A gravitációban mi a kiegyensúlyozó tényező, ha csak vonzás, vagy csak taszítás létezik?
Vonzás egyáltalán sehol sem létezik. Minden vonzásnak látszó esemény nyomóerők eredője.
A nyomóerő a gravitációs sugárzás, irdatlan erővel nyom, örökmozgó. A sugárzás elemi energiarészecskék, kvantumok tükörképi párjából áll, végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű leves, gravitonsugárzás. Ez az éter maga, mindenhol van, mozgatja és alkotja az anyagi világot.
A kérdés első felét nem értem, milyen kiegyensúlyozásra gondolsz?
Van kozmikus háttérsugárzás is, ami egy egyensúlyi tényező az elektromágnesességben. A gravitációban mi a kiegyensúlyozó tényező, ha csak vonzás, vagy csak taszítás létezik?
Tanulság: Új elméletet kitalálni megengedett. Legfeljebb nem fogadják el. Sokan próbálkoznak is.
(Lukács mondta: az iskolában többnyire csak egy elméletet tanítanak, és a köznép azt hiszi, hogy csak az van.)
Évtizedekkel ezelőtt Susskind egy olyan elmélettel állt elő, amely szerint a Higgs-bozon összetett részecske.
És akkor vita kerekedett abból, hogy mi elemi és mi összetett.
Lehet azt nézni, hogy bomlik vagy nem bomlik.
Ilyen szempontból a hidrogén alapállapota stabil, nem bomlik. Mégsem mondják eleminek.
A másik lehetőség, hogy részekből áll. Inkább úgy mondanám, hogy szerkezete van.
Ebből a szempontból a proton nem bomlik, a neutron bomlik. De a protont sem tekintik már eleminek.
(Állhat részekből aminek nincs szerkezete? Elosztott paraméterű? Kolloid?)
A fizika törvényei nem kőtáblán érkeznek a hegyről. Fizikusok agyalnak (néha matematikusok is beszállnak). Kitalálnak elméleteket, mmormota szóhasználattal modelleket. Aztán megvitatják. Ez olyan, mint az alkotmánybíróság. Először szóban, logikailag ellenőrzik. Szaharov feltétel, belső ellentmondásmentesség. Aztán összevetik egyéb elfogadott elméletekkel. Ha átment az alkotmányossági vizsgálaton, jöhetnek a kísérleti ellenőrzések.
Viszont a világtörténelemben olyan is előfordult már, hogy egy új elmélet nem illeszkedett a régiekhez, de mégsem az új elméletet vetették el, hanem a régieket volt szükséges átdolgozni. Vagy megszüntetve megőrizni. Tengelykapcsoló tervezésénél ritkán kell a relativitáselméletből származó korrekció.
Kis gyerekek a homokozóban építenek várakat. Többnyire saját ötletek alapján. Habár néhány játékhoz adnak összeszerelési útmutatót, hogy a szülő is össze tudja rakni. De szerintem szórakoztatóbb egy játék, ha nem adnak hozzá szigorú partitúrát, és többször is lehet próbálkozni. Nagy gyerekek pedig légvárakat építenek. Feynman is elismerte a modellalkotó szabadságát. Egy új elmélet kitalálója nem feltétlenül kell ragaszkodjon ahhoz, hogy a korábbi elméletekkel kompatibilis legyen. Mert különben ugyebár vagy kvantumelmélet nem lehetne, vagy relativitáselmélet nem lehetne. Én a vizilovakkal vagyok.
Kösz a kérdésedet, majd elmondom nekik ha kérdezik. De nem debileknek való a válasz. Biztos lehetsz benne, hogy ül.
2524: Részecskék sem léteznek, hanem történnek. Az egy esemény, amikor a detektor kattan. Egyetlen rövid pillanat.
Ajjaj, ezt nagyon benézted. A kamion is részecskékből áll amely akkor kattan amikor téged elüt. Máskor meg csak ha kattog. Ezek azok a részecskék amelyek definíció szerint léteznek. A kamion részecskéi. Meg tudod tapogatni akármennyi pillanatig fogdoshatod amíg a kezedre nem üt a chauffeur.
A kvark modell csak egy modell.
Igen, pontosan erről beszélek, egy rossz modell. Ellentétben a kamionnal ami nem modell.
Az elektromágneses mező pl. mértékinvariáns. Pont ebből a felismerésből indult el már jóval több mint fél évszázada az a törekvés, hogy a kölcsönhatásokat invariancia elvekből vezessék le.
Nem értem, mire jók az ilyen "mély értelmű" bevakkantásaid. Csak az szokott belőlük kiderülni, hogy nem ismered, és értelmetlenül használod a leírt fogalmakat.
„Szerintem csak egyetlen mező létezik fundamentális szinten, és ezek a kvantumszámok az alapvető mező rezgési módusaira jellemzőek. És persze az is kérdés (legalább számomra), hogy miért az ismert mezők léteznek. Miféle szabály határozza meg a lehetséges mezők fizikai tulajdonságait?”
Szerintem is csak egyetlen fundamentális mező létezik, mégpedig a legnagyobb alaprezgéssel bíró diszkrét elemekből álló téridő-struktúra.(leánykori nevén, Vákuum Energia) Ennek rezgési modusaiból születnek az elemi részecskék, amelyeknek forrásai és nyelői is vannak. Ebből adódik az, hogy a gravitációnak is vannak töltései az elemi részecskékben. Az elemi részecskék megmaradó töltéseikből kiinduló elektromágneses és gravitációs mezők, fénysebességgel terjednek a téridőben, forrásaiktól a nyelőik felé. Az elemi részecskék megmaradó (értékű) töltéseik, és a belőlük származó mezők fizikai tulajdonságai, (taszítás, vonzás, tömeg) képezik a szabályt, aminek változatlansága miatt, fizikai törvénynek nevezünk.
Az elemi részecskék (e,P,p,E) ebben a mezők „kavalkádjában” fürdenek, összecsomósodnak, és szétbomlanak. Sűrűsödnek és felhígulnak halmazaik, amivel a fundamentális közegben, „a végtelen nagy kádban”az energiasűrűségét folytonosan megváltoztatják. Mivel a világmindenség egy nyílt rendszer, amiben az energiasűrűség helyről helyre, időről időre, változó, a kozmikus háttérsugárzás kiegyensúlyozó értéke is változó. ;-)
Egyébként ha megnézed az utolsó 10 percet, a fickó becsületesen megmondja a frankót.
Mai tudásunk szerint ez a legjobb mezőelmélet, viszont ismerjük a korlátait is. Tehát nem ez lesz a végső elmélet.
Például arról beszél, hogy a fizikusok többsége ignorálja a gravitációt.
Gravitáció nélkül pedig nincs Planck-hossz, nem lehet kiszámolni.
Na de most mondd meg nekem igaz hitedre, a megmaradási törvények közül miért nem veszik figyelembe a perdületet?
És bár nem tudom, hogy a fizikusok merrefelé tolják majd a szekértábor szekerét. De a jövő század fizikájának egy lehetséges kérdése például ...
a korábbi ábrán szereplő konzervált mennyiségek mélyebb értelmezése.
Az csak fenomenologikus leírás, hogy bizonyos kvantumszámok megmaradnak. Habár ezek vándorolnak a különböző mezők között. Az elektronság, müonság.
Noether óta úgy gondoljuk, hogy a megmaradó mennyiségek mögött szimmetriák lappanganak, nemde?
Mégis miféle szimmetria lehet a müonszám, leptonszám, baryonszám hátterében?
Becsületesen megmondom neked a véleményemet. Szerintem csak egyetlen mező létezik fundamentális szinten, és ezek a kvantumszámok az alapvető mező rezgési módusaira jellemzőek. És persze az is kérdés (legalább számomra), hogy miért az ismert mezők léteznek. Miféle szabály határozza meg a lehetséges mezők fizikai tulajdonságait?
"Viszont részletesebben megtanulni nem akarom. Fizikus már úgysem leszek,"
Akkor viszont ne problémázz azokon a tudományos megállapításokon, amit a fizikusok tettek! Fogadd el úgy ahogy állítják, mivelhogy ők értenek a témához.
Két lehetőséged van: vagy megtanulod ától-cettig a fizikát és akkor jogosan problémázhatsz dolgokon, vagy hagyod a fenébe az egészet, akkor viszont semmi jogod nincsen a hozzáértők megállapításaival kapcsolatban problémázni. Akkor csak egyetlen lehetőséged van (ha becsületes vagy), hogy elfogadod azt, amit a nálad hozzáértőbbek a kérdésről megállapítottak.
Köszi. Áttekintés szintjén ismerem a dolgot, csak nem minden jut eszembe.
Viszont részletesebben megtanulni nem akarom. Fizikus már úgysem leszek, de nem ez a fő ok.
Mert akkor nem látnám a fától az erdőt. :DDD
Nézzük az energiaminimum elvét...
Gázoknál ez lenne a lex equipartition - minden szabadsági fokra ugyanannyi energia jut átlagosan.
Két probléma:
Olyan nincs, hogy valaki az összes jattot leadja.
Ráadásul egy másik mezőnek. Miközben odahaza nem osztozkodik. Ugyanabban a mezőben az energia nem oszlik szét.
Ennek fényében a bomlás csak úgy értelmes, ha tényleg bomlik. És tényleg benne voltak, amivé elbomlott.
Az egyetlen kivétel az ekvipartíció tétel megsértésére, amikor két azonos tömegű test (rugalmasan) ütközik, és a mozgó átadja az összes energiáját az állónak, vagyis szerepet csereberélnek. Fehér lesz a kéményseprő és fekete a molnár.
