No meg arról se volt szó, hogy annak a 250m átmérőjű, 250 magas (mély) vízdugattyúnak is kell helyet készíteni valahol. Természetesen a tartályba kerülő víz fajsúlyát ki kell vonni a szikláéból. így legalább 4-szeres fajsúlyú anyagot kell használni hozzá.
Ha rákeresel itt a topikban, csináltam egy kis kutatást, hogy a valós napenergia termelési adatok alapján mekkora energiatárolási kapacitásra lenne szükség úgy, hogy csak a napenergiát skálázzuk fel, megmaradnak a termelési görbék (csak sokszorozva), és a plusz energiát el tudjuk pakolni a tárolóba, valamint a szükséges, de épp nem megtermelt energiát ki tudjuk venni a tárolóból. Éves viszonylatban.
Természetesen nagyon durva tárolási kapacitás kellene ehhez.
Azonban ha csak a napi kiegyenlítést nézzük, ahhoz már lényegesen kisebb tárolás is elég.
Az évszakos ingadozás a nap (de a szél) energia esetén elég komoly.
Az atomerőművi kapacitás egy lényegi előrelépés a fosszilis CO2 mentes termelésben, egy olyan alapot ad, amire könnyebben fel lehet építeni a megújulós energiatermelést, illetve a szükséges energiatárolást is.
Mivel tudom az adatokból, hogy mekkora energiatárolási kapacitást kellene kiépíteni az egész éves kiegyenlített (fogyasztáshoz igazított) energiaellátáshoz, ezért azon a véleményen vagyok, hogy kémiai úton lehet megoldani hosszú távra a tárolást. Én nagy rajongója vagyok még a gravitációs tárolásnak is, de kiszámoltam, és olyan mennyiségű anyagot kellene mozgatni fel- és le a hegyeken (magyar hegyek, szóval kb nagyobb dombok :( ), aminek már geológiai, tektonikai következményei is lennének. :D Viszont kisebb méretben be tudnának szállni ilyen energiatároló létesítmények (betontömbök fel és leszállítása hegyi tárolókba/ból a hegy aljában levő tárolókból/ba, vasúti síneken, automatikus módon) is a komplex megoldásba.
A statisztia azt mutatja, hogy a nappali termelésben is komplementerként viselkednek, tehát a déli órákban van a legtöbb napenergia és a legkevesebb szélenergia termelés.
Amúgy pedig nappal sokkal nagyobb a fogyasztás, tehát bónuszként a rendszer jobban igazodik a napi ciklushoz is.... de legfőképp az évszakoshoz.
Nyilván nem ugyanaz a helyzete a magyarnak és a németnek, nekünk valamivel kedvezőbb, de azért jól érzékelteti a lényeget.... de előtte had mondjak egy példát.
Van egy patak ahol a gázlón át akarok kelni. Fehér köveket rakok a vízbe. Minden kő (kicsi és nagy) reprezentál valamekkora napelemes termelést. Az eredmény az lesz, hogy bármennyi követ hordok oda, a gázló több, mint fele víz alatt marad. Akkor elkezdek fekete köveket hordani. Ezeket valamivel sűrűbben rakhatom, de ugyancsak összevissza. Egyetlen szabály van, nem kerülhet fekete és fehér kő a víz fölött egymás tetejére.
Könnyen belátható, hogy a patakon a két kő sokkal jobban, egyenletesebben lefedi a gázlót, mint külön-külön.
Informatikai szemmel egy jelsorozat kitöltési tényezője növekszik, tehát kisebb kondenzátor is elég a jel simításához.
Tehát a németeknél:
A nap+szélenergia hasznosítása szignifikánsan kiegyensúlyozottabb termelést produkált 2025-ben is Németorságban.
Fontosabb azonban az utolsó ábra ahol azt láthatjuk, hogy hiába van közel 200 GWp beépített nap+szél termelői kapacitás, a pillanatnyi együttes teljesítményük nemigen haladja meg a 60 GW-ot.
Igen, jó lenne egy rugalmas energia tároló, de iszonyat nagy névleges kapacitásokat kell beépíteni, a nap végén a szélerőművek névleges teljesítményéhez mérten azok effektív teljesítménye a 19. század közepi gőzgépekét is alig fogja elérni.
"MavIR szerint az elmúlt egy évben a naperőművek éjszaka 6.548 ezer MWh-val termeltek kevesebbet mint nappal." Tegyük hozzá, hogy a termelés-fogyasztás különbséget kell nézni.
Éjszaka is feloszlik az estére, mondjuk 10-ig, aztán éhfélig, és jön az éjszaka "közepe" reggel 4-ig, majd jön a felfutó hajnal. Különböző fogyasztási igényekkel.
Az éjszakai fogyasztásból a java az esti, és fokozatosan csökken az éjszaka közepei szintig, majd ismét elindul felfele. De az éjszakai össz fogyasztás lényegesen alacsonyabb a nappalinál. Na, vannak jó kis fogyasztási adatok kis intervallumokra bontva, majd megnézem, és leírom ide, hogy mit láttam.
Csak arra akarok utalni, hogy igen, ez egy valós probléma, de van rá megoldás (energia tárolás).
(és igen, kellenek atomerőművek. Minél több, minél nagyobb kapacitás.)
- naperőművek nappali (6-18) és éjszakai(18-6) termelési aránya 96% - 4%
- szélerőművek ugyanez aránya 45% - 55%
MavIR szerint az elmúlt egy évben a szélerőművek éjszaka 54 ezer MWh-val termeltek többet mint nappal.
MavIR szerint az elmúlt egy évben a naperőművek éjszaka 6.548 ezer MWh-val termeltek kevesebbet mint nappal.
jelenlegi szélerőmű kapacitással éjszakai kiesés 6.494 ezer MWh
tervezett tízszeres kapacitással a kiesés 6.008 ezer MWh
szóval az a frány statisztika szerint sok milliárd euro elköltése után nem oldunk meg semmit.....
csak a hálózat sérülékenységét fogjuk növelni, amit majd újabb és újabb gázerőművekkel kell kezelni. Naperőművek éjszakai kiesését ugyanis nem fogja a szélenergia kompenzálni.
"Valar Atomics' Ward 250 reactor reached 24 hours of stable continuous operation at ~95-100 kWt thermal power, with flux power graphs showing steady output after initial ramp-up and control rod adjustments maintaining criticality."
"This small-scale success validates HTGR-derived design steps toward larger geometries capable of ~15 MWt, advancing practical pathways for distributed nuclear power at planetary scale."
"széllel éves felmérésben fajlagosan dupla annyi energiát lehet termelni"
Ez annyit jelent, hogy a max kapacitásához mérten %-ban éves szinten dupla annyi a ténylegesen megtermelt energia a szélerőműnél?
Ehhez azért kellenek feltételek. Ha nem elég szeles területre tesszük a szép nagy kapacitású szélerőművet, akkor az bizony nem fogja hozni a várt termelést. Hasonlóan, ha egy meredek domb/partfal mellé északra (az árnyékába) tesszük a napelemet, vagy rossz tájolással/szögben helyezzük el, szintén nem fog eleget termelni.
A napenergia esetén ott van az éjszaka (alkonyat és hajnalt beleértve), amikor zéró a termelés, nyilván.
Még egy nagyon fontos részlet: melyik mennyibe kerül megtermelt kWh-ra levetítve? Beleértve a nagy beton alapot a szélerőműnél, illetve annak az elbontását (ha nem kerül egy másik, modernebb a helyére). És az építés környezeti hatását is érdemes megnézni (tudjuk, hogy a cement gyártása ölég combos CO2 kibocsátással jár).
No, Grok szerint van még kakaó (lehetőség) a szélerőművi kapacitás növelésében Magyarországon, és még jó is lehet az összhatás. Számomra ez valamennyire meglepő, tekintve a napelemek árának a folyamatos zuhanását. Lehet, hogy a piaci viszonyok (ár/érték) miatt valamelyest túlárazottak a napelemek?
Pontosan. Erre próbáltam én is rávilágítani. A napenergia önmagában féllábú óriás. A szélenergiával komplemeterek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy statisztikailag sosem adódik össze a pillanatnyi teljesítményük.
Egy, a cégünknek készült felmérésből az derül ki, hogy a nap és szél elég jól kiegészíti egymást (kb. 15%-os az átfedés), sőt széllel éves felmérésben fajlagosan dupla annyi energiát lehet termelni. Ezért is egyre fontosabb az energiatárolás, hogy bármely alternatív kiesésnél ne legyen sokkolva az energiahálózat.
A 4 GWp szélerőművi teljesítmény nagyon jó, én ugyan 5 GWp-ot ajánlottam, de abban már benne volt a további naperőművi kapacitásbővítés kiegyensúlyozása is.
Na mindenesetre biztató, hogy a politikusok is képesek racionális döntésekre.... várjunk csak Kapitány még nem igazi politikus. :-)
A szokásos eljárás bérleti szerződés a földtulajdonossal (napelemeknél is), de magánszemélyek, önkormányzatok szövetkezeti rendszerben is építhetnek.
Egy példa.... mondjuk pofátlanul alacsony az ajánlat, remélem nem fogadta el a földtulajdonos. Minimum háromszorosa az átlagos bérleti díj Ausztriában.
"A teljes szélenergiás beruházás hálózati fejlesztéssel együtt legyen 3000 milliárd Ft, ebből az EU biztosan állna 1000 milliárdot"
Az oké, hogy Ursula szereti Péter, de az EU nincs ott jelen gazdasági kilátásokat nézve, hogy ennyi pénzt idelökjön nekünk szélerőművekre (amiből más EUs országok - a nagy befizetők - nem profitálnak).
A piaci erők szabják meg, hogy inkább szélerőműbe vagy naperőműbe fektetnek be inkább pénzt.
A magyar szélerőművi szabályozáson lehet változtatni, hogy több helyre lehessen ilyet építeni, de a fenti dolgon ez nem változtatna.
"Ha a lakosság részesedik a szélkerekek bevételéből"
Ezt amolyan viccfélének tudom sajnos csak értelmezni. Őszintén szólva egyszerűen nem tudom elképzelni a dolgot. Max akkor, ha kormányrendelet szabályozása ezt előírja. Viszont akkor meg a befektetőknek nem fogja megérni.
A magyar napelemtelepítések folytatódnak, ez biztos. Hogy a széllel utolérjük, kb. 5 GWp szélerőmű telepítésre lenne szükség a következő évtizedben. Ezzel Magyarország kvázi önellátóvá válhat villamosenergia terén. Paks1 15 TWh nap+szél 25 TWh, egyéb 5 TWh.
A teljes szélenergiás beruházás hálózati fejlesztéssel együtt legyen 3000 milliárd Ft, ebből az EU biztosan állna 1000 milliárdot. Ezt kellene 5-10 évre elosztva beinvesztálni úgy hogy nem kell várni 20 évet a termelés elkezdésére, azonnal kezdi visszahozni az árát.
Csak a szélerőművek árbevétele évente 300-400 milliárd forint körül alakulna.
Jónak tűnik a léghajós turbina, de még hosszú idő állhat az elterjedése előtt akkor is, ha beválik. Nincs idő várni bármire, "tegnap" járt le a határidő.
Ha a lakosság részesedik a szélkerekek bevételéből azokon az istenhátamögötti helyeken ahol a legfőbb bevételi forrás a segély, szerintem azonnal megszeretik a szélturbinákat.
Számoljuk ki egy 20 db, 5 MWp szélturbinából álló szélerőműpark hozadékát, 5 %-os bevételarányos bérleti díjjal!
30 %-os kapacitásfaktorral!
Kb. 500 millió forint bérleti díj évente. Egy hátrányos helyzetű magyar kistelepülés önkormányzatának az éves költségvetése 50-200 millió forint között lehet.
Magyarországon kb. 2000 olyan kistelepülés van, ahol a létszám 1000 fő körüli, vagy kevesebb.
Fontos, hogy a napelemekkel szemben a látványon kívül nem foglalna számottevő helyet, a mezőgazdasági művelés folytatható lenne, de egy biztosabb anyagi háttérrel.