na még egyszer leírom nektek, hátha sikerül megérteni:
1. jelenség felismerése 2. mérés, megfigyelés, tulajdonságok feltárása 3. modellalkotás 4. modell által jósolt, eddig nem megfigyelt jelenségek kigondolása 5. ezen jelenségek kísérleti ellenőrzése
ez a tudományos folyamat. a kanálhajlítás, stb a második ponton megbukott, senkinek nem sikerült megbízhatóan megfigyelni. a home video nem elég, az anekdota meg pláne nem. ha majd lesz megbízható megfigyelés, lesz kutatás is. addig meg nem.
Tegnap este a TV-ben bemutattak egy fotót, amin egy olyan ember látszott, aki valóságban nem volt ott a fénykép készítésekor.
A megoldás: egy szellem volt ott.
Érdekes, hogy nem azt vetették fel kérdésként, hogy a szellemről visszaverődött fénysugarak miért csak a fényképezőgép pixeljeit ingerelték, és a szemük receptorait miért nem?
És hogy azok a fénysugarak, amik a szellem mögött levő tárgyakról verődtek vissza, a szellemen áthatolva miért ingerelték szemük receptorait, és a fényképezőgép pixeleit miért nem?
Összeesküvés-elmélet hívő? Az meg micsoda? Talán az aki már óvodában megtapasztalja hogy picike kis klikkek alakulnak akik összetartanak és eltitkolnak, elferdítenek információkat más gyerekek elől? Más szóval titkolóznak és hazudnak. És aki aztán felnőtt korában is ugyanezt látja a munkahelyén, a politikában?
És kik azok akik nem összeesküvés-elmélet hívők? Akik nem tanultak történelmet? Akik nem tudják mi az a hidegháború. Akik nem hisznek a titkos katonai kísérletekben? Vagy nem tudják elképzelni sem, hogy mit csinál egy nagyhatalom titkosszolgálata? Szóval kik? A komplett tájékozatlan emberek? Dehát kit érdekelne az ő együgyű véleményük?
Szóval örülök hogy egyetértesz, hiszen az a vélemény amit leírtam, ma a világ dolgait szemlélve a legnormálisabb állásfoglalás ami csak létezhet. Aki az ellenkezőjét vallja, az vagy bolond, vagy érdeke fűződik hozzá...
Ha engem kérdezel, az én személyes véleményem az, hogy bizonyos irányokba nem engedik a kutatást, illetve a publikálást. Köztudott dolog, hogy már a nácik foglalkoztak olyan dolgokkal amikkel a mai tudomány nem foglalkozik, nem foglalkozhat. A háború után a náci tudomány eredményei az oroszokhoz és az amerikaikhoz került. A hidegháború alatt aztán tovább folytak a titkos kutatások. Gyaníthatóan a ma parapszichológiai tárgykörbe sorolt jelenségek nemcsak fel lettek dolgozva, de az eredmények alapján fegyverként alkalmazható titkos készülékek lettek létrehozva tudományos alapjaikon. Nyilvánvaló hogy nem fognak pénzt áldozni a spanyolviasz újbóli feltalálására a polgári kutatásban sem. Ha mégis megtennék, "eltanácsolják" őket tőle. Szerintem ezért.
Persze a paratudomány csak egy címke (para = hasonló valamihez) a jelenségre. Nyilván valami új, ismeretlen jelenségre aggatják rá. (A jelenség nem is feltétlenül igaz, lehet átverés, csalás is.) A mostani parajelenségek jó része is előbb-utóbb bekerülnek a tudomány kategóriába – remélem.
Egy tény a hivatalos, akadémikus tudomány az új, szokatlan dolgokkal kapcsolatban gyakran kijelenti, hogy nincs, mivel nem tudja logikailag megmagyarázni.
Egy tény: ez egy rosszindulatú ostobaság kedves dalalalaladadadada buta1 kishenceg olvtárs.
”a tudomány a MÉRHETŐ, MEGISMÉTELHETŐ dolgokkal foglalkozik. a magyarázat a második lépés , nem a bekerülési kritérium.”
Arról még nem hallottál, hogy felállítanak egy hipotézist, majd megpróbálják bizonyítani? Bekerültek-e a paratudományok a tudományos vizsgálódásokba? A mindennapi köztudatba úgy, hogy minden fórumon nevetség tárgyává teszik.
Szerintem a tudomány nem tesz különbséget jelenségek és parajelenségek között. Azokkal foglalkozik, amikkel tud. Pl. a békacombos kísérlet is lehetett paratudomány a korában, de mivel megismételhető volt, rendes tudomány lett.
Így igaz! Segítek én is. A berakott linkről ideteszem:
"reprodukálhatóság. Ez egy elméleti feltétele a tudománynak, amely teljesül a tudományok által vizsgált jelenségek nagy részére, de nem szükséges feltétel. Például a történelem és csillagászat is vizsgál olyan jelenségeket, amik reprodukálhatatlanok. Azt mondhatjuk, hogy a legtöbb jelenségnél megkívánható a reprodukálhatóság, és hogy reprodukálható jelenségek sokkal könnyebben vizsgálhatóak."
Nem ártana, ha innentől ezt tudomásul vennék a kedves tudományos ismeretek híján lévő, de hülyézni nagyon is jól tudó buta nickek.
Egyszer vitába keveredtem egy nagyhírű áramlástan proffal, (aki egyébként matematikus volt,) hogy ami nem analitikus megoldás, az nem is értékelhető. Példának a szimmetrikus szárny felhajtóerejének állásszögtől való függését hozta fel. Az analitikus megoldás (ami egy halom egyszerűsítő feltevésként szükséges elhanyagolás mellett jön csak ki) szerint ez lineáris. Ilyet a Navier Stokes-on alapuló numerikus megoldások nem tudnak kihozni, mert csak egyedi eseteket viszgálnak.
Ezért az analitikus megoldást dícsérte, mint ami a dolgok lényegét megmutatja, megmagyarázza. Meglehet igaza van, azonban mégiscsak részigazságnak érzem. Mérnökként inkább a numerikus megoldást preferálnám, és annak részeredményeit elemezve is beláthatunk a dolgok mögé. Feltéve, hogy a numerikus megoldás jó :)
"kijelenti, hogy nincs, mivel nem tudja logikailag megmagyarázni"
szakadjál már le erről a hülyeségről!! most magyaráztam el neked, hogy a tudomány a MÉRHETŐ, MEGISMÉTELHETŐ dolgokkal foglalkozik. a magyarázat a második lépés, nem a bekerülési kritérium.
te úgy szoktad, hogy ha valami neked nem tetszik, akkor nem veszel róla tudomást?
Azt ne várd, hogy tálcán viszik a bizonyítékokat. Keresd meg magad, ha érdekel!
Egyébként dalaladada hozzászólása sem rossz.
Egy tény a hivatalos, akadémikus tudomány az új, szokatlan dolgokkal kapcsolatban gyakran kijelenti, hogy nincs, mivel nem tudja logikailag megmagyarázni. Ez különösen igaz a parajelenségekre, mivel itt az emberi psziché vagy tudat fontos szerepet játszik (pl. telekinézis, telepátia).
A parajelenségeket nehezebb vizsgálni, mint a klasszikus fizikai jelenségeket, mert ember közreműködése szükséges hozzá.
Nem volt az olyan rég amikor a békacomb-kísérleteket is kinevették, ma meg erőművekben termeljük a billiárdszorosát annak a kis áramnak ami mozgatta. A természetnek nem kell engedélyt kérnie pint fórumtárstól, hogy végezze a saját dolgát. Más szavakkal: Az, hogy a tudomány mit ismer, vagy mit akar elismerni? A történelem megmutatta már. Minden új dolgot először kinevettek-kigúnyoltak az ilyen pint-félék. Csak sokkal később lett belőle tudományos tényanyag. Nyugodj meg, majd egyszer eljut oda is a világ, hogy ezeket a ma nevetség-csalás tárgyának tartott dolgokat tanítani fogják az egyetemeken. A világ így működik.
1. a nagyszámú esetre visszavezetés, és kimerítéses ellenőrzés ma már elfogadott, csak nem szeretik
2. a kármán féle egyenletek ismertek, csak nem megoldhatók tudtommal. hasonlóan a navier-stokes egyenletekhez, szintén fluid dinamikából. az ilyen rendszereket ismertnek tekintjük, hiába nincs analitikus megoldás. azért persze nem jönne rosszul.
egyébként szinte minden modell ilyen, a newtoni mechanika, az elektrodinamika, az áltrel, a kvantummechanika mind olyan differenciálegyenletekre vezetnek, amiknek nemhogy általános megoldása nincs, de csak egészen speciális esetekre található zárt alak (kéttest probléma, hidrogénmolekulaion, stb)
Van a matematikában egy olyan, amikor nagyszámú, de mégiscsak véges sok dologra van egy állítás. Ennek bizonyítására írnak egy számítógépi programot, ami végigvizsgálja az össze esetet. Pl. úgy dereng, hogy a térképszínezésnél van ilyen. Vitatott az ilyen bizonyítások elfogadhatósága a matematikában.
Namost ma a Kármán féle örvényeket elég pontosan ki lehet számolni numerikusan, a Newton axiómákból és az anyagmegmaradásból, megfelelő algoritmussal. Ez kismilliárd matematikai művelet számítógéppel való elvégzését jelenti. Mondhatjuk-e ezen számítások eredményeinek (akár részleteredményeinek is) az ismeretében, hogy tudjuk az örvénylés hatásmechanizmusát? Úgy értem, a számítógéppel való hosszas számolás megmagyarázza ezt? vagy csak demonstrálja azt, amit úgyis tudtunk?
