Itt van még egy csokor, hogy itt minden meglegyen.
A magyar kormánynak a szándékai között nem szerepel a kettős állampolgárság egyoldalú
bevezetése. Pontosan a kettős állampolgárság alternatívájaként született meg a
státustörvénnyel kapcsolatos elgondolás” - mondta Németh Zsolt - 2001. augusztus 3. Heti
Válasz
A leghatékonyabb nemzetpolitika a sikeres európai integráció” - mondta Németh Zsolt. - 1999.
február 20. Népszava
„Mindenképpen biztosítani kell Magyarország és a szomszédos országok magyarsága közti szabad
mozgást, de politikai és jogi képtelenség lenne, ha egyetlen törvényhozási aktussal magyar
állampolgárnak nyilvánítanánk minden, a Kárpát-medencében élő, önmagát magyarnak tekintő
személyt” - jelentette ki Martonyi János. „… a kettős állampolgárság megszerzésének
lehetősége a magyar jogrendszer része, a kettős állampolgárság egyedi odaítélésének
gyakorlatát senki nem kérdőjelezi meg. ” - 1999. március 23. , Magyar Hírlap
"Duray Miklós és Németh Zsolt is elvetette, hogy a kettős állampolgárság jelentené a határon
túli magyarság számára az egyedüli megoldást. " - 1999. szeptember 6. Magyar Hírlap
„Jogi értelemben is nehéz kérdésről van szó, hiszen nem minden szomszédos állam tűri a
kettős állampolgárságot. Politikai értelemben is nehéz kiszámítani ennek következményeit,
még ott is, ahol ez esetleg jogilag lehetséges volna, nem beszélve az uniós csatlakozásról”
- mondta Kövér László. - 2001. február. 26. , Magyar Nemzet
Martonyi János külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: a kettős
állampolgárság automatikus kiterjesztése a határon túli magyar kisebbségre nem megfelelő
megoldás sem politikai, sem jogi szempontból. " - 1999. február 17. , Világgazdaság
"A kettős állampolgárság ügye egyik szomszédos országban folytatott tárgyalás során sem
vetődött fel -- hangsúlyozta tegnap reggeli televíziós nyilatkozatában Orbán Viktor
kormányfő. " - 1999. február 19. , Világgazdaság
"Felmerült az a kérdés, hogy Magyarország nyilvánítson-e egyetlen törvénnyel automatikusan
magyar állampolgárnak minden, a Kárpát-medencében élő, önmagát magyarnak való személyt.
Személy szerint mindig azt mondtam, hogy ez politikai és jogi képtelenség, ami súlyos
veszélyekkel járhat elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek"
- szögezte le a magyar külügyminiszter. Martonyi hangsúlyozta, hogy az anyaország és a
szomszédos államok magyarsága közti szabad mozgás biztosítása európai uniós alapelv. " -
1999. március 23. , Magyar Hírlap
"A kormány korábbi felfogásával ellentétben, határozottan deklarálta, hogy nemcsak
Magyarország tartozik felelősséggel a határon túli magyarokért, hanem az ottani magyar
szervezetek is Magyarországért. Tudomásul kell venniük az anyaország nemzeti érdekeit, így
NATO- és EU-tagságát, s az ezzel járó kötelezettségeket (ezért aligha lehet szó a kettős
állampolgárság bevezetéséről, illetve autonómiák kiharcolásáról.
Németh Zsolt külügyi államtitkár státustörvénnyel kapcsolatos interjúját olvashatjuk a
króniká-ban. A magyar politikus eljárási kifogásokat említett az RMDSZ aláírásgyûjtésével
kapcsolatban. "Számomra nem nyilvánvaló az RMDSZ álláspontja a külhoni állampolgárságot
illetõen" - nyilatkozta a lapnak. „A szövetség nem tájékoztatta álláspontjáról a magyar
kormányt. Azt is szeretnénk tudni, mit értenek az alatt, amit támogatnak? Azonos-e az RMDSZ
álláspontja a Magyarok Világszövetségének álláspontjával? Ezt követõen vetõdik fel, hogy az
RMDSZ megkeresi-e álláspontjával a magyar kormányt? Nem tartom szerencsésnek, hogy az egész
Kárpát-medencében mindenféle csoportosulás, mindenféle cél érdekében aláírásokat gyûjt” -
hangoztatta Németh Zsolt.
“A külhoni állampolgárság státusza: Budapest távolságtartó az RMDSZ-pressziókkal szemben"
címmel a curentul ismerteti Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkárnak a magyar nemzet
számára adott nyilatkozatát: a magyar kormány nem hatalmazta fel az RMDSZ-t a külhoni
állampolgársággal kapcsolatos aláírásgyûjtésre.
2000. október 11.