Gerébyt kutyaszorítóba fogtam, mert egyidőben vele, elküldtem számos egytemi kollégájának is az irásomat. Végül már nem tudott logikusan érvelni, hanem menekült és tekintélyelvekre hivatkozott. Olyasmire, hogy én egy senki vagyok és stb.... Igy hozta fel a metalogikát is, hogy éán ahhoz is "hülye" vagyok....
Amint látod itt eleve nem megengedett átmeni metalogikai sikra.
Nem merülem nagyon bele, de számos szakértőt megkérdezve nekem az derült ki, hogy a metalogika az egyenlő a metafizikával. Tehát ott is megengedett, ha akarom így, ha akarom ugy értelmezem dolog. A tudományos módszertan ezt nem engedi meg, hogy valami ne legyen egyértelmű.
Ennek talán ez a leglényegesebb cáfolata, amit nem láttam senkitől, hogy leírta és publikálta volna előttem:
II./ Az ilyen elképzelt dolgok nagyságára is sokaknak feletettem egy példát. Mekkora is lehet egy gondolt valami? Én gondoltam valamire. Majd Ön is gondol valamire. Egy harmadik személy meg mondja meg, hogy melyikünk gondolt nagyobb dologra, anélkül, hogy kommunikálnánk egymással. Amit egy ember elképzel, az bizony csak egy elképzelés. Elképzeléseknek, meg mint már céloztam rá, nincsenek nagyságai. Igaz el lehet képzelni egy 80 centis törpét és egy 240 centis óriás embert is, de hozzá kell képzelni a pontos mértekét és mértékegységét is. Ettől még nem lesz egyik elképzelés sem nagyobb a másiknál, hanem az elképzelt emberek valós megjelenési nagyságai különböznének csak egymástól. Hogy másként is érzékeltessem. A számítógépen való adattárolás is csak egy „elképzelés”. Ha készítek egy-egy digitális fotót mindkét emberről, nem kell hozzá nagyobb tármennyiség, hogy eltárolhassam a magasabb embert. Szívesen bizonyítom is, hogy én pont ugyanazon a számítógépes tárkapacitáson el tudok tárolni egy digitális fotót egy 80 cm-es emberről, mint egy 240 centis emberről. Még a képek pisszel száma is azonos lesz. Mindkét embert, egy melléjük helyezett cm-es beosztású léc mellett fotózom le. Sőt azt is szívesen bizonyítom, hogy a két ember elfér, egy pont ugyanolyan adatállományban egy fotón együtt is, mint külön-külön.
Én csupán annyit írtam, hogy van metalogika, és az nem olyasmi, mint a metafizika. Azt már nem tudom, hogy Geréby miért emlegeti, de hát nem én leveleztem vele.
Kiegészítettem a végső cáfolatomat és ide is másolom:
Anzelm „logikai” Istenérvének közérthető és végső buktája:
IGe - 2006.07.16 10:47
Volt egy ilyen nevű teológus, akinek a nagyon bonyolult logikai és halmazelméleti elemeket is tartalmazó érve egyeseknek, a számtalan eddigi cáfolat ellenére még ma is helytáló és logikus. Pedig hát..
Megdöbbenve olvastam Geréby György alábbiakban pontosan idézett, tudományoság látszatát magán viselő, ámde valójában áltudományos cikkét, Anzelm logikai Isten érvével kapcsolatosan.
GE RÉBY GYÖRGY:AMIT ANZELM ÉS GAUNILO MONDTAK EGYMÁSNAK
"A Magyar Filozófiai Társaság Filozófiatörténeti Szakosztályának 1999. március 26-i felolvasó ülésén elhangzott előadás szerkesztett szövege. "
Mit is állít Geréby György: "3. Jó-e az érv? A fenti rekonstrukció szerint az érv konklúzív. "
Gerébyvel hosszas levelezést folytattam, aminek a végén valami olyasmibe menekült, hogy "Anzelm érve nem butaság, hanem egy izgalmas metalogikai problémacsoport". Na puff neki, mert a metalogikának kb annyi az értelme mint a metafizikának. Másrészt ha Anzelm érvének a vizsgálatánál át lehetne térni metalogikai sikra, az kb. azzal egyenlő, mint hogy a bibliát szó szerint, vagy csak képletesen , metafórikusan kell értelmezni. Anzelm eleve maga kötötte ki, hogy szintiszta logikai uton kíván érvelni. Nos ha a saját maga álltal felállított szabályokat ferugja valaki és azt mondja, hogy azt még sem ugy kell vizsgálni, akkor már e-miatt is bukott az érv, mert akor már megint ott vagyunk, mint ametafizika és a Carnap által leírt babig. Úgy , hogy én inkább visszaszállok a hétköznapi valóságba és közérthető logikai nyelvezettel érvelek:
Hát Anzelm logikainak füllentett I/istenérve egy akkora butaság, amit aligha lehet jó és logikus érvelésnek állítani. Pláne még napjainkban is. Nézzük csak egy-két pofonegyszerű (Öveges Professzori) és közérthető példával;
Nem tettünk mást, mint "Isten" szó helyett beraktuk az "emberi ostobaság" szóösszetételt. Érdemes még behelyettesíteni a következő szóösszetételeket is: Karakutty; Világegyetem; Rátóti Csikótojás; A Megnyilvánulatlan Végtelen; Mumus; Hülyeség; Micimackó; Hófehérke
1.1 az Emberi Ostobaság olyasvalami, aminél nagyobb nem gondolható el.
1.2 A balga azt mondja a szívében: "nincs Emberi Ostobaság ".
1.3 A balga érti, amit hall.
1.4 Ami megértetik, az legalább az értelemben van.
1.5 Más (valamely dolognak) az értelemben lennie, és más megérteni, hogy valami valóságos dolog.
1.6 A balga hallván megérti az állítást, hogy "aminél nagyobb nem gondolható el".
1.7 Aminél nagyobb nem gondolható el, az legalább az értelemben van
1.8 Ami az elmében is és a valóságban is van, az nagyobb annál, mint ami csak az értelemben van.
1.9 Ha az, aminél nagyobb nem gondolható el, csak az értelemben van, akkor elgondolható nála nagyobb, az, ami az értelemben is van és a valóságban is.
1.10 De az Emberi Ostobaság nem lehet ilyen, mert lenne nála nagyobb. (9 ellentmond 1-nek.)
1.11 Tehát az, aminél nagyobb nem gondolható el, az elmében is és a valóságban is létezik.
1.12 Tehát az Emberi Ostobaság a valóságban is létezik .
I./ Anzelm egyesek szerint logikus, szerintem meg ostobán illogikus Istenérvére, számtalan ok van, amiért az bugyutaság. Igaz pont ugyan olyan látszólag agyafúrt bugyutaság, mint Egely Gyögy hőerőgépész mérnök vitalitásmérő kereke. Tehát okulni lehet rajta és agytornának jó.
Ha van egy állítólagos logikai folyamat és annak elemébe mást is behelyettesítve, ugyan azt az eredményt adja, akkor ugyebár ott tartunk, hogy a magyar kőlevesről szóló népmesében a kő nélkül is meg lehet pont ugyan azt a levest főzni, 10-es anyacsavarral és acélgolyóval is. Az acél golyó meg nem azonos a kővel, csak a leves tartalma és íze lesz azonos. Mi ebből a tanulság? Remélem, nem kell hosszasan leírnom.
A magyar népmese a kőlevesről nem más, mint az eléggé közismert Ockham (Occam) borotvájának az elvére egy példamese. Egy eszes és éhes vándorlegény megtréfálja a fukar háziasszonyt, hogy megtanítja kőből levest főzni, csak éppen a levesbe a kőn kívül végül még sok minden belekerül, ami egy finom leveshez kell. Tehát a leves a kő nélkül is leves lenne. Tehát a kő egy felesleges entitás, ami elhagyható. Isten is pont egy ilyen felesleges entitás a világunk létezésének a magyarázatában. Erről szólt a példám, hogy ha a legény éppen csapágygolyóból, vagy 10-es anyacsavarból kívánt volna levest főzni, az is pont ugyan az lett volna íz szempontjából. Anzelm érvével is ez a gond, hogy ha valaki Isten helyébe pl: Karakuttyot, mint Isten teremtőjét helyettesíti, akkor arra is kihozza, hogy a valóságban is létezik.
Az is kérdéses, hogy ha egy logikai lánc egy elemét kicseréljük más elemekre és az ettől függetlenül, ugyan azt a végeredményt adja. Akkor ezek a behelyettesített elemek, milyen viszonyban is vannak egymással? Ezen elemeknek a matematikai modellezés és logika szerint a legtöbb esetben azonosak, vagy azonos helyzetűeknek kell lennie. És így is van. Számomra például egyes Emberek Ostobasága a legnagyobb, ami elképzelhető és ez bizony Anzelm érve szerint valóságos dolog.
II./ Az ilyen elképzelt dolgok nagyságára is sokaknak feletettem egy példát. Mekkora is lehet egy gondolt valami? Én gondoltam valamire. Majd Ön is gondol valamire. Egy harmadik személy meg mondja meg, hogy melyikünk gondolt nagyobb dologra, anélkül, hogy kommunikálnánk egymással. Amit egy ember elképzel, az bizony csak egy elképzelés. Elképzeléseknek, meg mint már céloztam rá, nincsenek nagyságai. Igaz el lehet képzelni egy 80 centis törpét és egy 240 centis óriás embert is, de hozzá kell képzelni a pontos mértekét és mértékegységét is. Ettől még nem lesz egyik elképzelés sem nagyobb a másiknál, hanem az elképzelt emberek valós megjelenési nagyságai különböznének csak egymástól. Hogy másként is érzékeltessem. A számítógépen való adattárolás is csak egy „elképzelés”. Ha készítek egy-egy digitális fotót mindkét emberről, nem kell hozzá nagyobb tármennyiség, hogy eltárolhassam a magasabb embert. Szívesen bizonyítom is, hogy én pont ugyanazon a számítógépes tárkapacitáson el tudok tárolni egy digitális fotót egy 80 cm-es emberről, mint egy 240 centis emberről. Még a képek pisszel száma is azonos lesz. Mindkét embert, egy melléjük helyezett cm-es beosztású léc mellett fotózom le. Sőt azt is szívesen bizonyítom, hogy a két ember elfér, egy pont ugyanolyan adatállományban egy fotón együtt is, mint külön-külön.
III./ Egy definíció helyességét is lehet vizsgálni. Ha valaki úgy definiálja a vizet, hogy annak a kémiai összetétele H2SO4, hát akkor az egy téves definíció. Anzelm Isten definíciója is téves, csak ezt sokan szeretnék teljesen figyelmen kívül hagyni és csak a további halandzsáját vizsgálni. Azzal érvelnek, hogy ezt a definíciót el kell fogadnunk helyesnek. Miért kellene, ha butaság? Nem kell.
Anzelm kezdeti Isten definíciója nem állja meg a helyét, hiszen az hogy egyes emberek nem tudnak a „bibliában leírt” Istennél nagyobbat elképzelni, ez nem köt minden embert. Nagyon sok ember, elbír a „bibliában leírt” Istennél nagyobbat is képzelni. Például én is. Nagyon sokféle Isten létezik és a bibliában leírt, amit Anzelm vélhetően elemzett, csak egy a rengeteg Isten közül. Anzelm egyértelműen a bibliában leírt Istenre gondol a számos Isten közül, és például nem Zeuszra az Istenek Istenére, vagy a panteizmus Istenére. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy számtalan Isten van, akárcsak vallás, és a legtöbb filozófus nem jelzi a különbségeket, pedig jelezni lenne szükséges. Ha ezt nem teszi, akkor az azt jelenti, hogy elfogult.
Ha én el tudok, az Anzelm által elképzelt Istennek, teremtőt képzelni, vagy esetleg szülőket, sőt felmenő családfát, akkor már nem lehet a bibliai Isten a legnagyobb elképzelhető. Sőt két Isten esetén sem lehet a legnagyobb az egyik. Mi alapján választhatnánk ki Istenek közül a legnagyobbat? Másrészt a „legnagyobb elképzelhető” csak egy absztrakció, nincs értelme. Mi alapján a legnagyobb? Magasság? Szélesség? Mindig meg kell mondani, hogy milyen körülmények között és mi alapján a legnagyobb. Másrészt az „elképzelhető” eleve egy személyhez kötött szubjektív dolog, így a következtetés is maximum csak az lehet. Végeztem egy kutatást, hogy az emberek mennyi mindent is hisznek Istennek és hát a gyűjteményem, magáért beszél.
IV./ Azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy nem balga ember szívében hogyan félhet be az, aminél nagyobb nem gondolható el. (Ezt a kérdést érdemes feltenni egy ember tudatára is) Mint látjuk Anzelm érve, tele van önellentmondó, ha akarom, így értem, ha akarom úgy értem, de semmiképpen nem értelmes érveléssel. „Értelemben” és „szívben lenni” dolgokat kutyulja is, és nem értelmezi, definiálja, hogy ez mit jelent pontosan. A logika szabályai szerint ezt pontosan kell értelmezni. Tehát Anzelm egy kb. emberi ökölnél alig valaminél nagyobb, emberi szervet hoz fel összehasonításul és érvelésül, a legnagyobb elképzelhetővel szemben, ami ebben a szervben viszont simán elfér? Hümmmm!!!!!?????.... . Ha meg nem így gondolta, akkor mi értelme is volt egy balga ember szívében való Isten elférést említeni? Én erre egyféle mértékegységet ismerek. Hülyeség/köbméter.
V./ Egyébként meg az is nagyon érdekelne, hogy mi alapján is lehetne eldönteni, hogy valaki, vagy valami Isten-e, vagy sem? Mi, vagy mik, ennek a szempontjai és miért pont az?
VI./ Aztán azon sem ártana elgondolkozni, hogy Anzelm szerint mitől balga, és mitől nem valaki? Mik a balga ismérvei?
Előttem ki cáfolta meg Anzelm érvét? Fórum az indexen. Nyitotta: Iván Gábor, 2001.11.19 23:12
Naná. Ha egyszer elfogadta a definíciót. De a definíciót nem lehet elfogadni, vagy mert egyáltalán nem is képezhető meg a fogalom (vö. "az a valami, aminél pirosabb nem képzelhető el"), vagy teljesen önkényesen azonosítja azt a bibliai istennel.
Ruzsa ráadásul azt mondja, hogy még ha elfogadod is a definíciót, akkor sem konkluzív az érv.
Abban nem értünk egyet, hogy Anzelm érvének a vizsgálatánál át lehetne térni metalogikai sikra. Ez kb azzal egyenlő, mint hogy a bibliát szó szerint, vagy csak képletesen , metafórikusan kell értelmezni.
Nem értek veled egyet. Anzelm érvének pont az lenne a lényege, hogy normál, sima , tiszta logikai uton próbálta a bibliában leírt Isten létezését bebizonyítani.
Nos ha a saját maga aálltal felállított szabályokat ferugja valaki és azt mondja, hogy azt még sem ugy kell vizsgálni, akkor már e-miatt is bukott az érv, mert akor már megint ott vagyunk, mint ametafizika és a Carnap által leírt babig.
A metalogika teljesen értelmes kifejezés, akárcsak a metanyelv. Amikor egy nyelvi entitásról, mondjuk egy mondatról beszélünk -- pédául azt mondjuk, hogy az "Anzelm érve helytelen" (p) mondat három szóból áll, akkor ezt metanyelven tesszük. Egy S(p) mondat metanyelvi mondat, ahol p egy tárgynyelvi mondat. Lásd Tarski szemantikai elméletét.
Egyébként Geréby maga is megfogalmazza azokat az ellenérveket, amelyek miatt eleve nem lehet elfogadni Anzelm gondolatát:
"Aquinói Tamás a harmadik premisszát, az Isten fogalmát bevezetô definíciót vetette el. Azt mondta, hogy semmi nem kötelezi a balgát, hogy ezt a definíciót elfogadja. A definíció ugyanis nem szükségképpen adekvát Isten intuitív fogalmával. Valóban, számtalan olyan teológia lehetséges, amely az isteneket nem azonosítja azzal, aminél nagyobb nem gondolható el. Ilyen pl. minden korlátozott istenséget feltételezô teológia a görög mitológiai istenein át a sztoikusokéig. Lucretiust sem kötelezné semmi a definíció elfogadására, amennyiben isten nincs, tehát miért is kellene azonosítanunk a legnagyobb elgondolhatóval?
Ennek ellene vetheti valaki, hogy ha g-t nem azonosítjuk is Istennel, ettôl még Anzelm érve valamit bizonyít, legfeljebb az nem isten reális létezése, hanem, mondjuk, az abszolútumé.
Erre azt lehet felelni, hogy Tamás érve erôsebben is megfogalmazható, éspedig oly módon, hogy az I-ben nincs értelmezve g. Azaz, mivel nincs alkalmas rendezési reláció értelmezve I-n, I-t elvileg nem lehet úgy rendezni, hogy legyen egy olyan eleme, amelynél semmi sem nagyobb, éspedig két módon: vagy azért, mert meg sem képezhetô ez a fogalom, vagy azért, mert megképezhetô, de ellentmondásos. Mint tudjuk, vannak ilyen univerzumok, pl. a prímszámoké, illetve a naiv halmazelméleté."
Ez önmagában is éppen elég Anzelm érvének elvetéséhez.
Nagyon sokan állítják ma is helyesnek Anzelm érvét, maga Geréby is, akivel hosszas levelezgetésben voltam a témában. Ő maga is ajánlotta nekem végső kihátrálásként a témából Ruzsát, bár ő más szempontból. Metalogikai miatt. Hogy mi az???? Hát kb. mint a metafizika:-)
Hosszú levezetései a létezési következtetést veszik célba. A definícióban szereplő, szerintem rendkívül homályos leírást viszont elfogadottnak veszi. Pedig.
Ráadásul Anzelm érvének egyáltalán nincsen véglegesnek elismert cáfolata. Úgyszólván egyetlen filozófus sem vonja kétségbe, hogy az érv helytelen, de a cáfolatokban rendre logikai hibákat találnak.
Iván Gábor egyáltalán nem indult el rossz nyomon szerintem. Hasonlóan járt el, mint Anzelm kortársa és ellenfele, Gaunilo. Ő sem a részletek elemezgetésében kereste a hibát, hanem sematizálta a gondolatmenetet, és megmutatta, hogy a definícióban Isten helyére bármi mást behelyettesítve ugyanazok lesznek a következmények.
Az anzelmi érvnek hibás előfeltevései vannak, a definiendum ráadásul egy értelmetlen, vagy legalábbis rendkvül homályos fogalom.
Isten is pont egy ilyen felesleges entitás a világunk létezésének a magyarázatában.
Íme egy légbőlkapott, alaptalan, alá nem támasztott, nem igazolt állítás... Miért lenne az? Igazold ezt az állítást, de ne csak az aforizmatikus Occam borotvája elvvel (mert az kevés önmagában)!
Mivel az evolúció elméletben, nem tisztázott, egyszerűen nem tudjuk, hogy miért alakult ki a szerves anyag, így az sem kizárható, hogy intelligens szervező elv alakította (mely akár személy is lehet, így lehet egy esetleges isten-fogalom).
Így míg, többek közt (hiszen van még néhány, homály, amit esetleg ez szintén magyarázna), ez sincs tisztázva, addig nem fölösleges és elvethető (akár entitásként sem).
Az Occam borotvája elv (mint már írtam többször), nem tudományos módszer, hanem egy praktikusan gyakran (de nem mindig) alkalmazható elgondolás, nagyjából a Murphy törvényével ekvivalens (bár annál azért kissé komolyabb és alkalmazhatóbb), ám messze nem axiomatikus alapelv, mely kétségtelen, cáfolhatatlan és univerzális. Tehát erre alapozni egy cáfolatot nem lehet, max. megerősítő, érzékletes, frappáns példákhoz használható.
Amit írtál a virtuson, nem cáfolat, hanem vélemény. Nem túl komoly (talán ezért is hagyták szó nélkül, amit nehezményeztél itt korábban) Bár az Anzelm-érv, első ránézésre szerintem is - ahogy írtad - bugyuta halandzsa, ám az alapelv, mely kissé zavarosan van interpretálva, olyan nagyon könnyen azért nem cáfolható. Gondolom ismered az ontológiai istenérvet, mely a teológia egyik kedvenc "cáfolhatatlan axiomája", ez az Anzelm-érv egy szofisztikáltabb megfogalmazása és mint ilyen, szeirntem érdemes, ha e topik már inkább efelé fordul.
Azaz nézzük meg az ontológiai istenérvet (mely alapvetően ugyanazt állítja, mint az Anzelm-érv) és igyekezzünk azt cáfolni.
Szerintem ez a verzió sem állja meg a helyét és cáfolható, de ehhez már jobban fel kell kötni a gatyát...
És ha prezentálunk egy érdemi cáfolatot, azt már talán nem fogják szó nélkül hagyni...
"Kant is, akire math2 hivatkozik, kijelentette, hogy sem Isten létét, sem az ellenkezőjét nem tudjuk bizonyítani. Ha innen indulnánk el, nem kellene állandóan azon vitatkozni, van-e Isten vagy sem. "
igy van. meg egyet is ertek vele. de ennek ertelmeben is Anzelm bizonyitasa nem helyes. marpedig csupan ennyi a kerdes.
"Valóban nem helyes matematikailag a legnagyobb halmaz. Gyakorlatilag mégis létezik: a világegyetem. "
nocsak, akkor Anzelm azt bizonyitotta, hogy letezik a vilagegyetem? meg ilyet...:)
no latod, amikor a szigoru matematikatol kicsit elterunk egy kicsit lazabban vesszuka doglokat, akkor eleg nagy hulyesegek jonnek ki.
Mert ez ellen a gondolkodás ellen vagyok:
Hibás? Persze. Mióta tudja ezt az emberiség? Mióta szegény Anzelm pergamenre írta.
A filozófiában nem szeretjük az ilyen megállapításokat. Kant is, akire math2 hivatkozik, kijelentette, hogy sem Isten létét, sem az ellenkezőjét nem tudjuk bizonyítani. Ha innen indulnánk el, nem kellene állandóan azon vitatkozni, van-e Isten vagy sem.
A hatás a fontos és Anzelm kétségkívűl hatásosan fogalmazott. Hogy neked logikai bukfenc vagy sem az abszolút nem érdekel. A történelem attól még létezik.
Egyébként sem érdekes, hogy akkoriban volt-e halmazelmélet vagy sem. Hiszen ha mai nyelvre fordítjuk, attól még nem feltétlen tesszük tönkre az eredetit, csak megvilágítjuk.
Valóban nem helyes matematikailag a legnagyobb halmaz. Gyakorlatilag mégis létezik: a világegyetem. Ha Anzelmet gyakorlati szempontból közelítjük meg, akkor van értelme az eszmefuttatásának. És mindenkit a megfelelő korába kell helyezni, úgy értékelni, nem lehülyézni a 21. századból. Ez a legnagyobb problémám.
"Már az elején nem érti még Anzelmet sem, hogyan értené az utána következő filozófusokat? "
khmm...
"Ha nincs nagyobb, mit elképzelhetsz, az azt jelenti, hogy azt a halmazt veszed, amely semmilyen létező halmaznak sem a valódi részhalmaza, de amelynek magán kívűl minden létező halmaz a valódi részhalmaza. Persze karakutty békánk ennél nagyobb halmazt is el tud képzelni, mi az neki?"
1) ez volna Anzelm ervenek rekonstrukcioja? Anzelm ugyan semmifele halmazokrol nem is hallhattt, mert akkoriban ilyeneket nem ismertek meg.
2) tudod nagyon jol, hogy nem letezik az a halmaz,a mit definialtal. ld Russel paradoxon
3) IG ellenerve is jo. mi tiltja meg, hogy ha veszed ezt a halmazta, akkor utana elgondold azt ahalmazt, ami ket ilyen halamzbol all, vagy ennek a hatvanyhalmaza?
merugye Cantor bebizonyitotta, hog yminden halamz hatvanyhalmaza nagyobb szmossagu. szoval a hatvanyhalmaz az tutira nagyobb.
Anzelm azt állítja, hogy nincs nagyobb mi Istennél elképzelhetőbb.
Nos van, mert én simán el tudok egy csomó dolgot képzelni ami nagyobb nála. Ezek közzül a legegyértelműbb a két Isten.
Ha pedig én el tudok képzelni Istennél nagyobbat , akkor mások is el tudnak képzelni Istennél nagyobbat. Így bukott Anzelm érvének indító eleme. Utánna meg már néhány ókori unatkozásból gondolkozó görögtől tudjuk, hogy ha az alapfeltevés hibás, akkor az ebből levont további következtetések is hibásak.
A nagy dolgok mindig pofonegyszerűek.
Már elég rég volt ez a hosszászólás IG-Karakutty részéről. azért talán még meg lehet állapítani, hogy ez az ember azért kb. 15 éves gyerek szintjén van. Azóta, remélem, nőtt valamit. Abban a korban szoktak ugyanis ilyeneket mondani.
Már az elején nem érti még Anzelmet sem, hogyan értené az utána következő filozófusokat? Persze egy gyerek mindent ért, mert a tudatlanság így gondolkodik.
Ha nincs nagyobb, mit elképzelhetsz, az azt jelenti, hogy azt a halmazt veszed, amely semmilyen létező halmaznak sem a valódi részhalmaza, de amelynek magán kívűl minden létező halmaz a valódi részhalmaza. Persze karakutty békánk ennél nagyobb halmazt is el tud képzelni, mi az neki?
a Bibliai isten letet is cafoltak, igaz nem egyszerre egy valaki, es nem olyan osszefogottan,h osz a Bibliai isten maga sem osszefogott. de van egy csomo a Bibliai ellentmondasokkal foglalkozo mu.
Voltaire, Feuerbach es hasonlok mar nem hittek bene, es a mai emberek tulajdonkeppen keves hisz abban,hogy isten olyan, mint ami a Bibliaban van leirva.
