Fel kívántak rá kérni, hogy vizsgáljam át a többi vizsgakérdést is, de én ezt csak azután vállaltam, ha NYILTAN ELHATÁROLÓDNAK Egely György vitalításmérőjétől.
Az Egely kerékre, mint bioenergia mérő készülékre vonatkozó összes kérdés légyegében már 2012. december 3-án kikerült a hivatalos és a kormány által ellenőrzés alatt tartott természetgyógyászati vizsgakérdésekből.
Egely kerék kisokos. A 72 ágú játék szélforgó. The 72-way rotating wind.
A para-kutatók nem para-hívők. Az egely wheel egy korszakalkotó találmány, vagy trükkös átverés? Szerintem egyértelműen ez utóbbi. Az egely kerék csak egy drága szélforgó. Összegyűjtöm az eddig feltárt adatokat és új kísérleteket és összefüggéseket is megosztok majd az olvasókkal. Engem felháborít, hogy még mindig a magyar minisztériumok által, tehát államilag felügyelt, ellenőrzött és lebonyolított természetgyógyászati vizsgakérdések közt szerepel, mint bioenergia mérőeszköz. A legszélesebb nyilvánosság bevonásával legyen lezárva végre ez a téma.
"Az Egely féle vitalitásmérő már lelepleződött a hazai parakutatók, a tudományos szakembek és a szkeptikusok nagy része előtt. Szükséges-e továbblépni a www.zotyo.hu/para/egely2.htm helyen leírtakon? Szükséges-e Egelyt nevetségessé tenni, hogy visszavonja tévedését?"
Tizenkét éve íródtak e sorok, azóta a kerék "minisztériumi hitelesítésen" is átesett. Akárhány néven is rugózol, keresel meg erőszakos leveleiddel szkeptikus, vagy annak vélt embereket, lásd be, hogy nem ez a helyes út...
Tudom, mivel számos ismerősöm dolgozik húsfeldolgozóban.
Érdemes ezt a cirka 12 éves Egely kerékről, Egely Whellről szóló tanulmányt is elolvasnod, mert abban már egyértelműen le van írva:
"Az eddigi tények azt bizonyítják, hogy a vitalitásmérő nem más, mint egy különleges hőkülönbség mérő és légmozgásvizsgáló ötvözete, amely az egyén tenyerén lévő hőkülönbségek és a környezet hőkülönbségei miatt forgómozgásba jött levegő áramlásának a sebességét és irányát méri. Tehát a készüléket a körülötte lévő levegő mozgása forgatja meg."
Egy volt húsfeldolgózó munkás beszámolójából – 2010:
“(…)
Az olcsó virsli összetevői között nincs hús (gondolom ez nem újság), ellenben az alapvető összetevői a halliszt, csontliszt (sertés-baromfi) és toll-liszt. A szójaszármazékok mértéke viszonylag csekély, mert drága a toll-liszthez képest. Ma ezt a virslit veszed meg 300 Ft-ért.
egyel magasabb kategóriában már van hús is a virsliben. Hús, úgymint: bőrök, inak, és egyéb húspépek (max 15%). Ez utóbbi úgy készül, hogy gyakorlatilag a csontról az utolsó kis darabkákat is lecsupaszítják egy nem túl barátságos szerkezettel.
(…) A “húsból készülő” virsli is csak 60-70%-ban tartalmaz húst. Aki ennél többet ír az összetevőknél, az hazudik. (…)”
Egyébként arról beszélünk, hogy a vitalitásmérő mit mér. Véleményed szerint, a krinolin és a virsli vitalitása, mégha színhúsból is készül mégis mekkora?
Ha pár perce halott ember keze mozgatja a kereket, nem már az is gyanús! (Én már csak ilyen vagyok...)
Még a vitalitást sem sikerült definiálni, de ha igen akkor hol, vagy melyik HSZ-ban?
Két szabályozható hőmérsékletű sima talpas, tehát nem gőzölős valasóval még egszerűbb a kisérlet. A virslikre még ráfogható, hogy egyszer élt állatok ...
A kerék forgását elő lehet idézni két egymásra rakott krinolinnal is:
(Legalább 32 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) nem füstölt, vagy füst ízesítésű készítmény.)
A forgatáshoz elő kell készíteni "őket", mindegyiknek csak az egyik felét meleg vízbe kell lógatni, a cél, hogy a krinolinnak ez a vége kb. testhőmérsékletű legyen. Ha ezt helyezzük az EW mellé, akkor a szoba hőmérsékletétől függően fog a forgás alakulni. Nyári meleg szobában igen kis vitallitásúnak mértük a krinolinokat, a mérést két percenbelül megismételve egy klimatizált szobában 24 fok alatti hőmérsékleten a vitallitás akár Harasztosi Lászlóéval is vetekszik....
Ja a TESCO-ban vettem a Krinolint, a legolcsóbbat.
Persze ne higgyetek nekem, csináljátok utánam lehet, hogy fizetett hozzászóló vagyok!
Egyébként az első típusú mondatot hagyjuk is el, hiszen Egely a második típusút állítja. Ekkor még Volta is kesik, marad egyedül Becquerel. Plusz ha még valakinek eszébe jut még valami.
Pl. Franklin azt fedezte fel, hogy a légköri jelenség azonos a békacomb összerándulását okozóval és elnevezte elektromosságnak. / Töltésfelhalmozódás. /
Ugye hogy nem is olyan egyszerű az a képlet.
A fejlődés már csak ilyen. Valaki lát valamit. Leírja. A másik továbbgondolja. Ésígytovább.
Az életemet persze nem merném rátenni, hogy itt 100% biztonsággal kimondható egy - ma még ismeretlen eredetű - erőátadás, de 50%-nál biztosan nagyobb esélyt adnék neki.
De mi értelme egyáltalán felvetni itt egy "ma még ismeretlen eredetű erőátadás" létét? Ilyen alapon bármilyen jelenséghez, aminek nem tudod teljesen pontosan a magyarázatát feltételezhetsz egy speciálisan erre a jelenségre kihegyezett "ismeretlen eredetű" akárminek a létét.
Mivel valóban új, ismeretlen eredetű hatást igen ritkán sikerül elcsípni (például Galvaninak, meg Becquerelnek sikerült, de nem vagyok benne biztos, hogy nem elég a két kezünk az összes hasonló eset összeszámlálásához), ezért ilyet csak akkor érdemes feltételezni, ha teljes biztonsággal kizárhatjuk a már ismert eredetű hatásokat. Kivéve persze, ha vágyvezérelt a gondolkodásunk az által a vágy által, hogy a világ hemzsegjen Galvani, és Becquerel-féle meglepetésektől.
Ha valóban ilyen szignifikáns különbség van az élő és a műkéz között, akkor nyilván nem modellezi elég jól a műkéz az élő emberi kezet. Addig nem érdemes fantáziálni ismeretlen hatásokról, amíg nem vizsgálja meg valaki a dolgot egy tökéletesebb műkézzel. Ezzel persze a szkeptikusok nem fognak bajlódni, egyszerűen azért, mert sok hűhóval kideríteni, hogy nincs itt semmi érdekes, az nem túl izgalmas, hiszen miért is lenne másképp. Annak kéne csinálnia, aki bizonyítani akarja, hogy mégis van. Ilyen ember meg valószínűleg nincs. Egelyt kielégíti, hogy veszik a kerekét, sokan tudnak róla, sőt fórumokban is tárgyalják. Ő holtbiztos a dolgában, az olajlobbi meg úgyis mindent letagad, kár is erőlködni. Az ő világában a csodák természetesek, nem azt kell bizonyítani, hogy vannak, hanem azt, hogy nincsenek. Téged kielégít, hogy jó esélyt adsz az új jelenségnek, de olyan ambíciód azért nincs, hogy ezt az esélyt esetleg valósággá váltsd. Mert a lelked mélyén te sem hiszed, hogy így van. Legfeljebb a Myth Buster-ekről tudnám feltételezni, hogy egy precízebb ellenőrzésbe komoly energiákat beleöljenek, de ezt is inkább csak akkor tudnám elképzelni, ha a kerék mítosza jobban elterjedt lenne. De attól tartok, hogy ha eddig nem terjedt el, akkor nem is fog. Egyszerűen érdektelen. Úgyhogy ez az ügy végtelenségig lebegtethető. Valószínűleg senki nem fogja sem Egelyt kizökkenteni a 100%-os biztonságából, sem téged az 50%-osból, sem engem a 0%-osból. A világ ettől még forog tovább (hogy mitől, azt inkább hagyjuk).
Akkor hadd emeljem ki én is az általam legfontosabbnak vélt mondatot:
Amikor a besugárzott műkezet tettük az Egely-kerék mellé, ugyanolyan tartásban, ahogy a tenyerünket szoktuk, a kerék a műkéz hatására is forgásba jött. Ahogy a füst mozgásából előre várható volt, a forgás sebessége időben folyton változott, hasonlóan a tenyérrel forgatott kerék forgási sebességéhez. A maximális sebesség általában nem haladta meg a két fordulatot percenként, tehát emberekkel összevetve a mi műkezünk "vitalitása" mérsékeltnek tekinthető.
Ez azt erősíti amit eddig is mondtam. A mesterségesen előállított termikus zaj icipici töredéke annak, mint amire néhány ember képes. A régi skálájú készüléken (ilyen van nekem is) műkezekkel 1-2 egységet lehetett elérni, míg egyes ritka esetekben néhány ember végkitérésig (24-es érték) ki tudta pörgetni. Tehát itt a "mérsékelt" minősítés nem fedi az arányokat. Helyesebb lenne az "elenyésző"
Az életemet persze nem merném rátenni, hogy itt 100% biztonsággal kimondható egy - ma még ismeretlen eredetű - erőátadás, de 50%-nál biztosan nagyobb esélyt adnék neki.
Szerintem jó ötlet volt a légáramlás láthatóvá tétele füsttel. Vizsgálják, hogy egy vékony füstoszlopra milyen hatást gyakorol a közelébe helyezett emberi kéz:
"Behajlított tenyeret helyezve az oszlop mellé - ugyanolyan pozícióban, mint a forgatásnál -, a füst behúz közvetlenül a tenyér felületéhez, ott halad tovább fölfelé, miközben kb. a tenyér közepe körül örvénylő mozgásba kezd."
"Ha a füst mellé a tenyérrel együtt egy Egely-kereket is elhelyezünk, jól látszik, hogy a forgás pillanatnyi iránya mindig összhangban van a légáramlás irányával. Ezért szerintünk nincs szükség arra a feltételezésre, hogy a kéz a kerékre bármiféle külön erővel hat; nagyon valószínű, hogy bármilyen energia lép is ki a kézből, az a levegőben kelt áramlást, és a kereket már ez az áramlás forgatja meg."
Az sajnos igaz, hogy Egely könnyebben vevő a parajeneségekre, mint sokan mások - magamat is beleértve. Ebből már volt néhányszor vitánk.
Ez persze nem jelenti azt, hogy kritikátlan lenne. Miután ő nem törekszik mások elvtelen átverésére ezért nem feltételezi ezt másokról sem, amivel nem egy szarházi visszaélt már.
Tehát itt két vélemény ütközik egymással. Egy szerény fizikusé aki szerint
"a forgás inhomogén hőmérsékletű eszközökkel is előidézhető "- (ebből nem nyilvánvaló, hogy ő előidézte-e) és egy eléggé el nem itélhető kókleré aki nem átallott több száz vízforgatásos kisérlete végigcsináltatni és ezeket statisztikailag elemezni.
Természetesen te a szerény fizikusnak hiszel.
Csakhogy ez nem hit kérdése. Hinni az egy olcsó és szubjektív dolog.
Ma már tapintó hőmérővel, termo kamerával a kéz hőmérséklet inhomogenitása mérhető. Netán ezt az inhomogenitást elő lehet állítani műkezeken is. Persze ez már nem a te világod. Neked elég, ha egy fizikus állít valamit és ezt elhinni olcsóbb, mint összeállítani valamilyen modellt. Én semmiképpen nem állnék Egely mellé, ha tudnám, hogy pusztán hitre alapozza a ketyeréjét.
Ismétlem: Próbáld ki te magad a "műkezes forgatást" és azzal érveljél. ha sikerül az élő emberekéhez hasonló értékeket elérni. Igérem, nem fogom beléd fojtani a szót.