Döblec a sütőtök magyar neve az egész mezőségi nyelvjárásterületen és talán még a Székelyföldön is. Az átvétel hangtani részletei számomra nem világosak, de az alap láthatólag nem a dovleac, hanem a többes számú alakja (dovleci) lehetett. A tököt a román nyelvjárásokban kismilliom szóval illetik - Erdélyben és a Körösök vidékén a dovleac mellett ismeretes még a curcubetă, a ludaie, a bostan és a dulete. Szerintem vidékenként változó, hogy melyik melyik fajtát jelenti - a köznyelvben a dovleac és a bostan is jelenthet sütőtököt, kimondottan a sütőtök az dovleac turcesc, a spárgatök (courgette) viszont dovlecel vagy bostănel.
"A RMNyjA. (I, 275) a sütőtök fogalom adatai között összesen két kutatóponton talált ludáj alakot: Végvár (Tormac) (D:4) és Köröstárkány (T%raia) (J:2) településen. Keletebbre haladva a sütőtök, dinkatök, döblec, bécsitök, fehértök, bosztán, döblectök, fejérbosztán alakok dominálnak sütőtök jelentésben.
A Dicţionar român–maghiar (Cluj, 1964) adatai (I, 396) szerint a dovleac tök, kertitök, sütőtök, döblec jelentésben használatos, de átvitt értelemben tökfej, kobak (!) jelentésű is. A szócikk szerint a disznótököt és a spárgatököt összetételszerű alakulat fejezi ki (dovleac-porcesc). A ludáj szót nem ismeri, vagy ehhez hasonlót nem ismertet.
Kelemen Béla Román-magyar iskolai szótárában (Bukarest, 1974. 67) a bostan fn tök jelentésű, a dovleac (177) szintén tök értelmű, a fajta szerinti különbségekre nem tér ki. Ez utóbbi két szótár tök jelentésű román szava megjelenik a föntebbi nyelvjárási alakokban, vö.: cukorbosztán, döblectök"
Forrás
Onogur: A góré valóban egy harmadik jelentés, amit lenn is megadott Boriska a kukorica szára.
A hidas az komp, a disznóólat még nem hallottam, de a disznóól padlójának felszedhető fa deszkáit már hallottam hídlásnak.
A bagzikot használják egy olyan értelemben, amikor az étek megromlik, ehetetlenné válik (főleg krumplira hallottam: "Egyed azt a kruplit mert megbagzik.")
Boriska, e_laca, 1001: A világolnak mind a két megoldása jó. Van felénk egy szólás, hogy "Világol mint tehén a góréban." Ez ugye azt jelenti, hogy hazudik, méghozzá igen ügyetelenül. Babus Jolán, néhai beregi néprajztudós szerint: a góréba beszabadult tehenet elárulja a kifehérlő szőre. tehát világít is.
A szólító pedig a halántékot jelenti.
Maradt még a pihora, ami egy speciális túróstészta. A frissen nyújtott, 5X30 centis darabokból álló tésztát rádobják a sparhelt (felénk: spór) tetejére, ahol az megpirul és megkeményedik. Ezt a viszonylag nagy tésztát tésztát összetörik pár darabba, aztán forró vizet engednek rá, leszűrik, egy kanál forró tepertős zsír, és túró rá.
góré1 fn nép1. Kukoricagóré. 2. Kunyhó [?]
góré2 fn argó Főnök, vezető [cig.]
hidas I. mn ... II. fn táj1. Komp, dereglye 2. Disznóól.
bagzik tn ige 1. <nyúl, macska> párosodik ill. a párzás időszakában van. 2. durva pejor Szeretkezik. [<- bak]
A górénál valszeg a kunyhóra gondoltál, de a bagziknál feltehetően ettől különböző jelentése van ott e szónak. Ezek nem csak arra a környékre jellemzőek, hanem eléggé általánosan elterjedtek, ha bekeültek a szótárba.
Egy kis Kuglizás után:
gagó = gólya
abora = széna és kevés gabona tárolására szolgáló építmény
Én a barátaimnak meséltem a szólítóról, ami valóban egy testrész. Ők a mai napig azt hiszik, hogy én ezt kitaláltam. Valkinek tudja, hogy mit jelent? A gyűjtés helye egyébként Bereg.
Ezen felül tudjátok-e, hogy mit jelentenek ezek:
pihora
góré (nem a tároló, mert az felénk a kas [pl. tengeri kas])
abora
hidas (főnév)
bagzik (két jelentése is van)
gagó
kacsabiri
világol (ige)
hámánkodik
És megerősítem, hogy felénk is csak csurka a copf.
Szó volt még a topik elején a molyolok szó jelentéséről. Ezt én is gyakran használom.
Felmerült egy vita kapcsán, hogy olyan esetben is helyes-e a szó használata, ha nem tevékenységről van szó.
Konkrétan: Azt mondtam, molyolok a problémán, de úgy értettem, hogy fogok még gondolkodni a dolgon, hosszabb időszak alatt néha többször is átgondolom.
Ebben az esetben szerintetek helyes a szóhasználat?
"A farsangvégi szimbolikus vagy tréfás lakodalom es a farsangtemetés két tipikus szokásjátéka az erdélyi magyarságnak és közelebbről a székelységnek. Színjátékszerű, látványos formáikat többfelé felújították. Közelebbi vidékeinken, így a Nyárádmentén vénleány - és vénlegénycsúfolással, csutakhúzással fejeződött be a farsangi bál és vele együttaz egész farsangi ünnepkör. Szentgericén a legények csapata a farsangon meg nem nősült "vénlegényeket" csutak, tuskó elé fogta és ezt végig kellett húzzák az egész falun. A csutakhúzó menet megállt a pártában maradt vénleányoknál, megdöngették a kaput és csúfulódó mondókákat kiabáltak. Az egykor büntető szokás tréfás játékká vált, majd kikopott a hagyományból. "
A Szombathelyi Haladás honlapjáról:
"Rosszul járhat az, aki időben nem házasodik: egészen különleges menyasszonyt, vagy vőlegényt testálnak rá. Sőt, egy farönkön húzzák végig az egész városon. A Rönkhúzás pogány eredetű, mulatságos népszokás, a farsang utolsó napjaiban szokták megtartani hazánk nyugati vidékein. "Olyan, mint egy tuskó" - mondják arra a fiatalra, aki gyámoltatlan, tehetetlen, vagyis nem házasodik meg farsang idején. Büntetésül tréfaházassággal, tuskóhúzással szégyenítik meg. A móka résztvevői: menyasszony, vőlegény, pap, jegyző, vőfélyek, nyoszolyólányok, hívogató, fára vigyázó őrök, zenészek, maskarás gyermeke és felnőttek, akik feldíszített tíz méteren rönkön ülnek, illetve azt kísérik élénk nótázás és zeneszó mellett."
A HUTERM-en is feltette valaki ezt a kérdést, és válasz is érkezett rá:
A http://www.neumann-haz.hu/scripts/SGML/BHISGMLtr? vadrozsak/vadrozsak045001.sgm szerint (tajszotar): "Tusakolni vagy tusolni – fegyvertussal, tuskolni" A weben egyetlen talalatot lattam: "disznooles, tusakolas" mint nepi vigassagokkal kapcsolatos program - hat ez nem sok, tudom
--- In HUterm@yahoogroups.com, "........................................" wrote: > > Sziasztok, tudom, hogy nem ideillo a kerdes, de itt eleg sokan vannak ahhoz, > hogy valaki, aki a nyugati hatarszelrol szarmazik, esetleg meg tudja nekem > surgosen mondani, hogy mi a turo a "tusakolas". Valamilyen helyi > nepszokasrol van szo.
Ez a garádja-valamilye milyen helyesen/:)/ elringatózik itt......:), hagyom én is, hanem kérdeznék másikat, de nem ér rákeresni! Mi a salajdáré és a puruttya?
