Ezt el kell fogadni, és nem szomorkodni rajta. S örülni, hogy a fotók, filmszalagok megőrizték a szépségüket. Különben azon is búslakodhatnánk, hogy a ma szépségei egyszer ...
Nem tudom, ki hogy van vele, de azoknak a színésznőknek a fiatalkori, szexis fotóit nézegetve, akiket ma, idős korukban is láthatunk színpadon vagy bárhol máshol a nyilvánosság előtt, nekem mindig az idő könyörtelen múlása jut az eszembe. Bara Margit fotói nem zavarnak, hiszen ő szándékosan, némileg kényszerből vonult vissza a nyilvánosságtól, nemigen ismerné meg manapság senki az utcán, de Béres Ilona régi képei láttán csak szomorú leszek.
Bara Margit a Csempészek és a Bakaruhában című filmekben, a harmadik képen pedig egy "civil" fotó az utóbbi forgatási szünetében:
Idézet az origo KI A LEGSZEBB SZÍNÉSZNŐ? című mozis topikjából:
Az erdélyi születésű BARA MARGIT minden idők egyik legszebb magyar színésznője. Az ötvenes években kezdett filmezni, s hamar kiderült, hogy ragyogó szépsége figyelemre méltó jellemábrázolói képességekkel párosul. Ranódy László SZAKADÉK (1956) című filmjében Bessenyei Ferenccel játszott együtt, Nádasy László A TETTES ISMERETLEN (1957) című drámájában pedig Ajtay Andorral. Fehér Imre BAKARUHÁBAN (1957) című Hunyady Sándor-adaptációjában Darvas Iván és Pécsi Sándor méltó partnere volt. Makk Károly HÁZ A SZIKLÁK ALATT (1958) című drámájában Görbe János és Psota Irén oldalán láthatjuk. Máriássy Félix CSEMPÉSZEK (1958) című filmjében ismét drámai erejét bizonyítja, a SZEGÉNY GAZDAGOK (1959) című Jókai-feldolgozásban (rendező: Bán Frigyes) pedig megint hatalmas közönségsikert aratott. Kisebb-nagyobb szerepeket játszott a hazai filmgyártás olyan emlékezetes darabjaiban, mint például a PÁR LÉPÉS A HATÁR (1959), a ZÁPOR (1960), a KATONAZENE (1961), a KERTES HÁZAK UTCÁJA (1962), a PACSIRTA (1963), a HIDEG NAPOK (1966) vagy AZ ARANYSÁRKÁNY (1966). A hatvanas évek második felében politikai érdekből el akarták lehetetleníteni: elterjesztették róla, hogy orgiák résztvevője volt, meztelenül táncolt, s testéről a csokoládét a legfelsőbb politikai körök jelenlévő képviselői nyalogatták. A színésznő körül megfagyott a levegő, egyre ritkábban hívták filmezni. A később disszidált Herskó János N. N. A HALÁL ANGYALA (1970) című filmjében játszott utoljára. Utána csupán az Oscar-díjra is jelölt HAZUDÓS JAKAB 1975-ös NDK filmváltozatában játszott kicsiny szerepet. (A történetet pár éve Robin Williamsszel újra megfilmesítették.) Valószínűleg igazságtalan meghurcoltatása a legfőbb oka annak, hogy a rendszerváltás után is visszautasított minden színpadi és filmszerepet. Férje Gyarmathy Dezső, egykori vízilabdázó.
A régi magyar színésznők közül nekem Csikós Rózsi tetszik a legjobban. Az Operettszínház tagja volt a 40-es években, és - bár nem tartozott a nagy magyar filmsztárok közé - jónéhány régi magyar filmben (pl.: Egy szoknya, egy nadrág, Külvárosi őrszoba, Éjfélre kiderül) főszerepet játszott.
Na hogy milyen az élet, látjátok, itt egy érdekes kép Brooks néniről fiatal korából,
,
na meg egy későbbi kép. Utúbbi halálának évében készült.
Brooks egyébként a hangosfilm megjelenése után egy ideig filmezett, majd pincérnő (is ) volt, aztán festegetett és jó művészeti, filmkritikai írásokat közölt, ha jól tudom.
Brooks néni ezzel a hajjal mondhatni divatot, illetve örök mintát adott. Egyszerű alakú fejét tök jó volt fényképezni. Nézzétek, ahogy a homályos háttér valamint a karfa és kezének íve fölvezeti a tekintetet az arcáig.
Egyébként most volt a tévében főszereplésével a Pandora szelencéje, a némafilmek egyik utolsó remekműve.