Keresés

Részletes keresés

Gurg Creative Commons License 2008.12.15 0 0 6632
Mondjuk tisztázni kéne a fogalmakat. Finnugor nép? Eleve a magyar honfoglalók 3 féle embertípusból rakódtak össze....
Előzmény: Bogyó 2 (6630)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.15 0 0 6631
Nem tudom. A környező népek rendesen le ázsiai hordáznak minket ennek ellenére, de nem úgy tanítjuk mi is, hogy a finnugor őshaza az Urál túloldalán volt, Nyugat-Szibériában?

A sumér eredet szerintem sokkal "menőbb" lenne, nem?
Előzmény: Leevee (6629)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.15 0 0 6630
Értem, csak a bolgárok szláv környezetbe kerültek. Nálunk mi indokolja a finnugor nyelvi elemeket, ha nem voltunk azok? Levédia, Etelköz, errefelé már nem nagyon találkoztunk finnugor népekkel. Kazárok, besenyők ilyesmik voltak.
Előzmény: Gurg (6628)
Leevee Creative Commons License 2008.12.15 0 0 6629
Én az álláspontomat 6589-ben leírtam.
Előzmény: Bogyó 2 (6625)
Gurg Creative Commons License 2008.12.15 0 0 6628
Akkor mondd azt a nyelvész unokatesódnak, hogy a bolgárok türkök, biztos majd ezen is mosolyog - mert nyelvész - és azt fogja mondani, hogy nézd már meg, szlávul beszélnek, ezek szlávok. Majd te gyorsan felvilágosítod, hogy a nyelvészdiplomáját - ha egy nép eredetét vizsgálja - felejtse el. Ugyanis a bolgárok alapvetően belső-ázsiai türk nép, amibe a saját honfoglalásukkor beolvadt némi szláv és trák elem, de a 900-as években az ortodoxia felvételével egy nyelvcsere történt. Szimpla nyelvcsere, úgyhogy óvatosan azzal a nyelvészkedéssel, mellette még csomó egyéb tudomány van, ami segít meghatározni egy nép eredetét.
Előzmény: Cillit (6626)
Gurg Creative Commons License 2008.12.15 0 0 6627
A halszagú rokonság minden ősi gesztával, mítosszal, legendával, de kézzelfoghatóbban a néprajzzal, régészettel és az akkori (pl. Bíborbanszületett Konstantin, stb.) kortárs szerzők rólunk írt forrásaival ellentétes. Senki nem tagadja, hogy a nyelvünkben vannak finnugor elemek, de ezek csupán nyelvi dolgok. Érdemes körülnézni a neten, hihetetlen mennyiségű forrás van, ahol tárgyalják a finnugor eredetelmélet visszáságait.
Előzmény: Bogyó 2 (6625)
Cillit Creative Commons License 2008.12.14 0 0 6626
A zunokatestvérem nyelvész, és amikor mondtam neki, hogy szerintem nem finnugrok vagyunk, csak elnézően mosolygott. Nem mosolyogna, ha nem lennének érvek bőven a tárházában.
Előzmény: Bogyó 2 (6625)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.14 0 0 6625
Na, de mi lehet az a valami? Milyen érdek fűződhet a "halszagú" rokonsághoz?
Ha, jól emlékszem azt mondják, hogy a legősíbbnek mondható szavaink, pl. testrészek megnevezése mutat finnugor jelleget, ez az egyik érv.
Előzmény: Gurg (6624)
Gurg Creative Commons License 2008.12.13 0 0 6624
Majd azért menj el a Finn Nemzeti Múzeumba, Helsinkibe (voltam). Érdekes módon teljesen máshogy gondolják ott, csak valamiért itt ragaszkodik a hivatalos politika és egy szűk, székéhez ragadt akadémikus ehhez...
A kettős honfoglalást László Gyula a kommunisták alatt ki tudta adni, mert egyszerűen egy régészen - aki gondolkodik is - nem tudtak fogást találni.
Előzmény: Alpári Gnác (6623)
Alpári Gnác Creative Commons License 2008.12.12 0 0 6623

Az európai történelem kanonizációja sok esetben nem a történészek, hanem a politikusok munkája.

Mint írtam, egészen biztos vagyok abban, hogy vannak a művelt nyugaton is olyan történészek, akik tisztában vannak bizonyos dolgokkal, de a történelemkönyvekbe ezek nem kerülnek bele, mert felesleges diplomáciai bonyodalmakat okoznának és a fenét sem érdekli tulajdonképpen.

 

De meg mit is kanonizálhatnánk?

Hát kifolyik az internetből a kettős honfoglalás, meg hogy nem is finnugor, hát ugyanmár...

Előzmény: Bogyó 2 (6620)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.10 0 0 6622
Mivel máris levették az indexről, ide bemásolom ezt történetet. Úgy tűnik Wass Albert után lassan csak elkezdenek szállingózni a témában mások könyvei is, a valósággal szembe nem nézni akarók és mindenben aktuálpolitikát keresők fanyalgásai ellenére. Mondjuk, szerintem pont ez a folyamat hátrébb szoríthatja Wass jelentőségét, de ennek a cikknek azt hiszem nagyon is helye van itt, a Wass Albert topicban.

János Vitézt megölték az oroszok

* Magyari Péter - magyarip@mail.index.hu

| 2008. 12. 09., 14:39 | Frissítve: 19 órája

A János Vitéz a Gulagon című könyv elképesztő dolgokat jelenít meg és igaz minden szava. Mong Attila újságíró mintha egy nagy cikket írt volna, úgy dolgozza fel, hogyan vitték el a János Vitéz című falusi előadás főszereplőit kényszermunkatáborba 1946-ban. A szerző megkérdezte a szemtanúkat, kikapart dokumentumokat levéltárakból és még történelmi kontextust is adott.

"Az újságírás a történetírás első piszkozata" - mondta Philip Graham, a Washington Post egykori (1946-61) szerzője. Mong Attila János Vitéz a Gulagon című könyvében (Helikon, 2008.) ezt a kapcsolatot megfordította, írása történelemkönyv, de újságírói módszerekkel készült.

Történt, hogy 1946-ban Lovasberényben a búcsú napján helyi fiatalok előadták a János Vitézt. Az előadást részeg orosz katonák zavarták meg, akik kötekedni kezdtek, helyet akartak az első sorban és zaklatták a lányokat. Nagy verekedés lett ebből, a közönség és a szereplők együtt ütötték a katonákat, jelmezhez használt kardokat törtek szét a megszállók koponyáin. Az oroszok véres fejjel vonultak vissza. Másnap kezdődött a megtorlás. A falu rendőrfőnökét, jegyzőjét és három szereplőt - köztük a János Vitézt alakító fiatalembert is - elvitték Szibériába. Hárman visszatértek az 50-es években, ketten meghaltak Oroszországban.
A történet önmagában is nagyon izgalmas, de különösen érdekes attól, hogy ennél jobb jelképet ki se lehetett volna találni az 1946-os állapotokra. Huszárjelmezben oroszokat ütlegelő parasztok az egyház kultúrtermében majd János Vitéz internálása olyan képek, aminél erősebbet ki se lehetne találni.

A könyv többre vállalkozik, mint a történet egyszerű felelevenítése. Fokozatosan bevezet a háború sújtotta Lovasberény hétköznapjaiba és a fordulópontoknál röviden és érthetően elmagyarázza, hogy mi történt a nagypolitikában. Így lehet a legkönnyebben megérteni egy történelmi helyzetet, hiszen a személyes beszámolók átélhetővé teszik a megidézett világot, az általános magyarázatok pedig segítenek megérteni a fejlemények jelentőségét. A végére nem csak megtudja, de érti is az olvasó, hogy milyen cudar világ volt itt.

A könyv nagy része több tucat interjú alapján készült, a magyarázatok tolakodás nélkül, mindig az értelmezést segítve jönnek elő. Egy év kutatása olvasmányos könnyedséggel került papírra, de közben minden szó megalapozott, akár egy tudományos munkában.
Ez a módszer régóta sikeres és divatos Amerikában, és jó, hogy már készülnek így könyvek Magyarországon is. Mong alapvetően gazdasági újságíró (Figyelő, Manager Magazin, Inforádió voltak az utóbbi években munkahelyei), és történelmet magyarázó könyvében is nagy alaposságra törekedett. Néha annyira, mintha nem bízna abban, hogy elhisszük neki amit megtudott. A hasonló stílusú, interjúkon alapuló amerikai dokumentumkönyvek általában dramatizáltabbak, még filmszerűbbek. Például a magyarul is megjelent Charlie Wilson háborúja (George Crile) vagy A viszkis rabló balladája (Julian Rubinstein) hasonló módszerrel készült, de a legtöbbször egyáltalán nem világos, hogy a szerző éppen honnan tudja azt, amit állít. Összegyúrták a szerzők információikat és regényszerűen adták tovább olvasóiknak. Mong könyvében viszont mindig pontosan lehet tudni, hogy mit honnan tud. Ettől egyáltalán nem nehéz olvasmány, az idézeteket remek érzékkel válogatta össze, de ott motoszkál az emberben az érzés, hogy mégiscsak olyan, mintha újságot olvasna és nem regényt.

Az egyik Gulagra hurcolt embert így ismerhetjük meg a könyvben: "Beszélgetőpartnereim "nagy, erős nyakas embernek" írták le, amit a róla keszült kevés, még maradt kép is alátámaszt." Tuti, hogy az egyébként szintén újságíró Crile vagy Rubinstein nem totojázott volna, hanem a szórakoztatás kedvéért úgy mutatta volna be Drávóczi törzsőrmestert, hogy "Jó nagy és makacs ember volt". Valószínűleg a tevékkel karácsonykor bevonuló oroszok sem egy idézetbe kerülnének náluk, hanem valami nagy drámai képpel indulna az egyik fejezet, amiben a barbárok betörnek a sivatagi állataikkal és megerőszakolják az ünnepre készülődő kislányokat.

Ez a szikárabb stílus talán tudatos döntés lehetett, hiszen a könyv egy olyan korszakról és olyan konfliktusokról szól, amiről tilos volt Magyarországon beszélni, és a szovjet katonák szörnyű visszaélései még mindig alig feldolgozott része a magyar történelemnek. Valószínűleg Magyarországon még nem érett meg a helyzet, hogy csak úgy bemondásra elhiggyük, hogy ilyen akár közvetlen rokonainkkal is megtörténhetett, ezért még komoly jelentősége van annak, hogy mindent pontosan dokumentálva kapjunk meg.

Az erőteljesebb dramatizálás elmaradásáért cserébe teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a történet nem túlzó. Sőt, bizonyos értelemben ez az irány még erősíti is a hatásosságot, hiszen a meseszerű elemek jegyzőkönyvi idézetekké válnak, amik a valóság abszurditását csak kiélezik.
Ráadásul ahogy a történet halad, úgy ismerjük meg egyre jobban a szereplők személyes sorsát, egyre több ismerősünk lesz Lovasberényben, szó sincs arról, hogy puszta idézetgyűjtemény lenne ez a könyv. Szerkesztési elve épp oly drámai, mintha függő beszédben, egységes stílusban elbeszélt mű lenne, csak nem enged feloldódni az események folyamában, minduntalan kiszól a szerkesztő, mint amikor a dokumentumfilmben látjuk a riporter fejét.
Hiába történik sok szörnyűség, vér és erőszak a könyv első felében, a leginkább megrendítő rész a végén van. A hatvanas években életükről hallgató betegeskedő hazatértek rideg sorsa a szocialista termelésben olyan sivárságot idéz, amitől végképp összeszorul a gyomor.
A János Vitéz a Gulagon nagyon sokat segít megérteni, hogy mi ennek az országnak a története.
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.10 0 0 6621
"Magasról szarnak bele abba, hogy Kassa, Kolozsvár, Ungvár vagy Zenta 1000 éven keresztül magyar település volt. Eleve 4 külön országban van most ez a pár település, már ettől megzavarodnak..."

Én a történészekre gondoltam, ők pedig azért azok, hogy ne a mosttal foglalkozzanak.
Az átlagember nem is zavarodik bele, mert fogalma sincs még arról se, hogy van Hungary nevű ország. Ha esetleg erre jön, s azért néz utána, akkor nyilván ez van amit írsz, google és amit kidob. S ha a helyi weblapokat olvassa, akkor ott kifelejtődik a magyar múlt.
Mindez intelligencia és érdeklődés kérdése is. Én is tudom, hogy Kalinyingrád Königsberg volt, Lvov pedig Lemberg, Strassbourg pedig hiába tartozik Franciaországhoz, nem véletlenül hívják úgy, ahogy. Tudom, hogy a litván nagyfejedelemség egykor jóval nagyobb területen létezett, s hogy Isztanbul egykor Konstantinápoly vagy Bizánc néven a kelet-római birodalom székhelye volt. De ha Amerikát nézzük, annak is megvan az oka, hogy miért vannak ilyen nevű városai mint Los Angeles, San Francisco, San Diego vagy New Orleans. Pedig nem vagyok történész. Az már persze megint más kérdés kik éltek régen, kik most a fent említett városokban és a litván nagyfejedelemség területén és melyik területet régen is ki és miért birtokolta.
Itt ezt azért lehet megtenni, mert nem vagyunk a centrumban, kis érdektelen provinciák vannak errefelé. De ha Amerikában is így tennének, előbb-utóbb az is elfelejtődne, hogy Amerikában voltak indiánok, ősi angolszász föld lenne belőlük. De nem, a többség normális felfogásának köszönhetően ezt a múltat nem akarják eltüntetni, az egész világ szerencséjére. Meg náluk nincs egy másik indián ország, akihez vissza lehetne csatolni bármit, más a helyzet.
Itt viszont megvan a szándék, az érdek és a jelentéktelenség is ahhoz, hogy sikeres legyen a történelemhamisítás.

Előzmény: Gurg (6619)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.10 0 0 6620
Nyilván nem mi fogjuk felhomályosítani a világot.
De ahogyan a kolumbiaiak tiltakoztak a Senorita Szöszi ellen, mi is tehetünk néha ezt-azt a lehetőségeinktől függően. Egyből gondoltam is rá, utánanézek, mert bizony nekem se nagyon jut más eszembe Kolumbiáról, mint kábítószer, bűnözés, dzsungel, nyomortelepek, elspanyolosodott indiánok. S talán az én hibám, hogy csak ezek a klisék jutnak eszembe. Mi lehet még ott, ami érdekes lehet? Miért érzik úgy a tiltakozók, hogy Kolumbia nem csak erről szól? Biztosan van rá okuk, ugyanakkor persze elfogultak is lehetnek.Utánanézek.

A régi magyar történelemmel kapcsolatosan nyilván én se fogok leveleket írni a Yale-re, meg előadásokat szervezni, vagy kiutazni Nyugatra és szórólapokat osztogatni. De ha tőlem is megkérdezné valaki mit foglalkozunk már mi magyarok annyit Erdéllyel amikor az ősi román föld, akkor valószínűleg kifejteném az ellenvéleményemet.
Az pedig, hogy a nyugati szakmabeliek ilyen tájékozatlanok, az függetlenül az érintettségünktől lesújtó. Ha a történészszakma így működik, akkor lehet, hogy a könyveinkben lévő kolumbiai, botswanai, fülöp-szigeteki vagy új-zélandi történelem se igaz, mert ugye ezek nem lényegesek.
Előzmény: Alpári Gnác (6618)
Gurg Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6619
Sajnos az úgynevezett nyugati demokrácia, főleg a nagyon nyugati - túl az óceánon, irgalmatlan lusta, buta és übermensch. Magasról szarnak bele abba, hogy Kassa, Kolozsvár, Ungvár vagy Zenta 1000 éven keresztül magyar település volt. Eleve 4 külön országban van most ez a pár település, már ettől megzavarodnak....nekik csak a most számít, mit dob ki a google leghamarabb....az a valóság...a Gutenberg galaxis halott. Fotosoppolok szebbet. Egy évtizede már nincs történelem, komolyabb múlthamisítás megy most pro és kontra minden szinten, mint azt valaha George Orwell el merte volna gondolni. 10 éve elhangzott első oldalas bold híreket háborúkról a New York Times azóta már 28-féleképpen elmondta....
Előzmény: Bogyó 2 (6616)
Alpári Gnác Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6618

Éppenséggel probléma, de most mit tehetek?

Én nem érzek magamban elég erőt egy komplett világ megváltoztatására, busongani meg nincs kedvem.

 

Mi tudjuk a frankót, nekem ez elég.

Előzmény: Bogyó 2 (6617)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6617
Szerinted ez nem probléma?

Engem az is nagyon érdekel, hogy ha nem Kolombusz, sőt nem is a vikingek voltak az első fehér emberek Amerikában. Láttam egy erről szóló filmet. Érdekel az ajnuk története Japánban. S feltételezem más népeknél, különösen egy történésznél is érdekesnek kellene lennie a valóságnak.
Hogy a fenébe ne érezném problémának a saját nemzetemmel kapcsolatos téveszméket?
Előzmény: Alpári Gnác (6612)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6616
Hogy a nagy nyugati nemzetek különösen az amerikaiak nem sokat tudnak más népekről meg a történelmükről az nem újdonság. De hogy a történészek se, hogy egy történészt ne érdekeljen a valóságos történelem, ez durva.
Forráskritika. Ezt a szót arrafelé nem ismerik?
Most komolyan. Történészekről beszélünk. Egy történésznek illik nézegetni mondjuk a 15.századi Európa térképét, ha már fejben nincs meg neki. Mit látnak vajon Erdélynél, Kassánál? Látják Romániát, Szlovákiát?
Mi mit tudunk vajon rosszul a nyugatiak történelméből? Szerintem nem nagyon van ilyen. Vagy tudnak valamit a történészeink, vagy nem, vagy több álláspont is van valamiről, főleg, ha nem bizonyított egyértelműen. De hogy Anglia történelmét mi rosszul tanítanánk, mert csak angol történészek munkáiból merítünk, közben a franciák meg mást mondanak, s mi ezt meg sem említjük, nos ilyesmit nem hiszek.
Hangsúlyeltolódások vannak az egyetemes történelem bemutatásánál, olvastam német szerzőtől történészkönyvet. a gyerekeim nézik (meg én is) a francia történelmi rajzfilmsorozatot, magukat jobban kiemelik, s láthatjuk az angolszász dominanciát a világban. De kifejezett történelemhamisítást én még demokratikus országok részéről nem tapasztaltam. Előfordulhat, de talán nem egy egész nép eredetének a megmagyarázásánál.
Előzmény: Alpári Gnác (6611)
VonBraun Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6615
Hiszek az ukrán demokráciában,
Hiszek a szlovákok igazmondásában,
Hiszek a szerbek jóindulatában,
Hiszek az oláhok római múltjában.



Azt hiszem, ebben a dalban sok mindent összefoglal a Patrióta.
Leevee Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6614
Akkor a mélcímedre megy a telefonszámom:)
Előzmény: Gurg (6613)
Gurg Creative Commons License 2008.12.08 0 0 6613
Kéritek Szlovákia történelmét? Nekem megvan! Elküldöm SMS-ben!
Előzmény: Alpári Gnác (6612)
Alpári Gnác Creative Commons License 2008.12.07 0 0 6612

Még egy adalék:

 

Még jóval a rendszerváltás előtt voltunk egyszer Pozsonyban és felmentünk a várba, ahol szlovák történeti múzeum működött.

Nos, az volt ott, hogy volt vagy 40 terem, abból 5 szólt az őskortól 1919-ig tartó időszakról, 5 19-45-ig és 30 volt az 1945+. Saccperkábé...

 

Szinte szó szerint minden járási pártbizottsági ülésről volt fotó...

 

Most mit lehet erre mondani?

Hogy mi másképp tudjuk?

 

És?

Előzmény: Alpári Gnác (6611)
Alpári Gnác Creative Commons License 2008.12.07 0 0 6611

A nyugatiakat ez nagyjából nem érdekli.

A történelmet általában a történelmi kánonból ismerjük mi is, mármint a nyugati népek viszonylatában.

 

Az biztos, hogy vannak ott is olyanok, akik célzottan foglalkoznak Kelet-Európa történelmével, de ez valószínűleg nem érinti meg a mainstream történelem-oktatást.

 

Elég megnézni az 56-os forradalomról, az évforduló kapcsán megjelent külföldi publikációkat, a hivatkozottabbak általában magyar, magyar származású, vagy magyar kötődésű szerzőktől származnak, és ezek sem nagyon érdekelnek rajtunk kívül senkit.

Előzmény: Bogyó 2 (6610)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.06 0 0 6610
Igen, nagyjából ismerem ezt, de hogyan lehet, hogy ezt csak mi tudjuk?
A nyugatiaknál miért nem elfogadott ez? Minden nép történelmét csak az adott nép történészein kersztül ismernek? Ez kifejezetten félelmetes.
Előzmény: Gurg (6609)
Gurg Creative Commons License 2008.12.05 0 0 6609
Egy biztos, a dáko-román legenda nem álll meg a lábán. Az egészet az 1700-as évek végén az erdélyi triász (Samueli Micu-Klein, Gheorghe Sincai, Petru Maior) találta ki, akkor még az oláh nyelvet is (ebben az időben nem is létezett román önmeghatározás) megreformálták, teljesen megtisztították a nyelvet a nem latin részektől....raktak helyére latint, amit az erdélyi jezsuita iskolákban tanultak meg. Ebben az időben kezdtek a Habsburg Birodalom belüli népek magukra találni, a románok is, csak az erdélyi tartózkodásukat valahogy "legitimizálni" kellett, erre készült a dáko-román kontinuitás elmélet.
Amúgy az ősszavaik albán rokonságot mutatnak. Egy balkáni pásztornép, akik a kisázsiai és balkáni iszlám terjedés elől nyomultak északra.

Előzmény: Bogyó 2 (6608)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.05 0 0 6608
Majd megnézem a könyvtárban. Egyébként az a gond, hogy igazából nem tisztázott a dolog, a mi felfogásunlk se bizonyítható egyértelműen, valami oka csak kell, hogy legyen, hogy Nyugaton még senkinek nem tűnt fel, hogy itt valami nem stimmel.
Az lenne a jó, ha ilyen címmel egy amerikai írna könyvet, ugyanakkor a nyugati történészektől is megkérdezném mit szólnak az általam lentebb beidézettekhez. Miért nincs semmiféle 2000 éves múltra visszatekintő eredménye a románságnak Erdélyben.
Egyébként a mi könyveink miért nem jutnak el Nyugatra?
Érdekes az is, hogy a dáko-román elmélet elvetésében egyébként azt hiszem egységes a magyarság, a szocializmusban se volt elfogadott elmélet nálunk. Nem is tudnék hirtelen még egy ilyen közös nevezőt mondani, ezért is igazunk lehet ebben.:-)

A nyugati felületességre jó példa, hogy láttam egy útifilmet Kassáról. Angol film volt, s beszéltek arról, hogy itt Szlovákiában vannak és régen a király így megy úgy. Egy szó se hangzott el arról, hogy az a bizonyos király a magyar király volt, történetesen Károly Róbert- s Szlovákia 100 évvel ezelőtt még csak nem is létezett. Hogy Kassa magyar város volt. Minderről egy szó se, úgy volt előadva, mintha a régi Szlovákia régi szlovák királyáról szólt volna a történet.
Hihetetlen, hogy kiknek engednek útifilmet csinálni. A végén ki volt írva, hogy közreműködött a Szlovák Turisztikai Hivatal vagy valami ilyesmi.
Előzmény: Gurg (6606)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.05 0 0 6607
Jaj Te! És ezt csak így szmájli nélkül?
Hát ez nagyon jó!
Előzmény: Leevee (6604)
Gurg Creative Commons License 2008.12.05 0 0 6606
Kosztin Árpád: A dákoromán legenda c. könyvet érdemes elolvasni ezzel kapcsolatban.
Előzmény: Bogyó 2 (6603)
Leevee Creative Commons License 2008.12.05 0 0 6605
Az említett könyvet most olvasom, novelláskötet. Kb a felénél járok, és találtam benne egy nagyon szívetmelengető írást A szarvasvadászat titkai címmel. Olyan szeretettel és méltósággal ír a szarvasról, a vadásaztról meg az egész természetről, hogy teljesen feldobódtam tőle. :)  
Előzmény: Bogyó 2 (6603)
Leevee Creative Commons License 2008.12.05 0 0 6604

Jaj, ne haragudj, kicsit el vagyok havazódva, nem nagyon tudta mostanában írni ide. Megmondom őszintén, én a dákó-román elmélettel nem nagyon szoktam foglalkozni, mert kicsit úgy vagyok vele, hogy nem akarom magam idegesíteni. Pontosan elég az, hogy a nyugat-európai, amerikai egyetemek nagy tudományos könyvtárai tele vannak Erdély történelmével foglalkozó könyvekkel, gyönyörű albumokkal, csakhogy mindet román szerző írta, ezért mikor eljön hazánkba az amerikai professzor egy konferenciára, neki szegezi a kérdést magyra kollégájának, hogy ugyan már, mi mire fel erdélyezünk itt, hát ő utánanézett a dolognak, nem is úgy van az, ahogy mi mnondjuk.

 

Egyébként nemrég hallottam a dákó-román elmélet egyfajta magyarázatát, aminek az a lényege, hogy Romulust és Remust az anyafarkas emlőiből szoptatta, a román nép őseit viszont az apafarkas szoptatta... innen a dákó-román elnevezés.

Előzmény: Bogyó 2 (6603)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.12.04 0 0 6603
Szia!

Látom, nincs véleményed a dáko-román ügyről, na mindegy, nem erőltetem.
Én nem olvastam még ezt a könyvet, de miért kérdezed?
Te olvastad?
Előzmény: Leevee (6601)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!