ahogy már Bugi bacsi is mondta....
A zenét semmiképp se hagyd ki a picik életéből!
Nálunk a többi között óriási sláger volt (rugdosás) a Beszélő kutyák című rajzfilm zenéje - hétvégenként reggel ment. Nem kíván éneklést, mégis megismerteti a picivel(picikkel) a zenét; megszületése után - bár minden zenére felfigyelt - nagy-nagy szemeket meresztett, mikor dúdoltam neki a dallamot.
Magyarul, én nagyon zenepárti vagyok, bár már nem művelem, de hallgatom a kisfiammal együtt.
:))
Attól tartok, ha én énekelnék Nekik, akkor lennének csak nyűgösek igazán és csak nótavégeztével nyugodnának meg :) (szörnyen kellemetlen basszusom van és nagyon nem tudok énekelni). Azért beszélni rendszeresen szoktam Hozzájuk. Hátha beszéd közben is felismerik majd a hangomat.
:))
Mr. Remény!
Amikor Gábor pocaklakó volt, sokszor énekeltem Neki a Luca babát. Amikor megszületett és a kezembe adták, nagyon kiabált, de én rázendítettem a jól ismert Luca babára és kerek szemekkel rámnézve rögtön megnyugodott. És akkor megismerkedtünk személyesen is, pedig már ismertük egymást. :o)
Csúszdatestet pedig praktikusan egy ovi leselejtezett csúszdái közül kell elhozni. Az eset lényegesen egyszerűbb, ha az ember anyósa ovónő. :o)
Nagyon sokat sejtető az arckifejezés! Gyönyörű baba, gratulálok!
A többiek képeit is megnéztem, persze. Ők is csodálatosak már így fotón is.
Köszi a tanácsokat. A dédelgetést már 6 és fél éve gyakorlom aktívan :), bár most próbálok extra erőket is bevetni (csak ne vinné el a háztartásba fektetett energia). Ami a babákkal való kommunikációt illeti, hát az tényleg egy különleges érzés, segít abban, hogy lassacskán felfogjam, megértsem, elhiggyen mi is történik és mi fog majd történni. Ugyanis mi még mindig alig tudjuk ezt az "egészet" felfogni, pedig ha a páromra nézek, elég egyértelmű a dolog :). Igaz ez azért is lehet, mert Mi öt évig próbálkoztunk előtte és végül nem kis segítséggel fogantak a Picik. Szóval odateszem a fejem, találgatok, hogy éppen melyik babának melyik testrésze lehet ott és akkor egyszercsak hasrengés, pocakidulás, egy hatalmas, erős ütés az pofacsontomon, akkora, hogy megemelkedik a fejem. Még hallom, ahogy Kismama nevetve mondja Kristófnak és Leventének, hogy ne bántsátok (ennyire) Apátokat, de már döbbenten ülök és azt kérdezem magamban, illetve később a páromtól is, hogy ez meg hogy lehet, ki vágott fejbe?
Hihetetlenül boldog vagyok és ezt most próbálom tudomásul is venni.
Én is csak biztatni tudlak a topikba irkálással, nomeg szeretném megmutatni - szimpla változatban - hogy mi is vár rád ... maga a példa Addig is javasolni tudom, hogy már most kommunikálgass a kis fickókkal, a mienk például az éneklés és a füttyszó rabja volt már pocaklakó korában is, és mindmáig csuda muzikális.
Ezenkívül az esti altatást is lehet simogatás formájában gyakorolni, bár én mindig ellenkező hatást értem el, ugyanis akkor rúgkapált a legjobban ;-)
Természetesen, 'néha' az asszonypajtásnak is kijár egy kis dédelgetés !!!
Természetesen láttam, hogy mások is láttak már el hasonló tanácsokkal, de ismétlés a tudás anyja
Jesper már most is _kiválóan_ főz, csak itten szerénykedik : ))
Nálunk én vagyok a "műszaki ember", úgyhogy ha lesz egyszer kertes házunk, majd én csinálok csúzdát : )) Ja, meg nagyapám asztalos kisiparos volt, saját műhellyel, úgyhogy nekem pár évesen az volt a legjobb játékom, hogy egy fadarabba szögeket vertem, majd harapófogóval kihúztam, és újrakezdtem az egészet : ))
Lenne rögtön egy gyakorlati kérdésem is:a csúzda "csúszókáját" miből és hogyan lehet csinálni?
gebild,
nagyon édes a kislány! Csak pár képet néztem/tünk meg, mert nagyon lassú a net, de azok nagyon tetszettek : )))
Jesperné
A Sas: Nem is tudom, milyen nemű gyereket akartam. Igazából mindkettőt. De nagyon boldog vagyok a kislányommal. :)
Bugi bácsi: Jó dolog ez a csúszdakészítés, de én nem vagyok jártas a barkácsolásban. Ebben mondjuk komoly szerepe van annak, hogy sajnos apa nélkül nőttem fel. Sebaj, én majd főzni tanítom a kicsit. Mire akkora lesz, talán én is megtanulok rendesen. :)
gebild: Megértem, az én pici lányom 3,5 hónapos, és ő is izeg-mozog állandóan, és dumál össze-vissza. Igazából nem is lehet 5 percnél tovább lekötni egyetlen dologgal, mert annyi mindent csinálna egyszerre. Múltkor például párhuzamosan az egyik kezével a kikötött elefántos csörgőt rázta, a másik kezével a fejvédőjén levő napocskát rángatta, és emellé még dumált is egyfolytában. :) Na ilyenre is csak egy kislány képes. :)
Mr. Remény: Üdv, és azért szerintem írkálhatsz addig is. Nekem például voltak nagyon jó élményeim a pici pocaklakó korából is. Az egyik legaranyosabb az volt, hogy amikor focimeccset néztem a TV-ben, akkor egyből felébredt és teljes erőbedobással rúgdalózott odabent. Pesze, hogy pontosan miért, azt sohasem fogom megtudni. :)
Sziasztok joggal büszke Apukák és figyelő Anyukák!
Ez az a topic amiből én nem maradhatok ki!
Legalábbis a kisfiaink születése (októberben valamikor) után. Addig csak beköszönök és olvasgatok. Tudom, hogy mi nehezebben nyílunk meg és nem vagyunk annyira beszédesek, mint a lányok, de azért remélem, hogy lassan belementek majd a részletekbe is.
Minden jót Nektek:
Mr Remény
Az apaságban az is király, hogy némi ráfordítással remek dolgokat lehet építeni a kölyöknek. Én most egy csúszdaprojekten dolgozom, persze nem haladok valami gyorsan, mert nem az tölti ki a napomat, de talán most már hamarosan kész lesz. És Gáborka végig élvezi a folyamatot, segített fűrészelni, csiszolni (a gyalutól félt :o)), a szeme előtt épül a vár, csavarokat adogat, velem élvezi az egészet. Persze anyát sem hagyjuk ki a dologból, a komplett festést Ő csinálta, ráadásul a nagypapi is besegített a legnehezebb résznél, a felállításnal. Ma is folytatjuk, ha sikerül és remélem egy héten belül rendeltetésszerű használatba veheti a tulaj. Mennyivel jobb,mintha készen vennénk az egészet (és olcsóbb... :o)) Gábor nagyon lelkes, amikor segíthet. Tavaly egy lomtalanítás kupac mellett mentünk el autóval és megláttam egy törött, kidobott gokartot. Visszatolattunk érte, azóta szép sárga lett (Gábor's csolysz) és fel van újítva. A homokozója is homméd.
Szal arra gondoltam, hogy itt egymás közt jöhetnek a jobbnál jobb ötletes megoldások játékkészítésre, programajánlatra, apa-gyerek "csínyekre".
Igaz, hogy én "kezdő anyuka" vagyok, de nem bírom ki szó nélkül. :-)
Ide tereltem már a mi "kezdő apunkat" is közétek (alias: Gebild). De nem ezért szólaltam meg.
Szóval a lényeg, hogy Bugi bacsinak üzenem, hogy ez a gyermek GYÖNYÖRŰ!!!!!!!!!!!!
Remélem sorozatba gyártjátok az ilyen hihetetlen génállományt!!!!!
:-))))))
Szerintem remek dolog, hogy a papák is kidumálják így egymás között a gyerekes élményeket. Legyenek azok akár fárasztóak, akár viccesek vagy akár (ami a leginkább jellemző) csodálatosk!!!!
Igérem nem kotnyeleskedek bele nagyon ebbe a témába, legyen ez tényleg az apukáké, de azért olvasni foglak titeket.
Sziasztok Apatársak!
Jó apának lenni. Nagyon jó. Én is a reggeli mosolyáradatot szeretem legjobban. Meg amikor beszél. Bár még csak 4,5 hónapos, de már mindenbe bele kotyog. Izé gagyog. :) Együtt fürdünk a nagy kádban, mert már az egész fürdőszoba úszott egy kiskádas fürdetés után. Olyan mint egy zsizsik. Mindene mozog, állandóan. Csak amikor alszik akkor van nyugalom.
Igen,lehet felnovesnek hivjak,lehet,csak atrendezodik az ertekrend.
mas dolgok lettek fontosak,mint a baba elott.
Most O lett az Isten,s ugy is viselkedik:))
En mindig is lanyt akartam,Nalatok voltak ilyen tervek,vagy mind1?
Hogy változtam-e? Igen. Már az is sok mindent megváltoztatott, hogy kiderült, hogy apa leszek, de amikor megláttam, az volt az igazi fordulópont. Kénytelen voltam valamennyire felnőni. :)
Udv Harcostarsak!
En mar lassan 11 honapja fater vagyok,ez a legjobb dolog a vilagon,frankon mondom.
Ott voltal mikor szuletett a lanyom,very klassz dolog,picit el is erzekenyultem,pedig nem szoktam.
Egy az egyben olyan volt mint en,komolyan.
Ez hogy lehet?
A mai napig megfogdosom,megszagolgatom-ezt mar Lili is atvette:)-s mindig mekerdezem csak ugy?
"Hogy mibol van?"
Mar maszik,felul,s felall(kapaszkodva),vannak fogai,s eleven,aludni sem szeret,most a melegben enni sem.
Bevallom egyik legnagyobb,inkabb legnagyobb almom teljesult,mikor megszuletett.
Akkor el sem hittem,most mar igen.
Barataim sargak az irigysegtol,mar akinek nincs gyereke,de ilyen csak 2 van.:)
Mit gondoltok,valtoztatok azota,amiota faterok vagytok?
Byez!
Conor: szerintem olvasd el a Kispapakönyv cimü igen jeles alkotást, az mindenre felkészit a Kismama változásaival kapcsolatban. A férjemnek nagyon tetszett, aztán megállapitotta, hogy én nem is vagyok olyan hisztis, mint a szerzö felesége :)))
Párommal megbeszéltük, hogy hétvégére lemegyek Kapolcsra. Én a kis naív azt hittem, hogy minden rendben lesz, ha azt mondom a picinek, hogy csak kettőt kell aludnia, és itthon leszek. (szerintem hiába csak 3 hónapos, azért sok mindent megért)Ezek után végig aludta a péntek éjszakát, majd a szombat délutánt, és az ezutáni ébredése után végig kiabálta-sírta a hazajövetelemig hátralevő időt. Hát kénytelen vagyok megállapítani, hogy tényleg érti a dolgokat, és azt is, hogy nagyon körültekintően kell megfogalmaznom, hogy mit mondok neki. AZért jó, hogy hiányoztam neki, de szegény anyja idegeit rendesen próbára tette. :(
Mivel én is egy kezdő apuka vagyok, érdeklődéssel olvasom a hozzászólásokat (1/2 éves apa, és szeretek pelenkázni :-))).
Én is a világ legnagyszerűbb dolgának tartom az apaságot ... Szeretnék sok-sok okosságot tanulni tőletek is ...
Köszi a biztatást! A csajszinak mázlija van, se hányinger se súlygyarapodás se "semmi elváltozás", de ami késik nem múlik, -gondolom. Azt hiszem az, ilyenekre felkészültem. A megállapításod mindenestre "hatásos" :-))
