Kösz, sikerült nekem is! Én eddig nem írtam be semmit, a műfajok között válogattam. Valószínűleg úgy is meg lehet oldani valahogy, de így sokkal egyszerűbb.
Bejelentkezem, charts, 1984, majd a filterbe beírom hard rock, de enter helyett kiválasztom az alatta megjelenő hard rocknál az include-t, majd a genre-t és csak utána update chart.
És akkor jön a 4 oldal, 156 tétel a W.A.S.P.-al az élen.
Megpróbáltam ismét, most 1000-et írt ki. Valamit rosszul csinálok. Hálás lennék, ha valamikor le tudnád írni részletesen, mikre kattingatsz rá, és milyen sorrendben. Nem fontos most azonnal, majd amikor ráérsz.
Ha például beállítom az 1984-ben megjelent hard rock lemezeket, akkor 999 találatot hoz, pedig ezeknek csak kb. 15%-a hard rock, a többinek semmi köze hozzá. A régi kereső tökéletes volt, a megfelelő mennyiséget hozta.
Valamit rosszul csinálok, vagy most már csak előfizetéssel lehet normálisan keresni?
Két érdekes újdonság (német online rockrádión jöttek szembe ma reggel) a Stardust (ez állítólag magyar, bár nem tudom, mitől) és az Arctic Rain. Bitang jó mindkettő.
Nem eszem élvezettel, de nem is várom el tőlük, hogy a csúcsformájukat hozzák. Olimpiát sem nyer senki lassan 40 éves pályafutás után, a zenéből is ki lehet öregedni.
Ezt is mondhatnánk. De mint a csúcsszakács, aki csupa finomat és jó minőségűt készít, majd évek múltán szarik bele, és sparos virsliből főz neked pörköltet, mellé valami iapri ecetes savanyúságot akar eladni gurméként, te pedig élvezettel eszed, hiszen Ő főzte. Na, ilyesmiről van szó.
Bő egy évtizede már csak az akusztikus gitáron maszatolt 3-4 akkord mozgatja Józsi bácsit, és még abban sincs semmi köszönet. Tábortűz a múltban felépített imázsból táplálva.
Értem én, hogy Bongiovi ki akarta fejezni a véleményét a George Floyddal történtek kapcsán, de aligha hiszem, hogy egy majdhogynem hallgathatatlan dal előre vinne egy ügyet, akármennyire jó a szándék.
Persze majd az idő eldönti, hogy fognak-e erre a dalra emlékezni az emberek, esetleg változnsk-e tőle. Lehet az is, hogy totálisan rosszu látom a dolgot és egy Új Amerika himnuszát hallgattam.
Nekem az is eszembe jut, hogy ha valaki tényleg ennyi ideig játssza a trollt, akkor egy rövid ideig biztos vicces (sose próbáltam), de aztán tisztes idő elteltével mennyire unalmas és szar lehet, hogy nem eshet ki a szerepéből. Hacsak nem ezzel keresi a kenyerét, de ki lenne az a tökkelütött hülye, aki ezért fizet? :D
az is mennyire szomorú és sivár lehet, ha valaki kizárólag egymás közötti átjárás nélküli skatulyákban, top10 listákban, lineáris rangsorokban tud gondolkodni és beszélgetni a zenéről.
az évek során sokszor nehéz volt eldönteni, parszek vajon egy zseniális troll, aki jókat röhög azon, ahogy ugyanazzal a trükkel évek óta bármikor napokig szóval tartja a topikot, vagy egy szögegyszerű, hajlíthatatlan, korlátolt kultúrnáci. őszintén remélem, hogy az előbbi.
