A számítástechnikában egyelőre semmit.
A neuron lassú is, kényes is. Abban a pillanatban, ha le tudják képezni (nem az egyetlen neuront, hanem jó sokat, a kapcsolataikkal együtt) a számítástechnikai laborokból kidobják a csigákat.
Az érdekesség az lesz, amikor bonyolultabb ideghálózathoz is hozzá tudnak kapcsolódni, ahol az együttműködés protokolljának kialakítása vagy felderítése után... ez ma még fantasztikum.
"Hat az emberi agy azert jobban ki tud ertekelni egy kepet, a szamitogep sehol sincs ehhez..."
Általában igaz, vakoknál nem mindig. (a vakság okától erősen függhet)
Plusz nem kell a koma fejébe kábelt vezetni. Az is méreg, ha az ember a falból húzza ki véletlenül a konnektort a dugóval együtt, képzeld, ha a fejéből!
Végeredményben az elején vagyunk, a türelmetlenség természetes, de csodálatos, hogy az élőt sikerült összekötni az élettelennel.
( az agyat )
Én hiszek abban,hogy az élő és élettelen közötti különbség bizton megszűnik, hiszen egyik sem több a másiknál ( mert ugyanazok az alkotóik )csak az élő egy olyan vékony hártyafelület az élettelenen amelyben az atomok egy rövid ideig sajátos állapotba kerülnek.
A számitógép se nem "tud" jobban műveleteket végrehajtani, se nem pontosabb, mint az agy. Egyedül a sokszor ismétlődő műveleteket tudja gyorsabban végrehajtani, de azt se pontosabban! Az a tény, hogy néhány tranzisztort sikerült összekötni pár neuronnal, a számitástechnikában nem sok eredményt jelent. Ez a mikrosebészet sikere főként. Hasonló kisérletet már Galvani is végzett, mikoris a békacombokhoz vezetrőt érintve azok rángatózni kezdtek. A csiga neuronjai sem tudnak pillanatnyilag többet.
Egyszerűbb, ha a gyerek lóg. Viszont a te változatod sokkal kevésbé porosodik.
Hibrid ötlet: oldalfalra felhajtható: ott a szerelvényeknek nem kell üzem közben függni.
Már jó régen (még a PC-világ előtt) volt ilyen ötlet, a mátrixot a lapockára akarták tenni, azaz nem vezettek drótot a páciensbe. Nyilván sokat kellene vele gyakorolni.
Manapság trükkösebb jószágokkal próbálkoznak.
Kamera néz - számítógép értékel - elmondja, mit lát. Szól ha akadály van, de ha az távolodik, már nem foglalkozik vele.
Szerintem nem csak az idegek szamatol fugg. Az idegek nem csak 1 bitet adnak az, pl. a tapintaskor. Az erzekenyseguket nem mindenkinek az agya hasznalja ki teljesen. A vakoke jobban, mert hogy nem latnak ugye.
Lehet, hogy a felbontas nem nagy, de az erzekenyseg nagy, es ez mozgokepnel nagyon hasznos.
Terepasztal a gyerekszoba plafonján (helyspórolás céljából). A vonatok a síneken 'lógnak', a többi nem nagy extra megcsinálni (alagutak, tereptárgyak felragasztva).
A gyerek fekve játszik vele, egy távirányítóval a kezében.
Persze, ezt ismerem en is.
Csakhogy pont ezert irtam, hogy GYEREKKORBAN kell mar ezt megcsinalni valakinek. Lehet, hogy erzekenyebbe valna az a borfelulete az ingerek hatasara. Van benne logika! Ki tudja mit rejt az emberi test...
Az ötletet egyáltalán nem hülyeség. Ez már nekem is eszembe jutott, éppen ezért tudok talán érdemben hozzászólni.
A szerkezeteddel egyetlen kis probléma van (ez nem elvi probléma, hanem gyakorlati), nevezetesen, hogy egy 5cm*5cm-ös mátrixban 100*100 pontott a tenyéren lévő idegvégződések nem tudnak megkülömböztetni. Erre jó kisérletet lehet végezni. Kérj meg valakit (a barátnőd a legjobb erre), hogy a hátadat bökdösse meg, hol egy ceruzáva, hol pedig egyszerre kettővel. Minden szúrás után mondd meg neki, hogy Te hány ceruzát éreztél. Meg fogsz döbbenni! 1-2 cm távolságon belül csak egyet fogsz érezni, még akkor is, ha kettővel szúr. Persze a tenyér sokkal finomabb felbontású!
Ennek a látást helyettesitő eszköznek nagynak kell lennie. Mondjuk mint egy A5-ös papirlap. Azt már szépen le lehet tapogatni.
Hat az en otletemben pont nem ez a lenyeg... Persze, lattam en mar agyra kotott kamerat (allitolag homalyosan latott is vele az illeto), csakhogy egy koteg drot jott ki a FEJEBOL.
Ez egy viszonylag egyszeruen, tisztan megvalosithato dolog, ez benne a plane.
Ez nem új ötlet, az agy mátrixos ingerlése. Ennek korszerűbb változata, amikor magában a szemben valósítják meg, mikroelektronikai úton.
Ha belegondolsz a tenger alatti élővilág 90% radarelven tájékozódik .
Egy otlet, ami szerintem nagyon jo:
Vakoknak szem. Kell csinalni egy kb 5X5 cm-es lapkat, ami kb 100x100 kis tut tartalmaz, amelyek fel/le tudnak mozogni 1 milimeter kiteressel. Ezt a szerkezetet ossze kell kotni egy kameraval, ugy, hogy a kamera kepet at kell alakitani, hogy a tuk mozgasakent jelentkezzen a fenyero fuggvenyeben. Igy fekete-feher kepet lehet "megjeleniteni".
Ezt az 5x5 cm-es "monitort" ra kell a vak ember egy erzekeny testreszere tenni, pl. a karjara, vagy a tenyerere.
Elvileg ha a vak ember eleg fiatalon (kisgyerek koraban) kapja meg ezt a szerkezetet, talan a felhasznalt borfelulet olyan erzekennye valik az ingerekre, hogy (ha kis felbontasban is), de kepes lesz latni!
Persze a 100x100-as felbontast csak ugy irtam, nem tudom mire lehet kepes az emberi szervezet, lehet, hogy sokkal kevesebbre.
Meg nem is ertek a temahoz, tehat talan hulyeseg az egesz. :)
2.) A termoelem (félvezetős) NEM drága, elég NAGY teljesítményű, elég jó hatásfokú, KÖNNYEN szabályozható és a forrasztás helyét ÉRDEMES utólag lehűteni.
A baj csak az, hogy a jelenlegiek maximális működési hőmérséklete eléggé alatta van a különféle forraszanyagok olvadási hőmérsékletének. De ez az, amit meg lehetne javítani a mesterséges gyémánt bevetésével.
Úgy látszik, még mindig nem világos, hogy én megkülönböztetem a több logikai állapotú rendszert attól a speciális esetétől, amikor azt valamilyen több szintű fizikai mennyiséggel valósítjuk meg.
Eredetileg kizárólag a fizikailag többszintű tárolásról volt szó, és Te nem szóltál, hogy másról kezdesz beszélni! De mostmár tényleg hagyjuk ezt a meddő témát! Pláne mivel egyetértünk. (Többnyire.)
Z-dióda forrasztásra:
Jó ötlet, bár termoelemmel még a forrasztás utáni hűtést is meg tudnád oldani (:-))).
Egyik munkatársam mesterséges gyémántok előállításában utazik, elárulhatom neki az ötleted (:-)))?
Persze, nagyon jó a termoelem, csak nem tudom hogy mire? Forrasztás után hűteni fölösleges, a termoelem kis teljesítményű és drága, és a szabályzást sem könnyítené meg. Vagy csak gúnyolódsz velem? Miért? Baj, hogy valaki megvalósítható dolgokon töri a fejét? Ha viszont komolyan el akarod mondani a kollégádnak, akkor cserébe azt kérem, hogy mondd el, hogy ö kb. hol tart a gyémánttal!
nem kaptam mindenre választ:
csak arra hogy miért marad meg de arra nem hogy miért lehet olyan helyzete előállítani hogy csak a fele mágneses de az nagyon.
(hosszába a fele)
Ha azt írom, hogy legfeljebb 2-szeres az ár, akkor az NEM azt jelenti, hogy a 2-szeresnél biztosan kisebb, hanem csak azt, hogy nem kell 2-szeresnél nagyobbnak lennie.
Folytatod:
"... Csakhogy nem kétszeres, hanem sokszoros, mert az aktív elektronikus eszközök alapvetően 2 állapotúak."
Úgy látszik, még mindig nem világos, hogy én megkülönböztetem a több logikai állapotú rendszert attól a speciális esetétől, amikor azt valamilyen több szintű fizikai mennyiséggel valósítjuk meg. Ugyanis a több logikai állapotot létrehozhatjuk 2-állapotú egységek megfelelő összekapcsolásával is (ez az a kedvező eset, amikor a kb. 2-szeres faktor igaz az árra és a tárolási kapacitásra nézve is), meg persze úgy is, hogy egy 2-nél több szintű rendszert hozunk létre (ekkor az energiaigény és a megbízhatóság rosszul alakul, miközben a méret sem lesz feltétlenül kisebb). Mint írtam, többszintű rendszerrel megvalósítani a több logikai állapotú rendszert nem igazán jó dolog. Inkább csak a kivitelezésnél jelent könnyebbséget, és ott is inkább csak akkor, ha a tárolt információt lényegében analóg módon kívánjuk felhasználni. (Ahogy Te is említetted az üzenetrögzítő esetét.)
Ezt írtam:
"Mindebből látszik, hogy információ tárolási szempontból az energia kvantumainkat lehetőleg szétosztva, külön dobozokban célszerű tárolnunk, és nem úgy, hogy egy közös skálát alkossanak, majd azon a sok szintet meg kelljen különböztetnünk "
Mire Te:
"Feltéve, hogy a zavarvédettség az elsődleges korlátozó tényező, és nem a méret. ..."
Miért gondolod, hogy egy 255 db energia kvantummal operáló cella mérete kisebb, mint egy 8 db 1-1 energia kvantummal operáló cellából felépített nagyobb cella? Mert hogy szerintem elvileg az utóbbi a kisebb, és csak speciális - elfuserált (:-))) - esetekben lehet fordított a helyzet.
Folytatod:
"Jelenleg ez 1-4 bitnél még nem feltétlenül így van, ezért is folynak ilyen kísérletek, de mint írtad, nagyobb felbontásnál erre még csak "kísérletet tesznek". Egyébként konkrétan hol?"
Ha nem kell hibajavítással foglalkozni, illetve egyébként is többszintű (kvázi analóg) formájában kívánjuk felhasználni a tárolt információt, vagy eleve ilyen formában jelenik meg, akkor architektúrális egyszerűséget jelent a többszintű memória cella. Lásd pl. a CCD esetét, amit az analóg kamerák kiszolgálására készítettek.
Egyébként úgy látom nagyjából egyetértünk, csak meg kellene állapodnunk a "több állapotú" és a "több szintű" megkülönböztetésében.
Z-dióda forrasztásra:
Jó ötlet, bár termoelemmel még a forrasztás utáni hűtést is meg tudnád oldani (:-))).
Egyik munkatársam mesterséges gyémántok előállításában utazik, elárulhatom neki az ötleted (:-)))?
