No, jöjjön, mondta. Réslámpa, minden OK, holnap kontroll, viszlát! Ezzel állt is fel és ment ki a rendelőből. Kérdések, tudnivalók..., mentek a levesbe... Illetve ahogy kijöttem, elindult vele szemben a másik műtött, akinek mondta, hogy holnap jöjjön kontrollra! Aztán a beteg arcát látva, megtorpant és kis fintorral mondta, hogy vagy jöjjön, megnézem gyorsan akkor magát is. 15 másodperc múlva már ott sem volt!
Én ekkor telefonáltam. Ültem még másfél órát a földszinten.
Este 8 körül kezdett múlni a fájdalom, de a "homok" továbbra is ott volt a szememben.
Ma kontroll. Mondtam az asszisztensnek mikor behívott, hogy már nem fáj, de elmondanák, hogy mire kell figyeljek? Mit tehetek és mit nem? Jaj, most neki erre nincs ideje, mert el kell mennie! Majd kérdezzem meg az orvost! Különben is rajta van a papíron, hogy kímélő életmód. Por, víz ne menjen bele! Olvastatta a táblát, a felső három szám ment a középső oszlopból. Kérdezte, hogy mit mondott az orvos, mennyire lesz jó a szemem? mondtam, hogy kb másfeles volt, de a homályos látás miatt szántam rá magam a műtétre. Egyébként arról volt szó, hogy távolra mint a sas, közelre viszont szemüveg. Hááát, mondta, majd hozzátette, hogy az egyhetes konrolon majd beméri. Várjam az orvost.
Végre ő is behívott! Azzal kezdte, hogy nagyon ritkán találkozik ilyen pácienssel, aki ilyen fájdalmat él át műtét közben, de továbbra is fenntartja, hogy azért mert rástresszeltem... (Meg sem tudom hány érzéstelenítő csepp és injekció ellenére is intenzív fájdalom - nem értek hozzá - de szerintem az nem a, vagy nem csak a stressz miatt lehetett. De, hogy mi okozta jó lenne tudni! Hiszen eddig tényleg "érzéstelenített" az érzéstelenítő! Rettegve gondolok a néhány éven belül sorra kerülő bal szemem műtétjére!)
Réslámpa, minden OK szerencsére, nem lát semmit. Csepegtessek napi 5x. Egy hét múlva kontroll. Megkérdeztem, hogy de mégis néhány tudnivaló? Rajta van a zárón. OK, mondtam, három mondat, de egyéb? Hát ne cipekedjen, ne hajlongjon, ne menjen bele víz! Még kérdeztem, hogy az intenzív könnyezéstől és a szemcseppektől nehéz kinyitni a szemem, össze van ragadva, a szempillám is csomókban összeállva. Ezt valamivel le lehet szedni? Vegyek műkönnyet és azzal locsolgassam, de nehogy dörzsöljem és nem steril dolog se érjen a szememhez! Viszlát egy hét múlva!
Hát, bocs a Háború és béke hosszúságú írásért! Nem tudom valaki járt hasonlóan mint én?
Amiket elfelejtettm a dokitól a kapkodása miatt megkérdezni:
Tv nézés mikortól lehet? Olvasni? Vezetni? Átlagosan mennyi idő múlva lehet dolgozni? Mikortól nem gond ha lehajolok cipót kötni, ki akarom alaposan fűjni az orrom, segíteni akarok a nejnek a szatyrot hazahozni a piacról?
Köszönöm az edigi türelmet! Azt is ha valaki tud válaszolni a fenti kérdéseimre. Vagy ami esetleg nem is jutott eszembe, de hasznos infó!
Visszaolvastam egy-két hozzászólást a topic-ban.. Engem most nov.08.-án operáltak szh-al.. Tapsztalom én is ritkán a bal szememnél a bevillanásokat. Meg csepegtetek napi 4x szteroid tartalmú antibiotikum cseppel.. Remélem hogy ez a tünet idővel elmúlik ! Nálad még fennállnak ezek a tünetek ??
Betegtársak ! A 2.kontroll után vagyok 6 nappal.. Jelenleg Maxidex cseppeket használok napi 4x.. Igen erős gyulladásgátló hatással bír(szteroid tartalmú). Érdekelne hogy mellette érdemes műkönnyet is használni ?? Mert a szteroidtól meglehetősen száraz a szemem !!
Attól még papíron simán bent lehet mindenki... Ahogyan a hétvégére "hazaengedett" betegek is papíron mind bent éjszakáznak az állambácsi felé leszámlázásos lapon.
A tb-ellátásnak része elméletben, hogy a (szem)műtött beteg egy éjszakát bent tölthet a kórházban a műtét után. Tehát a kórház ez után kapja az egyen díjazást betegenként, egy pontrendszer szerint.
A benntartózkodás a kórháznak költség, ezért nem szeretik hirdetni, de ha olyan a helyzet, akkor a beteg kérheti.
Mivel a kórház bűvészkedik a költségekkel és az ágyakkal, ez az információ könnyen elsikkad.
Azonban, ha olyan a beteg helyzete, kérje ezt a lehetőséget.
Ebben az esetben természetesen ésszerű pijamát vinni magaddal, fogkefét és mindent, amire egy egy éjszakás tartózkodás során szükség lehet.
Én a bal szemem műtétje után haza szerettem volna menni villamossal, de az orvos ettől eltanácsolt, mert közvetlenül a műtét után ésszerűbb kerülni az utazgatást. (Kivétel lehet, ha valaki visz autóval.)
1. alagsor 28. (Nem kell fent a "diszpécserhez" menni!)
2. covidtest (Lehet, hogy ez már nincs, de akkor még volt.)
3. lifttel fel az osztályra, 2-ik emelet.
4. ott megkérdezték, hogy vidékiként maradok-e, vagy hazamegyek.
Itt a lényeg. Ha maradsz, akkor -gondolom- pijama,....stb. Én hazamentem, nekem csak egy papucs. Kapsz egy vászon-pongyolát, amit az alsóneműre kell venni, valami sapkafélét, vérnyomást mérnek, tágítót cseppentenek, (vagy 3-szor negyedóránként) és adnak egy nyugtatót.
5. előkészítő, jódozás, szemcsepp, vérnyomásmérés, (160-ig jó, én 180-nal aznap csak a 4-ik voltam!)
6. műtét, 10-30 perc, nem vészes
7. kint ücsörgés, amíg az utolsóval is elkészül az operatőr. Én már civilben, mint hazamenő.
8. operatőr mégegyszer ránéz, hogy minden rendben, szemcsepp receptet ad, és másnap kontroll.
Szóval: ha hazamész elég egy papucs, ha ott éjszakázol, akkor aszerint.
Sziasztok! Segítséget kérnék olyan sorstárstól, akit a Mária utcában műtöttek mostanában!
A lényeg, mikor utoljára voltam, azt mondta az orvos, a műtétre hozzak pizsamát, papucsot, tisztálkodási felszerelést! Hiszen felvesznek az osztályra, igaz ki is engednek még aznap, de a műtőbe nem lehet utcai ruhában, cipőben bemenni! Azt mondta, majd a műtét előtt pontosan megbeszélünk mindent.
Ma voltam a labor és egyéb kért leleteket leadni. A hétvégén műtönek is. mikor a részletekre került volna a sor, csörgött a doki mobilja, felvette. Én még gyorsan kérdeztem - mert el is köszönt tőlem egyúttal, - hogy akkor pizsi, papucs stb? Erre csak annyit mondott, hogy ááá, valami kényelmes ruha legyen és kész! Viszlát!
Mivel vidékről, egyedül és tömegközlekedéssel utazom, nem mindegy a csomag mérete, súlya.
Ki, mit vitt, mire volt szükség? Elég akkor egy váltó nadrág (melegítő alsó) és egy papucs?
Lehetséges hogy nálam az a baj,hogy kissé türelmetlen vagyok. Most vagyok a műtétet követő 14.napon. Az agynak is kell hagyni bizonyos időt,hogy a beoperált műlencsével szinbiózisba kerüljön..
Megértelek, saját tapasztalat, hogy rendkívül szar dolog nem látni rendesen. A végén már a járásom is lelassult. Én most úgy érzem magamat, mintha hirtelen megfiatalodtam volna.
Ennek ellenére biztosan elmennék orvoshoz, ha most bajom lenne.
Ha meg a te korodban lennék, végképp. Hiszen minél idősebb valaki, annál több a lehetséges baj.
Hoppá! A 2. kontroll alkalmával mértek szemnyomást? Ha nem, kérj a legközelebbi kontrollon egy szemnyomás mérést áló/ülő és fekvő testhelyzetben. Van valamilyen alapbetegséged?
Köszönöm a megerősítést ! Bár ez csak egy megérzés,de nem tudtam már mire gondolni.. Logikusnak tünik,hogy összefügghet a vérnyomás és a keringéssel.. De ezen kivül vajon még mi okozhatja nálam a tüneteket ?? Lehet hogy a korom,így problémásabb a gyógyulási szak ?? 69 múltam..
Állítólag, ha a szemüregbe néznek egy bizonyos lámpával, akkor az ott hátul futó erek alapján nagyon jól fel lehet mérni a szervezet általános állapotát érszűkület és érelmeszesedés kapcsán.
Állítólag ez erre a legmegbízhatóbb módszer.
Namármost, ha ez így van, akkor nyilván vannak ott a közelben futó olyan erek, amelyek az aktuális vérnyomáson keresztül visszahathatnak a szem és a látás pillanatnyi állapotára.
Ilyen értelemben igen, összefügghet a keringéssel.
Hogy milyen mértékben, ezt laikusként megint csak nehéz megmondani.
