Jó lenne, ha valaki választ adna rá, aki kompetensebb. A szabályt szó szerint olvasva ez piros lap, ugyanakkor ezt a szabályt nyilvánvalóan nem erre a szituációra találták ki.
Szerintem nem. A kapus kifutásával kapcsolatos szigorítást azért hozták, hogy védjék azt a mezőnyjátékost, aki nem láthatja a háta mögött érkező kapust és fokozottan ki van téve az ütközésnek. Ha már elgurult mellettük a labda, onnantól szerintem két egyenrangú (mezőny)játékos csatázik a labdáért és eszerint kell megítélni a ténykedésüket. Persze, így is elképzelhető, hogy ez az ütközés súlyos szabálytalanságot jelentett, ám attól, hogy ez esetben az elkövető kapus volt, még aligha kell szigorúbban büntetni, mintha mezőnyjátékos lett volna.
Kérdés: A csapat indítja a szélsőt, B csapat kapusa kijön. A csapat játékosa nem éri el a labdát, B csapat kapusa pedig nagyon óvatosan jött ki, nem találkoztak. Elgurult mellettük a labda, amire vetődött az A csapat szélsője és a B csapat kapusa. Nagyjából hét méteren a kapus elérte a labdát, de közben értelemszerűen a földön találkozott az A csapat játékosával. Piros lapot ért? Az A csapat edzője szerint igen, a Horváth-Marton páros szerint nem.
Na, azért nem minden sok lépés ilyen határeset ám :-)) Lövőjátékos nekiindul, simán négyből ugrik fel, ember nincs a környékén, mert monjuk a mi védőink még a hatoson gondkolkodnak azon, hogy kilépjenek, felugorjanak sáncolni, vagy mi legyen??
Vagy nem ugrik fel, hanem megpróbálkozik egy átemelés-féleséggel, vagy cselezéssel.
Nálunk a védekezésben sajnos azért nem az a jellemző, hogy rögtön ott lihegünk a fiatalok nyakán, úgyhogy simán látható, ha "saját belső késztetésre" lépeget annyit, mint egy százlábú :-)))
Lehet, de lentebb már kifejtettem, hogy a három és a négy lépés között igencsak mozog a határvonal sok esetben -pláne a gyerekeknél.
Peppo pedig nagyon jól rámutatott a gólba való belefújás körüli hörgésekre.
Most őszintén: egy serdülő-junior (mindegy) emberrel a nyakán, négy lépésből dob gólt (amúgy sokszor döntsd el, hogy tényleg lépett-e, vagy csak lábat emelt, vagy őt emelték, stb), akkor te belefújnál? Gól érvénytelen és jó esetben hetes, rossz estben szimpla szabaddobás.
Dühöng a gyerek, a néző és az edző, hogy mit pattogsz itt, amikor tök szabályos volt a gól.
És ne feledd, hogy ilyenkor van kb egy másodperced dönteni. Közben figyeled a védő kezét, a helyezkedését, a támadó mozgását, a kezét (kirakja-e, nem rakja ki), vonalra lép-e, közben takarít-e a beállós, vagy éppen legyűri egy ipponnal egy védő, stb.
Ezért ajánlom mindenkinek a játékvezetői képzést és az öt próbameccset a vizsgával.
Lehet, hogy gyereknél még nem gond. Viszont valamikor már el kéne kezdeni lefújogatni, mert serdülő-korra már annyira belerögződik a 4 lépés, hogy majd jól nem fogja érteni se ő, se az edző, (a lelátón ülő szülő-koszorú hörgéséről meg ne is beszéljünk), ha valaki teljesen jogosan elkezdi lefújni :-(((
(Mivel nálunk a megyében mindíg vannak ilyen fiatalka csapatok - serdülőre gondolok, - látom, hogy ez a már berögződött 4 lépés nem olyan ritka...)
Az élmezőnyben, főként nőknél, de férfiaknál is, nagyon sok a le nem fújt lépéshiba. Nem csak NBI-ben, hanem a BL-ben is. Gyerekeknél, mondjuk ahol te vezettél, jóval ritkább, egyszerűen azért, mert a FaberK által leírt szituációban a gyerek megáll, ha meg mégis továbbmegy, akkor tíz lépésre van szüksége, hogy megcsinálja, azt meg azért már általában észreveszi a játékvezető :-)
Lányoknál ifitől, fiúknál serdülőtől felfelé jön elő igazából ez a probléma.
Értem.erre majd egy nálam kompetensebb játékvezető felel majd -amit én láttam, azokat lefújták. Bár relatíve ritkán nézek első osztályú kézimeccseket, mondjuk egy Fradi, vagy ETO-szurkolóhoz képest.
Nem a fent leírt, amúgy is a támadó csapat labdamegtartását eredményező döntésre gondoltam. Előnyszabály és gól vagy büntető vagy szabad - e tekintetben irreleváns.
Hanem az olyan szituációkra, amikor a kilépő embert kontaktus nélkül 5-6 lépésből megkerülő, így betörő és gólt szerző támadók szankcionálásának elmaradásával van a gondom. Amikor mindenki láthatja bárhonnan, hogy azt az utat, amit a támadó megtett labdával a kézben egész egyszerűen képtelenség 3 lépéssel letudni, mégsem szól a síp. Senki nem zavar senkit az észlelésben, védő nincs a közelében, mégis némán asszisztálnak a jv-k a támadószabálytalansághoz.
Meglehet, de én akkor is tartom, hogy a három és a négy lépés közötti különbség bizonyos esetekben egyáltalán nem látványos. Pl amikor a piros támadó egy lövőcsel után, a védő hóna alatt átbújva, a belekapaszkodó kék védővel együtt gólt dob (nem lép vonalra, se nem fekszik le lövés előtt) ott igen nehéz azt eldönteni, hogy tényleg lépett-e, vagy csak emelte a lábát, csúszott az egyik lába, de a másik sarka nem, stb
Úgyis azt figyeli mindenki, hogy mennyire nyúlik a mez, hol a vonal, akar-e lőni, ha lő, akkor gól-e, stb.
Ha iylenkor belefúja bíró és hetest ad a lépés miatt, akkor meg tényleg ő lesz a fontoskodó kis köcsög, aki miatt nem folyamatos a meccs.
Azt nem vitatom, hogy bizonyos esetekben látványos a lépéshiba.
ui: külön vicces eset az, amikor alsóbb osztályokban az edző egyébként játékvezetőként és játékosként is tevékenykedik -főleg gyerekbajnokságoknál és Budapest/megyei szinten, de még NB2-ben is simán megeshet.
Minden kritikára nem adhat választ, márcsak helyhiány miatt sem.
No meg egy írás nem adhat választ minden esetre, főleg ha nagy általánosságban szeretne egy témával foglalkozni.
ui: szerintem a lépés messze nem mérhető és érezhető egyszerűen -pontosabban a három és négy között gyakran alig van különbség. És ugye a játékvezető nem a lelátón ül.
Szerintem meg a lépés elnézésénél is gyakoribb hiba az, ha a szélsőnek megadják a gól, holott már a földről dobta el. Van olyan válogatott szélső - nő, - , akinek a góljainak kb a 80 %-a szabálytalan :-((( És ha véletlenül valamelyik bíró lefújja, akkor még ő a hülye....
Igen, alapvetően nagyon jó írás. Fontos dolgokat tesz helyre, árnyal.
De:
Nem ad és nem is adhat választ bizonyos alapvető kritikákra. Illetve ebből is kiemelnék egyet. A lépéshibát.
Iszonyat gyakori hiba a legjobb, legrutinosabb játékosoktól is, és nagyon sok esetben elnézőek vele a jv-k. Legyen az Görbe vagy Szucsánszki. A bajnoki döntőben mindkettőre volt példa. Számolni sem kell, ütemérzék elég hozzá, az meg a legnagyobb zajban akkor is észlelhetővé teszi, ha éppen egy zárást figyel a jv.
Olyan egyszerűen nincs, hogy kilép a védő, megzavarja a labdás embert, aki plusz 2 lépéssel kikerüli és 5 lépésből betör. Pedig rendre sípszó nélkül marad az ilyen.
Sasszé dettó. A páros lábbal leérkezés az nem sasszé. Sasszéból meg nem fér bele kettő!
Nagyon nagy kár ezekért mind a játékosok, mint a jv-k oldaláról.
Ez nem a beállós oldalának csipkedése, finom visszahúzás, kitolt fenékkel zárás, stb., ami, mivel mind "minőségi mutató", valamelyest lehet egyéni megítélés kérdése a jv-knél, így jó esetben lehet hozzá alkalmazkodni a játékosoknak. Persze kinek jobban, kinek kevésbé.
A lépés ezzel szemben mérhető, nagyon egyszerűen mérhető, érezhető. Ha több, mint 3, be kell fújni. Ha közben volt fault, akkor befele jár az a szabad, ha nem, akkor kifelé.
És ami ebben a legrosszabb, hogy a lelátón ülve nem lehet eldönteni, hogy a jv ilyenkor részre hajlik, a képességeivel van a gond vagy egész egyszerűen beletojik, hiányzik belőle az alázat. Egyik rosszabb, mint a másik.
Ez tényleg egy jó írás, egyetértek Fafasporttárssal!
Szerintem minden szinten szükség lenne egy bajnokság előtti edzői felkészítésre. Tudom van ahol ez már bevált szokás. Onnan már az Ő feladatuk illetve az egyesületé, hogy tovább adják a játékosoknak. Tudom a net világában ez egyszerübben is történhet. Számomra az érdekes, amikor egy csapatban a játékos/játékosok vagy az edző is játékvezetői vizsgával rendelkeznek, mert akkor több felfogás ütközhet. Nem beszélve az említett pillanatnyi kihagyásról. Tudnék példákat említeni a nemrég múltból.
Én úgy látom óriási káosz van nemzetközi szinten is a 6-os vonal környéki itéletekben. Na ott aztán van különböző felfogás. Szerintem, ha egy védő előbb van a 6-ososn belül, mint az ütközés történik, Őt kell büntetni nem az esetlagesen belemenőt! Itt megjegyezném, hogy rengeteg belemenést fújnak a jv.-k testi ütközés nélkül. A védő maga elé teszi a kezét és hanyatt esik, ezt rendszeresen belemenésnek fújják a jv.-k nagy része. Belátom a mai magasabb szintű játékosok nagy része tőlem is nagyobb terjedelmű, így sok mindent a legjobb helyezkedéssel sem lehet látni. Sajnos a nézőtérről mindig. Itt le is zárnám a sporikra vonatkozó kritikámat, azt hiszem ebben felmentés is volt irányukba.
Több éve lehalkított tv-vel szemlélem a közvetítéseket. Először is, hogy ne egy lelkeseder mondja el nekem, hogy mit látok! Másodsorban pedig a cikkben is jelzett, a szpíkerek szabályok nem teljes ismerete miatt(bocs ezt csak így sikerült megfogalmaznom). Jelen pillanatban én sem vagyok mindennel tisztában, bár igyekszem tájékozódni, azért a 6-os vonal nekem sosem lesz "záróvonal"(mint látható ez is idézet)!
Még egy gondolat: Több edző-jv. talákozóval a felszültség is oldható lehetne! Persze ebben minden félnek meg kellene tartani úriember mivoltát! Ebben a helyzetben a hölgyek is úriemberek illetve magamra is vonatkoztattam!
ugyanaz a játékos kapta el a labdát, aki labdavezetés után kapura lőtt, és a fej fölötti visszapattanót szabálytalan labdavezetésnek, esetleg az újbóli labdavezetés kétszerindulásnak minősítette a jv :)
Most első blikkre azt tudom elképzelni, hogy a kipattanó labdára (még a hatos légterében) úgy startolt rá egy támadójátékos, hogy vonalra lépett, vagy már a lövés pillanatában mondjuk valaki sunyiban átszaladt a hatoson. Látatlanban fogalmam sincs :)
A támadó csapat átlövője felugrik, lő, zúgó kapufa, ahonnan visszapattan a mezőnybe. A támadó csapat megszerzi, de a bíró mutatja, hogy kapuskidobással folytatódik a játék. Mi történhetett?
Két jópofa máról (Leverkusen - Oldenburg, amúgy kiváló játékvezetés):
- Ziccerből kapuralövés, a kapus kitornássza, de fekve marad. A hatoson belül pattogó labdáért bevetődik egy támadó játékos, hátulról a védő lök rajta egyet. Így is bele tud csapni a labdába, az elgurul a bal kapufáig, ott megpattan, végiggurul a gólvonalon. A kapus felugrik, egy tigrisugrással a labda után vetődik, nyújtózkodva kikotorja a gólvonalon guruló labdát, és ebben a pillanatban a játékvezető befújja a hétméterest. Tökéletes ítélet, de tény, hogy ebben a pillanatban nem sokat emelkedett a népszerűségi indexük.
- A védő szabálytalankodik a támadóval, aki a földön marad. Timeout, a játékvezető jelzi, hogy lehet jönni ápolni. A táamdó csapat kiállítást reklamál, a védők azt, hogy nem volt semmi. Közben a támadó csapat edzője időt kér (már álló óránál), a zsüri átveszi a zöld kártyát, sípol, és elkezdi mérni az időt. Viszont se a játékvezetők, se a játékosok nem veszik észre. A zsüri sípol még egyszer, semmi. Végre az egyik játékvezető észreveszi, és szól a játékosoknak, hogy menjenek, időkérés van. Az edző elkezd hevesen reklamálni, hogy lement 45 másodperc az időkéréséből anélkül, hogy a zsürin kívül bárkinek adhatott volna bármilyen tanácsot. Mire ezt megbeszélik, teljesen lepereg az 1 perc. Valamit beszélnek, utána ténylegesen lezajlik az időkérés, az idejét tán senki nem mérte, csak érzésre, a fene tudja :-)
Bárki bármit befújhat. Nyilván vannak feloszott felaldatok, kinek mi az eésődleges, de egy ítéletnél az a fontos, hogy valaki befújja, ha tényleg történt valami.
