Hi, zsoltu, miattad is szól ez a nóta. Mindenféle célozgatásokat tettél itt, meg amott, hogy öt év után befejezed a URL-létet,
ne tedd. Plz.
Azért nyitottam ezt a topicot, hogy ha végleg egyedül maradok, akkor - most jön egy Falstaff-i vagy Hoskins-i röhögés :DDDDD - egyedül maradok, és akkor ez a témacsoport tartálya
On
az én kizárólagos blogom lesz. One Man Show.
De az URL-lét megint keresztülhúzta rögvaló számításaimat.
Lemondással teli főhajtással kérdezem, sőt esedezem: azért ez még egy jó topic is lehet?
Voltak már persze hasonló és elvetélt, jav.: meghiúsult kisérleteim, hogy csak a Te miért nem írsz ide-topicra tapodjak kemény sarkammal.
Az nagy élmény volt. Hallani egy Fórum üres kongását. Vagy egy üres Fórum kongását (és mindenek összes szó-szorzóját tessen itten elképzelni!). Pompás.
Mindebben megnyugodni, asszem, áthidaló megoldás.
P. s.: Milyen mély hangrendje van eme topiccímnek (az "i" és az "e" kivételével):
Arról van szó, hogy ebben a témacsoportban, amit Internetto Klubnak neveznek, itt, khm, egy kissé mindennek vége van. Illetve vége-vanásilag-látszik, ami látszódik.
Off
Egy lepke mászkál a képernyőn, mindjárt belelököm öklömet a képernyőbe, de lehet, hogy nem...
On
Ez nem van Szar Ügy. Ami kifújt, annak ki kellett fújnia. Mérhetetlen földhözragadtságom azonban derűlátással tölt el.
Éonok állnak rendelkezésemre, hogy megválaszoljam, mi okom eme felhőtlen jókedvűségre.
Megfontolásaim, mint már említettem, roppant gyakorlatiasak, földhözragadtak.
Áthidaló megoldást más módszerrel, hic et nunc, ugyanis aligha lehet találni.
És mindez kényelmetlen. És visszataszító. És romboló. (Az sem kellemes elviselni, hogy néhány mondat "és"-sel kezdődik: el ne mondjátok egyenes ági leszármazóitóknak, hogy ilyen is van.)
Ez a hely, vagy: nevezzünk elegánsan: témacsoport két vagy három látszólagos elneveződés (aka.: nick) játszótere - hintával, libikókával, csúszdával és kutyaszarral.
A játszótér kihalt. Kutyapisi- meg kutyakakiszagú. És még ez a szagok is kihűltek, hö.
Ne tétovázzunk, ez egy felismerés. Valljuk be ezt. Egy ismeret lefölözése aligha bátorság kérdése. Ehhez nem szükséges triplán mellékelt mondatszerkezeteknek az ő leírása, hö.
És akkor most következzék az, amit képzelt szakirodalmakban úgy írnak le: pár molekulányi sósavat csöppenteni a sejtplazmába.
Áthidaló megoldás lehet a gyakorlatiasság gyakorlatias átérzése. (Ez csak látszólag tautológia.)(Ez csak látszólag fogalmi obszcenitás.) (Ez csak látszólag az, aminek látszani akar.)
