Ez tényleg igaz is? Mert ezt nekem anno mintha a Btk.324-el mesélték volna.
Ilyen elcsúszásos témában volt nálam egy nő panasznapon a múltkor,de az járdán történt,ergo az 1/1986 ÉVM-EÜM rendelet alapján fennáll az ingatlantulajdonos felelőssége.100.000 HUF kártérítést szeretne kicsikarni,kíváncsi leszek a végeredményre.(Állítása szerint másfél órát feküdt a hóban combnyaktöréssel,mire a mentő kicammogott érte 25 kilométerről...)
Kiindulási alapnak nézd meg a BH2003. 479 sz. döntvényt...
Ha a gyalogos a jeges úttesten és nem a járdán közlekedett annak ellenére, hogy a járda a közlekedésre esetleg alkalmasabb lett volna -, az út fenntartója nem felel az elcsúszásból eredő balesetből bekövetkezett kárért [1997. évi LXXXIII. tv. 68. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes r.]
Tehát, ha nincs járda, az út kezelője felelős a kárért - márha tudod bizonyítani.
Bocsi, nem vagyok polihisztor, de voltam a Malévnél szaxervi vezető, emiatt a munkajogot viszonylag jól ismerem.
Szóval szvsz a munkavállaló azt támadhatja meg, hogy a munkáltató a büntetőeljárás MEGINDULÁSÁHOZ köti a rendkívüli felmondást.
Ütközik az ártatlanság vélelmével, főleg hogy koholni bárki ellen lehet bármit. Szvsz munkaszerződésben az köthető ki, hogy elmarasztaló ítélet esetén joga van élni a rendkívüli felmondással a munkáltatónak.
Büntetőeljárás lefolyása alatt szvsz joga lehet rendelkezési állományba helyezni a dolgozót, de erre már nem emléxem pontosan. Szvsz ezt már nem is a Mtv. , hanem kollektív szerződés, üzemi tanácsi szerződés, vagy ennek híjján épp a munkaszerződés szabályozhatja.
Van összefüggés a kettő közt a közúti közlekedésről szóló törvényben, kérdés, hogy ez a járda híján úton gyaloglókra is vonatkozik-e, de gondolom, igen:
A Kktv. 35. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni.
Nektek mi a véleményetek a következő munkajogi problémáról?
Érdemes-e jogellenesség miatt megtámadni a munkaszerződés olyan kikötését, amely azt mondja, hogy rendkívüli felmondási ok a munkáltató részéről amennyiben a munkavállaló ellen büntetőeljárás indul.
Tehát ma munkaidő után azt mondom vkire, hogy hülye, a sértett becsületsértésért másnap indít 1 magánvádas büntetőeljárást ellenem, és ezért rendkívülivel elküldhet a munkáltató. A munkakör titkár, tehát semmi extra.
Köszi a választ. Nem kívánok sunyizni. Amúgy gyorsan behatárolnák, ki a szerző, lévén kevés ember veszi fel a kesztyűt a nemtörődöm, tohonya városvezetési mechanizmussal szemben. Engem már ismernek:)))
Amúgy pedig azt gondolom, hogy ha egyszer sem járdát, sem világítást nem épít az önkormányzat, nagyobb a felelőssége az általa (nem) karbantartott útfelületen töertént eseményekért.
Ha egy öreg belehullik a vizesárokba a sötétben és meghal, szvsz még hűvösre is tehető a kivitelező, illetve a munka átvevője, vagyis ismét az önkormányzat illetékese.
Sebaj. Kapirgálok tovább a jog útvesztőiben. Valahogy úgyis megtalálom az illetékest egy kis mogyorózásra:)))
Szerintem az Ötv. 8. § (4) bek-ben foglaltak megalapozzák a jogellensséget a Ptk. 339. §-nek. Inkább arra gondolok, hogy az önkori a kárenyhítő magatartás elmulasztására menne rá. Persze, az azért ütős lenne, ha a bíróság azt mondaná: ha nincs az uccádban világítás, hordjál a zsebedben zseblámpát.:)
Elbizonytalanítottál. Ha egy autó hibásodik meg az útkarbantartás hibái miatt, akkor valóban perelhető az önkormányzat. (Nem a polgármester!) De hogy nyerjen is valaki, ahhoz azt is nagyon jól kell dokumentálni. Nem tudom, mit szólna a bíróság, ha egy gyalogos követelne kártérítést a kátyúbalépés okán. Tulajdonképpen felszólíthatjátok az önkormányzatot a fizetésre - ha nem fizetnek (ami szinte bizonyos), akkor még mindig ráérsz meggondolni, hogy perelsz-e.
Az utca "gyönyörű".
A honlapindításnak semmi akadálya. Arra ügyelj, hogy mit írsz rajta, rágalmazás és a becsületsértés a neten is bűncselkmény. (Más kérdés, hogy egy ingyenes tárhelyre pakolt oldal szerzője gyakorlatilag felderíthetetlen.)
Köszi a választ, de azt finoman hozzátenném, hogy NINCSENEK JÁRDÁK mint azt lejjebb is írtam.
Az útfelület karbantartása tudomásom szerint önkormányzati feladat, csakúgy mint a köztvilágítás. erre nem esküdnék, de tudomásom szerint mamár lakhatási engedély kiadásának feltétele a közvilágítás egy VÁROSBAN.
A helyzet az én meglátásom szerint kizárólag az önkormányzati feladatok báremilyen okú el nem végzése miatt áll így ahogy.
Kommunális adót valószínűleg csoportosan nem fog fizetni a társaság nagy része, lévén a fél utca együtt költözött ide, a normális bejelentésekkel, kérésekkel az önkormányzat nem foglalkozik. (Tudomásom szerint egyébként a településmintegy fele nem hajlandó fizetni az alat tárgyalt visszásságok miatt).
Itt történt a baleset (Ez Szigethalom szinte pontos földrajzi közepe). Ezt az utcát a polgártmester nekem írott levele szerint járhatóvá tették, és vízelvezető árok épül(t). múlt évben.
Itt pedig egy megépült vízelvezető árok a szomszéd utcában. Sehova nem vezet, viszont a kapubeállók víz alatt állnak:
Másik kérdés: ha honlapot indítok a városvezetés munkájának dokukmentálható visszásságaival kapcsolatban, az sért-e valamilyen jogot?
Szvsz a polgármesterrel jogilag nemigen tudsz mit kezdeni - ez politikai kérdés.
A feleséged sérülése miatt sem tőle - még csak nem is az önkormányzattól követelhetsz kártérítést, ha csak nem a városháza előtti járdán csúszott el. Mert egyébként nagyon valószínű, hogy van róla önkormányzati rendelet, hogy a tulajdonosok kötelesek az ingatlanjuk előtt "síktalanítani" a járdát.
A kommunális adófizetés megtagadását felfoghatjuk polgári engedetlenségként (akkor viszont jó lenne, ha nem egyedül ti tennétek, hanem mondjuk, az egész utca), de az is jogsértés, amelynek szankciói vannak.
Következő a felállás, amelyben a lehetőségeket szeretném megkérdezni a hozzáértőktől:
két éve lakunk egy utcában, ahol négy éve nincs közvilágítás ( VÁROS közepe).
Jó féléve az igérgetések nyomán írásban (email) rákérdeztem a polgármesterre, hogy közvilágítás, útburkolás és egyebek mikor kerülnek összhangba az igéretekkel.
Akkor járhatóvátétel címén az út egyik végét kb 10 méteren lesóderezték és kész. Állítólag vizesárkot is építettek, de ennek nyoma sincs (!!) Máshol voszont építettek árkot elvezetés nélkül, íhgy most azok szinültig vannak hólével, vinoman befagynak és rájuk esik a hó. Innentől csak egy lépés, hogy valaki beleessen a sötétben.
Külön felhívtam a figyelmet a világítás hiányára, amely a sár, a kóbor ebek, a járdák hiánya és a közbiztonság szempontjából is erősen hiányzik.
Le is fotóztam az utcát nyakig sárban, valamint felhívtam a polgármester figyelmét erre, hogy nem szándékozom kommunális adót fizetni arra, hogy máshol (érdekes, épp az önkormányzat melletti utcákban) aszfaltozzanak, miközben itt semmi nem történik, az önkormányzati alkalmazottak az utca létezéséről sem tudnak.
A polgármester ezt "hisztériának" minősítette szó szerint.
Most viszont épp gipszben fekszik otthon a feleségem, mert elcsúszott a sötétben egy jégfolton.
Izületi sérülése van, nem 8 napon túli, de a betegácsi mégis lesz vagy két hét, nekem pedig az első héten itt kell lennem vele, lévén erősen korlátozott a mozgásban, amíg gipszes.
Nem szeretném ha mindez ennyiben maradna. Személyesen a polgármestert is szeretném megmogyorózni, lévén több határozott figyelmeztetést kapott az áldatlan állapotokról és döntésjoga is volt a helyzet felszámolására.
akkor mi van, ha az elkövető ellop egy postástáskát, amelyben ezer különböző ember tulajdonát képező névre szóló, még a dematerializáció előtti korból vett példával, értékpapír vagy akárcsak levél van?
Az hány bűncselekmény?
Az egy osztatlan közös tulajdon, azt gondolom, hogy egyetlen dolog, és ahogy a tulajdonlás is osztatlan, úgy a sértettség is.
Ha az osztatlan közös tulajdon sérelmére elkövetett lopás megítélését a sértettek tényleges számától tennénk függővé, akkor a közvagyon különös védelmét is újra bevezethetnénk, tekintettel arra, hogy az adott dolog eltulajdonítása tízmillió ember sérelmére valósul meg.
Az osztatlan közös tulajdon szerintem egy tulajdon és egyetlen közös tulajdoni viszony, amelyben a különböző tulajdonosok csak az egymás közötti viszonyokon keresztül vannnak tulajdonosi viszonyban az adott tárggyal, nem pedig egyenként.
Ezt a kérdést is lehet ragozni, én csupán arra a tényre próbáltam a magam szerény eszközeivel utalni, hogy a vagyon elleni bűncselekményeknél nem olyan egyszerű a tédéssel védekezni.
A felvetett probléma amúgy onnan jött, hogy egy ítéletben láttam azt leírva, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint az osztatlan közös tulajdon tárgyára elkövetett lopás egy rendbeli, és nem érvényesül az a főszabály, hogy a sértettek száma határozza meg a rendbeliséget. Átfutottam a Complexen néhány BH-t, de nem találtam olyat, ami erről a kérdésről értekezne, ellenben a megkérdezettek körében 3-1-re vezet az az álláspont, hogy nincs igaza a bírónak.
Nade kérem! A lopás meg a rabolás messze nem ugyanaz... Az elkövetési érték meg lutri, mókás dóggok kerekedhetnek belőle - főleg a rongálási cselekmények alkalmából...
Haha! Megvan a topic. Most jol beleirok, hogyha majd lesz idom, akkor konnyen megtalaljam es Guiscardo kozkivansagara jol leirjam a vicces anekdotamat.
Erre én is gondoltam, de a vagyon elleni bűncselekményeknél általában nem releváns, hogy mit gondolt az elkövető arról, hogy mennyit lop, rabol, stb. A ténylegesen eltulajdonított értéket nézik, különben mindegyik azt mondaná, hogy ő csak 3.000,- Ft-ot akart lopni, és nem tehet róla, hogy 50.000,- volt a pénztárcában.
De ha elfogadnám az érvelésed, akkor is áll a kérdés, hogy akkor mi van, amikor tudja, hogy az adott dolog közös tulajdon tárgya.
Nekem meg az előbbi tűnik logikusnak. Szintén elsőre. Az a szerencsétlen elkövető igazán nem köteles tudni, hogy az elkövetési tárgy (másképpen: szajré) osztatlan közös tulajdon tárgyát képezi. Nem lenne túl méltányos ezen nem tudás miatt súlyosabban minősíteni. Nem lehet, hogy a szabály, mely szerint a lopás rendbelisége a sértettek számához igazadik, csak arra az esetre vonatkozik, ha az elkövető a cselekményt több cselekménnyel követte el?
(Ha nagy hülyeséget kérdezte, elnézést. A vagyon elleni bűncselekmények a jövő félév. )
Szerintetek ha vki olyan dologra követ el lopást, ami osztatlan közös tulajdon tárgya - és az elkövető nem tulajdonos - az egy rendbeli, vagy a rendbeliség a tulajdonosok számához igazodik? Nekem ez utóbbi tűnik elsőre logikusnak, merhogy ugyebár a lopás rendbelisége a sértettek számához igazodik, de megoszlanak a vélemények...
Hmmm. kicsit változott a helyzet... :))) Átmentem, hogy ugyan mutassák már azt a papírt az én saját szememnek, mi az a négyezer. Nos kiderült, hogy 331-ezerrel csökkentették, a négyezret tartják fenn, csak a bikkfanyelv nem megy a szomszldnak annyira, így fordítva értette.:))))
Mondjuk azt nem tudom, hogy bármennyi összeg is fenntartható-e a fellebbezési időből való kicsúszás okán, de mégis viselhetőbb a 4000. Ez a határozat szerint "illetékelőleg"....
Kétségtelen viszont, hogy az eredeti adásvételiben minden adat szerepel, amely az illetékmantesség megállapításához kell, mégis több házra kijött.
Volt olyan, hogy a sorozatban gyártott lakásoknál egy háromlakásos ikreházból egyre kijött, kettőre nem (azonos adásvételik mellett... :))
Szerencsére nem a saját ügyemben írok, de ez tényleg csak szerencse.
Egy tévedésből bekaszálni kívánt földhivatali illetékről van szó.
Kis házakat épít egy cég sorozatban. Mi és szomszédaink is ilyet vettek. Miután a házak új építésűek és mindenkinek első saját ingatlana, így aztán illetékmentes is a dolog. Szocpol, kedvezményes hitel, minden zökkenőmentesen intéződött. Aztán néhány ide költözőnek a földhivatal mégis kiküldte az illetékfizetésre szóló határozatot. A szomszéd is így járt. Bement az értékesítő céghez, ahol megnyugtattaák, hogy több ilyen tévedés is történt, ők majd rendezik a hivatallal. A szomszéd valóban felelőtlenül, de hitt nekik. Ám nem történt semmi.
Mikor erre a szomszéd rájött, leketyegett a határozat fellebbezési ideje. Bement személyesen, megmutatta az eladó cég által korábban is beküldött papírokat , melyből kiderül, hogy új, első értékesítésű házról van szó, a tulajdonosok ifjú házasok, akiknek első ingatlana a ház.
Erre most, fél év után kijött egy határozat, melyben NÉGYEZER forinttal csökkentették az illetéket.
Az én meglátásom (nem jogászként ) az, hogy bármilyen fellebbezési idő letlete után is semmis minden olyan határozat, amely olyan tévedésen alapul, amely az eredeti okiratok alapján (melyek alapján az első határozat született) már eleve, hibás. A hivatalnak a kötelezően leadott papírok alapján eleve minden olyan információ a kezében volt, amelyből tudnia kellett volna, hogy a ház illetékmentes.
Kérdem én pl., hogy ha kijön egy téves súlyadó és én a fellebbezési időn túl igazolom, hogy az autó nem létezik, vagy a határozathozatalkor is adómantes volt, akkor is köteles vagyok a hivatal hibáját figyelmen kívül hagyni és lelkesen tejelni a nagykasszába?
Mivel már hivatalos személy vótt amikor Patrubány az ominózus kijelentést tette, és ennek értelmében hivatalos eljárása alatt fog az adott személy bűncselekményt elkövetni, illetve a közokirat-hamisítás esetében előkészületet folytat... stb...
Ja, és mégvalami... a választási bizoccsági tagokat a választás napja előtti 20. napon választák meg, tehát attól a naptól kezdődően hivatalos személy.
