http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
Az ellátásokat (táppénz, csed, gyed) alapvetően az igénylést megelőző év kereseti adatai alapján számolnak.
(Most néztem, kicsit magyartalanul írtam. Helyesen az utolsó szó: számolják. ) Ebből következik, hogy az igénylés előtti évben kell lenni a legalább 180 bérezett naptári napnak.
Köszönöm a választ, egy valami még nem világos. Azt írod, hogy a felső korlát nélküli ellátást csak legalább 180 bérezett nappal lehet elérni: ennek a 180 napnak az ellátás igénylésének évében kell lennie? Vagy mindenképpen csak a csed előtti 180 nap számít, és akkor - ha jól értem - ha voltál táppénzen a terhesség utolsó 6 hónapjában (azon a bizonyos 15 napon túl), akkor nem kaphatsz felső korlát nélküli csedet??
Nem a kérdésfeltevés volt a rossz, hanem az, hogy alapvető információt nem közöltél: azt, hogy a gyerek még csak tervben van :-( És mivel ezt nem írtad, én automatikusan azt feltételeztem, hogy már terhes vagy...
Az ellátásokat (táppénz, csed, gyed) alapvetően az igénylést megelőző év kereseti adatai alapján számolnak. (Vannak kivételek is, de ez itt nem tanfolyam, tehát erre nem térek ki.) Ez lesz az irányadó időszak.
Ha van 60 nap béred és 15 nap betegszabadság, - ez utóbbi munkanap, tehát három hét, - akkor átlagot számolnak belőle, és ez lesz az igényelt ellátás alapja, - feltéve, ha ez az átlag nem magasabb, mint a minimálbér kétszerese. Mert ha magasabb, akkor az lesz az alap, - ugyanis felső korlát nélküli ellátást csak legalább 180 bérezett nappal lehet elérni.
És ha a CSED-et meg a GYED-et nem ugyanabban az évben igényled, - II. félévben történt szülésnél ez van, - akkor a két ellátásnak más és más év lesz az alapja.
Azt hiszem, még mindig nem értem, és ezért nem is volt jó a kérdésfeltevés.
Tehát 8 órában dolgozom, bruttó 360 ezer körüli pénzzel.
A baba még nincs útban (vagy legalábbis nem tudok róla), de gondoltam, megnézem újra a szabályokat, mert elfelejtettem, és változások is vannak az elmúlt 5 évben.
Az előző babánál is azt javasolta az orvos a távolság miatt, hogy ne utazzak félidőtől, akkor mondjuk az pont a nyári hőség idejére esett, ezért is.
Tehát mi a helyzet akkor, ha a 180 napból pl. 60-at kapom a bérem, 15 a 70%-os betegszabi, amit a munkáltató fizet, és 105 a "sima" táppénz? Mi alapján számítják ki a csedet?
Az is felmerült bennem, hogy a korom alapján lehet, hogy azonnal hazarendel az orvosom, ekkor mi a helyzet? Mi alapján számolják a csedet, ha neadjisten végig táppénzen leszek?
És még egy kérdés a válaszod alapján: miért számít ez a gyedbe (az adott évi pénzt nézik csak?) Ott is van jelentősége, hogy mennyit voltam előtte táppénzen?
A táppénz nem számít bele. Az elején viszont van 15 nap betegszabadság, amit a céged fizet ki a béred 75 (vagy 80 ?) %-ával, és az beleszámít. És ha kevés tényleges bérezett napod van, meg ez a betegszabadság, akkor az - szerencsétlen esetben - elég csúnya pénzt tud produkálni. A CSED-nél nem, mert azt - gondolom, - még idén fogod igényleni, de a GYED-nél, ha annak igénylése átcsúszik a következő évre, azt bizony szépen le tudja húzni.
Legalább másfél-két hónap bérnek kéne lenni, hogy az átlag ne romoljon számottevően.
Ja, még valami. Én ugye azt feltételeztem, hogy minimálbéres, vagy akörüli vagy. Bruttó 250 - 300 ezer feletti bérnél már nincs jelentősége ennek sem. Ott már mindegy.
Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy a CSED összegébe beleszámít-e az, ha a CSED előtti 180 napban táppénzre küldenek? Vagyis a táppénz értéke vagy a munkabérem alapján (napi összeg?) számítják a CSED-et? Elég messze van a munkahelyem, lehet, hogy nem vállalnám már az utazást mondjuk félidőtől. Előre is köszönöm a választ!
Amíg tart a munkaviszonyod, jogosult vagy táppénzre, melynek első 15 munkanapja betegszabadság, melyet a céged fizet. Abban a pillanatban, ahogy megszűnik a munkaviszony, nem jár sem betegszabadság, sem táppénz. Az esetleg már folyamatban lévő esetben sem.
Köszönöm a választ, igen, még nem szóltam, közbe jött a betegség. Így tehát kapok még betegszabit és utána elég megbeszélni azt, hogy visszamegyek gyesre? nem akarok élősködő lenni, tényleg nem így terveztem....
Kérdésem lenne, én gyes mellett 8 órában dolgozom 2 éve, de különböző okok miatt eljövök a munkahelyemről, közös megegyezéssel, és maradok csak gyesen. Most épp beteg vagyok sajnos. Ha ebben az évben már csak a gyesem marad és nem lesz munkaviszonyom, akkor is maradhatok betegszabin amíg meg nem gyógyulok? (kb 10 nap, antibiotikumot szedek). ha nem, ilyenkor mi van, ha nem lesz idén új munkaviszonyom? Köszönöm a választ. Üdv.Misa
Hát, szerintem annyit értek el vele, hogy jogosult lesz majd CSED-re és GYED-re. De feltornázni ennyi idő alatt szvsz nem tudjátok. Hogy a minimálbérnél magasabb alap után kapja, ahhoz tudomásom szerint legalább fél évig ténylegesen fizetni is kéne a magasabb összeg után.
Bár. a fene tudja... Ahogy a vicc mondja: olyan bizonytalan vagyok doktor úr. Vagy mégsem?
Nektek olyan valaki kéne, aki a gyakorlatban számfejt TB ellátásokat. Én pedig sajnos nem vagyok ilyen...
Az alábbiakban leírtakkal kapcsolatosan kérem a véleményeteket:
Feleségem 39 éves, jelenlegi munkahelyén 2013 óta dolgozik, minimálbérrel van bejelentve. Szeretnénk harmadik gyermeket vállalni a meglévő 12 és 13 évesek mellé. A helyzetet bonyolítja, hogy várhatóan 5-6 hónapos terhesen egy jóval távolabbi városba fogunk költözni, ahol ő már terhesen nem fog munkát találni. Az én bejelentett munkabérem havi bruttó 440.000 ft, az összes adókedvezményt igénybe tudom venni.
Nagyon sokat olvastam a lehetőségekről és felmerült az alábbi ötlet:
A költözéskor feleségem felmond a munkahelyén és a szüneteltetett vállalkozását papíron elindítjuk főállásként és egy hónapot "dolgozik" és vállalkozói kivétként 240.000 ft-ot lekönyveltetünk, majd táppénzre megy. Így talán "jó" táppénzt és GYED/GYEST tud kapni...
Az általam leírtak szerintetek megállják a helyüket?
Júniusban született babánk kapcsán igényelt tgyás miatt kérek segítséget.
Összezavarodtam. :(
Van egy kfténk, amiben kb 80%tulajdonos vagyok, de nem ügyvezetek. Ebben a Kftben társas vállalkozoi tevekenysemert 2013. 02.hóig kaptam jövedelmet. azóta a kft nem állított ki számlát.
Tulajdonosa és beltagja vagyok egy kis btnek, amely idén februárig katás volt. Ebből mentem el februártól júniusig táppénzre, majd megigényeltem a tgyást.
A táppénzt megkaptam, a tgyas miatt mindket céget atvizsgálják, ami miatt izgulok.:(
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:illetmeny@allamkincstar.gov.hu)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy **panaszát elektronikusan az oep@oep.hu**, és/vagy a penzbeli@oep.hu,** ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.** ( Ket. 4. § )
A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
**A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni**. (Vhr. 38. §)
Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt **5 napon belül** a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
**A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni**, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
**Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles** az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű **kamatot fizetnie a jogosult részére.** (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása **amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti,** egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért,** ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához** (ombudsman).
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés **Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok** részrehajlás nélkül, **tisztességes módon ésésszerű határidőn belül intézzék.**
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés **Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja,** orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy**ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be** -saját költségvetése terhére- **köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni.** (Ket. 33/A § )
**A közszféra** (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) **dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait** (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) **a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának**, (MÁK ISZI) **mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.**
**A Tbj. 5. § szerinti biztosított** -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- **kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását.** (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és **szolgáltatás** általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak **kötelesek** legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: **A közszférában dolgozók** -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) **egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaita Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtésiIrodái** –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- **állapítják meg, illetve folyósítják.**
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos **panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:**
Felszólítás **M I N T A** kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
**Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket** (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. **Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.**
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló **J O G E S E T E Kitt,** valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján **olvashatóak:**
Panasz **M I N T A azoknak, akik** a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére **sem kapták meg az őket,** a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe **megillető álláskeresési járadékot.**
„Julianna58 2015.11.15. 13:27 Tisztelt Szakértő! Menyem ugyanannál a munkáltatónál többes jogviszonyban dolgozott (határozott idejű munkaszerződés, megbízási szerződés).Jelenleg CSED-en van unokámmal.A CSED megállapításánál a Kormányhivatal Egészségügyi Főosztálya a megbízási díjból származó jövedelmét elutasította, azzal az indoklással, hogy az nem éri el a minimálbér 30 százalékát.A munkáltató a Tbj 9. §. (2) alapján a két jogviszonyból származó jövedelmeket összevontan kezelte, és minden esetben levonta és befizette a járulékokat.
Menyem kolléganője egy hónappal előbb szült, jövedelme ugyancsak két jogviszonyból eredt, és nála semmi probléma nem merült fel. Az OEP az összevont jövedelme után állapította meg a CSED időszakára a járandóságát. Szeretném megkérdezni, hogy jól értelmezte a munkáltató a törvény 9. §. (2) bekezdését, amikor összevonta a jövedelmeket és levonta a járulékokat, vagy sem. Amennyiben tévesen került levonásra a megbízási díjból a járulék, kinek van lehetősége azt visszaigényelni az OEP-tól a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak? Válaszát előre is köszönöm! ”
Tisztelt Kérdező!
A Tbj. 9. § (1) értelmében az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.
Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
Láthatja, hogy ezen összeszámítási szabály kizárólag az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítására vonatkozik, azaz leegyszerűsítve pl. két megbízási jogviszonyt össze kell számítani, viszont ezt a szabályt az ugyanannál a munkáltatónál fennálló munkaviszonyra és megbízási jogviszonyra alkalmazni nem lehet!!!
Akkor, amikor a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának Egészségügyi Osztálya a megbízási jogviszonyt nem minősítette a Tbj. 5. § szerinti biztosításnak azért, mert a jövedelme nem érte el a minimálbér 30 százalékát jogszerűen járt el. (Feltéve, hogy valóban nem érte el.)
Ha és amennyiben a munkáltató a megbízási és munkajogviszonyt összevonta és a járulékokat így fizette meg helytelenül (jogszerűtlenül) járt el.
Tárgyban a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának határozata alapján javasolt a NAV-nál hatósági eljárást kezdeményezni a munkáltatónál egyben kérni, hogy a jogalap nélkül levont járulék visszafizetésére a munkáltatót határozatban kötelezzék.
Vigyázzon, mert a nem biztosított személy megbízási díjából ugyan járulékot nem kell vonni, viszont azon összeget azért EHO fizetési kötelezettség terheli!!!
Mielőtt a menye kolléganőjének a helyzetét összevetné a menye helyzetével vizsgálja meg ezen személy jogviszonyainak típusát, annak összegét, illetve lényeges az is, hogy a szüléskor a két jogviszony egyidejűleg fennállt-e, vagy sem, mivel mindegyiknek más-más lesz/lehet a következménye.
Kérem, segítsetek, tanácsra van szükségem! Menyem 2014. december 27-ig többes jogviszonyban dolgozott ugyanannál a munkáltatónál ( határozott idejű szerződés, megbízási szerződés). December 27-től május 19-ig második kisfia megszületéséig veszélyeztetett terhesként táppénzen volt. A CSED megállapítása, azóta folyamatban van. Az OEP rosszul állapította meg a CSED összegét, ezért fellebbezést nyújtottunk be. Ezt az OEP 5 hónapra a fiók mélyére süllyesztette, a fellebbezésünket. Többször küldtünk levelet, telefonáltunk, személyesen megjelentünk. Októberre sikerült elérni, hogy a főosztályvezetőig eljutva rendeződött a probléma. Úgy gondoltuk, hogy végre sikerült, és a GYED igénylésénél már nem lesz gondunk. Az OEP a módosított határozatot a mai napig nem küldte meg. November 6-án viszont küldött egy határozatot, melyben a menyem megbízási jogviszonyából eredő jövedelmet a CSED számításánál elutasította, azzal, hogy az nem éri el a minimálbér harminc százalékát. Menyem munkáltatója a Tbj. 9. §. (2) bekezdésében rögzített kivételre hivatkozva a többes jogviszonyból eredő jövedelmeket összeszámította, és minden hónapban így vonta le a járulékokat. A CSED megállapításához az összevont jövedelmek szerint szolgáltatott adatot. Menyem kolléganője egy hónappal előbb szült, nála semmi gond nem volt, az OEP elfogadta, és így állapította meg a CSED összegét. Menyem esetében viszont új adatszolgáltatást kért, szétbontatta az összevont jövedelmeket, és mivel a megbízási szerződésből származó jövedelem alacsony volt, így azt elutasította. Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató jól, vagy rosszul értelmezte a kivételt? Ha jól, akkor beleszámít a CSED megállapításánál a jogosultsági feltételekbe? Amennyiben rosszul értelmezte a munkáltató a kivételt, akkor kinek kell visszaigényelni a befizetett járulékokat a megbízási díj után, a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak? Laikusként úgy gondolnám, hogy az OEP-nak van igaza, mert ők értenek a legjobban hozzá... Sajnos azonban az eltelt időszakban annyi rosszindulattal, nemtörődömséggel találkoztunk az EOP-nél is, hogy kicsit kételkedem. Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszan írtam, segítségeteket előre is megköszönöm!
Ebtv. 63. §912 (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.
A CSED bizonyos esetekben be van maximálva, a GYED-re pedig ez igaz:
Ebtv. 42/D. §754 (1) A gyermekgondozási díj összege
a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a,
de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
Ebtv. 39. §(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.
....
(4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.
Azt szeretném kérdezni, hogy jól tudom-e a következőt:
Munkaviszonyom van (8órás) + mellette megbízási jogviszonyom van másik cégben (itt ugye a 1,5%-ot nem vonják). Táppénz, GYÁS, GYED számításánál a két bruttó bér összadódik? Én úgy gondolom, igen.
Viszont ha a munkahelyed egyben családtámogatási kifizetőhely is - akár ez is előfordulhat, - akkor kénytelen vagy leadni, különben nem kapnád meg a juttatást.
