Szerintem a látványvilágát nem tudták utánozni. Engem az nyűgöz le. A történetek nagyrésze mára már banális, de akkor mivel kevés ismeretünk volt a kozmoszról, jók voltak. De így is maradt még jó néhány kiváló rész.
egyszerűem nem szabad megnézni ezeket a régi filmeket mert marha nagyot csalódik az ember. Pedig nagyon gerjedtem annak idején a sorozatra és lám, mégis : /
Ha esetleg valakinek túl korai volt a motyo_1999 által írt figyelmeztetés, most szombat/vasárnap lesz a Filmmúzeumon az Alfa Holdbázis hétvége, reggel kilenctól éjfélig (egy három órás ebédszünettel, amikor nem :)
Eegy regi szilveszteri kabarebol idezve: "- Na, milyen volt a tavalyi ev? - Kozepes; rosszabb, mint a tavalyi, de jobb, mint amilyen a jovo evi lesz." :-)
U.i.: De azert most is van egy par szaz millio [vagy akar milliard] ember, akinek nincsen mit ennie (azert csak ehenhal ma is egy kozepes magyar varosnyi ember minden egyes nap + millioszamra dolgoznak 10 eves gyerekek 12-16 orat egy nap, stb.). Nagy a vilag, csak a TV kepernyoje kicsi...
Csak ezért írtam le , mert sok példát lehet előhozni és ez bárkivel megesik, azonban nem árt ha tudjuk a pontos történetet mielőtt ítéletet alkotnánk.
Mondjuk engem érdekelnek a túlélési szituációk és az ilyen történetek. Például mi lenne ha a bázisom elszakadna a Föld körüli pályáról az egész Holddal egyetemben. Milyen kalandok érnének és milyen lényekkel találkoznék... stb. :)))
Az Andokban leesett gép kapcsán: a történet igaz, könyv és film is született belőle. Akkor ettek halott társaik testéből, amikor teljesen kiéhezve más választásuk nem maradt (így is csontig lesoványodva élték túl). Ezt előtte nagyon heves erkölcsi viták előzték meg, végül egy orvostanhallgató társuk győzte meg őket, hogy ez csak hús - és a túlélés egyetlen lehetősége. Egyúttal közösen eldöntötték, hogy ha valaki meghal akkor hozzájárul, sőt kötelezi a többieket hogy társai felhasználják testét. (Erre sor is került egy őket ért halálos kimenetelű lavina után, ahol még néhányan meghaltak).
Erkölcsi ügyben pedig 50-50% ugyanis erősen katolikusok voltak, mindennap imádkoztak és a dilemma ez volt: ha ehetsz a holtak testéből ezzel megmented életed, ha nem akkor meghalsz - ez utóbbi nem öngyilkosság? Később teológusok értelmezése szerint nem öngyilkosság, ha megtagadod az evést ilyen feltételekkel és bocsánatos bűn ha életed megmentése érdekében megteszed. Persze most nagyon leegyszerűsítettem, ennél ez bonyolultabb.
Végül saját erejükből ketten közülük megmászták az Andok több csúcsát és ezen keresztül értek le a fensíkra (legyengülve, hegymászó felszerelés nélkül ez szinte lehetetlen!)és odahozták a segítséget. Emberfeletti feladatot oldottak meg.
Ismét pityeregjünk egy kicsit, hisz új Alfa-élményre mostantól már nem számíthatunk.
Ellenben hamarosan ismét intenzív átmozgató tréning a Filmmúzeum jóvoltából, amikor is pótolhatjuk a csúnyán elbukott Dorzakot!
Alfa-hétvége a Filmmúzeumban 2007. július 7-8.
Az Alfa holdbázis című 48 részes, színes angol sci-fi sorozat 1975. és1977. között készült. Annak idején a Magyar Televízió nagy sikerrel vetített belőle néhány epizódot, s a sorozatból valóságos kultfilm vált Magyarországon. Koenig kapitány és legénysége máig olyan népszerű, hogy külön honlapjuk is indult az interneten (alfaholdbazis.hu).
A Filmmúzeum, amely három évtized elmúltával visszahozta az Alfát a magyar képernyőkre, július 7-én és 8-án, az Alfa-hétvégén, levetíti a teljes második évadot. Szombat reggel 9-től vasárnap éjfélig tart az Alfa-maraton: a 24 rész mindegyike egész órakor kezdődik, délben pedig ebédszünetet tartunk, hogy a rajongók teljes kényelemben adhassák át magukat az élvezetnek.
Lehet, hogy tulsagosan optimistanak latszom, pedig igazabol realista vagyok. Csakhogy a realitasom nem abban rejlik, hogy ezt a zsakutcaba futott vilagot elfogadjam [mert az irrealis lenne], hanem abban, hogy a valtozas szukseges es lehetseges. (Almodni arrol, hogy a vilagurben repulunk vezetett oda, hogy valoban kileleptunk a vilagurbe - tehat az almodozas egy realista cselekedet volt mindig is... Ez paradoxonnak tunhet, de nem az.)
Az, hogy a szakadek fele tehetetlenul gurulo auto elobb-utobb lepottyan, - mikozben mi ezt tetlenul nezzuk, netan meg lokunk is a jarganyon egy kicsit - az nem pesszimizmus, hanem realitas. Ugszinten az, hogy az autot meg el lehetne kormanyozni, az nem optimizmus, hanem szinten realitas.
Egy lenyeges dolgot kihagyanak azok, akik a panel-szoveg "emberekkel-ezt-ugysem-lehet-megcsinalni-mert-az-ember-kapzsi-stb"-vel haritanak el egy jobb vilagot: az ember valtozik a neveles es korulmenyeinek hatasara. (ugyebar: "A let hatarozza meg a tudatot."
Ha egy ikerpar egyik tagja dzsungelbe pottyan cscsemo koraban, akkor makogo fel-allata [pl. majmok-nevelte Tarzanna] valik - mig a civilizacioban felnovekvo testverebol egyetemi porofesszor lesz.
Vagy: kishazankban kerites ovezte a kertunket, anno megis bemasztak es kiloptak a beznint a Trabinkbol es kiteptek gyokerestul a frissen leultetett novenyeket. Itt nincsenek is keritesek - de barmit a kertben hagyhatsz [es hagyok is, mint mindenki mas], es a kutya sem nyul hozza (legfeljebb az oz :) Ugyanaz a Homo Sapiens, de gyokeresen mas viselkedes...
Az ellenkezo hatast veve: 'A legyek ura'-ban a jolnevelt angol fiucskak kegyetlen vadakka - es gyilkosokka - valtak, mert a korulmenyeik valtoztak. Mi is egy elvadult kornyezetben vagyunk, es annak megfeleloen cselekszunk/gondolkodunk [egy kapzsi erdektelen vilagban mi is kapzsikka es erdektelenne valunk].
Amikor egy sportcsapat repuloje leesett az Andokban, tobben a meghalt tarsaikbol falatoztak, hogy eletbe maradjanak. A korulmenyeik valtoztak meg - es persze, ha a repulo nem pottyan le, akkor egyikojuk sem mondta volna a tarsanak: "Olyan ehes vagyok - nem vagnad le a kisujjad, hogy megegyem?"
Jo pelda, hogy hogyan romlik a kultura, a fiatalok viselkedese stb. a volt kelet-europia orszagokban a megvaltozott korulmenyek hatasara.
A mostani vilagunkban hulyitenek minket a "szabadsag", "demokracia" maszlagokkal - pedig a legnagyobb szabadsag abban rejlik, hogy mi alakitjuk a vilagot, es nem a vilag[on uralkodo] elit minket. Es az igazi demokracia az, ahol a nep [a szo gorog erdete ugyanis ezt takarja] el jol, es nem a valasztasokkal manipulalo, a nepen eloskodo elit.
Ahogy Zsoldos Peter konyveben van, nekunk is van egy Feladat: felvilagosult, hasznos emberkent elni egy olyan - igazsagos es egyenlo eselyeket kinalo - tarsadalom javara, amely viszonzaskent a legjobbat [lehetosegeket, stb.] adja nekunk. A korulottonk levo vilagot kell jobba tennunk, es nem pedig a kalodakba szoritva kell ehhez a torz vilaghoz hozzanyomorodnunk. Majd amikor ez a jobb vilag eljon [mas alternative nincs ugyanis], az akkori - neveles, korulmenyek, es a maga korul latott peldak hatasara megvaltozott - emberek sajnalattal gondolnak majd rank... Ugy tekintenek majd az oseikre, mint arra a szeken tehetelenul ucsorgo fazonra, aki majdnem ehen halt, mert azt a maszlagot hitettek el vele, hogy ha felall es elindul a kajatol roskado asztal fele, akkor megnyilik alatta a padlo es elnyeli a kenkoves pokol...
Igen, valóban inkább ez volt válasz a kérdésemre, csak nem akartam akadékoskodni :) Köszönöm!
Szeretem olvasni a válaszaidat, mert olyankor egy-egy pillanatra el tudom hinni, hogy mindez lehetséges. De utána mindig visszatérnek a saját sötét felhőim... :) Nagyon irigyellek, hogy az, ami nekem (nekünk) pusztán SF-nosztalgia, számodra egy továbbra is létező megoldás.
A dolog sarkalatos pontja ugye, hogy óriási hozzáállásbeli változás szükséges az emberi elmékben. Ez talán megvalósítható, bár nem hinném, hogy a mai értelemben vett tudományok segítségével, inkább egyfajta spirituális irányultsággal. Ami kétséges számomra, az az, hogy egy ilyen társadalomban van-e igény egyáltalán a mai értelemben vett űr- és egyéb kutatásra. Cél biztos nem lehet, maximum eszköz - ahogy te fogalmaztál - önmagunk legyőzésére.
Összefoglalva, az Endi kifejezésével "összeborulós" világbéketársadalom, és a nosztalgiáinkban élő űrkutató társadalom egyáltalán nem biztos, hogy egy helyen megfér.
De persze most csak az agyam kötekszik, a vágyaim azért kb. arrafelé járnak, mint a tieid....
Bocs', de kisse felreertettem a kerdesed - de ebben a vonatkozasban is ugy hiszem, hogy az igazi tudomany es a birtoklasi meg csak nem is egy torol fakad. Felrevezeto a [Vilagur, Hold, Naprendszer, stb.] "meghoditasa", "legyozese" - ezek csak szavak, es itt inkabb a magunk [korlatainak] legyozeserol van szo - es nem leigazasrol, vagy kapzsi birtoklastol. Ugyanis minden kutatasi eredmennyel a lehetosegeink gazdagodnak - latod, ez is csak a szo, amit a penzzel osszefuggen is lehet alkalmazni. Csakhogy ilyen kifejezesek egy olyan tarsadalomban is lennenek, ahol [Jokait idezve] "a penz nem isten".
Mit kapott meg Szergej Koroljev vagy Verner von Braun - a Vilagurt? a Holdat...? Egyiket sem - csak" tudast.... A kutato es a haboruzo enunk pedig elesen elvalaszthato (ezt a temat dolgozza fel a pl. mar emlitett 'Egy ev kilenc napja' c. [picit fantasztikus] film.)
Persze, persze - pl. ugyanennyire termeszetes es vonzo volt az embereves a kannibaloknal ... (Egyebkent ami nem mukodik, az ez, ami van - eleg, ha korulnezel, es netan bele is gondolsz a jovobe ...Iteletet pedig nem lehet mondani egy olyan dologrol, ami meg ki sem lett probalva... {Bar, ha nagyon utana nezunk, ki lett probalva kis teruleteken, es szepen mukodot - csakis kulsoleg lehetett tonkretenni -- ami ugyebar a megoldast is magaba hordozza.} Ezek az ervelesek csak olyanok, mint a kutya nyugtatgatja magat, hogy a poraz tulajdonkeppen a testenek egy nyulvanya...)
Nehany szaz evvel ezelott egy nagy tekintelyu ember azt mondta, hogy a csillagok osszetetelet sohasem ismerjuk meg, mert nem tudunk oda menni es kimerni egy petri-cseszenyire valot, hogy egy muszerbe vizsgalatra betegyuk ... Nos, abszolut logikus volt, amit allitott -- ennek ellenere, amint kitunt, tevedett...
Az embernek van birtoklási vágya. Ha csak igen csekély, akkor is. Ezért bukik meg a kommunizmus a gyakorlatban. Én vágyom rá, hogy legyenek dolgaim, de szívesen megosztok bármit. Mindig arányosság, az egyensúly, vagyis az önkontroll a legfontosabb. szerintem
A kerdes - szamomra - egyaltalan nem zavarba ejto, es a valasz ra egyertelmuen: nem.
A tudomany a vilag jobb megismeresert volt (es meg valamennyire van meg most is), amit a penz egyaltalan nem motivalt. A haracsolas ugyanugy nem jatszott szerepet egy szovjet akademikusnal vagy egy magyar tudosnal, mint elottuk Galileinel vagy Archimedesznel. (Szemelyesen ismertem Kulin Gyorgy professzort, aki tobb ezer tavcsotukrot csiszolt - anelkul, hogy egy krajcart is kapott volna ezert - csak azert, hogy minel tobb ember ismerkedjen meg a csillagos eggel.) Az emberisegnek mint olyannak szinten nincsen birtoklasi vagya - csak egy szuk elit retegnek, akik az orruknal fogva vezetik a jonepet.
Szoval Aranykor az volt, es ez nem [csak] nosztalgia. Abban az idoben (foleg a hruscsovi Szovjetunioban) a tudosok akar az eletuket aldoztak egy tudomanyos eredmenyert. (Ajanlott {szovjet film} irdodalom: 'Egy ev kilenc napja', 'A kozmosz mint erzes', 'A tuz megszeliditese'). Az elso muholdat azert lottek fel, mert tudni akartak, hogy az lehetseges-e - es mivel tudtak, hogy "nem lehet orokke a bolcsoben elni". Ciolkovszkij pl. egy szegeny falusi tanito volt - de zseni es igazi tudos. Az o altal kiepitet utra lepve kozmonautak szereny havi fizetest kaptak, pedig eletveszelyben "dolgoztak". Megis akkor tizezerszamra jelentkeztek urhajosnak - mig most az orosz urkutatasi hivatal vezetoje panaszkodik, hogy nincsen eleg jelentkezo, mert mindenki inkabb a bank-szakmaban akarja megszedni magat.
Az embernek nem szerves resze a haracsolas ugyanugy, mint a fanak nem resze a fagyongy - hiaba van az eloskodo noveny szervesen osszenove vele. Szoval az emberisegnek nincsen birtoklasi vagya - jobban mondva, csak az emberiseg kis hanyadanak van, de ez [a haracsolasbol fakado meggazdagodas folytant] olyan hatalomra tesz szert, hogy iranyitani tudja a tobbseget, akikkel el is hihetik, hogy ez igy van rendjen.
Meg ha tobb millio civilizacio lenne a vilagegyetemben, nagyon valoszinu, hogy a Fold lenne az egyetlen, ahol penz letezik - mindenhol mashol elborzadva hallgatnanak remtorteneteket egy olyan bolygorol, ahol csak egy bizonyos papir- vagy femdarabert lehet taplalekot kapni, ami nelkul nem gyogyitjak meg a beteget [es az a gyogyitas is csak amolyan tessek-lassek modon folyik, hiszen a gyogyszsergyaraknak is kell profit, es ha csak egeszseges emberek lennenek ugyebar, akkor ok is meg a biztositok es korhazak is tonkremennenek], es ahol az anyagi kulonbseg egy rosszul kereso es egy jol "kereso" eloleny kozott millioszoros vagy milliardszoros lehet. (Es az csak a hab a tortan, hogy a legnagyobb anyagi joletben elok altalaban a legkevesbe tisztessegesek vagy hasznosak.)
Szoval igenis volt a vilag (jobbik :) feleben par evtized, amikor a penz motivalo erteke elhanyagolhato volt, es a tudomany az emberi elet jobbitasat szolgalta. Most viszont a torz vilagunk tunik a tobbsegnek normalisnak - vagyis az egyetlen elfogadhatonak. Ezek a tevelygok az "istenkem, nem tokeletes, de meg mindig a legjobb" hulyitessel amitjak magukat ahelyett, hogy levalasztanak az eletnedvet elszivo eloskodot, hogy hagy terebelyesedjen a fa a legjobb egeszsegben es hozzon gyumolcsot meg az unkokaknak is...
Hát... megkérdeztem, sajnos nincs remény. Nem tehetik meg, hogy a Dorzakot adják szombaton, mert akkor nyilván a szombatra specializált nézőkkel szúrnának ki. Viszont júliustól megy újra, minden hétköznap, így augusztusra már hipp-hopp meg is lesz az epizód :)