A szurkot, kátrányt ismerték, ez biztos. A papírt is, csak az drága volt nagyon, szóval a két dolgot nem hinném, hogy összekötötték, de végül is a szalmafonat ugyanúgy megfelelt volna erre a célra.
A rómaiak esetében azt olvastam, hogy ők foglalkoztak a kérdéssel, és náluk az volt a módi ha ilyen problémával kerültek szembe, hogy volt a falnak egy olyan rétege, - leginább alul a lábazatnál - ahova szorosan illeszkedő nagy faragott köveket tettek, és ezek biztosították a vízszigetelést.
Ezt a technikát azért fel lehet néhol fedezni a középkori építményeinkben is, de az alápincézés is biztosan sokat segített, ha mással nem, a nagy drain felülettel. Márpedig pince szinte mindenhol volt, ahol nem kőkemény szikla volt a talaj.
Aza boltívmaradvány a fal oldalában arra enged következtetni, hogy volt ott valami oldalépítmény. Lehet tudni, hogy hogyan nézett ki a vár eredetileg?
Ha már a szigetelés szóbakerült, szerintem felülről sem tudtak igazán szigetelni, ezért én azt gondolom, hogy minden várnak volt tetőzete. A Vázsonyi lovagtoronynak is.
A Somogyvámosi pusztatorony fennmaradásának titka szerintem az a masszív, téglából épített tetőzet lehet. A fábol ácsolt tetőzettel rendelkező tornyok a tetőzet pusztulása után maguk is hamarosan omladozni kezdtek. A fagy pár évtized alatt szétrágja a mészkőhabarcsot.
A fal felülete elég nagy, hogy szárító hatása érvényesüljön és az alapozása drénként működhet. Vagy így van, vagy nem. Minden esetre azt kérném, ha kiderül a valós ok, akkor hozza nyilvánosságra aki megtudta.
Először is tisztázzuk, nem vagyok építész, hanem építő mérnök (statikus). Ahogy viccesen szokták mondani, amíg nem volt szakmám építész voltam.
Nagyon röviden fogalmazva a kérdésre a választ, nincs kellő tájékozottságom ebben a témakörben. (sem) Azt tudom, hogy amikor régi téglákról (kb. 1800-tól) volt szó, akkor tanították, hogy nagyon szórt a minőség. Vannak jobb és rosszabb minőségű alapanyagok. Ez idáig tény. Ami innen jön azt gondolom, hiszem (nem kívánt törlendő), hogy régebbi tapasztalatok alapján tudták, hogy mit honnan érdemes beszerezni. A téglaégetés is más lehetett. Fűtőanyagnak is azt használták ami a legjobb volt. Lehettek olyan trükkök amit nem ismerünk. Ezen kívül akkor kevésbé volt szennyezett a környezetünk, kevésbé voltak savasak a vizek. Szerintem elég sokat számíthatott, hogy ezek az építmények nagyon huzatosak voltak, ami szárított. Elég nagy felülete volt a váraknak. És azért néhány szigetelő anyagot ismerhettek is. Amelyik nem ilyen volt az már össze is dűlhetett, azt nem látjuk.
Érdekesnek találom, hogy ezeknél a régi váraknál sosincs gond a vizesedéssel, még akkor sem, ha mocsárvárról van szó, mint pld. Gyula. Pedig tuti nem szigeteltek.
A sima házaknál az aljukon (lábazaton) a salétrom a maltert meg a téglát is megeszi szép lassan, de a várak valahogy immunisak erre.
Jenő, neked mint építésznek mi a véleményed a kérdésről?
Szerintem nincs a mennyezet felett, és nagyon csodálkoznék, ha az lenne ott az eredeti helye.
Szerintem örültek, hogy találtak egy ilyen követ, és akkor már olyan helyre tették, ahol látszik is, de eredetileg biztos olyan helyen volt, ahol betölthette funkcióját.
Mivel a lőrés éppen a kő sarkán van, ezért a kő biztosan sarkon lehetett, csak nem biztos, hogy ezen. Mindenesetre ilyen lőrést még nem láttam. Inkább azt tudom elképzelni, hogy egy hosszúcsövű puskával tüzeltek belőle, mintsem íjjal, vagy számszeríjjal. Nagyon kicsi hely lehet mögötte. És talán az sem véletlen, hogy ilyen magasan van. Szerintem a mennyezet felett lehet, és fekszenek mögötte.
Elvileg itt már turisztikai atrakció vonatnak kéne hordani fel a várba látogatókat valószínűleg ez csak a nyári szezonban működik akkor az utat lezárják az autóforgalom elől. hozáteszem 5€ ért
Bozóki erődben jártam ma ( Bzovík ) összesen 22 kétszer jártam itt és még mindíg van mit felfedezni mindenesetre ezt a követ csak ma vettem észre és megörültem neki mint a kisgyerek :)
igaz meg regebben a fold varak is elegendo vedelmet nyujtottak sot a szekerekkel korulvett csapatok mondjuk muhinal nem volt eleg de sokszor eleg volt az indianok ellen az usa-ban nyugat fele vonulva
7 éve kvázi újra kellett húzni a házunk alsó szintjét, és hát az egy lófasz fityfene kis művelet volt akárcsak egy bástya megépítéséhez is, de rohadt sok építőanyag, malter, tégla kellett hozzá.
Namost eszembe jutott, hogy azokon a helyeken, ahol nem volt kő, ott jó esetben a téglát elő tudták állítani helyben, ha volt agyag, de a habarcshoz a meszet azt pld. Gyulára többszáz kilóméter távolságból kellett eljuttatni egy olyan korban, amikor szekerek voltak csak. Illetve Gyula esetében a hajó is szóba jöhetett, de pld. Nagykanizsa esetén az se, mindenütt csak a büdös nagy mocsár, meg az év felében járhatatlan földutak... Na ez az igazi logisztika.
Arról nem is beszélve, hogy egy várhoz elegendő tégla és mész kiégetéséhez mekkora erdők eltüzelésére lehetett szükség.
A rés miatt az egész ráfalazás megmozdulhat és ugyancsak a rés miatt nem tud befeszülni, várhatóan tovább fog mozogni. Vagy nem. Minden esetre a kép szerint - ha jól látom - a ráfalazásban is van egy ferde repedés.
