Keresés

Részletes keresés

gacsat4 Creative Commons License 2016.03.02 0 0 1238

 Galilei azért tartotta mindegynek az eső test milyenségét, mert a Földhöz képest mindennek elhanyagolható a tömege.

 Mert a gravitáció nem erő. C közelében bárminek végtelenre nőne a tömege, ezért az is egyre jobban vonzaná a földet, ezért a kettő test közötti gravitáció is egyre nőne.

Előzmény: emp (1233)
pert2 Creative Commons License 2016.03.02 0 0 1237

Az (1-v*v/c*c) az egy picit nullává válik ha elérjük a fényse4bességet - és akkor vagy végtelen tömeget kell gyorsítanunk, vagy ki kell találni egy új képletet.

Előzmény: gacsat4 (1221)
pk1 Creative Commons License 2016.03.02 0 0 1236

Idő szimbolizál, de - a c szorzótényező által - távolságban mérce. Egy méter c*idő alatt tesz meg a fény egy méter hosszúságot.

Előzmény: Bétaverzson (1234)
pk1 Creative Commons License 2016.03.02 0 0 1235

"valami szabadesésben miért ne léphetné át a fénysebességet"

 

Hogy lépné át? Lehagyná saját fényét, úgy gondolod? A legjobb, ha maga a fény "szabadesik", de akkor sem hagyja maga mögött magát :o), csak kékeltolódik.

Előzmény: gacsat4 (1221)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.03.01 0 0 1234

Szia Platon!

 

A linkelt ábra "ct" -je szerinted  távolságot szimbolizál, vagy időt?

 

 

Előzmény: Platon (1231)
emp Creative Commons License 2016.03.01 0 0 1233

 Amúgy azt nem fogom agyilag, valami szabadesésben miért ne léphetné át a fénysebességet. Ez estben a relativisztikus tömegnövekedés csak tovább gyorsítaná.

 

Galilei kicsit más következtetésre jutott :)

tudom, ő már túlhaladott.

 

és, ha elfogadjuk, hogy a c elérhetetlen, nem mindegy, hogy mi a fene gyorsítja a testet?

azért is és-sel kezdtem, utálom a hülye szabályokat.

Előzmény: gacsat4 (1221)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1232

Csak az első oldalt olvastam el.

Előzmény: Platon (1230)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1231
Előzmény: gacsat4 (1227)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1230

Tekintve mi a vége a novellának ez nem meglepő :)

Előzmény: gacsat4 (1229)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1229

Nem is volt benne Solomon.

Előzmény: Platon (1228)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1228

Bízom benne :)

 

Pl így:

 

http://www.syfy.com/theexpanse/drive/prequel.php

 

Egy jó kis nukleáris motor pont megtenné.

 

 

Előzmény: gacsat4 (1226)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1227

Milyen idővonal? Van gyorsulásmérő, vagy nincs?

Előzmény: Platon (1225)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1226

Lehet, hogy a naprendszerben való utazgatás is valahogy így fog megoldódni. Egyszer csak valahol felfedeznek egy meghajtást, amivel ugyanolyan egyszerű lessz felkeresi a szomszéd galaxist, mint átugrani a Holdra.

Előzmény: Platon (1223)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1225

Akinek gyorsulás van az idővonalán, az ment. 

 

Egyébként egyenrangúak az inerciarendszerek.

 

 

Előzmény: gacsat4 (1224)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1224

Akkor csak erőmű kérdése a hosszú utazás. Már ha nem akarsz visszajönni. Ez az emberiség túlélése szempontjából üdvös.

 Ez a kinek telik gyorsabban, és kinek lassabban amúgy is gyanús. Vagy tömegnek, vagy gyorsulásnak kellene lenni a képletben, különben nem tudjuk eldönteni, hogy ki ment, és ki maradt?.

Előzmény: Platon (1222)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1223

Ha az emdrive végül valódinak bizonyul - és egy két nagyságrenddel hatékonyabbnak -, abban elméletben benne lehet ez a bugi, mert napelemekből nyert energiával tud korlátlanul gyorsítani, és ha előre néz a napelem ahogy gyorsul úgy nyer egyre több energiát ahogy beüt a relativisztikus kompresszió. 

 

Szóval akár egy asztronauta is elutazhat vele az univerzum másik végébe. Haza persze sosem jut, mert rég vége a földnek mire visszaér.

Előzmény: gacsat4 (1221)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1222

Na igen, viszont az idő és távolság sem állandó. 

 

Ha konstans gyorsulással gyorsulsz, pl. szabadesés, akkor a hosszkontrakció miatt úgy fogod látni hogy miközben te közel fénysebességgel haladsz, a világegyetem összemegy körülötted, és a saját szempontodból gyorsabban odaérsz mint azt fénysebességgel várnád.

 

Folyamatos 1g gyorsulás mellett 4 év alatt eléred az Alfa Centaurit, 13 év a Betelgeuseig (650 fényév) 21 év alatt elhagyod a tejútrendszert (50.000 fényév), 32 év alatt pedig eléred az univerzum szélét. (13.8 milliárd fényév) 

 

Persze a földön kicsit több idő telik el közben :) 

Előzmény: gacsat4 (1221)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1221

Úgy tudom, a fénysebesség mért érték. Azt jelenti, eddig gyorsabbat nem mértünk. Az einsteini fizikából sehol sem következik, hogy valami nem haladhat a fénynél gyorsabban. Azt írja, semmi sem lépheti át a fénysebességet. Fölülről sem. Azt nem tiltja, hogy bármit az isten (vagy mit tudom én) eleve a fénynél gyorsabbnak teremtsen. Ezek lennének a tachionok. Ilyet még senki se látott.

 Amúgy azt nem fogom agyilag, valami szabadesésben miért ne léphetné át a fénysebességet. Ez estben a relativisztikus tömegnövekedés csak tovább gyorsítaná.

Előzmény: emp (1220)
emp Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1220

érdekes lenne, ha valóban így lenne.

én biztosan nem fogok kampányolni egyik magyarázat mellett sem, mert ki vagyok én ahhoz.

 

viszont, ha belegondolok, hogy a fénysebesség milyen csiga lassú, még egy "vacak" kis galaxis méretihez képest is, hát elszomorodom.

 

szeretném hinni, hogy az intelligencia legyőzi ezt a határt valami megkerülő csellel!

megérni biztosan nem fogom.

gacsat4 Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1219

Ja. Link nincs. Csak emlékezetből írtam. Magyarázgatják így-úgy. Az, hogy a magyarázat mennyire meggyőző, azt nem tudom megitélni. Mindenesetre ez szokott lenni a második lépés, ha valami észlelés nem fér bele az aktuális legjobb fizikába.

Előzmény: Platon (1213)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1218

Nézd amúgy gcsatnak annyiban igaza van hogy van egy olyan - jelenleg - kisebbségi álláspont is hogy ezek talán mégis fénysebességnél gyorsabb mozgást jelentenek.

 

A vita még nem eldöntött, egyenlőre az optikai illúzió magyarázat az elfogadottabb, de ez nem jelenti azt hogy később ez még nem változhat. 

Előzmény: emp (1216)
emp Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1217

csal = csak :(

Előzmény: emp (1216)
emp Creative Commons License 2016.02.29 0 1 1216

bocs, ez észre sem vettem :)

csal az utóbbit.

Előzmény: Platon (1213)
emp Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1215

köszönöm.

de itt azt írják, hogy optikai csalódásról van szó, nem a fénysebesség túllépésről.

Előzmény: Platon (1214)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1214
Előzmény: emp (1212)
Platon Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1213

Khm. Látszólag 6c-vel mozgó tárgyakat.

Előzmény: gacsat4 (1194)
emp Creative Commons License 2016.02.29 0 0 1212

Az égen is lehet mérni 6c-vel mozgó tárgyakat.

 

ez nekem új.

valami forrást adnál?

előre is köszönöm.

Előzmény: gacsat4 (1194)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.28 0 0 1211

galaxis kolonizálásának egy relatíve egyszerű (és ennél fogva előbb-utóbb valószínűleg megvalósuló) módját: egy „önreprodukáló univerzális konstruktort, amelynek intelligenciája az emberihez közeli”.

http://lumens.blog.hu/2016/02/27/mi_lesz_ha_megsem_jonnek_a_foldonkivuliek

Előzmény: gacsat4 (1193)
gacsat4 Creative Commons License 2016.02.28 0 0 1210

A naprendszeres fokozatot a kínai űrhajóban szoktam tárgyalni. Ebben a topikban már a következő lépést tárgyaljuk.

 Pont azért, amit írsz, nem lehetnek a kolóniák elég messze egymástól.

Előzmény: moonshadow (1208)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.28 0 0 1209

"Téged nem érdekelne más bolygók megismerése, nem csak szondákkal hanem személyesen?"

 

Érdekelne, de a felfedezés örömét biztosan beárnyékolná e gondolat:

Úgy utaztam el, hogy előtte nem gyógyítottam ki mindenkit számtalan betegségéből.

 

 

 

Előzmény: mmormota (1206)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!