A bíróság a 2009. január 20. napjának 13.oo órájára kitűzött tárgyalást beállítja, és új határnapot hivatalból tűz.
Elvesztettem a fonalat. Mi az, hogy beállítja? Beállítani a vekkert lehet, vagy előgyújtást pl. autón, vagy egy esztergagépet. De határnapot...
A polgári iroda szerint elmarad a januári tárgyalás. Nem veszem be, elmegyek arra a januári tárgyalásra.
A "beállított" tárgyalási időpontban meg is jelentem a bíróságon (de facto beállítottam). Csak a folyosói silbakot találtam. Unalmamban megtekintettem néhány tárgyalási jegyzéket, egyet le is fényképeztem és megküldtem e-mail címemre - biztos ami biztos - én ott voltam a "beállított" tárgyalási időpontban.
Rá kellett jönnöm, hogy a beállítás gyakorlatilag leállítást jelent, de méginkább a tárgyalás folyamata elindításának megakasztását. Az idézés helyes szövege ez le(het)ne:
A bíróság a 2009. január 20. napjának 13.oo órájára kitűzött tárgyalást leállítja, és új határnapot hivatalból tűz.
Leállítani persze folyamatban lévő eseményeket lehet, pl. egy folyó tárgyalást stb., de ha így került volna megfogalmazásra, már jobban körvonalazta volna a bíróság valós akaratát.
Ismét tanultam valamit, a bíróság számomra egyre kiszámíthatóbb (amint az is nyilvánvaló, hogy a megjelenési költség nem érvényesíthető).
Kijelölt új tárgyalási időpont persze azóta sincs, és már nem is keresem a Pp. §-t amelyet a bíróság sért, annyira fölösleges, a jogszabálynak az a tartalma amint azt a bíróság alkalmazza. A jogorvoslati jog tehát jog a kereset beadásához, a majdani tárgyalás reményében. Mielőtt felállt volna konkrétan a szabály, ez a jogállami érték, már amortizálta is a bíróság.
Erről az amortizációról jut eszembe az AB által is követett gyakorlat, miszerint 4-6 év várakozás után - ha az indítványozónak szerencséje van - dönt a konkrét ügyben. Hogy az ügy addig már régen visszafordíthatatlan? Kit érdekel...
(ld. még: azzal az aktával, amelyik nem intézi el önmagát, nem érdemes foglalkozni.)
Ez még nekem is új, vagy talán csak nekem... 2007. októberi I.f. ítélet, fellebbezésre 2008. márciusában idézés a 2009. februári tárgyalásra, ahol az "influenzás tanács" miatt napolás szeptember végére. Kissé méltatlankodó megjegyzésemre, mely szerint kilenc hónapja kaptam az idézést, bíró közli, hogy vannak akik12 hónappal előbb kapják. Úristen emgem megröviditettek! Viszont szerencsém van; a folyt. idén szeptember.
Komplett bank eltüntetésében való közreműködésért tehát egy átlagosnál alig jobb autó árát kell az elkövetőknek - összesen - megfizetniük. Azt is csak most. (Mennyi lehet a büntetési tétel elkövetéskori értéke?)
Enyhítő körülmény, hogy az eljárás hosszan elhúzódott !!!
Akkor most javasolom, menjenek Strasbourgba, panaszolják be a M.K-ot, még kereshetnek is az ügyön. 150 mrd után nem tökmindegy, hogy az állam kifizet(het) még cirka 5 millát nekik - fejenként?
- Jó ideje már, hogy a pártok nem tudnak megegyezni a hiányzó két alkotmánybíró személyében. A létszámhiányos Alkotmánybíróság - 2 fővel kevesebb - nem képes feladatát ellátni még akkor sem, ha 2008-ban rekord mennyiségű határozatot hozott.
- Az Alkotmánybíróság munkáját ellehetetlenítették a sok népszavazási indítvánnyal. Ehhez járult Sólyom László aktivitása (indítványai miatt más ügyek halasztódnak).
- A pártok képtelenek LB-OIT főbírót választani, ezért a bíróságok minden eddiginél szabadabban garázdálkodhatnak.
- Már az önkormányzatok felügyelete is megszűnt, mert a közigazgatási hivatalok jogállása az Ötv.-ben szabályozatlan.
- Az Emberi Jogok Európai Bírósága annyi ügyet halmozott fel, hogy 4-6 év a panaszbírálati idő.
Szóval valamit tenni kell, mert maholnap már jobbágysorban leszünk.
Igen, valószínűleg igazad van, sok hatalommal rendelkező személy hozzáállása tűrhetetlen, és vannak közöttük jócskán, akik önös érdekeiknek megfelelően bármilyen szabályt felrúgnak, és erre/ehhez még támogatókat is találnak. Nem létezik felügyeleti szerv, illetve saját maguk azok. Sajnálatos módon azonban valószínűleg a publicitással sem érsz el sok eredményt, bár jobb ötletem nekem sincs.
Egyszerűen felfoghatatlan a számomra, hogy ezt az igazságszolgáltatási gyakorlatot bíróstól ügyvédestől mindenestől, miért kell tűrni? Az a tapasztalatom, hogy ebben a apparátusban dolgozók nagy része ha nem az összes, súlyos személyiség zavaroktól terhelt és nem normális. Elnézést azon kevesektől akik kivételek. A bíró a bírói függetlenséget úgy értelmezi, hogy azt csinál amit akar, még bűnözhet is. Eldöntött szándékom, hogy amint befejeződik hetedik éve tartó perem nevesíteni fogon a azokat akik életem megkeserítői voltak.
Gondolod a pszichiáter meg tudja magyarázni, miért tart egy kisajátítási per nyolc évig? (Meggyőz arról, hogy az idő relatív.) Vagy miért kell mellőzni a kedvezményezett jövedelmi és vagyoni viszonyainak törvény által előírt vizsgálatát illetékfeljegyzési jog adása esetén? Esetleg tud arra magyarázatot és megérteti velem, miért nem lehet tisztességesen kiírni egy tárgyalási napot?
Vagy elmagyarázza és kéri fogadjam el, az igazságszolgáltatás M.o.-on így működik, és ha nem tetszik, bezárat a rendszer. (Mivel tényleg így működik, az eszmecsere hasznos lenne. De nagyon szeretném kérni, szembesítsen már bírómmal, és néznénk meg közösen a számára ismeretlen jogszabályokat. Mert ugye arra nem is merek gondolni, hogy direkt szegi meg azokat...Vagy akkor mondjuk ki: a jogszabályok csak a hülyéknek gyártódnak.)
Abban igazad lehet, kevés olyan van, aki egy per előtt veszi a bátorságot és ezeket a dolgokat nyilvánossá teszi. Az ésszerűség határán túl van, az biztos. De mint látod, a bíró kezdeményezett, nem én. Másrészt pedig ahogy a régi rómaiak vallották: ha nem hagysz nyomot magad után olyan, mintha nem is éltél volna.
A bíróság mint rendszer olyan, amilyen. Akármit csinálunk, - van sapka-nincs sapka - akkor is ugyanaz. Ha nem csinálok semmit, akkor is kibabrál velem, vesztenivalóm tehát nincs. A dolog eldőlt, már korábban. Már akkor, amikor "kedvenc" önkormányzatom jogi képviselője a bíróság polgári kollégium vezetője helyettesének férje lett...
De van itt más is. "Toldás: A bíróság a II.-III.rendű felperesek részére illetékfeljegyzési jogot engedélyez."
Ezzel csak az a gond, hogy illetékfeljegyzési jog végett I. és II. rendű felperesek terjesztettek elő kérelmet. Hogy a bíróság is tudja követni: perszám: 14.P.21.390/2008/6-II.
Az már nem tünt föl a bíróságnak, hogy a tulajdonostársnak nagy értékű ingatlanhányada van, épp a közös telkünkben.
Némi kutakodásba kezdtem, mi alapján adott illetékfeljegyzési jogot ismeretlen bíróm, akivel ugyan még nem találkoztam, de máris előnyben részesítette ellenfeleimet.
Jogi környezet:
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Illetékfeljegyzési jog
59. § (1) Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
(2) Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.
60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.
61. § (2) Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik...
2/1968. (I. 24.) IM rendelet
a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról
A Polgári Perrendtartás (Pp.) 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § (1) Ha a fél a bírósági eljárásban költségmentesség engedélyezését kéri (Pp. 84-88. §), jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit e rendeletnek megfelelően kell igazolnia.1
(2) Az igazolás céljára az e rendelet mellékleteiként közölt nyomtatványokat kell felhasználni.2
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor.
Felperesek benyújtották bankszámla kivonataikat, azokon mínuszban vannnak. További "igazolás" már nem is követeltetett. Így nem vizsgálta bíróm felperesek jövedelmi és vagyoni viszonyait: az sem tűnt fel neki, hogy felperesek majd' nyolcjegyű összegért váltanák meg teljes tulajdoni hányadomat, ez az összeg birtokukban van. (Ha az önkormányzati rész kiesik, akkor kb. a duplájával rendelkeznek mint amennyi a megváltási ár.) Plusz a közös ingatlanban álló tulajdoni hányaduk sem semmi.
(Azzal most ne foglalkozzunk, az Apeh miért nem csapott le rögtön rájuk...)
Kérdés, előre teljesen eredménytelennek látszik-e felperesek perlekedése?
Az önkormányzati "tulajdon" megszerzése vonatkozásában feltétlenül.
Rosszhiszemű-e felperesek pereskedése?
Ha az alkotmányos alapjoggal való élés, mint tulajdon kiváltásra perindok nem az, akkor mi?
Egyébként pedig mi hatalmazza fel a bírót arra, hogy az állami bevételt ilyen körülmények között csorbítsa?
Nos, ez a bíró - szerintem - helyből alkalmatlan hivatásának gyakorlására.
Lassan eldöntendő kérdéssé válik, az egész bírói kart minősítsem-e, vagy a jövőben nevezzem néven az illető bírót. Utóbbi esetben tisztességes kollégái nyilván mentesülnének az általánosítás szégyenétől. Szóljatok, mint legyen!
Meglesz. Egy másik kérdésem. A polgári pert első fokon elvesztettem tartott három és fél évig, a bíró megmondta, hogy mire számíthatok már az elején. Nem érdekelte a bizonyítékok garmadája, csak húzta az időt és a végén rendesen elmeszelt. A perköltség az alperes ügyvédjének munkadíjával együtt meghaladta az egymillió forintot amit nekem kellett volna kifizetni. Fellebbezésemre a másodfok hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, mint megalapozatlant, és új elsőfokú eljárásra visszaadta a bíróságnak. Kérdésem, a végén ki fizeti meg az első eljárás perköltségeit? Úgy gondolom, ha egy ítéletet hatályon kívül helyez a másodfok, akkor annak anyagi következményei sem terhelhetik a peres feleket. Vagy rosszul gondolom és a bíróság jóhiszemű vagy akár a rosszhiszemű tévedését mindenképp a peres fél egyike fogja megfizetni? Ez nem az a kategória, hogy visszaviszem a működésképtelen árut és visszakapom a pénzem? Mert ha így van ez nagyon igazságtalan gyakorlat és nem ösztönzi a bírákat arra, hogy tisztességes munkát végezzenek.
Polgári peremben a bíró 100.000Ft szakértői díj letételére utasított, a szakértő a feltett 10 kérdésből egyre válaszolt a többire nem tudott, a megfogalmazása szerint a hiányos dokumentáció miatt. A bíróság kiegészíti a dokumentációt, de én újabb 100.000Ft rakja le a szakértőnek. Kérdésem, az első 100.000Ft ért nem csinált semmit ha a második 100.000-ért is hasonlóan semmi érdemi munka nem lesz, akkor hányszor 100.000Ft-ot kell még le tennem a szakértőnek? A bíró kijelentette, hogy ő a szakértői munka alapján fog ítélkezni. A szakértő egy teljesen hétköznapi feladattal bírkózgat, amit a bíró maga is gyakorol naponta csak az én esetemben nem akarja érteni a nyilvánvaló tényeket. Mit lehet tenni?
Ilyen pénz centrikus világot élünk sajnos, amikor a megbecsülés semmit sem ér,inkább a kiszervezésre helyezik a hangsúlyt,és a busás ZSEBPÉNZRE. Sok szerencsét a bíróságok további szabályos működéséhez.
Az egész államrendszer így működik (a szerencse bíróságokon nem létezik). Azoknak az országoknak a költségvetése szufficites, ahol nem engedik szétlopni az adókat.
Nem tűnt föl, hogy az Állami Számvevőszék vezetése mennyire stabil? A pártok tökéletesen elégedettek az ellenőrzéssel, nem is akarják jobbítani. Mert úgy jó ahogy van. Garantálja a forrásokat.
Láttam olyan önkormányzati rendeletet, ahol a költségvetési rendeletbe be volt építve, hogy a költségvetési évet követő néhány hónapon belül a rendelet hatályát veszti. Azt már az atyaisten nem vizsgálja felül - nem is normatív - ergo bármilyen szemetet bele lehet építeni.
Ha nagyon nyekereg a nép, akkor földobnak valamilyen piti ügyet amin elrágódik a sajtó: mintegy levezetik a köz feszültségét.
Néhányan talán emlékeznek még az Alkotmánybíróság Volvo közbeszerzésére. Hát nem megsértették a közbeszerzés szabályait? Pont az a bíróság, amelyik elismertsége a legnagyobb... Akkor milyen lehet a többi?
Kíváncsi lennék a letétben lévő kártalanítási összegünk nyolc és fél éves útjára a bíróságon. De van-e olyan állami számvevő, aki venné a bátorságot ennek ellenőrzéséhez? Lehet, hogy már rég nincs bírósági számlán, ezért nyúlik az ügy lezárása.
Sziasztok fórumozók ! A Komárom-Esztergom Megyei bíróságon 2009 január elsejétől kiadják az TEREMŐRÖK munkáját vagyonőr cégnek.Az Esztergom és tatai bíróságokat már 2008 januártól kiadták,ezért az ott dolgozó kollégáknak és vezetőknek sok problémája lett, mert a cégek cserélgetik az embereket, vagy maguktól cserélődnek,illetve a cégeket is cserélgetik, ami ugye nem titok hogy mindig az a cég nyer aki a megbízónak többet tud a zsebében hagyni, borítékban,mint mindenütt itt is felüti fejét a korrupció,a lefizetés. Dr. Kántor András Richárdné Elnök nem is ajánlotta föl az addigi alkalmazottaknak hogy alapítsanak céget,és vegyék ki maguk, mert ugye nem tudtak volna busásan tejelni,mint a Tom Security. Remélhetőleg a mindenféle 8 általánossal rendelkező (IZOMAGY)biztonsági őrök nem fognak visszaélni a helyzetükkel ,hogy beleláthatnak aktákba, elfogatóparancsokba, sőt a Komáromi bíróságon lévő KÖZPONTI IRATTÁRBA is. Ilyen pénz centrikus világot élünk sajnos, amikor a megbecsülés semmit sem ér,inkább a kiszervezésre helyezik a hangsúlyt,és a busás ZSEBPÉNZRE. Sok szerencsét a bíróságok további szabályos működéséhez.
Mivel több bűncselekményért feljelentettem a legfőbb ügyészségen, amit munkája kapcsán az én hátrányomra követett el, bár hivatalosan elutasították a feljelentést, ellenem pedig nem indult eljárás hamis vád miatt. Ezért merem remélni közöm volt a nyugdíjazásához!
Az Országgyűlés 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett utasította el a jelöltet, akinek a megválasztáshoz 257 szavazatra lett volna szüksége. A Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF előzetesen jelezte, hogy támogatja a jelöltet, míg a MSZP-frakció lelkiismereti szavazást rendelt el.
Tisztelettel kérdezem: mi a fene akadályozza a jelöltet támogató pártokat (meg akik az MSZP-ben Orbánra szavaztak) abban, hogy az Orbán Mária által elképzelt rendteremtő bíróminősítőkirúgó törvényt megalkossák? Neki kell állni, meg kell alkotni. Ők vannak az Országgyűlésben többen.
Aztán majd csak lesz egyszer OIT meg LB elnök...
Abba ne menjünk bele, hogy kik és hogyan akarják/ták átpolitizálni a bíróságokat meg a közigazgatást mert offtopik.
Az elfogadhatatlan szakértői vélemény esetleg lehet alapja a perújrafelvételnek
Csak ha új tény merült fel az ügyben amely már eredetileg is megvolt, és a felperes - és a szakértői vélemény - korábban önhibáján kívül nem hivatkozhatott rá.
Ha a sorozat hibás volt és ezt egy másik ítéletben valakikre kimondta a bíróság, akkor nem is biztos hogy perelni kell: a márkaképviselet elismerné a gyártói hibát. Ez a konkrét esetben nem történt meg, ergo fikció a perújítás. De örülnék ha jelen ügy így oldódna meg kártérítéssel.
Tény, hogy az autók nem szoktak csak úgy kigyulladni. A túlfogyasztás oka lehetett benzinfolyás is. Ezért lenne fontos a szervízszámla. Sajnos az nincs...
Ha a menyasszonynak ... lett volna, ő lett volna a vőlegény. (Talán.)
Helló! Válaszolni én sem tudok, de azért pár ötletem van: próbáld meg a jogiforum.hu-t, ott van sok jogász, hátha valaki tud okosabbat. Másrészről viszont az, hogy károd keletkezik nem feltétlenül jelenti azt, hogy bárkinek is meg kellene térítenie azt. Ha a kocsi garanciális, vagy van rá casco, vagy valami, ami alapján meg lehet nevezni, hogy ki fizessen, akkor szerintem több esélyed van. Ami fontos, hogy a bíróság számára is megalapozott legyen az indoklás. Az elfogadhatatlan szakértői vélemény esetleg lehet alapja a perújrafelvételnek, de mondom, én nem vagyok jogász.
