Szó nincs Szaddam éltetéséről, én csak arra akartam célozni, hogy az amcsik módzserei vetekednek Szaddaméval és ez innentöl súlyos etikai problémákat vet fel. A felszabadító hadsereg valójában megszálló, elnyomó hadsereg, fasiszta módszerekkel...
Alap kérdésem emellett az, hogy egyáltalán mit keresnek amerikai csapatok Irakban, ki hívta őket oda?
Milyen jogon mentek be oda? (Az erősebb jogán)
Melyik ENSZ határozat támogatta őket? (Egyik se)
Miért vannak még ott, mikor láthatóan az irakiak ezt nem akarják?
Milyen alapon gazdálkodik az USA az iraki kőalajkinccsel? (Erős nemzetgazdasági és tőkés érdekek okán, no nem az iraki nemzetgazdaságra gondoltam)
Mi a különbség a neokolonializmus és az amerikai-brit megszállás között?
Mit keresnek ott európai csapatok? Főképp volt kommunista országok csapatai, segítve az amerikai neokolonializmust?
Amerika tehát felszabadítja irakot, az egyik fogoly, aki többször megjárta Szaddám börtöneit mondta: ilyen megaláztatásban ott nem volt része...
Khmm. Azért olyan sokan nem voltak szerintem, akik többször megjárták. No meg azért szaddamot sem kell nagyon éltetni. Nem kisebb patkány az sem mint a bush.
Ismerjük az amerikai hadbíróság keménységét...
A felel?tlen magatartásával több tíz ember halálát okozó pilóta(olaszország, sífelvonó kötél átvágása), el lett tiltva a repülést?l..
Vigyázzunk a kettő nem ugyan az. A baleset és foglyok kinzása más. Ami meg a fenti estet illeti szokás szerint az itthoni médiában csak ennyi lett említve. De az igazi okok nem. Az EA6B Prowlerben nincs HUD magyarán a pilóta csak akkor jut infóhoz ha lenéz, ami a hegyek között nem egészéges. Aztán ott van még az optika is. Ha egy szűk kanyonból kiérsz egy völgybe akkor úgy érzed mintha magasan és lassabban reppennél. Az USAF gyakorlott pilótája is elcseszte a bizonyitáskor. No meg ott volt hogy nem látta a kabint és egy másodperc alatt kellett döntenie hogy az most csak egy "sima" elektromos kábel, vagy nem. Ja és apróságként a térképen sem volt jelölve a felvonó. Ez mind nem mentség. Emberek haltak meg. De a baleste akkor is baleset, mig a másik csak egyszerű köztörvényes bűncselekmény.
Ismerjük az amerikai hadbíróság keménységét... A felel?tlen magatartásával több tíz ember halálát okozó pilóta(olaszország, sífelvonó kötél átvágása), el lett tiltva a repülést?l..
Ó, ha ilyen jól ismerjük, akkor nyilván tudsz még néhány esetet mondani...
Mert amivel itt példálózol, az éppen azt mutatja, hogy nem sok közöd van a joghoz, akkor viszont nem biztos, hogy meg kéne nyilatkoznod.
A videófelvételeken rögzített kínzások, megalázások a gúlába rakott foglyok mellett vigyorgó amerikai n?i és férfi katonákkal a nürnbergi perben elítélt, fasiszta hadsereg tagjainak rémtetteit idézik meg.
Azért ne túlozzunk.
Amerika tehát felszabadítja irakot, az egyik fogoly, aki többször megjárta Szaddám börtöneit mondta: ilyen megaláztatásban ott nem volt része...
Erre a "aki többször megjárta Szaddám börtöneit" dologra igazán adhatnál egy forrást, ugyanis az itteni cikkben erről szó sem volt, és arra kell gondolnom, hogy csúsztatsz...
A kínzási botrány tovább gyürüzik.
A katonákat súlyos megrovással fenyegetik.
Ismerjük az amerikai hadbíróság keménységét...
A felel?tlen magatartásával több tíz ember halálát okozó pilóta(olaszország, sífelvonó kötél átvágása), el lett tiltva a repülést?l..
A videófelvételeken rögzített kínzások, megalázások a gúlába rakott foglyok mellett vigyorgó amerikai n?i és férfi katonákkal a nürnbergi perben elítélt, fasiszta hadsereg tagjainak rémtetteit idézik meg.
Amerika tehát felszabadítja irakot, az egyik fogoly, aki többször megjárta Szaddám börtöneit mondta: ilyen megaláztatásban ott nem volt része...
Lázadás Londonban
„…a dolgot ?t magát nézzük…”
2004. április 28. 7:00
Szentesi Zöldi László
Igazán szólhatna már valaki a magyar kormánynak, hogy az unió nem is olyan kiszámítható, mint amennyire szeretnék. Ha valaki beletekint a televíziók m?sorába, joggal hiheti, hogy Európában kizárólag az újonnan csatlakozó uniós országok adják a társasági témát.
Ünnepl? fiatalok a reklámfilmben („végre itt vagytok, magyarok, régóta várunk rátok stb.”), a közszolgálati televízióban Medgyessy Péter magyarázza helyünket és szerepünket, a kereskedelmi csatornákon búgó hangú vallomások egy percben, mit is jelent európainak lenni. Mindenesetre érdemes szemügyre venni, mi történik a világban. Már csak azért is, mert a legutóbbi londoni fejlemények világosan jelzik, az iraki háború melletti érvek a brit közéletben, s?t az egész EU-ban is köddé válnak.
Az a tény, hogy ötvenkét vezet? brit diplomata levélben tiltakozott kormányuk közel-keleti és iraki politikája ellen, tovább gyengíti Tony Blair egyébként is ingatag pozícióját. A több százezres utcai tiltakozások, a munkáspárti képvisel?k lázadása és a Kelly-ügy után immáron a diplomáciai kar színe-java is szembefordult a miniszterelnökkel.
Levelükben azt üzenik, hogy hiba volt az ellenállókat terroristáknak nyilvánítani, Irakot „törvénytelenül és brutálisan” tartják megszállva, ráadásul Saron politikájának következetes támogatásáért is bírálják Tony Blairt. Ez utóbbi téma már csak azért is figyelemre méltó, mert jóllehet publicisták és politikusok már eddig is hevesen ostorozták az izraeli állapotokat, ilyesfajta szervezett kiállásra még nem akadt példa. Bridget Kendall, a BBC tudósítója a diplomaták együttes fellépését egyenesen „precedens nélkülinek” tartja a brit történelemben.
Magyar szempontból az ügy több tekintetben is figyelemre méltó. A levelet két volt budapesti nagykövet is aláírta, márpedig ez a tény alighanem komoly fejtörést okoz majd az igazodásban oly kiváló Kovács Lászlóék számára. Meglehet, a pártelnök-külügyminiszter számára furcsa, de a diplomata akkor is önállóan gondolkodó és cselekv? ember, ha történetesen a neki rokonszenves párt alakít kormányt. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unióban a kormánypárti politikai elit is nemegyszer hevesen bírálja a hatalmon lév?ket. Nem árt mindezt felidézni május 1-jei csatlakozásunk után is. A másik fontos tanulság, hogy az amerikai politika sem bírálhatatlan. A levél aláírói felszólítják Tony Blair kormányf?t, hogy gyakoroljon nyomást az Egyesült Államokra, és ha az amerikai fél visszautasítja, ne támogassa annak „kudarcra ítélt politikáját”. Ez a hang mer?ben újszer?, hiszen George Bush keresztes hadjáratát látszólag támogatták Londonban, mostantól azonban nyilvánvaló, hogy a közel-keleti térség volt nagykövetei és szakért?i nemet mondanak a mind kilátástalanabb háborúra.
Új fejezetéhez érkezett az iraki rendteremtés. A helyzet mer?ben más, mint egy éve, a hadm?veletek lezárásakor. Egymás után vonulnak ki a szövetséges országok a feldúlt Irakból, soha nem látott hatékonysággal m?ködik a helyi ellenállás, a síiták is bekapcsolódtak a polgárháborúba, szerte a világon egyre többen mondanak nemet az általános vérontásra. Figyelembe vehetnék mindezt a Külügyminisztériumban is, hiszen meglehet, hogy a sokat emlegetett európai expressz ismét elrobog mellettünk.
Iraki ?rizeteseket kínzó brit katonákról kerültek nyilvánosságra fotók szombaton Londonban, röviddel azután, hogy amerikai katonákról készített hasonló felvételek járták be a világsajtót, komoly felzúdulást keltve még a szövetséges országokban, köztük Nagy-Britanniában is.
A szombati Daily Mirror els? oldalán, és bels? oldalain is több olyan fotót közöl, amelyeken brit katonák súlyosan bántalmaznak egy tolvajlással gyanúsított iraki ?rizetest. A brit bulvárlap els? oldalán közölt kép azt ábrázolja, amint egy brit katona éppen levizeli a fején csuklyával letakart, láthatóan vérz? iraki foglyot.
Az iraki epilógus újabb érdekes fordulatokat vesz, változik az iraki háború megítélése a közvéleményben:
"Gyökeresen megváltozott az amerikai közvélemény álláspontja az iraki háborúról a "nagyobb hadm?veletek" egy évvel ezel?tti befejezése óta. Az eltelt id?szakban négyszer annyi katona vesztette életét, mint a Husszein-rezsim bukását eredményez? háborúban.
Vietnami szint? elutasítás
Az amerikai közvéleményben tapasztalható fordulat jelent?sen ronthatja Bush újraválasztási esélyeit - írja a CBS. A kereskedelmi csatorna és a New York Times megbízásából készült felmérés adatai valóban megdöbbent?ek. Egy évvel ezel?tt az amerikaiak közel hatvan százaléka gondolta úgy, hogy az iraki helyzet azonnali megoldást kíván. Pillanatnyilag az amerikaiak alig harmada gondolja azt, hogy a háború volt a legjobb megoldás, 48 százalék szerint diplomáciai úton is rendezni lehetett volna a konfliktust.
Az amerikaiak 48 százaléka tartja hibának a hadm?veletek elindítását. Hasonló mértékben eddig csak a vietnami háborút ítélték el az amerikaiak, 1968 márciusában. Egy évvel ezel?tt a megkérdezettek hetven százaléka még helyes ötletnek tartotta a háborút, az elutasítók aránya alig 24 százalék volt."
Bulgária amerikai és lengyel segítséget kér Kerbelában (sokadszor)
április 24. 17:03
[MTI]
Katonai er?sítést kért Bulgária az Egyesült Államoktól és Lengyelországtól az iraki Kerbelába a csapatait ért, sz?nni nem akaró támadások nyomán, amelyek közül a pénteki egy bolgár katona halálához vezetett - adta hírül a szófiai sajtó.
Muktada asz-Szadr radikális síita vezet? fegyveres hívei sokadszor intéztek támadást Bulgária 450 f?s kontingense ellen, és szófiai illetékesek attól tartanak, hogy az ellenséges akciók s?r?södni fognak a megbuktatott iraki vezet?, Szaddám Huszein április 28-i születésnapja közeledtével.
A szófiai rádió szombaton Nikolaj Szvinarov nemzetvédelmi minisztert idézte, aki arról számolt be, hogy az ügyr?l tárgyalt a koalíciós partnerekkel, az Egyesült Államokkal és Lengyelországgal.
A miniszter elmondta másfel?l, hogy intézkedéseket hoztak a bolgár katonák élelmiszer- és vízellátása biztonságának szavatolására, miután az ország olyan hírszerzési adatokhoz jutott, amelyek mérgezés veszélyére figyelmeztetnek.
December óta hat bolgár katona halt meg az iraki harcokban, heves bels? vitákat kiváltva Bulgáriában a kontingens fenntartásáról. A szófiai kormány a lengyel parancsnokság alatt tényked? bolgár katonák Irakban tartására tett ígéretet a Spanyolországból és máshonnan érkezett távozási bejelentések utá
Hatvannyolcan haltak meg Bászrában
Sorra vonják ki csapataikat a spanyolajkú államok
2004. április 21. 11:05
Táiföld is menne haza.
Ha eszünk van, az EU választás után mi is kivonjuk. A lengyelek is célozgatnak rá, ne kívánják a létszámot növelni, sőt.
A franciák és a németek voltak a legbölcsebbek, kiváncsi vagyok, mi mikor ismerjük fel, európaiak vagyunk (persze ebben nem segített a kibaltázós taktika a nugatiak részéröl...)
Az iraki háború kulisszatitkai
Bob Woodward könyve máris vihart kavart
2004. április 20. 17:43
Hegyesi Gabriella
Ma került a boltokba Plan of Attack címmel Bob Woodward, a Washington Post legendás újságírójának könyve az iraki háború kulisszatitkairól, amely ellen máris támadásba lendült a Fehér Ház.
Watergate után Irakgate? Ma jelent meg Bob Woodward, a Washington Post legendás újságírójának könyve az iraki háború kulisszatitkairól – írja a Libération washingtoni tudósítója. A Plan of Attack nem pamflet, szerz?je, aki egyébként jó kapcsolatokat ápol a Bush-adminisztrációval, alapos munkát végzett: az ügy 75 szerepl?jével készített interjút, köztük magával az elnökkel is, és részletekbe men?en tárja fel az eseményeket, a tárgyalások kronologikus elbeszélésével.
Ezek alapján kiderül, hogy Bush már 2003 januárjában háborút tervezett Irak ellen, amikor még javában végezték munkájukat az ENSZ fegyverzetellen?rei. Világosan kirajzolódnak a kormány bels? viszonyai is, például az, hogy Colin Powel külügyminiszter és Dick Cheney alelnök gyakorlatilag szóba sem állnak egymással, Donald Rumsfeld védelmi miniszter neokonzervatívokból álló környezetét pedig Powel egyenesen a „Gestapo irodájához” hasonlítja. Aki valóban rossz színben t?nik fel a könyvben, az George Tenet, a CIA igazgatója. Bush 2002 decemberében kért információkat a CIA-t?l az iraki tömegpusztító fegyverekr?l, majd amikor a bemutatott anyagot nem ítélte meggy?z?nek, Tenet megnyugtatta: „Ne aggódjon, betonbiztos gólhelyzet.” Ett?l kezdve Bush biztos volt abban, hogy Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik.
A Fehér Ház máris támadásba lendült Woodward kínos állításai ellen: Condoleezza Rice nemzetbiztonsági f?tanácsadó például kijelentette, hogy a háború terve csak 2003 márciusában merült fel, Powel és Cheney pedig „baráti” viszonyban vannak egymással – írja a Libération.
(Bob Woodward és Carl Bernstein, a Washington Post újságírói robbantották ki a hetvenes években az ún. Watergate-botrányt, amelybe Richard Nixon akkori amerikai elnök belebukott. A szerk.)
MNO
A Jobbik Magyarország Mozgalom értesülései szerint eddig eltitkolt támadások érték a magyar katonákat Irakban- írja a Magyar Rádió Online. A párt a külügyminisztertől vár választ az információkkal kapcsolatban – közölte Vona Gábor alelnök.
A parlamenten kívüli párt azt is szeretné tudni, ki vállal garanciát arra, hogy a Magyarországon élők nem juthatnak arra a sorsra, amelyre a szintén csak a békefenntartásban részt vállaló Spanyolország polgárai jutottak.
Ötszáz pár katonabakancs kiállításával emlékeztek meg Chicagóban arról a tényr?l, hogy 500 fölött van az irakban meghalt amerikai katonák száma (kép: Reuters – Frank Polich)
Szaddám Husszein bukásának els? évfordulóját sem az iraki lakosság, sem a gy?ztes amerikai katonák nem tudták megünnepelni. A Paradicsom terét, ahol 2003-ban ünnepl? emberek egy csoportja a „felszabadítók” segítségével ledöntötték a diktátor szobrát, pénteken páncélosok zárták le attól tartva, hogy felkel?k egy szimbolikus támadást követnek el. Az április elején kitört lázadás egy hét alatt 460 iraki és 47 amerikai áldozatot követelt.
A harcok pedig folytatódnak. Az amerikaiak két fronton küzdenek. Fallúdzsában civil honfitársaik brutális haláláért állnak bosszút a közel négyszázezres szunnita városi lakosságon. A CNN tudósítója szerint kollektíven büntetik meg a várost. Az ország több más pontján Muktada asz-Szadr, síita vallási vezet? nyomorban él? fiatal cs?cseléke indított támadást a megszállás ellen.
"A legutóbbi események azonban arra utalnak, hogy az iszlám évszázadok óta ellenségeskedő két fő ága a szunniták és a síiták - legalábbis a civilek - félreteszik ellentéteiket, hogy közösen lépjenek fel a megszállók ellen. Csütörtök reggel ugyanis irakiak ezrei - mindkét vallási irányzat hívei vegyesen - indultak útnak Bagdadból az amerikaiak által hétfő óta ostromlott Fallúdzsa felé, hogy segítséget vigyenek az ottaniaknak."
Mi köze mindennek Szaddamhoz?
Az amerikaiak egyszerűen olajat és Közel-keleti hegemóniát akarnak.
Kétfrontos háborúvá alakult a szórványos ellenállás
Index
2004. április 8., csütörtök 14:37
Ötödik napja harcol folyamatosan az amerikai hadsereg Moktada asz-Szádr radikális síita vezető magánhadseregével. Az amerikaiak a szunnita ellenállók ellen is folytatják a harcot. A kétfrontos háború hamarosan össznemzeti ellenállássá alakulhat, az ostromlott szunnita központ, Fallúdzsa felmentésére együtt indult meg háromezer síita és szunnita Bagdadból
"MNO
Ismét tombol a háború Irakban
A leghevesebb harcok dúlnak Szaddam Huszein megdöntése óta
2004. április 7. 14:31
Az amerikai hadsereg új fogadalmat tett, hogy gyorsan letöri a fegyveres ellenállást. Közben a szunnita háromszögben és a síiták lakta városokban is összecsapások törtek ki. Az újabb iraki áldozatok száma 66 f? (vasárnap óta 136), míg a szövetségesek vesztesége eléri a 30-at."
Némi fáziskéséssel az Index hírszerkeszt?i is felébredtek:
Ágyúkkal lövik Fallúdzsát az amerikaiak
Index
2004. április 6., kedd 16:56
Kemény ellenállásba ütköztek Fallúdzsánál az amerikai csapatok. A lázadó várost ezerkétszáz tengerészgyalogos kerítette be, kedden ágyúkkal és helikopterekkel támadták az ellenállókat. Folytatódott a síiták lázadása is, Moktada asz-Szádr hívei olasz békefenntartókra támadtak Násziríjában.
Igen, tavaly a támadással az amerikaiak valószínüleg izraeli (izraelben a józanabbak már rájöttek, óriási hiba volt, lásd az idevonatkozó cikket) súgásra kiengedték a palackba zárt szellemet, mely mára felcsrepedett és önálló életet kezd élni.
Európának megvan a maga keresztje, a Balkán illetve Kosovo. Éppen elég.
60 évvel a II VH befejezése után ismét hadszintérré válunk, ennek oka néhány amerikai/izraeli politikus ostbasága, néhány olaj és fegyveripari vállalat fékezhetetlen mohósága.
Itt az ideje, hogy Európa saját érdekei mentén kezdjen el politizálni.
Síita lázadás Irakban Brüsszel ajánlása szerint európai elitalakulat vadászna a terroristákra
NSZ • 2004. április 6.
Mind nagyobb a veszély, hogy Irakban az amerikaiak, a koalíciós erők hatalomátadása, június 30-a után polgárháborús állapotok alakulnak ki. Tegnaptól radikális stratégiaváltásnak vagyunk tanúi: az iraki síiták a palesztin szélsőséges szervezetek módszereit átvéve lázadást, intifádát kezdenek. Egyes síita vallási csoportok, mint a Muktada asz-Szadr főpap vezette erő, saját magánhadseregeket szerveznek, amelyek egyelőre csak az amerikaiakat, a koalíciós erőket támadják.
Napokon belül bekövetkezhet, ami végképp semmissé teheti az eddigi megbékélési erőfeszítéseket: a síita magánhadseregek már nem elégszenek meg a megszállók elleni fellépéssel, hanem nekitámadnak a rivális csoportoknak, a kurdoknak, a szunnitáknak.
A drámaivá váló helyzet láttán még a Bush-kormányzat iraki beavatkozását elvető egyes amerikai demokrata politikusok is felvetik: nincs-e elsietve a június 30-ra megígért hatalomátadás. Európa is egyre inkább az iszlamista terror célkeresztjébe kerül. Brüsszelben az EU ezerötszáz fős, terroristák ellen villámgyorsan bevethető saját katonai erő felállítását tervezi. Ám kérdéses, a korábbi bátortalan, félszívvel végzett kísérletek, a nemzeti érdekek túlhangsúlyozása nem ítélik-e kudarcra ezúttal is a tervet. Brüsszeli stratégák szerint Magyarország nincs a legvalószínűbb célpontok között. Ám ha tekintetbe vesszük, hogy az iszlamista terroristák támadásait, célkiválasztását, módszereit egyre kevésbé lehet a józan ész szabályai szerint megérteni, idehaza sem lehetünk nyugodtak. Varsóban, amely a magyaroknál jóval nagyobb mértékben kötelezte el magát a Szaddám-ellenes koalícióban, eluralkodik a félelem
A PAX americana tovább ropog Irakban.
Szaddam és gyakorlatilag az előző bűnös rendszer minden jelentős vezetője vagy fogoly, vagy halott.
Ehhez képest felkelések törtek ki Irakban, az amerikaiak helikopterekről támadják a városi felkelőket.
Irak romokban.
Valahogy úgy tűnik, az irakiak nem kérik a pax americana-át.
Spanyolországban 200 halott, újabb merényletekkel fenygetőznek a terroristák, ha nem vonják ki a spanyol csapatokat Irakból.
A terror terjed.
Ez addig nem volt jellemző, míg Bush meh nem indította Irak lerohanását.
Bushék a csecseneket korábban szabadásgharcosnak tartották. Mióta terroristáknak tartják őket, azóta az oroszok ejnye-ejnye nélkül irtják a csecseneket, bombázzák porig a városokat.
Igaz, azóta az amerikaiak is ejnye-ejnye nélkül bombázhatnak bármit porig Irakban.
Kadhafi bizonyítottan terrorista államfővel Blair mosolyogva tárgyal egy sátorban, Libiában.
A Shell olajüzletet számolgat.
A Lockerby áldozatok hozzátartozói sírnak.
Ehhez képet a terror egyre jobban terjed.
Izraelből már 200.000 zsidó elköltözött.
Lehet Saron-Bush nem jó irányt málasztott?
Lehet, még nem késő változtatni?
Ez az iarki buli nem jött be.
Valóstínüleg Bush országlásába fog kerülni.
Gumigerincű Blair már mutatja az új felfejlődési irányt, ott vigyorog Kadhafi sátrában (eheti HVG).
A Lockerby repülő robbantási ügy több mint 200 áldozatának hozzátartozói nem tudnak ilyen könnyen nevetni.
Libia milliárd dollárokat fizetett ki a hozzátartozóknak kárpótlásra, ez vérdíj is volt egyben. Kadhafi utasította nyilván szolgálatának embereit a merényletre, tehát neki is a börtönbe kellene ülnie, a merénylővel együtt.
Nem baj, kárpótlással, Shell-olaj szerződéssel tárgyalóképessé vált. Ez olyan, mintha Hitler zsidó elrabolt arannyal megvásárolta volna büntetlenségét a háború végén...
Az egyenlők közöt a demokráciákban is vannak egyenlőbbek:
George Bush nemzetvédelmi főtárgyalója visszautasította, hogy tanúvallomást tegyen a szeptember 11-i merényleteket vizsgáló bizottság előtt. A bizottság azt vizsgálja, hogy az amerikai kormány kapott-e figyelmeztetést a növekvő terrorveszélyről.
A szeptember 11.-i merényletek hátterét vizsgáló bizottság tagjai egybehangzóan állítják, szükségük lenne Condoleeza Rice nyilvános tanúvallomására ahhoz, hogy tisztázni lehessen a merényleteket megelőző történéseket. Richard Clark korábbi terrorizmus-szakértő ugyanis a bizottság előtt azt állította, többször figyelmezte a Bush-kormányt az al-Kaida növekvő veszére, ám az információt mellőzték. Rice most a hatalmi ágak szétválasztával indokolva nem hajlandó nyilvánosan és eskü alatt vallomást tenni. A független bizottság ugyanis a Kongresszustól kapta megbízatását, és az elnök tanácsadója nem tehet vallomást politikai ügyben a Kongresszus előtt.
Tom Kean, elnök, 9/11 bizottság: "Elismerjük a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló érveket, ám egy ilyen horderejű tragédia valószínűleg felülírja a jogi érveket. Minden formában elfogadjuk Rice kisasszony tanúvallomását, de megpróbáljuk elérni azt, hogy nyilvánosan hallgassuk meg."
Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint Condoleeza Rice ég a vágytól, hogy vallomást tehessen, ám Bush elnök mindössze annyit engedélyezett számára, hogy zárt ajtók mögött a bizottság két vezetőjének kérdéseire válaszoljon. A bizottság elnöke ugyanakkor kizárta annak a lehetőségét, hogy idézést küldjenek a főtanácsadónak, ez ugyanis hosszú jogi küzdelmet eredményezne.
Átgondolatlan mondatok voltak ezek.
Egy készültség esetén a légvédelem/vadász elhárítás nem engedte volna a toronynak repülni az utasszállítókat, főképp kettőt egymás után.
Sem a Pentagonnak.
Lelőtték volna a gépeket.
És még sok minden mást is tehettek volna.
Egyben van igazad, Te valószínüleg nem tudtál volna semmit csinálni Bush helyében.
Amúgy, gondolom, ez se izgat fel senkit e hazában, arra se reagált senki egy másik topicban, hogy Clarke ex-antiterrorista kormányilletékes egy héttel szept.11. előtt előre figyelmeztette Busht egy akkor már bármikor bekövetkezhető véres tömegmerényletre.
Na, én most akkor reagálok. Egy héttel szept 11. előtt. Hát, hacsak nem úgy szólt a figyelmeztetés, hogy: "Figyelj, George! Azt tervezik a terroristák, hogy belföldi járatokat térítenek el, és nekivezetik őket néhány fontosabb épületnek.", akkor nem igazán értem, hogy mit tudott volna csinálni.
Persze, magasabb készültségi fokozat el tud rendelni, de megakadályozni szvsz akkor sem lehetett volna a merényleteket. Az az 1 hét kevés, akárhogy is nézzük. Persze, talán meg lehetett volna akadályozni egy olyan szintű ellenőrzéssel, mint a mostaniak, de utólag könnyű okosnak lenni. A figyelmeztetés Clarke szavaiból ítélve általános volt, és ilyenkor sokmindenre lehet számítani. egyszerre ottlenni mindenhol pedig nem lehet. Azt el kell ismernünk, hogy ez a merénylet újszerű, meglepő és kreatív volt. Eddig nem volt hasonló. Elméleti szinten lehetett rá számítani, de rengeteg másra is.
Nem akarom én védeni Bush-t, Amerika eddigi legroszabb elnökét, de ha akkor én vagyok a helyében, akkor én sem tudom megakadályozni a WTC elleni terrortámadást.
Hihetetlen mit meg nem enged magának ez a furkó köcsög Bush! Többször is "humorizált" azon, hogy nem talál valamit, amit tömegpusztító fegyvernek nevezett. Botrány van belőle.
Bush criticized for gags about weapons search
Fri Mar 26, 9:40 AM ET
Chicago Tribune
By Frank James Washington Bureau
Democratic critics and some family members of soldiers serving in Iraq took President Bush to task Thursday for his jokes at a black-tie dinner about the fruitless search for weapons of mass destruction.
The jokes came at Wednesday night's annual Radio and Television Correspondents Association dinner. In a 10-minute, mostly puckish, self-deprecating speech, the president presented a slide show he called "an election year, White House photo album."
In several photos, he appeared to be searching the Oval Office. A photo of Bush looking under a piece of furniture was flashed on the large projection screens in the ballroom.
"Those weapons of mass destruction got to be here somewhere," Bush said in his narration, drawing laughter from the audience of journalists, politicians, government workers and other guests.
Another photo showed him looking through a window. "Nope, no weapons over there," the president said.
"I'm appalled," said Larry Syverson of Richmond, Va., who has a son serving with the Army in Iraq and another who recently returned after serving in the Tikrit area. Syverson read news accounts of the event.
"I think it's in extremely poor taste," he said. "I think he owes an apology to those families who have lost loved ones there and those of us that are going through the dread every day having a son or daughter in Iraq."
Syverson recalled the displeasure many military families felt with Bush after he appeared last year to be daring Iraqi insurgents to attack U.S. troops by saying "Bring it on."
"Now he pokes fun at the reason that he told us [soldiers] went over there. I think it's extremely callous."
White House spokeswoman Claire Buchan defended the president. "There is no question about the seriousness about which the president approaches this issue" of the Iraq war, she said.
At such dinners, mainstays of the Washington social circuit, presidents traditionally poke fun at themselves and that's all Bush was doing, she said.
She added that the president ended his speech on a serious note with a "very moving tribute to the men and women of the military in which he expressed appreciation for their keeping our nation safe." [SZÁNALMAS, ÉMELYÍTŐ]
But Sen. Dick Durbin (D-Ill.), who watched the dinner on television, echoed other critics when he said he wasn't amused.
"I didn't see the humor in it," Durbin said. "I don't think there's anything humorous about the American people being misled about the reasons for going to war."
Asked if Bush should apologize, Durbin said he need not go that far. But the joke "was in bad taste," he said.
Sen. John Kerry of Massachusetts, the presumptive Democratic nominee, also took Bush to task.
"If George Bush thinks his deceptive rationale for going to war is a laughing matter, then he's even more out of touch than we thought," his campaign said in a statement.
Questions about the propriety of Bush's comedy routine were even raised Thursday at a Pentagon briefing. Defense Secretary Donald Rumsfeld was asked whether the president and many of the journalists at the dinner erred by treating the issue of weapons of mass destruction so lightly.
"So my question," a reporter said, "... both for the president, with respect, and for the news media--is it appropriate to make a joke ... about the hunt for weapons of mass destruction, when both [the president and Rumsfeld] were involved in the difficult issue of sending troops to war for that hunt? And did the news media also blow it by sitting there and laughing?"
Rumsfeld replied: "I wasn't there . . . and I just am not in a position to be judgmental about that." [Micsoda köcsög stílusa van:-(]
Amúgy, gondolom, ez se izgat fel senkit e hazában, arra se reagált senki egy másik topicban, hogy Clarke ex-antiterrorista kormányilletékes egy héttel szept.11. előtt előre figyelmeztette Busht egy akkor már bármikor bekövetkezhető véres tömegmerényletre.
- A konzervatívok rossz lóra tettek, csúszatásukat(hazudozásukat) nem vette be a "nép" és a népakaratot "nem kell nekünk iraki háború" markánsan felvállaló szociáldemokratákat választotta, kényelmes 5% fölénnyel meg.
- Az új miniszterelnök szocialistáktól szokatlan karakánsággal közölte:
1. A királyon nincs ruha: Blair, Bush jogtalanul, hazugságokra építve nem indíthat háborút, bombázhat egy népet.
2. Az iraki háború katasztrofáélis eredményeket hozott.
3. Haza fogja hozni a csapatokat.
Ezeket azóta többször megismételte.
- Sajnos mi nem akarunk kivonulni Irakból.
1. Ez lenne a helyes, nem pedig bevárni a robbantást a Metróban/Vonaton stb.
2. Az ellenzék is felvállalta 1.-et
3. Lehet, ezt csak(2) addig, mig le nem futott az EU választás, nehogy a választás befolyásolására provokáljon robbantást
