Sziasztok. 2017.11.23-án (csütörtökön) vették ki a mandulam. Úgy indult, hogy alig tudtak elaltatni. Majd amikor ébresztettek akkor nem kaptam levegőt. A műtét után több mint 20 percet voltam a műtőben emiatt. Majd arra ébredtem a szobában, hogy hányok. A sok vér visszajött. Fájt mint a fene. Oda tolták délben az ebédet, de nem tudtam se enni se inni annyira fájt. Szombaton délelőtt már epét hánytam egy fél mini magnum jégkrém után. Vasárnap délelőtt haza engedtek. Kedden (11.27) este zuhanyzás közben beverzett emiatt irány a kórház. Mire beértünk majdnem teljesen elállt. Másnap este vagyis szerdán (11.28.) ültem az ágyon a kórházban és ne tesztem. Akkor ismét bevérzett. Olyan mértékben, hogy dőlt a számból a vér, ahogy kinyitottam. A nővérek azt a bucit akarták a számba tukmálni, de ahogy kinyitottam a szám öklöndöztem. Kb 10 perc után sikerült. Közben szóltak az orvosnak aki műtött. Azt mondta 30 perc és jön. Meg is jött megnézte majd mondta, hogy elsüti az ereket. Ha itt nem tudja, akkor műtő és altatás. Lidokain spray jobbra majd balra. Lidokain és vérzés csillapító injekció jobbra majd balra. Ezután először kitörölte az alvadt vért a mandula ágyakból és elkezdte elsütni az ereket. Jobb oldal gyorsan megvolt. A bal oldalon egy helyen nagyon fájt így eme egy injekció. De mivel bemozdultam megégette véletlen a nyelvem. Utána egész éjjel nem aludtam mert mindig arra ébredtem, hogy fulladok. Nővér semmit nem látott. Ezek után a víz és a leves az orromon folyt ki 3 napig. Borzalmas érzés. Majd december 2-án haza engedtek. Utána nem volt gond. Vagyis azt leszámítva, hogy a nyelvem bal fele a műtét állatira fájt. Annyira, hogy a kaját nem bírtam atforditani egyik oldalról a másikra. Ez az érzés karácsony hetében lett jobb. Karácsonykor múlt el. Viszont azóta olyan érzésem van mintha gombóc lenne a torkomban. Ezen kívül még mindig nem tudok olyan szépen beszélni mint műtét előtt. És ha ez még nem lenne elég... Folyamatosan olyan érzésem van, mintha valami folyamatosan csorogna a torkomban. Ezért krákogok és iszom. Ivás itan meg jobban érzem. Es, hogy tovább fokozzam a jobb oldalon egész lent vissza is nőtt. Ki vagyok borulva. Altatás alatt 4 vagy 5 fogam repesztették el. Január 18 án megyek fogorvoshoz. És ha még ez sem lenne elég még mindig nem érzek ízeket. Csak sós, édes és keserű. 10 kilót fogytam a műtét óta.
szia, klinikak metronal a FOG, ifj dr repassi gabor doktor urat teljesen mertekben ajanlani tudom! nagyon jo szakember, nagyon ugyes orvos. kb 20 perc alatt megvolt a mandulamutet. mindenki nagyon kedves volt. nem kertem altatast.
a korterem es a muto egy modernebb szarnyban volt, abszolut elegedett voltam mindennel. ketagyas szobaban voltam egyedul ejszaka. este x orankent jottek ellenorizni.
en februarban voltam de ugyanott dolgozik legjobb tudomasom szerint még mindig. majd januarban megyek hozza massal kapcsolatban. senki mashoz nem mennek! :)
Megkérdezhetem, hogyan jutottál be a Szent László Kórház, Fül-Orr-Gégészeti Osztályára? Kellett beutaló háziorvostól vagy a betegirányítónál bárki bejelentkezhet?
Azért kérdezem mert én másik kerületben lakom és papírforma szerint másik kórházhoz tartozom ahol csak gyerekeket altatnak, felnőtteknél helyi érzéstelenítésben végzik a műtétet.
Olvasgattam a hozzászólásokat, és olyanoktól kérdeznék akik mostanában estek át műtéten, hogy tudnátok jó és megbízható fül-orr-gégészt ajánlani?
Sokat szenvedtem már a mandulámmal, nem rég fejeztem be a 7 napon át tartó Augmentin duo kezelést, konkrétan 2 napig volt jó a mandulám majd újra beduzzadt. SZTK-ból elzavartak, hogy nem is piros, minek vagyok ott semmi bajom... Kerestem magán dokit, és természetesen nagyon kedves volt, megvizsgált és véleménye szerint elkerülhetetlen a mandulaműtét, viszont ő megfizethetetlen áron műtene. Most újra antibiotikumot szedek (OSPEN) és csak bízom benne hogy tovább leszek jól mint 2 nap...
Szóval nagyon szükségem lenne egy olyan orvosra aki alapos és rendesen foglalkozik az emberrel. Tudtok ajánlani budapesti kórházakban ilyen dokit?
Hát lehet hogy allergiás is lettem a porra,vagy valami virágra,gyakran bekapar a mandulám,torkom..csak úgy váratlanu..mondjuk amennyit a gyerekkel voltam tavaly a fűtött lakásban nem csodálkoznék :) (ehhez vérből kellene egy teljes allergiavizsgálatot végeztetni,erre is sort kerítek majd egyszer....), az orrsövényferdülés az csak egy, de eddig nem emlékszem ilyen orrdugulásra..egyoldalú nyálkahártyamegvastagodásom is van, és az orrkagyló is szerintem megnagyobbodott,lehet hogy valami allergia rájön és ilyenkor elzáródik az a rész amit a ferdülés okoz,néha kidugul..tehát függetlenül ha van is allergia, a műtét az 90 %,hogy kell..kiváncsi leszek mit mond a doki majd. Próbálok eljutni,de gyerekek ,betegségek,anyagiak,nyilván fájdalmaim nincsenek,inkább kellemetlen a mindennapokban,a sokszor egyoldalon kapok levegőt,és a száraz mandula..ennek is utána kell járnom,hogy kell-e ez a mandula nekem..mert már ez is zavaró,mintha lenne ott valami mikor nyelek,nulla fájdalommal,biztos köves,de érdekes azért nem mindig érzem a köveket..meg ezt a feszülést. Biztos jól döntöttél,és minden jobb lesz!!! Én is alig várom hogy úgy tudjak elmenni valahova, hogy semmi sem zavar..nem kaparászik semmi..
Én régóta tervezem a műtétet, de az utóbbi gyulladás annyira durva volt, hogy nem várok már vele.
Mondjuk előzményként hozzátartozik a storymhoz, hogy 2009- ben kezdődött, de évi 2 gyulladásnál megállt, és ami érdekes, hogy 2012-től 2016 májusig nem tért vissza. Tavaly májusban egyszer,és idèntől durvult be😐.
Kitartás,szurkolni fogok! Nekem is van két gyermekem, egy két éves és egy majdnem öt éves. Decemberen megyek egy fül orr gégészhez (eddig négynél voltam),az orrsövényműtét az már nálam úgy néz ki fix, a legutóbbi orvos már a mandula kivételét is javasolta. Állítólag tele van gennyel, nem tudom mennyire gócos,erre akarok választ kapni, nálam az orrsövény ferdesége is szerepet játszat a garat szárazságában,de ami nagyon zavar, hogy mintha kis kövek lennének a mandulámban, néha úgy picit feszítérzem oldalt,száraz, fájni sose fáj,de a torkom hátsó fele is havonta kiszárad,néha nehezebben megy le az étel..az egyik orrom gyakran bedugul,ez nyáron alakult ki. Én mindkettőt csak altatásban merem,de nekem még az orr is hátravan..a mandula még nem száz százalék,de nagyon gyanús az is. És évek óta tartó száraz köhögésem is van, a fűtési időszakban, a kaparászásokról nem is beszélek,amiket néha oldalt érzek..minth a por,füst is jobban zavarna..egyszerre érzem a manduláimon,de fájdalmat nem..ennyit rólam. Próbálok pozitívan hozzáállni, és minél kevesebb hozzászólást olvasni, remélem egymásban tudjuk tartani a lelket. :)
Én még a műtét előtt állok. Idén már 6-szor volt begyulladva, és csak az Augmentin Duo hat rá, de csak max. 2 hónapig marad a gyógyult állapot. Mostmár ott tartok,hogy havonta begyulladt (szept. okt.), így döntöttem a műtét mellett. Nov. 22-én veszik ki helyi érzéstelenítésben. Direkt nem altatást kértem, bár félek rendesen. A doktornő azt mondta, hogy felnőtt korban mellékhatásként garatszárazság maradhat vissza. Nekem már most is van néha. Azt gondoltam; hogy a mandula kivétel után ez is elmúlik, de akkor nem biztos. Volt már vkinek ilyen? Az útóvérzéstől félek a legjobban, de a többi fórumozó tapasztalata alapján megpróbálok sokat inni, feküdni, bár egy 3 éves kisfiú mellett nehéz lesz.
Sziaa! De jó, h van friss hozzászólás 👍🏽👍🏽 engem 27-én műtöttek. Kb ugyanott tartunk.. És kb ugyanúgy van minden. Nekem 10. napom van ma, a fájdalom jelentősen csökkent, mint ahogy sok helyen olvastam is, h ekkor így történik... Viszont a nyelés borzalom! Fulladok meg mindentől, alig megy le. Még a tejbe áztatott kalács is fájdalmak közepette. Ma mondjuk nem tömtem tele magam fájdalomcsillapítókkal... De már délután epekedtem érte, estére már azt mondom KELL! De már annyit megettem, h alig hat a Cataflam. Bár mondjuk én a Dolo-t eszem belőle, m nekem Algo-t írt az orvos, persze nem ért semmit, receptért meg nem volt kedvem elkúszni. Úgyhogy ez maradt, kettesével. De volt olyan napom, a 7. körül, h mindegy volt mit szedek be, kín és borzalom volt a létezés. Lecsúsztam az első kontrollról, így szerdán (11.08) fog látni először a műtét óta. De nem volt semmi panaszom. Vhol azt olvastam h az altatás alatti tubus miatti nyomás okozza ezt a nehéz nyelést 🤔
Ja és ettem egyik nap egy párizsis zsömlét vajjal kefírrel uborkával lágy tojással, most meg szenvedek a tejbe áztatott pihe puha kaláccsal is. Pf. Pedig úgy enném kb, h 3mp alatt semmi nem maradna...de nem..nem megy. Olyan genya egy dolog ez. Betiltanám v nem tudom. Vagy altatás 2 hétig 😅
Nekem 3 hónapja vették ki a mandulámat és pont ez a problémám, fáj a bal oldalon.Gondoltam majd elmúlik de hogy olvasom a hozzászólásodat 16 hónap és semmi javulás valószínű, hogy visszamegyek a műtétet végző orvoshoz. Nem tudom lehet maradt benne egy kis csonk és az fájna?A műtét előtt is ugyanígy fájt, de csak a bal oldal az jobban be volt gyulladva / tompa fájdalom /. Ha van valami változás, javulás vagy írj.
Hali! 28éves fiú vagyok, 2017.10.26.-án (9napja) vették ki a manduláimat.
Altatásban kértem a műtétet, mivel extra-brutál erős öklendezési reflexeim vannak. Felkészítettek, hogy ébredés után hányhatok, de szerencsére semmi bajom sem volt utána. Sőt, két órával a műtét után keltem teljesen kipihenten. Különösebb fájdalmat nem éreztem, csak mint egy kisebb torokfájáskor. Parancsba kaptam a nővérektől, hogy igyak meg egy pohár vizet, amit szerencsére túl is teljesítettem egy literrel. Az első 12órában fájdalomcsillapítót sem kértem. Viszont az első éjszakán sehogy sem volt kényelmes feküdni. Fulladtam a megduzzadt nyelvcsapom miatt, és úgy megindult a nyáltermelődésem, hogy szó szerint 5másodpercenként nyelnem kellett a nyálat. Kellemetlen volt, túléltem. Reggel be kellett tolnom egy szelet kenyeret felvágottal és sajttal, amint megvolt, hazamehettem.
Az 1-3napig a nyelvcsapom duzzanata tovább nehezítette az alvást és fekvést. Egy hétig a házból sem mozdultam ki, próbáltam minél többet feküdni, és vigyázni, hogy be ne vérezzen a műtét helye. Az első napokban semmit sem tudtam enni, csak 2db palacsintát egész nap. Rettenetesen kimerültem. Napi 3,5-4liter vizet/teát megittam, hogy ne száradjon ki a torkom, így utólag visszagondolva ez nagyon sokat segített!
5. nap kontroll. Gond egy szál sem.
Ahogy többen írtátok, az 5-8nap volt a legrosszabb. A torokfájdalom erős volt, állkapcsom is fájt, de ami a legjobban kínzott engem az a fülre kiható éles szúró fájdalom. Ha valami, akkor az kibírhatatlan volt. Próbáltam nem túlgyógyszerezni magam, ezért 5óránként ettem egy fél Cataflam-ot. A torkom duzzanata is szépen lement, kajálni is tudtam már bundáskenyér belsőt, palacsintákat, húslevest tésztával, túróstésztát –persze mindenből pár falatot. Egész napra ez valljuk be, baromi kevés. Óvatosan mozogtam, és ittam amennyi belém fért. Viszont… iszonyú intenzív köhögő rohamok törtek rám ezekben a napokban, amiket minden erőmmel próbáltam visszatartani, mert ha felszakad a seb… bele sem akartam gondolni.
És most itt vagyok a 9. nap estéjén. A köhögési inger megszűnt, a lepedéket szépen levitte az étel, a beszéd viszonylag megy, orrhangon. Hatalmas zabagépként a legnagyobb problémám az, hogy még mindig nem tudok enni. Van a nyelvcsapomtól előrébb, a szájpadlásom leghátsó részén körbe egy seb, és MINDEN evéskor iszonyúan csíp. Ott tartok, hogy napi 2db palacsintán kívül egyszerűen nem megy le semmi. Őszintén megmondom, egy kicsit kétségbe vagyok esve.
Nagyon érdekelne, hogy ti miket ettetek, a műtét után egy héttel? Előre is köszi a választ! A 14. napon megyek az utolsó kontrollra. De ha az elmúlt 9nap ismeretében állnék a műtét előtt…hát 2szer is meggondolnám. Szép estét mindenkinek!
Lassan másfél hónap telt el a műtét óta. Továbbolvasva a kommenteket, illetve a kontrollokat megjárva azt kell, hogy mondjam, lehet nem ilyen "egyszerű" a dolog, mint ahogy én megéltem. A doktornő szerint a szerencsés 10%-ba tartozom, akiknek kevésbé fáj.
Azért annyit hozzátennék, hogy továbbra is nagyon fontosnak tartom a műtét előtti felkészülést. Pihenés, rendes étkezés, semmi alkohol, buli, éjszakázás. Ezek sokat lendítettek szerintem rajtam. Elég szarul néztem ki sokszor és rendesen lefogytam, főleg amikor a 3-4. hétbe fordultam, ahogy gyógyult a seb kifejezetten sokat fájt, az étkezések rosszabbá váltak, mint előtte pár nappal. Ha hozzáért a kaja, 15-20 percig sem tudtam folytatni az evést, annyira fájt az új szövet.
Azóta már borozom rendesen (tehát az alkohol sem bántja) és egyszer volt szerencsém pálinkázni is, egy megfázás miatt, de attól még erősen könnyeztem, szintén kicsit jobban égette, mint előtte.
Habár nekem alig voltak előtte gondjaim, csak a kezdődő alvási apnoe miatt kellett a beavatkozás, úgy érzem javult a közérzetem, jobban alszom, kipihentebb vagyok, jobban tudok koncentrálni. Mindenképpen megérte és biztosan mindenki másnak is megfogja, akár 2, akár 4 hétig kell vele szenvedni.
A tömör véleményem pedig az, hogy mindenki annyira felfújja ezt az egészet, hogy az embereknek jobban fáj, mint a valóság, mert fejben is erre számítunk. Kellemetlen és tényleg fájdalmas, de a fájdalomcsillapítóval kibírható. Fogytam, szenvedtem, voltak álmatlan éjszakáim és durván rányomta a gyógyulás a közérzetemre is a bélyegét, mert rossz volt, hogy mindenki élvezi a nyár utolsó heteit, kezdődik az ősz és én 1 hónapig alig mehettem valahova, hogy tudjak dolgozni és pihenhessek is. Ettől függetlenül még mindig megérte, illetve fogytam majdnem egy 10-est, aminek egy része szépen visszajött, de ez is pozitív mellékhatás :)
Apropó, mindig azt mondogattam magamnak, amikor nagyon sajnáltam magam vagy szenvedtem, hogy vannak emberek, akikkel egyik nap csak közlik, hogy gyógyíthatatlan betegek, ők mit mondhatnak, hogyan érzik magukat... ehhez képest ez csak egy mandulaműtét... tudom, morbid és túlzó, de én ettől sokszor összeszedtem magam. Ha pedig az ember nem hagyja el magát, akkor könnyebb.
Kitartást, sok bátorságot a műtét előtt állóknak, mihamarabbi gyógyulást a frissen műtötteknek, mindenki másnak jó egészséget!
Tíz nappal a műtét után, végigolvasva sok forumtársam esetleírását gondoltam megosztom a saját tapasztalatomat főbb mozzanatait kicsit távirati stílusban. :)
Kor: 42 év. Nem: férfi. Helyszin: Szent László Kórház, Fül-Orr-Gégészeti Osztály. Időpont: 2017.10.10. -kedd- Műtéti technika: hagyományos, tehát se lézer, se ionkés, se lézerkeard, csak az orvosi kés és az orvosi rutin, mindez altatásban.
Korházi osztályra felvétel: a műtét napjának reggelén, éhgyomorra. Kórházi ágy elfoglalása után átöltözés kórházi hacukába, bal kézbe branüle és 500ml infúzió bekötve. Műtét előtt fél órával premedikáció: 7.5mg Dormicum per os.
Műtőbe hordággyal toltak be amiről át kellett feküdni a műtőasztalra. Mindenféle tappancs, érzékelő felhelyezve, monitor pittyog. Altatógáz, estimese nincsen, csak vénás csodaszerek, amitől kettőt pislog az ember, azután se kép se hang.
A következő emlékkép, hogy az őrzőben fekszem és a pulzoximéter pittyog. El kell keserítenem azokat, akik az altatás szövődményeitől tartanak, hogy semmi az ég világon nem volt. Se hányás, se szédülés, se émelygés, se csillámpóni. Semmi. Tiszta fejjel ébredtem, enyhe nyelési fájdalommal. Pár perc múlva megkínáltak egy pohár teával, amit kortyonként megittam. Kb. hámonegyed óra monitorozás után visszavittek a szobámba és rámbíztak egy kancsó teát, hogy legyünk nagyon jó barátok és mutassam meg a teának a műtétem helyét belülről... Evés előszőr a műtét napjának estéjén két szelet kenyér felvágottal. Meglepő módon a darabos étel lenyelése kisebb fájdalmat és problémát okozott, mint az ivás.
Első éjszaka alvás: a nyelvcsap és a lágy szájpad duzzanata miatt szinte lehetetlen volt. Háton, az orron át történő légvétel még ment, de a kilégzés az előbb említett okok miatt nem. Megoldás: oldalra fordulás. Sajna a szájon át történő légzés miatt a garat hamar kiszáradt, ezért a nyelés borzasztó volt. Egyetlen segítség volt a Cataflam V 50-es tabletta, amely hű társammá vált az elkövetkező napokban.
A műtétet követő első nap az ételek és italok szuggerálasával telt és azon gondolkoztam, hogy melyik más nyíláson lehetne magamba juttatni, csak ne a számat keljen használni... Az egyéb alternatívákra nem vitt rá a lélek... ;)
Műtét után két nappal orvosi kontroll, baráti hátveregetés és egy rakat jó tanáccsal ellátva elbocsájtottak haza. Itt jegyzem meg, hogy az orvosi, ápolói szaktudás, hozzáállás frenetikus, köszönet és örök hála Nekeik!
Innentől aztán felgyorsultak az események, vagyis lelassultak, mert minden egyes napot az állandosult fájdalom miatt nem huszonnégynek, hanem negyvennyolcak éltem meg. Alvás szinte semmi. Ha sikerült is elaludnom másfél óra alvás után arra riadtam, hogy kest vágrak a fülembe, torkomba. Hiába a tanács, hogy inni kell, mert rosszabb, ha kiszárad ez egyszerűen nem ment. Egy bögre folyadékot fél óra alatt erőszakoltam magamba. A Cataflamot kettesével szedtem hat óránként. Csak begyógyszerezve tudtam enni, inni. Azt hittem soha nem lesz vége. Mit ne mondjak, minden volt, csak nem őszinte ilyenkor a mosolyom...
A kilencedik nap estéje volt az első, hogy gyógyszer nélkül aludtam és most már, csak egy-egy étkezés előtt veszek be gyógyszert. Már újra enyém a világ! :)
Még egy-két észrevétel: a fehér lepedég a seben teljesen normális, majd fokozatosan fog leválni. A rossz szájíz eddig tart csak. Sokan riogattak, hogy a csonk leesés irtózatosan fáj. Nos én nem tudom, mert nem éreztem ilyesmit. Egyszerűen a lepedék válik le fokozatosan, ebben semmilyen misztikus dolog nincsen. Olvastam okosságokat, hogy minden páros vagy páratlan nap lesz rossz. Nos, én a kilencedik napig nem igazán tudtam különbséget tenni, mivel se éjjelem, se nappalom nem volt fájdalom nélkül. Viszont onnantól tényleg szenzációs a javulás. Legalább is nekem. Szerintem minden ember más és más, ebből kifolyólag a fájdalmat is másképpen éli meg. Egy valamit mondhatok: ne hasonlítgassátok magatokat a másikhoz, mert, csak kétsegbeesést szül. Ami biztos: egyszer vége lesz a szenvedésnek! :) Ehhez kívánok mindenkinek kitartást!
u.i.: még szerencse, hogy nem tudtam mi vár rám, mert tuti, hogy akkor nem mennék bele az egészbe! ;D
Nekem múlthét kedden vették ki a mandulámat, altatással. Azóta minden nap azt remélem holnap jobb lesz, de sajnos nem. Ugyanannyira fáj, és a seb sem túl gusztusos , hogy őszinte legyek.
Kérdésem az lenne, hogy másnak is vastag fehér lepedékes, kellemetlen ízzel a seb felszínén?
Barátnőmnek 3 éve vették ki helyi érzéstlenítéssel, és azt mondta neki nem volt ennyire durva. Azt hallottam, hogy akit altatnak, annak lassabb a gyógyulás. Ez igaz lehet?
Kaptam fájdalomcsillapítókat amivel rendesen tudok enni is már a 2. naptól, azt mondták majd az szépen leviszi ezt a réteget, de mozdulatlan. Valaki más is van így?
Sziasztok 38 éves férfi vagyok. 16 hónapja torokmandula műtétem volt. Azóta bal odalt fáj a torkom. Dokik csak tömnek gyogyszerrel de javulás nincs. Sőt inkább egyre rosszabb. Hasonlo élmény valakinek volt?
