Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Őszintén szólva én már elég rég lemondtam az itthoni operáról, mert évekig zárva volt és tudtam ki az igazgató, no meg hallottam a bemutatókról, ami nem hozta meg a kedvem.
A díszletet én simán elnéztem volna, de attól jobb megkímélni az emberiséget, hogy én dúdoljak az áriák alá dallamot a zenekar helyett. :D Pláne bepezsgőzve. A Hunyadi Lászlót meg a Don Giovannit láttam is még régebben, az Operaházban sose változtatnak műsort, hogy még mindig ezek mennek?
Az összes Verdi és Wagner, de még most is felfedeztem magamnak Donicettit pl. De Puccini Turandotját is szeretem, szóval nincs vége a kedvenceknek. Végül is már több mint 80 éve járok többé-kevésbé rendszeresen és örömmel operába és hangversenyre. Mostanában már csak hangversenyre.
A közeljövőben biztos nem akarok az operába menni. Majd ha jön egy hozzáértő vezető és kicsit rendbe teszi a dolgokat, akkor meggondolom, ha még élek.:-)
Feltételezem, hogy sok ingyenjegyes volt, vagy valami szervezett dolog. A Hunyady János vagy más Erkel opera, nem az a műfaj ahova özönlenének az emberek. Én egyszer láttam már biztos több mint 60 éve, ingyen jeggyel.:-)
Azon gondolkodom, hogy milyen operarajongók azok, akik 6 ezer- 35 ezer forintért vesznek jegyet, mondjuk a 4 órás Hunyadi László előadására a Magyar Állami Operaházba, és mikor leülnek a helyükre, megtudják, hogy a Don Giovanni díszletei közt fognak az énekesek énekelni, a zenekar majd csak nyolc órakor jön, aztán majd akkor se, és zongorakísérettel 1óra 15 perc után már mehetnek is ingyen pezsgőzni a büfébe. Mert Hunniában ugye ez is megtörténhet.
Ha jól látom: horgolt, és horgológép nincs, szóval ezt szorgos kínai kezekkel csináltatták. Más kérdés, hogy minek, mert meglehetősen randa lett. :) Külön tetszik, hogy a forgalmazó és a gyártó nem jutott közös nevezőre a színét illetően. :D
"A magyar trón megszerzése a törökkel már hadakozó Albert császár rövid magyarországi uralkodása (1437–1439) után az egész 15. században a Habsburgok egyik legfontosabb célja maradt. Csakhogy Közép-Európában a különböző dinasztiák között kialakuló kapcsolatrendszerek és a politikai viszonyok jó ideig nem a Habsburg nagyhatalmi alternatívának kedveztek. Az osztrák–magyar tengely helyett előbb a lengyel–magyar (I. Ulászló), majd Hunyadi János kormányzóságát és Mátyás királyságát követően a cseh–magyar (II. Ulászló és II. Lajos) került előtérbe, ami a Jagellók magyarországi hatalmát biztosította. Frigyes császár többszöri kudarca ellenére mégis mindenáron igyekezett legalább a jövőt megalapozni. Ehhez kedvező eszközül szolgált számára a még Albert halála után, 1440-ben ellopott Szent Korona, a magyar államiság jelképe.A császár végül csak 1463-ban a Bécsújhelyen I. Mátyással kötött szerződés értelmében volt hajlandó a Korona és az elzálogosított Sopron városának visszaadására. Ennek fejében – 80 000 aranyforint mellett – a magyar királlyal elismertette, hogyha törvényes örökös nélkül hal meg, akkor a magyar trónt Frigyes vagy fia, Miksa főherceg örökli.
Egyetértek az írásoddal, de nem hiszem, hogy a tatárok és a törökök által majdnem elpusztított hazánk újra megkaphatná régi szabadságát. Ennek az az oka, hogy azóta olyan világhatalmi erők ébredtek, amivel a régi nemzetünk sem bírna. Másrészt nem tartom szerencsésnek a nagybetűs szavakat, mert a fórumon az kiabálást jelent.
Vajon, mennyiben lehet párhuzamot vonni az akkori kiegyezés és a mostani "betagozódunk" és teljességgel alávetjuk magunkat a brüsszeli irányvonalnak vs. a próbálunk valamiféle független vonalon maradni/lavírozni kérdés közt....
Vajon feltehetjük-e megint a Kossuth-féle Cassandra levélben megfogalmazott feltételezést:
"Magyarország legbecsesebb állami jogairól, és lemond oly módon, lemond, magát oly politikának eszközeül szegődtetve, mely szomszédainkat úgy nyugat, mint kelet felé ellenségeinkké teszi; a nemzetiségi belkérdés kielégítő megoldását, a horvátországgali kiegyezkedést lehetetleníti, s szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambícióknak céltáblául tűzi ki."
Minő érdekes aktuálpolitikai párhuzam, (be lehet helyettesíteni a Horvátországot ugye mással a fenti mondatban..)
.....szemlátomást közelgő európai bonyodalmaknál hazánkat a vetélkedő ambícióknak céltáblául tűzi ki-----vajon szabad-e a történelemben kétszer ugyanabba a hibába esni, nem tanulni az előzőekből
Kossuth mondatai ma is érvényesek, és akkor nem hallgattak rá..pedig igaza lett
(+lengyelországi közelmúlt események pedig szerintem pontosan megmutatták, mit is takar ma az európai/brüsszeli "demokrácia"-még csak a jogi formalitásokra sem kell ügyelniük)
