Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1161

Lecsengés? Nem folyamatos üzemű (úgy értem, minden periódus ugyanolyan) akart lenni? 

Előzmény: construct (1159)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1160

Voltak már tűs kristálydiódák, de azok annyira vacakok voltak, hogy teljesítmény elektronikára lényegében alkalmatlanok. Szelén meg rézoxidul egyenirányítók azt hiszem már léteztek, azokkal próbáltak teljesítmény egyenirányítást csinálni. Ezek maximális zárófeszültsége nagyon alacsony, a visszáramuk meg magas, sokat kötöttek sorba ha nagyobb feszültség kellett. Jó nagy belső ellenállásuk volt. Ha itt több 100 voltot akartak előállítani, valószínűleg a vákuumcső lehetett a választás.

Előzmény: mmormota (1158)
construct Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1159

"rezonancia révén még annál is magasabb feszültséget érjenek el, mint ami a hirtelen megszakított áramú szekunder tekercsből jönne."

Na ez hülyeség. Pedig az első válaszom írásakor már rájöttem, hogy ezzel a rezgőkörrel nem növelni akarták a feszültségcsúcsot (amit ezzel az elrendezéssel nem is lehetne), hanem hosszabb periodikus lecsengést biztosítani annál, mint amit a megszakított áramú induktivitás produkálna. S ez esetben az ellenállással a lecsengés hosszát akarhatták szabályozni.

Előzmény: construct (1155)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1158

1915 körül nagyobb feszültségre vákuumcsöves dióda jöhetett szóba, vagy valami rémesen vacak egyéb diódából rengeteg sorbakötve. Ezeknek olyan nagy a belső ellenállása, hogy a 15 Ohm az semmi.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1157)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2018.11.19 0 1 1157

A diódák áramát szokták korlátozni ellenállással.

Előzmény: construct (1155)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2018.11.19 0 1 1156

Tartok tőle, hogy egy alternátor nem szinuszos jelet állít elő, hanem közel négyszögjelet, így nem lehet egy frekvenciával számolni. Az is hasra ütéses, vagy próbálgatásos paraméter, hogy mikor jön létre a szikra, és mikor alszik ki, mekkora az árama, stb.

Előzmény: construct (1154)
construct Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1155

A kondenzátort szerintem azért tették oda, hogy rezonancia révén még annál is magasabb feszültséget érjenek el, mint ami a hirtelen megszakított áramú szekunder tekercsből jönne. Persze ha ez volt a cél, akkor szerintem nem a szekunder áramot kellett volna megszakítani, hanem a primert, mint az a gyújtótrafóknál is csinálták, mert akkor forrás belső ellenállása nem csillapítja a feszültségcsúcsot.

 

Az ellenállás szerepét én se értem.

Előzmény: mmormota (1152)
construct Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1154

Van 60 egyenfeszültsége, amiből mechanikus alternátor segítségével váltófeszültséget csinál, és ezzel hajtja a kérdéses kütyüt?

Jól értem? De azt nem írtad, hogy mit akart csinálni ennek a szerkezetnek a segítségével? Egy nagyobb egyenfeszültséget?

 

A rajzod alapján én erre gondolok. S erre mondtam, hogy manapság ennél sokkal korszerűbb, olcsóbb egyszerűbb transzvertereket gyártanak. Nem kell bele se szikraköz se mechanikus alternátor.

 

A többi szöveged csak még zűrösebbé teszi a megértést.

Előzmény: Feke Fek (1150)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1153

A traszformátor szekundere 1200 V-ot állít elő és evel tölt egy kondenzátort.

Szóval a szekunder 321W 1200V amiből kiszámítható hogy az áram erősége 0,276 A.

Mivel az váltakozó áramunk van 500 Hz-en a kondenzátor  1000 impulzust kap és ugy kell megtervezni hogy ezt a menyiséget befogadja.

 

???

Egy elektromos rendszer számításai nem is hasonlítanak ehhez a szöveghez. Bocs, de ez is egy szakma, nem megy alapvető ismeretek nélkül.

Előzmény: Feke Fek (1150)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1152

Viszont akármi is ez, nem védelemnek tűnik a szikraköz. Mert mit védene? Mit csinál ez a kütyü? 

 

Egyenáramot akarnak kivenni a diódahíd nyitott kapcsain? De akkor mit keres ott egy soros ellenállás és kondenzátor?

 

Talán nagy feszültséget akarnak így előállítani? Mondjuk oszcillál az egész valahogy a szikraköz miatt?

De akkor megint csak az a kérdés, hogy mit keres ebben egy ellenállás?

 

Ezek miatt kezdtem gyanakodni, hogy ez valami szabadenergiás idétlenség, akkor azért nem sikerül rájönni a dolog értelmére, mert nincs neki. :-)))

Előzmény: construct (1151)
construct Creative Commons License 2018.11.19 0 1 1151

"miért négy kivezetéses a szikraköz, és miért jelölték eltérő színű nyilakkal a párokat."

Először nekem is ez volt a furcsa. De a "quenched gap" megjelölés alapján aztán arra jutottam, hogy az üres háromszögek nem elektródákat jelentenek, és nincsenek is elektromosan bekötve, hanem csak az elektromágnesek vasmagjai. És az egész arra szolgál, hogy amint felfut a tekercsekben az áram, s kiépül a mágneses mező, az kitérítse az ívet, s az így megnövekedett ívhossz miatt kialudjon. Aztán hogy ez valóban működjön is, ahhoz elég gondosan kell kialakítani. De tudomásom szerint léteztek ilyen megoldások arra, hogy gyorsabban kioltsák az ívet, mint ahogy az magától történt volna.

Előzmény: mmormota (1147)
Feke Fek Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1150

Hát ezt a kédést egy másik forumban tettem fel és ide irányítottak hogy ebben itt jobb szakemberek vannak.

Az alanti kérdésekre magadom a válaszokat is majd a jövőben de nem elmélkedni akarok.

Lehet hogy nem jó helyen vagyok vagy nem egészen érthetően van megfogalmazva vagy nincs segítőkészség vagy nemtom de.... megprobálom átfogalmazni

 

Szóval van egy mérnökünk 1915-1918 környékén, Teszla ekkor már vagy felfedezte és beállitotta a váltóáramú rendszerét /ne fogjatok szavamon nem lényeges/... akkor még nem volt álltalános a háztartásokban az elektromosság

Szóval mérnökünk a kor elektromos alkatrészeivel állitja össze a szerkezetet

 

Vesz 50 drb Edison elemet aminek 1,2 v a feszültsége és sorossan összeköti öket azaz kap egy 60 V-os 40 Ah egységet. Neki váltakozó áram kell, szóval abban az időben lehetet venni egyenáramú motorral egybekötött alternátort. Most nem feszegetve hogy s mint müködik van összekötve az alternátor 400W-os és 500 Hz-es majd ezt rákapcsolja egy transzformátorra.

Veszteségek az egyenáramú motor, az alternátor és a transzformátor végett amiken keresztülmegy  a transzformátor szekunder tekercsén megjelenik egy 321 W os kimenet 500 Hz-en.

A traszformátor szekundere 1200 V-ot állít elő és evel tölt egy kondenzátort.

Szóval a szekunder 321W 1200V amiből kiszámítható hogy az áram erősége 0,276 A.

Mivel az váltakozó áramunk van 500 Hz-en a kondenzátor  1000 impulzust kap és ugy kell megtervezni hogy ezt a menyiséget befogadja.

A 0,276 A megfelel 0,000276 columbnak azaz 276 mikrokolumbnak és tudván a feszültséget megkaphatjuk hogy oda egy 0,222 mikrofarados kondenzátor kell.

 

Szekunder ami egyben az L eleme a rezgőkörnek

                1200V

               0,276A

Kondenzátor ami egyben a C eleme a rezgőkörnek

                0,222 uF

               

Segít ez valamenyit vagy csak jobban homájositsa a dolgokat

 

              

mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1149

A rajzal pedig mi a baj

Ha igy teszem fel akkor már hozáértő emberként kezelem a feladatot és engem is ugy vesznek számba

Engem esetleg egy példa érdekelne hogy hogy lehet megkapni hogy a rezgőkör impedenciája 15 ohm

 

Ezzel a rajzzal nincs baj. Ez egy soros rezgőkör R veszteségi ellenállással kiegészítve.

A kapcsokon akkor lehet valós 15 Ohm az impedancia, ha két feltétel teljesül:

R = 15 Ohm

f = 1/(2*pi*sqrt(L*C))

Minden más frekvencián az impedancia eltérő, és képzetes része is van.

Előzmény: Feke Fek (1138)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1148

Még nem láttam elektronikai könyvben, hogy áramköröket számoltak volna szikraközzel.

 

Én egyszer fontolóra vettem EKG defibrillátor védelmének megoldására. Szép kis hengeres kerámia alkatrészek voltak, és tetszett hogy átütés előtt gyakorlatilag 0 a szivárgó áramuk. Aztán kiderült, hogy az átütési feszültség csökkentésére radioaktív izotóp van bennük nyomokban (kissé ionizálja a töltő gázt), így sürgősen elfelejtettem őket... :-) Persze a radioaktív anyag olyan kevés bennük, hogy az se okozna bajt ha valaki megenne porítva 100 EKG-t, de ettől még rémálom lenne egy ilyen műszer engedélyeztetése. 

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1143)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1147

Nekem már az se világos, hogy miért négy kivezetéses a szikraköz, és miért jelölték eltérő színű nyilakkal a párokat. Lehet, hogy az elektromágnes arra való, hogy eltérítse az elektromos ívet. 

 

Próbáltam rájönni, mi lehet ez az egész, de magyarázat nélkül nem lehet. 

Számolni meg semmit se lehet - ahogy írtad:

- a rajzon nyitva van a diódás híd, így az simán szakadás

- nem tudni, mit kötnek vagy nem kötnek a bal oldali trafó nyitott végére

- ismeretlen a trafó csatolási állandója

- nem tudni, minek az induktivitása az L

- nem tudni, mit csinál a szikraköz a mágneseivel együtt

Előzmény: construct (1145)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 1 1146

Még nem láttam elektronikai könyvben, hogy áramköröket számoltak volna szikraközzel.

 

Az elektromos ívnek van negatív ellenállású munkapontja, ami erősítésre alkalmas. Ezt használva építették az úgynevezett "szikraadókat", a negatív ellenállással pótolták az antennával terhelt rezgőkör veszteségét.

 

 

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1143)
construct Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1145

"Hát lehet így is hozzáállni a dologhoz"

Nem mmormota hozzáállása hibás, hanem a te kérdésed:

"Engem esetleg egy példa érdekelne hogy hogy lehet megkapni hogy a rezgőkör impedanciája 15 ohm"

Ennek így nincs értelme.

A rezgőkör impedanciája frekvenciafüggő, te milyen frekvencián akarod tudni?

Egy rezgőkör impedanciája csak egy bizonyos frekvencián lesz tisztán valós, vagyis ohmos, csak itt jellemezhető egy valós számmal (15 ohm), minden más frekvencián lesz képzetes része is, vagyis csak egy komplex számmal írhatjuk le: X=R+i(XL -XC), ahol "i" a képzetes egység, XL=2pi.f.L, az induktivitás impedanciája, XC=1/(2pi.f.C) a kapacitás impedanciája, pi=3,14, "f" pedig a frekvencia.

 

Ha mégis megpróbálom értelmezni a kérdésedet, akkor szó szerint kell vennem, hogy abban az impedancia 15 ohm, vagyis egy valós szám. A rezgőkör impedanciája pedig csak a rezonanciafrekvenciáján lesz valós, tehát azt akarod kérdezni, hogy mekkora a rezonanciafrekvencia?

Ezt így lehet kiszámolni: f=1/(2pi.gyök(L.C)).

Ezen a frekvencián pedig az X=R, vagyis a rezgőkör impedanciája épp egyenlő lesz a benne lévő ohmos ellenállások eredőjével.

 

Na de mi az R? Innentől követhetetlen a rajzod. Mert egyáltalán nem csak a berajzolt ohmos ellenállással kellene számolni, hanem az AC pontok közé kötött ismeretlen alkatrészekkel, meg a +,- pontok közé kötött ismeretlen alkatrészekkel is. Vagyis, hogy mekkora a generátor belső ellenállása, és mekkora a terhelés ellenállása? Aztán ott van a szikraköz, amikor olykor áthúz, annak is van valami ellenállása, ami ráadásul nagyon bonyolultan, sőt részben véletlenszerűen változik a rajta áthaladó áramtól függően. A diódák nemlineárisan változó ellenállásáról már nem is beszélve.

 

Lehetetlen foglalkozni a dologgal mindaddig, amíg nem tudsz válaszolni ezekre, és arra, hogy miként vannak kialakítva a szikraköz két oldalára berajzolt elektromágnesek (Quenched gap). Amelyek talán az ívkisülés plazmaívét nyomnák ki oldalra, így a megindulás után gyorsan kioltva azt? Amitől persze még bonyolultabbá válik a dolog.

 

Lehetséges, hogy a szabadalom szerzője magas szintű tudással rendelkezett, de a te tolmácsolásodon ez a szakértelem nem jött át.

 

Szerintem ez egy nagy egyenfeszültséget előállító szerkezet akar lenni, ami azzal az elgondolással működne, hogy gyorsan megszakítja a trafó szekunderét (az elektromágneseken keresztül) rövidre záró szikraköz áramát (a quenched gap segítségével), és az induktivitáson így kialakuló nagyfeszültségű impulzussal hajtja meg a rezgőkört, aminek lecsengő rezgését egyenirányítja. Persze ahhoz, hogy a szekunder tekercs közelítőleg induktivitásnak legyen tekinthető, egy lazán csatolt (vagyis nyitott mágneses körű) trafó kell, mint voltak régen a benzines autók gyertyáihoz tartozó "gyújtótrafók".

 

Manapság már a szikraköznél sokkal korszerűbb megoldások vannak az impulzusüzemű nagyfeszültségű tápegységekre.

 

Én utoljára negyven éve alkalmaztam szikraközt extrém nagy áramimpulzus (100kA) létrehozására, de az már akkor is elavultnak számított, csak hát az embargós tiltólisták miatt Magyarországon nem lehetett  nagy-áramú tirátronokat vásárolni. Aztán persze szereztünk radarokban használt tirátronokat vodkáért az orosz katonáktól. (A 100kA-t nyilván nem a tirátronnak kellett kapcsolnia, hanem csak egy 30-50 A-es áramcsúccsal kellett kisütnie egy nagyfeszültségű kondenzátort, amitől aztán beindult a széndioxid lézer elektródái közötti nagy-áramú kisülés. Az lézer egész geometriája úgy volt kialakítva, hogy ebben az áramkörben nagyon alacsony legyen a hullámellenállás.)

Előzmény: Feke Fek (1138)
Mungo Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1144

Hát igen így is hozzá lehet állni a dolgokhoz

Ha így érzed, akkor semmi baj nem lehet. Veszel néhány könyvet, kiolvasod és máris villamosmérnöki tudáshoz jutsz. Ha emellett még szabadgondolkodó is vagy, máris megalkothatod a jobbnál jobb örökmozgókat.
Nem kell itt 5 évig koptatni az egyetemek padjait, tök felesleges. Mert ugye már komoly tudósok is kijelentették, hogy levegőnél nehezebb... stb.
Szóval hajrá!!

Előzmény: Feke Fek (1138)
takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1143

Még nem láttam elektronikai könyvben, hogy áramköröket számoltak volna szikraközzel. Néhány helyen biztonsági elemként használják túlfeszültség levezetésére, ami már nem az áramkör normál működési tartománya. Az biztos, hogy LRC áramkörként nem kezelhető. A szerepe sem világos, a kapcsolási rajz is homályos.

Előzmény: Feke Fek (1141)
jogértelmező Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1142

" Neves tudosok, magas iskolai végzetségű emberek mondták anno.... a repülőre hogy márpedig nem repülhet...és "

 

Mely szakterület tudósai, és honnan szedted ezt?

Előzmény: Feke Fek (1139)
Feke Fek Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1141

A mai szabvány szerint egy áramkörben hogy ábrazolják a szikraközt?

A két elektromágnes a szikraköz mellet az angol irodalomban "quenched gap" szerepel

- keresztcsillapitású szikraköz - lehet a fordítás, standard Teszla dolog semmi wellness,

egy-egy elektromágnest helyeznek a szikraköz közelébe, ennyi.

takacs.ferenc.bp Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1140

A szabadalmi leírás az ügyvédek számára készült. A rajzodon az "elektromágnes", és a "soros szikraköz" feliratok közötti területen olyan rajzelemek vannak, amik nem szabványosak, és lehetséges, hogy utalnak valami létező dologra, de ez itt nincsen részletezve. Az egy fehér folt a rajzon. Így nem végezhető semmilyen számítás az áramkörről.

Előzmény: Feke Fek (1138)
Feke Fek Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1139

Mégvalamit elfelejtettem

 

Neves tudosok, magas iskolai végzetségű emberek mondták anno.... a repülőre hogy márpedig nem repülhet...és

 

 

 

 

Feke Fek Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1138

Hát igen így is hozzá lehet állni a dolgokhoz

 

Erről az elméletileg örökmozgó hintárol sokfelé hallani mint összehasonlítás és jön de ha nem vagy elsőosztájú elektromérnök ne foglalkozz vele ugyse érted....stb, stb, stb

De mondjuk 100 mérnökből lehet hogy van 1 aki tisztán átlátja a dolgot és meg is érti

 

A szomszéd Kati néniből nem lehet Formula 1 es pilota ... miért is nem...

ugyebár már látott autót, ült is benne több mint valószínü

Na most jön a mérnöki rész, a ringen levő aszfalt és kerék közötti tapadás, motor loerő, teljesitmény, sebesség átétel stb, stb... minden számokban pontosan kifejezve és ezt odateszed Katinéni elé ... puff

és mit fog mondani .. na jó fiam gyere igyunk meg egy kávét...

De Kati néni mégiscsak Formula 1 es pilota szeretne lenni... mit teszünk, hát elviszük a szimulatorra

 

Elmagyarázuk neki a kormány szerepét, megmutatjuk a sebbeségválltot, sebességmérőt, fordulatmérőt, kuplungot, gázt stb, stb

De azt mondjuk neki - Kati néni ezen a páján hogy jól teljesíts és első legyél az átlagsebesseg 250 km/h

És Katinéninek puff megint minden leesik...

Nadeha megtanítom hogy Katinéni hogy induljon el a starton, menyi kell hogy legyen a sebessége az első kanyarig, hogyan váltson vissza, menyivel vegye be a kanyart hogyan gyorsuljon fel a következő részen

a kép merően válltozik és Katinéni mégiscsak eléri azt a 250 km/h átlagsebességet és mit mond Katinéni

... na jól van fiam holnap menyünk ki a ringre...

De Katinéni még mindig nem tudja a motort hogy néz ki, mi mivel van pontosan összekötve és mi is az a nyomaték...

Azonban tudja hogy a ringen van egy kanyar ahol lassitani kell és ha a kört azt többször kell megtennie, ott mindig a megfelelő fék, fordulat, sebesség kombinációt kell használnia.

És lessz Katinéniből Formula 1 es pilóta....hát... de modjuk van egy unokája akinek velelszületett tehetség

a hajtás és Katinéni elmagyarázza a dolgokat az unokának aki majd még finomít a dolgon és az átlagsebbességet felemeli 255 km/h ra, mert rájön hogy a kanyart be lehet venni nagyobb sebességel is ilyen és ilyen kombinació mellett...

Most jönnek a mérnökök akik azt mondják hogy ... fiam ez pontosan ki lett számitva ... Katinéni is bebizonyitotta ... ezt a páját 250 km/h sebességel lehet megteni nem 255 km/h sebességel... puff most valami megint leesett...

 

De visszakanyarodva a kérdésemhez

 

Aki írta a szabadalmat magasszintű mérnöki tudással rendelkezett és nem csak tudással de iskolai végzetsége is volt hozzá de 100 év választ el benünket. Más volt az akkori mérnöki zsargon, ábrázolás mint ma.

A rajzal pedig mi a baj

Ha igy teszem fel akkor már hozáértő emberként kezelem a feladatot és engem is ugy vesznek számba

Engem esetleg egy példa érdekelne hogy hogy lehet megkapni hogy a rezgőkör impedenciája 15 ohm

 

 

 

 

mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1137

Még valami.

Aki ennyire zavaros rajzot készít, az nagy valószínűséggel nem ért ahhoz, amit csinál. Így kérdéses, hogy érdemes-e munkát fektetned a dologba.

Előzmény: Feke Fek (1135)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1136

Két részre bontva a választ, kezdjük a rajzzal: zavaros, nem érthető. Ezért erről többet nem tudok mondani.

 

Rezgőkör:

Egy párhuzamos rezgőkör egy induktivitásból, egy kondenzátorból, és opcionálisan egy ellenállásból áll, mind párhuzamosan kötve.

Az impedancia egy komplex szám. Ha semmi elektronikai ismereted nincs, akkor ez önmagában is magyarázatra szorul.

 

Nézzünk egy közönséges ellenállást önmagában. Ennek a működését az Ohm törvény jól jellemzi, ha U feszültséget kötünk rá, akkor I=U/R áram folyik rajta. Akármilyen, időben akárhogy változó feszültséget, ez az összefüggés minden időpillanatra érvényes. 

 

Az induktivitás és a kondenzátor nem így viselkedik. Pl. a kondenzátor árama a feszültség változási sebességével arányos: I = C* dU/dt ahol dU/dt idő szerinti differenciálhányadosa a feszültségnek. (ha ezt a fogalmat nem ismered, akkor elég ha azt tudod, hogy ez a feszültségváltozás sebessége)

 

A lineáris hálózatokat előnyös  frekvencia tartományban leírni. Ha nincs némi matematikai és villamos ismereted, akkor ezt elég reménytelen egy rövid hozzászólásban leírni. Lényege, hogy szinuszos feszültségre adott válasszal jellemzik ezeket, a frekvencia függvényében. Ezt komplex függvénnyel lehet könnyen leírni, mivel az képes egyszerű formában leírni nem csak az amplitudókat, hanem a fázist is.

 

Az ellenállás árama mindig fázisban van a kapocsfeszültségével, míg a kondenzátoré és a tekercsé szinuszos feszültségre éppen 90 fokban van eltolva, ellentétes irányban. Vagyis éppen akkor maximális az áramuk, mikor a szinuszos kapocsfeszültség éppen nullánál tart (ott a legnagyobb a dU/dT feszültség változás).

 

Ha egy feltöltött kondenzátorral párhuzamosan kötünk egy tekercset, akkor érdekes dolog történik. A körben áram kezd folyni, a kondenzátor feszültsége csökken, majd ellentétes irányban növekszik, egy szinuszgörbe szerint, ideális rezgőkörben a végtelenségig. A kezdetben a kondenzátorban tárolt energia hintázik, hol a kondenzátorban, hol az induktivitás mágneses terében van. Matematika nélkül nehéz erről többet mondani. A szinusz frekvenciáját a C és L érték határozza meg, ezt hívják a rezgőkör rezonancia frekvenciájának.

Ha egy ellenállást is párhuzamosan kapcsolnak, akkor a szinusz nagysága fokozatosan csökkenni fog. 

Minél kisebb az ellenállás, annál gyorsabban. Az ellenállás fokozatosan hővé alakítja a rezgőkörben tárolt elektromos energiát.

 

Hasonlattal talán érthető. Vegyünk egy hintát. Ha meglököd, lengeni fog a hintára jellemző lengésidővel. De a lengés nagysága csökkenni fog a légellenállás meg a nem tökéletes csapágyazás miatt.

 

Az ideális, ellenállás nélküli LC rezgőkör felel meg a tökéletesen csapágyazott, légüres térben örökké lengő hintának. Az ellenállást is tartalmazó RLC rezgőkör a rosszul csapágyazott hintának.

 

Na most, ha erre a rezgőkörre külső gerjesztést adunk, akkor már elég reménytelen matematika nélkül rendesen elmondani, mi történik.

 

Maradva a hinta hasonlatnál, a hintának van egy magára hagyott lengési ideje (ennek reciprokát nevezik frekvenciának). Ez felel meg a rezgőkör rezonancia frekvenciájának a hasonlatban. Ha pont ezen ütemben próbálod lökdösni, nagyon kis erővel nagy kitérést érhetsz el. Ha akár gyorsabban (nagyobb frekvenciával), akár lassabban (kisebb frekvenciával), csökken a kitérés, minél jobban eltér a lökdösés (gerjesztés) frekvenciája, annál inkább. 

Előzmény: Feke Fek (1135)
Feke Fek Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1135

Igen is és Nem is.

Végtére is egy szabadalmi bejegyzésről van szó.

A szabadenergiás IZÉKET nem lehet szabadalmaztatni

Lévén nem mérnök meg szeretném érteni a rezgőkörök működését

Namármost a szerző példával támasztja alá a leírását és használja az elhangzott kijelentést

a vázolt áramkörre

 

..."Tételezzük fel hogy a rezgőkör impendenciája 15 ohm"...

 

a rezgőkör pedig áll a trafó szekunder tekercséből /L/ valamint két elektromágnesből amik ugyancsak tekercsek /L2, L3/ kondenzátorból C  és egy változtatható ellenállásból R

 

A fenti kijelentés jelenti e azt hogy lemérjuk az L tekercs ellenállását valamint az elektromágnesek L2, L3 ellenállását a kondenzátor ellenállását és ehez hozáadjuk még az R ellenállását valamint a vezetékek ellenállását és ezek fogják adni a rezgőkör impendenciáját 15 ohm-ként vagy....

 

"Szóval paraszti logika kellene"

 

"Általánosságban (az ábrától függetlenül) egy párhuzamos ideális elemekből álló RLC rezgőkörnek frekvenciafüggő komplex impedanciája van, ami a rezonancia frekvencián tisztán valós és ott R az értéke."

 

na most ez a fenti kijelentés is egy hétköznapi ember számára ... hát nehéz

 

 

 

mmormota Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1134

A rajz érthetőségét, színvonalát tekintve, nem valami szabadenergiás izé ez? :-)

mmormota Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1133

Általánosságban (az ábrától függetlenül) egy párhuzamos ideális elemekből álló RLC rezgőkörnek frekvenciafüggő komplex impedanciája van, ami a rezonancia frekvencián tisztán valós és ott R az értéke. 

Előzmény: Feke Fek (1131)
mmormota Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1132

Nehéz ennyiből kitalálni a szerző rejtett gondolatait...

Van valami mélyreható zavarosság az egész ábrában. Pl. a szikraköz meg az elektromágnes rész, de az se világos, mi az L. Ha ugyanis a bal oldali tekercspár egy trafó, akkor azt nem lehet egy szál L-lel jellemezni.

Előzmény: Feke Fek (1131)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!