Bár van egy ferdén álló fém, rugós elem oldalt, ami becsukáskor benyomódik. Ha ezt benyomom, akkor kinyitott állapotban teljesen le lehet fordítani a kilincset.
Műanyag ablakaink közül 3-nál is az jelenség, hogy bezáráskor a kilincset nem tudjuk teljesen függőleges helyzetbe fordítani. Érezhetően ellenállásba ütközik és természetesen innentől az ember nem is meri erőltetni, nehogy eltörjön vagy vetemedjen valami. Csatolok egy fotót is róla, hogy mi a záróhelyzet jelenleg. A többi ablaknál nincs gond, kattanva szépen bezáródnak.
Kérdésem az lenne, hol és it kell állítani rajta, hogy rendeltetésszerűen záródjon?
Laikusként kérdezném, hogy milyen kategóriát képvisel a fenti ablak? Mennyire elavult az AD profil?
Én annyit kérdeztem, hogy lehet e MDt kérni helyette, de persze már meg vannak rendelve és amúgyis eddig is ez volt használva más házakban és mindenkinek jó volt.
Annyi az, hidd el. 6-8% megy el az ablakokon, de legyen 10%. . Ha jó ablakkal lefelezed, akkor nyersz 5%-ot. Nem fogsz rajta sokat, komfortot növel. Kell keresni energetikai számításokat, abból kiderül.
Mellesleg gerébtokos ablakaim voltak, nem lenne az akkora tragédia önmagában. Ablakszárnyakban gumiprofil volt, jól zártak, de a redőnytokon ment ki a meleg, érezhető volt a légmozgás, ha alá állt az ember.
Én azt tartom, hogy ha valamiért modernizálni-felújítani kell egy régi kéglit, akkor legyen ablakcsere. A következő 30-40 évnek feleljen meg, ne az előzőnek. Nálam 82mm széles profilban 3 rétegű üveg lett, elégedett vagyok.
Hát nem pár %. az biztos, ha számításba vesszük, hogy egy régi, rosszul szigetelő fakeretes ablak egyrétegű üveggel télen jéghideg tud lenni. Volt ilyenem.
A ház-lakás határoló felületei számítanak, tehát összes fal-födém felület vs. ablakfelület. Klasszikus építésű kégliknél a nyílászáró csak pár % az összfelülethez képest, azt ott távozó hő is ennek megfelelően kevés.
Köszi az infókat. Ez a "kiszökött a gáz" történet a közös képviselő mániája, és ezek szerint teljesen alaptalan. Szóval, ha jól értem, elég lett volna a régi ablakokat megjavíttatni (kilincs, tömítés). Most már késő...
műanyag ablakaidban sosem volt gáz, így nem tudott kiszökni sem.
Magasabb hőmérsékletet egy jóval magasabb műszaki tartalom választása esetén tudtál volna elérni,
vagyis egy olyan profilrendszer választásával, amibe - pl. - belefér egy
4low-E-18Ar-4-18Ar-4low-E rétegrendű üvegezés.
Ha a régi, 58 mm-es profilod helyett beépítettek egy 70-74 mm-es , szintén kétrétegű üvegezést ( remélhetőleg jól), akkor
nagyon minimális javulást szabad csak várni - de Nálad még ez sincs meg, ha jól értem.
A régi ablakokat egyébként inkább a funkcionalitásuk megszűnése miatt cserélik a népek ( nem nyílik ki, a kisszobában is 150*150-es ablak van, berohadt a vasalat a karbantartás elmaradása miatt, ezért beállíthatatlanok, törnek a kilincs-hajtóművek, stb), mintsem hogy felére csökkenjen a fűtésszámla.
Elsősorban nem a spórolás, hanem a magasabb hőmérséklet elérése lett volna a cél. A réginél szeles hideg időben azért alaposan visszaesett a hőmérséklet bent. Itt a házban mindenki arról beszélt, hogy a régi ablakok szarok, "kiszökött a gáz" a két réteg közül, elfáradt a tömítés stb. Nem tudom, a valódi téli hidegben lesz-e valami pozitív változás, mindenesetre jelenleg nulla a nyereség a hőmérő szerint és érzetre is.
de megint van egy olyan "fejlövése", ami konkrétan butaság:
" ha valamelyik ablakos a 120*150-es ablakot nem kétszárnyúban kínálja, akkor azt el kell hajtani, mert nem bírja el a vasalat az üvegezést".
Nem pontosan idéztem, de ez a lényege.
Nos, ebben az esetben egy 90 cm széles teraszajtó csak 2 méter magas lehetne, hiszen ugyanúgy 1,8 m2 a felülete, vagyis a benne lévő üveg is pont ugyanolyan súlyú lesz.
A szabvány háromrétegű üvegezés 32 kg/m2 súlyú - ha beleszámítjuk az alu távtartók súlyát is az üveg komplett súlyába-, vagyis azt feltételezve, hogy a 120*150-es ablak TELJES egészében üvegből áll ( ami baromság, ugye), az üveg súlya 57,6 kg lenne. De nem ennyi, hanem kb. 100*130 cm, vagyis egy átlag műanyag profilrendszer 114 mm-es tok/szárny kitakarását le kell vonni a szélesség/magasság méretből.
Konkrét példa: egy Aluplast 76 Neo AD profilból készített egyszárnyú, 1170*1110 mm-es szerkezetbe 979*919 mm-es üvegezés kerül.
Egy normális vaslatrendszer ( Roto, Maco, GU, stb) NYB szerkezeti elemei 100 kg-os terhelésre vannak "kitalálva", tehát max. 100 kg lehet a SZÁRNY súlya - profillal, merevítő vasalással, vasalatrendszerrel, üvegezéssel. A gyártói szerkezet-tervező programok - általában a Visual Window, de ezer másféle van - pontosan tudják, hogy melyik profilrendszer, milyen üvegezéssel, mikor éri el a kritikus súlyt, és engedélyezik, vagy éppen megtagadják az adott szerkezet legyártását. ( Volt olyan Kömmerling 88 MD-ből gyártandó teraszajtóm, ahol a speciális, hanggátló üvegezés miatt 107 kg lett volna a szárny súlya, nem is gyártotta le a gyártó, eggyel gyengébb hanggátló üvegezést kellett választani).
A konkrét, 120*150-es egyszárnyú, NYB ablakra visszatérve: a háromrétegű üvegezés súlya cca. 41,6 kg, a szárny üresen cca. 18-20 kg, vagyis arról beszélünk, hogy lehet-e terhelni egy 100 kg-os vasalatot cca 60-62 kg-val. (?)
Természetesen, és semmi baja nem lesz soha, ehhez "csak" egy normális beépítő társulat kell, aki tudja, mi a függő és mi a víz.
Hát, ha valaki azt mondta neked, hogy az új ablak érezhető spórolást hoz, az átvert. Ha a régi is jól zárt, tehát nem szökött ki rajta a meleg, akkor mitől is lenne változás. Talán ha 2 rétegű üvegezés helyett 3 rétegű lenne beépítve, az hoz komfortban sokat, de a fűtés-számlán nem fogod azt sem észre venni.
Üdv! A nyáron cseréltettem ablakokat egy megbízhatónak tűnő céggel. A lakásom egy 80-as években épült panelházban van. Már a korábbi ablak is műanyag volt, de a lakással egyidős, és tudtommal soha nem kapott plusz szigetelést. Sajnos azt tapasztalom, hiába az új ablak, a hőmérséklet egy tizedfokkal sem lett magasabb. A fűtés nem változott tavalyhoz képest, egyáltalán semmilyen változás nem volt a társasházon belül. Érdemes valami hibára gyanakodni? Például rosszul elvégzett kitöltés/hibás beállítás? A lakás elhelyezkedése (szélső lakás, csak két szomszédom van, egy fent, egy oldalt) lehet befolyásoló tényező?
utána kérdeztem: a Roto csak nemrégiben fejlesztette ki a saját ET-vasalatát, a forrásom szerint egyelőre kissé idegenkednek ettől a nyílászáró gyártók. Az én kapcsolataim is - hiába szerelték/szerelik a normál szerkezeteket Roto NT-vel, most meg már NX-szel - maradtak a régi, jól bevált GU-nál, de méginkább a Hautaunál.
Az infót kéretik feltételes módban kezelni, nincs saját tapasztalatom, csak "hallottam".
Tudja valaki miért olyan nehéz Magyarországon műanyag emelő-toló erkélyajtót rendelni Roto vasalattal? Mindenhonnan Siegenia-val jönnek az ajánlatok, esetleg GU. Nem tudom melyik a jobb. Ennyire drága a Roto, hogy nem éri meg foglalkozni vele?
