„A 15 nap lejárta után úgy ítéltük meg, hogy a Közös Képviselő nem teljesítette a törvény által előírt kötelezettségét az általunk elvárt minőség hiányában, ezért a Számvizsgáló Bizottság Elnökéhez fordultunk, hogy hívja össze a Közgyűlést. Ő természetesen TULAJDONOSTÁRS. Mikor közvetetten megkerestük,- mivel nem publikus az elérhetősége - idő hiányára hivatkozva visszautasította a találkozást, azt másnap délutánra helyezve kilátásba.
Már csak egy kérdés van: Miért is van ez az ellenállás?.....
Jelenleg várakozás, mivel nem tudjuk a megoldást….”
Az ellenállás azért van, mert a közös képviselő a csalásait, sikkasztásait, leginkább , csak a számvizsgáló bizottság támogatásával tudja véghez vinni.
Ezért a közös képviselő , akár anyagi vagy akár más előnyök biztosításával állítja maga mellé, a korrupt tulajdonos társakat. Ezért!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Sajnos a tisztességes társasházi tulajdonosok teljes mértékben kiszolgáltatottak. Ez az alkalmatlan társasházi törvény miatt van. Ráadásul a Nemzeti Vagyon fogalmából kivettelék 32011-ben a magántulajdont. Azelőtt a magántulajdon is része volt. Ez azért lényeges, mert a Nemzeti Vagyon védelme a mindenkori kormányok feladata. Mivel most már nincs benne. a kormányunk, magasról fütyül a mi kínlódásunkra, tragikus kifosztásunkra.
Mi 80-an ezért álltunk össze , dobtuk össze tapasztalatainkat, hivatalos dokumentumainkat, hogy Strasburg-tól kezdve a a hazai Ombudsmanon és a Köztársasági Elnökünkön át egészen a pártokig, médiáig, kérjük a törvény sürgős, a társasházi tulajdonosi érdekeket képviselő módon való megváltoztatását.
Csatlakozzon hozzánk. Hívjon másokat is. Orbán Viktor szavaival élve, sokan vagyunk, de nem elegen.
Amíg nincs a társasházi tulajdonosok érdekeit megvédő törvény, addig szabadon járathatják velünk a bolondériát, szaba
tudomasommal a kozokirathamitas buncselekmeny, ezert a Tarsashazkezelot feljelentettuk emiatt is a rendorsegen.
tovabbi kertuk a hatosagokat, hogy lepjenek kozbe az ugyben.
Mar sikerult egy 2 eve huzodo ugyet SIKERESEN megoldani, mely soran a VI ker onkormanyzat jegyzoje es epitesugyi osztaly vezetoje nevettek ki, majd a kormanyhivatal, de a bp-i epitesugyi hatosagon is kinevettek.
Annyira igazam volt! Bebizonyitottam! Egyedul, a sok hatosag ellen, sikeres voltam!!! (ujsagcikket is sikerult megjelentetnem!) Vegul a Belugyminiszterium rendelt el vizsgalatot, mely soran kiderult, hogy mindenben igazam volt!
Emberek, kitartas! Ne hallgassatok a sok negativ, csalo, lehuzo emberre!
Igenis, lehet, csak akarni es kitartani kell! Igazsag VAN!
Végső soron nem lehet megakadályozni a közgyűlés összehívását...
Tt. 35 § (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
Segítségeteket szeretném kérni. A Közös Képviselőnk tájékoztatása alapján közös képviselői mandátuma a tavasszal lejár, – mivel az SZMSZ a Közös Képviselő mandátumának maximum idejét 3 évben írja elő – így pályázati képviselő választás mellett döntöttünk néhányan, hogy több ember közül tudjon a Közgyűlés választani. Elkezdtük a törvényi háttereket nézegetni, majd a Társasházi törvény által előírt minimum 10 % tulajdoni hányad – esetünkben 13% - aláírásával kértük a Közös Képviselőt a Közgyűlés összehívására a napirendi pontok és indoklás pontos feltüntetésével. Az indoklásban nem a jelenlegi Közös Képviselő munkájának minősítése volt feltüntetve – ugyanis az iratokba történő betekintést mindenfajta módon megakadályozta és így nem is lehetett minősíteni -, hanem a Közös Képviselők idő szerinti felelősséghatárainak pontos behatárolása állt. A mostani Közgyűlés kiírása lehetővé tette volna, hogy a jelenlegi Közös Képviselő 2013.12.31-ig feleljen a munkájáért és az új meg 2014.01.01-től kezdődően saját költségvetéssel tudjon dolgozni és nem az előző Közös Képviselő költségvetését hajtsa végre. Az indoklásban elsődlegesen a Társasház gazdasági optimalizálása volt megjelölve és kihangsúlyozva, hogy a jelenlegi Közös Képviselő visszahívása nem a munkájának a minősítése, így ő szintén pályázhat a Közös Képviselői beosztás betöltésére.
Miután 3 napos procedúra után sikerült átadnunk a petíciónkat, az SZMSZ által biztosított 15 nap utolsó napján kiírta a Közgyűlést. Az általunk kért napirendi pontokat átfogalmazta, amit véleményünk szerint nem tehetett volna meg, mivel így már nem a mi céljainkat testesítik meg. Napirendi pontokat írt még hozzá, amit természetesen a törvény biztosít számára. A helyszín kiválasztásánál érdekes szempontokat vehetett figyelembe, mivel egy 3 szintes, 8 lépcsőházas társasház egyik lépcsőházába hirdette meg. A fogadó területe 8x1,5m, ahol esetlegesen akár 124 tulajdonostárs is megjelenhet. Ezzel a szervezéssel elvileg kimeríti a „menekülő útvonalak akadályozása” szabálysértés tényét. Arra már nem is merek gondolni, hogy esetleg a „foglalkozáskörében elkövetett gondatlan veszélyeztetés” is megállná a helyét egy KÖZÖS KÉPVISELŐ szervezési munkájában és pont azon emberek ellen, akiket képviselnie kell.
A Közgyűlés helyszínének megismerése után felajánlottam a Közös Képviselőnek, hogy előzetesen erre az időpontra foglaltam egy rendezvénytermet, amit kategorikusan visszautasított közölvén, hogy már készen vannak a meghívók.
A veszélyeztetés megszüntetése érdekében felhívtuk a Számvizsgáló Bizottság egyik tagját, hogy utasítsa a Közös Képviselőt ezen szabálysértés megszüntetésére. Ez nem történt meg. Természetesen még mindig tartottuk magunkat ahhoz, hogy segítünk a terem biztosításában.
A 15 nap lejárta után úgy ítéltük meg, hogy a Közös Képviselő nem teljesítette a törvény által előírt kötelezettségét az általunk elvárt minőség hiányában, ezért a Számvizsgáló Bizottság Elnökéhez fordultunk, hogy hívja össze a Közgyűlést. Ő természetesen TULAJDONOSTÁRS. Mikor közvetetten megkerestük,- mivel nem publikus az elérhetősége - idő hiányára hivatkozva visszautasította a találkozást, azt másnap délutánra helyezve kilátásba.
Már csak egy kérdés van: Miért is van ez az ellenállás?.....
Jelenleg várakozás, mivel nem tudjuk a megoldást….
Ezúton szeretném felajánalni Önöknek Csapatom és Jómagam kertészeti segítségét! Immáron 10 éve dolgozunk együtt, így mondhatom, összeszokott és gyakorlatias csapat lettünk. Rendelkezünk számos Társasházi és Lakópark referenciával a magánkerteken kívül is. Kérem, amennyiben felkeltettük érdeklődésüket, keressenek fel a :
tel.:06-30-373-34-74-es számon, vagy
a e-mail:. cyprusgarden@cyprusgarden.hu-n keresztül!
Tisztelt Társasházi Tulajdonosok! Meg fejtettem, miért nem foglalkozik a kormányunk a társasházi tulajdonosok tragikus kiszolgáltatottságával, a társasházi tulajdonok megvédésével. Ugye a Nemzeti Vagyon megvédése az állam, ill. a mindenkori kormányok feladata.
Ahogy az a alábbi lexikon idézetben is olvasható, a nemzeti vagyon szerves része volt az állampolgárok tulajdona, lakása, háza, telke, stb. Viszont a kormányunk a 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról már nem vettee bele. Itt vannak a részletek: A lexikonban így szerepel, így tanultuk mi is annak idején az egyetemen.
http://www.kislexikon.hu/nemzeti_vagyon.html#ixzz2kK9lVs2e nemzeti vagyon Egy országnak adott időpontban rendelkezésre álló (a történelem során felhalmozott) anyagi javak és természeti erőforrások pénzben kifejezett értékének összessége, levonva belőle a külföldi tartozásokat. A nemzeti vagyont tehát mindig növeli a nemzeti jövedelemnek az a része, amely felhalmozásra kerül. Összetételét tekintve a következő módon csoportosítható: a) termelő vagyon (a munkaeszközök, munkatárgyak, a művelés alatt álló föld stb.); b) nem termelő vagyon (színházak, iskolák, kórházak, középületek stb.); c) tartalék- és biztonsági alapok; **d) a lakosság tulajdonában lévő házak telkek **és tartós fogyasztási cikkek, a külföldi követelések és tartozások különbözete. Szerkesztette: Lapoda Multimédia A kormányunk által 2011-ben alkotott, a 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról már nem szerepel az állampolgárok tulajdona a nemzeti vagyon részeként. Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon 1§.(2)Nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések, d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér, f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység, g)2 állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, h) a régészeti lelet, i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.
Nos, a Miniszterelnökünknek , 2013.10.01.-én elküldött a "KÉRELEM A TÁRSASHÁZI TULAJDONOSOK JELENLEGI TARTHATATLAN HELYZETÉNEK FELSZÁMOLÁSÁRA, ÚJ TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY LÉTREHOZÁSÁRA." beadványunkra a mai napig, ezért nem kaptunk választ. Mivel a társasházi tulajdon már nem számít a nemzeti vagyon részének, ezért annak megvédése már nem kötelessége a kormányunknak.
Tévedsz; nem tiltja egyetlen jogszabály sem, 30 % a maximum és igazad van; a legutolsó felszólító levélig mindent ráterhelek a tartozókra!
Az pedig hogy mennyi kár ért egy Th-t érdekes felvetés: ha a nemfizetők miatt nincs pénzünk a számlákra és kikapcsolnak egy szolgáltatást, vagy pl. nem kapsz hitelt, nem indulhatsz pályázaton (éppen a mgas tartozók aránya miatt) azt hogy forintosítod?
Egyébként símán átment még az Önkormányzatnál is, akiknek szintén van még pár lakásuk a házban.
Az úgy járja, hogy a pénz behajtásával járó költségeket (posta, ügyvéd, végrehajtó stb.) a tartozóra kell terhelni, de a 25% késedelmi kamat az teljesen szabálytalan. Hiába írtátok bele az SZMSZ be a jegybanki alapkamat kétszeresénél többet nem lehet előírni. Ez magasabb rendű jogszabály szabályozza, mint a t. ház SZMSZ-e. Én értem az indulatot meg szerintem is a ku@a életbe, hát mért nem fizet, a másiknak is nehéz. De a 25% al még kilátástalanabb helyzetbe kerül az adós, az pedig nem lehet cél. A hátralék miatt egyébként sem éri 25% kár a többieket.
Bocs, hogy beleszólok: nálunk az SzMSz-ben van rögzítve a 25 %-os késedelmi kamat. Az pedig teljesen természetes, hogy minden késedelmesnek küldött tértivevényes levél számláján feltüntetem, hogy melyik kedves tulajdonostársra kell a postai költséget ráhárítani.
Megnéztem a dokumentumot ami szerint társasháznak van nyílvánitva.
Közös az udvar , a ház alap , a födém. Viszont a tetőtér beípítés, az évekkel az okirat elkészülte után lett beépítve. Arról lett -e valamilyen módisítás azt nem tudom. Az eredeti szerződő felek már nem laknak a házban.
Társasházunkban egyre többen egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel fizetik meg a közös költséget, súlyosan veszélyeztetve a társasház pénzügyi stabilitását.
A társasház SZMSZ-e szerint: "A közgyűlés késedelmi kamattal növelt összeg befizetését írhatja elő olyan tulajdonostárs felé, aki a közös költség befizetési kötelezettségének tárgyhó utolsó napjáig nem tesz eleget."
Véleményedet kérem arra vonatkozóan, hogy a társasház közgyűlése hozhat-e olyan határozatot, mely szerint a késedelmesen fizetők eltérően a polgári törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó szabályozásától évi 24 %-os mértékű késedelmi kamatot kötelesek a társasháznak mefizetni.
Ezen túl születhet-e olyan határozat, hogy a késedelmes fizetés miatt ajánlott-tértivevényes levélben felszólított adós tulajdonostársak esetenként 500 forint behajtási költségátalányt kötelesek fizetni? /2013. július1-től a 2013. évi XXXIV. törvény tartalmazza ezt a fogalmat.
Tudsz-e olyan ítéletről, ahol a hasonló nagyságrendű késedelmi kamatot elfogadta a bíróság?
Remélem tud valaki segíteni, vagy van tapasztalata ilyen esetben.
Négyes társasház tetőcsere. 2 alsó és két felső lakás van. A ház két része külön helyrajzi számon van, mintha két külön ház lenne, fizikailag mégis egy.
A felső lakó tetőt akar cserélni, a többiek megkérdezése nélkül. Így a fél házon lenne csak csere. Ez kivitelezhető ? Illetve a tetőtér az teljesen be van építve és teljes mértékben a felső lakáshoz tartozik. Ilyenkor a költségek eloszlásában van valami szabály ?
Bocs, hogy ilyen soká írok, de remélem még nem későn!
SZMSZ-ben van leírva a szankciója ennek!
Általában 3-6 hó után, fizetési felszólító, ezután még 30 nap eltelte után fizetési meghagyás és vagy jelzálog jog bejegyzés.
Plusz költségek a tartozót terhelik, általában jegybanki alapkamat kétszerese a kamat rá.
Tht szerint
24. §(2)c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,
3) A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
(4) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre a (3) bekezdés szerinti módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.
Szamonkeres ugymond megvolt mar...
a valasza valami olyasmi szokott lenni hogy " igen igen a felszolitasok megtortentek de tovabbi lehetoseg nincs a kezunkben"..
nincs valami a szovegelesen tul pl. jogszabaly a nemfizetők ellen ?
T. forumozok..
Egy kerdesem lenne..
Nalunk 55lakásbol kb 3lako evek ota nem fizet kozoskoltseget az egyiknek 3mill koruli a tartotasa igy mi akik rendesen fizetunk tartjuk el oket nincs valami lehetoseg arra hogy kikenyszeritsuk a fizetest ?
