Szeretnék valakitől egy kis segítséget kapni egy külső hangkártya és egy zongora házasításában.
A zongin van két nagy jack kimenet, amit a hangkártyába tudok bekötni (Lexicon Omega). Innen USB-vel megy a laptop felé.
A gond az, hogy valamiért nagyon le kell halkítani a zongit és/vagy a hangkártya Line In potit, különben nagyon könnyen eléri a recsegés határt a kimenő hang. Az átlagosnál így csak halkabban tudok felvételt készíteni. Nem élvezhetetlen, de valamiért halkabb a kelleténél.
A zongin még RCA és MIDI kimenet is van.
Ha valaki jártas lenne a témában, megkérném, hogy lásson el egy-két jó tanáccsal.
Persze közben eszembe jutott, hogy mi a bibi az elektrodinamikus átalakítóban. Az sebességérzékeny, a dolog természetéből következően meg itt amplitúdóérzékeny kütyü kéne...
Eeegen... kötexik, de keményen. De picit meg is nyugodtam, mert mostmár szóba kerültek komolyabb dolgok is, mondjuk Carnot tétele, bár a Termodinamika III. főtétele még oda illene. De. Mondottam, az a bajom vele, hogy gyakorlatilag nem hoz akkora nóvumot. Stirling ide. stirling oda, ciklikus mozgásból nyersz energiát. Maga a ciklikus mozgás nem is lenne gond, ha nem járna nagy vesztességgel. Mindenképp tömeget kell felgyorsítani, aztán lefékezni máris ott a meddő munka. És a közeg se a legjobb energia közvetítő jelen esetben. Na tehát az igazi gond az elektrodinamikus átalakító itten. És ezért tartom meddő dolognak ezt az utat. Egy érdekes megoldás, de csak 40%-os hatásfokkal dolgozik. Lehet finomítani, és hosszú-hosszú fejlesztés után nagy kínkeservvel javitani a hattásfokán modjuk 10-15%-ot. De hát te is megemlíted azt a kurva árat ami ezen megoldás hatásfokjavításának a rákfenéje. No ezért pendítettem meg néked a "hártyát" mint továbblépési lehetőséget. És nem beszéltem én egyenletes áramlásról, hanem - mivel esetünkben az energiát a gerjesztett hang mint longitudinális hullámot gázközegben terjeszti, csupán a gőzsíp működése által az áramló gázközegben okozott turbulencia jelenléte - mint probléma hoztam szóba, mivel ez az átalakítás folyamatát hátrányosan befolyásolja.
És itt végre némileg visszatérhetünk némileg a topic egyik témájához az akusztikához, mert tulajdonképp az egész téma ekörül forog, hogy hogy tudjuk elnyeletni a hangot minél jobban. Persze itt némi cuncor van a dologban, mert az elnyelt hangból elektromos energiát szeretnén kinyerni, úgyhogy ha parciálisan is, de kapcsolódik a témához.Az inverz hangszóróműködés a vesztességek miatt nem üdvözítő út.
Egyszóval a téma érdekes, de egyben bizonyítja is, hogy hagyományos megoldások nem hoznak megfelelő eredményt, itt teljesen új, merész gondolatok kellenének.
Pont azért, mert a kiinduló energia természeti, jelen esetünkben a napenergia és mint mondottam volt, már annak a befogása sem a legjobb hatásfokú, és ezt 40 %-ára csökkenti a vázolt megoldás. Mondom én, hogy ide egy új, merész barbatrükk kéne.
Csak csendben megjegyzem Paks-al kapcsolatban. Ha a kivitelezés során a hűtést nem külön hűtőtavas megoldással kivitelezték volna, hanem mint az eredeti orosz ajánlás szólt, a duna medrében, akkor 7-8 %-al magasabb lenne az átalakítás hatásfoka, a folyó hőterhelése meg csupán 2-3 fok emelkedéssel járt volna minimális vízállás esetén... De nem válalták a kockázatot, így is a legköltséghatékonyabb erőművünk Paks.
A termoakusztikus generátorok a stirling technológia legújabb ága. Viszonylag modern dologról van szó, fejlesztik, csakúgy mint a napelemet. Minden technológiának megvannak a maga határai, nemcsak műszaki, de fizikai is. A hőerőgépeknél Carnot tétele kimondja, hogy a hatásfok nem lehet jobb, mint ami a Carnot körfolyamatból adódik: hatásfok = 1-( a legalacsonyabb hőmérséklet(kelvinbe) / a legmagasabbal). Így elméleti hatásfoka a napelem elméleti hatásfokánál magasabb is lehet, de ezek nézésének nincs értelme. Carnot után jönnek csak a többi fizikai és műszaki korlátok. A napelemekhez végkép nem értek, de biztos, hogy ugyanilyen problémákból adódóan nem egyszerű elérni az elméleti hatásfokot. Ráadásul nem csak a hatásfokot kell nézni, hanem az árat, tartósságot, stb.... Az egykristályos (a legjobb hatásfokú) napelemek elméleti hatásfoka a fény koncentrálása nélkül 31%. És koncentrálással (parabola tükör) is "csak" 66%, de ez elméleti, amit a gyakorlatban nem lehet megközelíteni! A napelemnek a korával romlik a hatásfoka és az élettartama is rövidebb. Valószínű, hogy a nagyobb igénybevétel és a hőterhelés miatt még rövidebb az élettartam ha koncentrált fényt használnak. Kíváncsi lennék az UD kutatói által beállított 43%-os hatásfokot, az napelem mennyi ideig lett volna képes produkálni? Azonban nem kell feltétlenül a hőerőgépeket versenyeztetni a napelemekkel, mert azoknak szűkebb a felhasználási területük, így sok esetben nem is jöhetnek szóba, míg a termoausztikával hasznosítani lehet az ipari hulladékhőt, a geotermikusat, bármit ami hőt ad, lehet hűtőgépnek használni, vagy működteti a pacemakeredet. Egy űrszondába sem azért teszik bele a NASA-nál, mert ott hülyék hogy ezt a szar és elavult technológiát használják, hanem mert például olyan helyre küldik, vagy olyan hatásoknak teszik ki, ahol, aminél a napelem nem lenne jó választás. Eredetileg fórumot kerestem, aztán megírtam, hogy a sípnál jobban bevált a hőcserélő, ráadásul linkeltem is oldalt, ahol sok minden le van írva róla és egyáltalán nem akartam itt belemerülni részletekbe Minek mondjam el a gőz használatának feltételezett előnyeit a gázzal szemben (pl. jobb hőbevitel, a regeneráló és meleg hőcserélő hiánya, a kisebb viszkozitás, stb.stb.) annak aki kevésbé ért még nálam is hozzá (egy 40%os hatásfokot is szarnak titulál), és kötegszik? Megígértem magamnak hogy már nem írok be ide (mert nincs értelme), de még két dologra felhívnám a figyelmedet! Attól hogy gőz van valamiben, még nem elavult, ezért nem dobjuk a a heat pipe-okat a számítógépből, vagy a napkollektorból se. A másik, ha a gőz egyenletesen áramlik, nem lehet energiát kinyerni belőle membránnal, a piezora, meg a többire már fáradt vagyok még fél oldalt reagálni...Üdv.
Tán pontosítanád a kérdést: turbulens, vagy egyenletes közegáramlást feltételezve?
Mert itt a gőzsíp aszem a legkevésbbé egyenletes közegáramlás mellett bír mozgási energiával.
Ha egyenletes az áramlás, lehetne valami hártyás piezoátalakításban gondolkodni... Persze ott is gondot okozna a magas hőmérséklet.
Amúgy olvass vissza. Nem tudnék mondani, pont ezen berzenkedtem, hogy a folyamat újszerú, de egy ér nem hangzott el az előnyei közül, és nem hatékonyabb. És én végig ezt hiányoltam. Erre mondtam, hogy egy újabb bagoly, avagy gumicsont.
"nem egy forradalmian új, hatékonyabb átalakításról van szó"
Tudnál olyan termikus>>akusztikus és akusztikus>>villamos energiaátalakító technológiákat mondani, melyekkel könnyedén elérhető a 40% együttes hatásfok?
Annyit azért értek belőle, hogy a lényeget megfogjam... ellenben veled, aki egy kukkot se értett belőle.
De megpróbálom neked emésztehetőbbé tenni.
A gondolat egy hőerőgépre vonatkozik, ami hőenergiából villamosenergiát lett volna hivatott termelni.
És mivel állítja elő a hőt? Hát napenergiából. Ezzel vizet forral, a keletkezett gőz energiáját meg hangenergiává golndolja alakítani, amit elektrodinamikus átalakítóval kíván villamos energiává alakítani. És azt mondja, ennek akár 40%-is lehet a hatásfoka. Nem is kételkedtem benne, bár ez a szám már maga is azt jelzi, hogy nem egy forradalmian új, hatékonyabb átalakításról van szó, hanem mint alant mondottam egy újabb tiszteletkör, a "sárgarézfaszú bagoly" megjelenéséről. és egy tapottat sem lépett előre a dolog. És persze előadónk bölcsen halgat arról, hogy a rendszerbe vitt napenergia hány százalékosan hasznosul.... mert a 40% az már a bevitt hőenergia hasznosulására vonatkozik.
De azt én mondhatom néked, mert te még ezt sem érted...
Amúgy, tényleg ne haragudj, de lényegében az egész dolog szoros kontextusban áll a baglyokkal. Ugye van fülesbagoly, gatyásbagoly, Uhu, rézfaszu, ez a dolog mostan meg a sárgarézfaszú bagoly esete. No emiatt vagyok vele ilyen szkeptikus. Ez tulajdonképp az egyhelyben topogás példázata, avagy hogy lehet a gumicsontot tovább rágni.
Ezt meg kellene írnod az energiaszolgáltatóidnak is, Paksnak, egyéb más erőműveknek, mert felháborító, hogy még mindig gőzgépeket használnak és 70%-os veszteséggel állítják elő a delejedet a 21. században!
Szerintem meg a legjobb, üdvözítőbb dolog bevonulni a kuckóba, zenét hallgatgatni, köldököt nézni és szemöldököt fonogatni, és mire megínja az ember, a DAPRPA bejelenti, hogy elérte a kitűzütt célt, az 50%-os hatásfokú napelem fejlesztését.... :)))
Már ne is haragudj, de a 21.században még a gondolata is szégyenletes, hogy egy gép hatásfoka 40%-os legyen. Meddő, kárbaveszett ténykedés, gondolkodás... Olyan, mint szitával kimerni a süllyedő hajóból a vizet. Nosza, hajrá, táncoljunk vissza 100-120 évet.....
Mivel a külső melegítésű termoakusztikus gépekből csinálnak 35-40%-os hatásfokú gépeket, is, tehát háromszor jobb a napelemnél, valóban az egyik legjobb!
Itt nem a sípolás a lényeg, hanem az áramfejlesztés! Ha pedig parabola tükörrel fűtjük akkor tüzelni sem kell. Alternatív energiáról van szó. A hőből hangot állítunk elő, a hangból elektromsságot...
Azzal a külömbséggel, hogy ott a gőz áramlását a masiniszta egy kanóc meghúzásával - ami a gőzcsapot szabályozza - ereszti a sípra a gőzt. Tehán nix semmi "electric"
De wazze! Miért is kell egy sípládához gőzt fejleszteni? Tüzelni meg pláne..... Van ott már egy pumpa, az is elegendő lenne az energia pocsékolásához.....
Több fajta síp van, van nyelves, meg rés, meg mittudomén! Nem tudom, melyik milyen hatásfokkal, illetve veszteséggel alakítja (szaggatja) át a gőz áramlását gyors nyomásváltozássá (hanggá). Úgy tudom, a magasabb hangú síp és a rés típusú, kevesebb felharmonikust tartalmaz, de nem tudom, hogy a felharmonikusok mennyire rontják a rendszer hatásfokát. Ilyenekre lettem volna kíváncsi. Viszont úgy néz ki, hogy a síp helyett talán mégis sokkal jobb, ha hagyományosabb termoakusztikus technikával hozzuk létre a hangot,
