Ez pedig realisan "csakis"
:) egy kolozsvari allami egyetem lehet, amire az egesz halozat epul.
Ok, de ha nem tudjak letrehozni akkor mit csinaljunk. Egyaltalan nem realis sajnos. En a kozeljovoben nem latok ennek realitasokat. A jelenlegi kormany nem akar kockaztatni, a kovetkezo pedig nem fog. Varjunk tehat meg jopar evet majus utan az Illiescu fele kormany-part bukasaig? Annyi ido alatt drasztikus valtozasok tortennek....
Ugy gondolom, hogy tenyleg nem maradt mas megoldas, lepni kellett. Es ha majd a kolozsvari allami lesz, akkor ujra lehet es kell gondolni a dolgokat.
En ugy itelem meg, hogy a kolozsvari egyetem mellett szukseg van Szekelyfoldon es a Partiumban is egy-egy magan avagy allami egyetemre/foiskolara. Es a lenyeg, ami a cikkben volt: a Szekelyfoldi ertelmiseg szamanak es minosegenek a novelese. (itt utalnek Kolumban ur elkepzeleseire is) Ugyanis jelenleg Szekelyfold (90% felett a magyarsag aranya) tenyleg elmaradott (foleg a falvakra es a kisvarosokra gondolok) es Kolozsvar (20% alatt a magyarsag aranya) messze van, kulturalis-tudomanyos es gazdasagi teren egyarant. no meg foldrajzilag is. Sajnos az elmult 10 ev azt mutatta, hogy nem igazan totrenik elorelepes magyar allami egyetem iranyaban, akarmennyire is szeretnenk. Meg a multikulturalis dolog is megbukott. Persze nem kell feladni a harcot.
Egyebkent a kolozsvari egyetem (igaz, nem vagyok azon a magaslaton, hogy kritizaljak) szerintem nem mondhato magas szinvonalunak, modern-nek pedig egyaltalan nem nevezheto.
Akinek van tehetsege az nem az egyetem miatt viszi tobbre.
Sajat ismeretsegi koromben azt latom, hogy fiatal ertelmisegiek Szekelyfoldrol mennek Kolozsvarra (ugrodeszka) vagy Magyarorszagra, a varosi eletmod es a szakmai tovabblepes miatt. A visszafele mozgas pedig rengeteg frusztraciot szul. Frissen vegzett tanarok nem talaljak a helyuket falvakban vagy kisvarosokban. Ez tovabb erositi a kulturalis kulonbsegeket.
De az egyetem onmagaban nem megoldas, ha nem szivja fel a regio a friss ertelmisegi munkaerot. Tehat a gazdasagot is fejleszteni kell magyar cegekkel. Es ez az amiben pl. Szekelyfold elonyt elvez Kolozsvarral szemben.
Szekelyfold eseteben pedidig az Udvarhely-alternativa kulturalisan es gazdasagilag jo megoldasnak tunhet, viszont a kozlekedes odafele csapnivalo.
en beismerem, hogy az elit oktatas hive vagyok, meg csak beleerezni sem tudok egy tomegigenyeket kielegito, "elosztott", kicsit? alacsonyabb szintu oktatasi "halozat"-ba. Szvsz mindenkeppen kell egy mag-intezmeny, ami EU szintu, ami "mega", ami elitista, ami EU projetekben partner es egyszeruen ami klasszikus. Ez pedig realisan "csakis" :) egy kolozsvari allami egyetem lehet, amire az egesz halozat epul. Kis fiok-intezmenyek lehet kitoltik akar a donto reszet is a tomegigenyeknek, de a kepzett emberekbol hianyozni fog egy olyan minosegi tenyezo (egyfajta szemlelet), amit csak egy klasszikus minosegi egyetem elit gardaja adhat. Ezt nehez elmagyarazni, de ez a minosegi tenyezo/szemlelet hatalmas jovobeli toket (=penzt) jelent. Errol lemondani hosszutavon ongyilkossag, rovidtavon (<3ev)talan megeri.
A friss Udvarhelyszekben (www.hhrf.org/udvarhelyszek) is van egy vita a Kolozsvar, nem csak Kolozsvar kerdesrol.
A Szempont 2000. január 8-i számában megjelent
cikkében Fábián Ernô többek között azt írja: "Köztudott, hogy az egyetemeket kulturális
központokban vagy egyetemi városokban létesítették...", és Fábián szerint az viccnek is
rossz, hogy a leendô magyar egyetem fakultásait el lehetne helyezni különbözô
székelyföldi városokban. Az Apáczai-modellre hivatkozva állítja a szerzô, hogy "a
nyomda, a könyvtárak és az akadémiai kert nélkülözhetetlenek és pótolhatatlanok e [az
egyetemalapítás] tekintet[é]ben". "Az érelmiségieknek egyetemi éveik során
kultúrközpontban kell tanulniuk, ott, ahol viták és megfelelô szellemi környezet élesíti az
elmét, ahol a szakismeretek mellett sokoldalú műveltséget is magukba szívnak, ahol
színházak, operák, koncertek, klubok, vitafórumok egészítik ki a tanulás színtereit" -
állítja a továbbiakban Fábián Ernô. Tehát - folytatja megállapításait a szerzô -,
"Erdélyben az egyetem és fôiskolák helye Kolozsvár, az évszázadok alatt itt kialakult
magyar kulturális központ".Ismerôs és gyakran hangoztatott érvelés, azonban az erdélyi
magyar egyetem- alapítás realitásának szempontjából enyhén szólva kétséges. Anélkül,
hogy a Mi létezett hamarabb? A tojás vagy a tyúk?- kérdéskört igyekezném megoldani,
íme egy másik lehetséges kiindulópont az egyetem- alapítás kérdésében: teremtsünk
értelmiséget Székelyföldön! Tekintettel arra, hogy az értelmiség fogyasztó is (nem csak
szellemi!), vonzani fogja a kulturális tevékenységeket, aminek egyenes következményei
lehetnek a vitafórumok, a klubok és a koncertek, a kiállítások, majd a színház és az
opera is. Az Apáczai-modell többi követelménye, például Székelyudvarhely esetében
biztosított, de más székelyföldi városról is elmondhatjuk ugyanezt. Székelyudvarhelynél
maradva: nyomdák tekintetében a legjobb helyzetben van (gondoljunk csak az
Infopressre, no meg a tucatnyi kisebb nyomdára), és a kiadványok szempontjából több
elônnyel is rendelkezik Kolozsvárral szemben, hiszen nem szempont (és kizáró tényezô!)
azok tartalma, ugyanis a tulajdonosok döntô többsége magyar.Én is szeretem a könyv
illatát, de ma már a virtuális könyvtárak segítségével szinte minden fontosabb mű
hozzáférhetô a szobámból, egy kisebb teljesítményű számítógép segítségével is. És ez
különösen vonatkozik az egyetemi könyvtárak állományaira, hiszen ma már több
magyarországi egyetem elektronikus könyvtára elérhetô és nyitott az egyszerű felhasználó
számára is, nem beszélve arról, hogy a hozzáférést intézményesíteni is lehet, ami
egyetemek közti megállapodással nem akadály.A kedvezô szellemi környezet
kérdéskörére térve, annak tartalmát és minôségét tekintve, ez egyéni tapasztalás és
megítélés kérdése, ami nem helyhez vagy településhez kötött. Mert a műélvezet nem
függvénye annak, hogy egy könyvet az egyetemi könyvtárban olvasok-e el vagy a
szobámban. És ne feledkezzünk meg az egyéni és intézményi egzisztenciális környezetrôl
sem, melynek biztonsága nélkül hiába beszélünk a minôségében fejlôdô erdélyi magyar
értelmiség megteremtésérôl. Ha magyarként érik sérelmek az értelmiségit, akkor
elsôdlegessé az identitás védelme válik, a szellem háttérbe szorul. Ismét
Székelyudvarhely példáját hozva fel, ez az egyetlen település Romániában, ahol a
bírósági tárgyalások magyarul folynak, ahol a rendôrségen magyarul írhatod
nyilatkozatodat, sôt még tolmács is elôkerül, ha ragaszkodsz hozzá. Székelyföldön gond
nélkül lehet a román költségvetésbôl támogatni magyar intézményeket, kulturális
rendezvényeket. És miért? Mert az elosztásnál nem szület(het)nek politikai felhangok,
hiszen sokkal visszafogottabb a román civil szféra becsapottság-érzése, amire így nem
igazán tud építeni semmilyen politikai tényezô. Az állítólagos "egyensúlyzavart" a román
hatalom közvetlen forrásokból támogatja, amire jó példa a székelyudvarhelyi Marin
Preda Elméleti Líceum, de ennek nem, vagy alig szenvedik kárát magyar
intézmények.Székelyföldön (önkormányzati kezdeményezésre) készülnek a rövid- és
középtávú település-stratégiák, melyek (a még kedvezô nemzetiségi megoszlás miatt)
magyar(ság)- szempontúak, és kiterjednek az oktatásra is. Ezeken a településeken van
akarat, igény és eszköz is arra, hogy egyetemi-, fôiskolai hálózatot építsenek ki, és nem
öncélúan, hanem a munakerôpiac alakulása miatt. A tömbma-gyar régióban hiányzik a
szellemi tôke, és a megállíthatatlan fejlôdés miatt e hiány pótlására ilyen vagy olyan
formában, de sor fog kerülni. A Kolozsvár központú erdélyi magyar elit pedig
elutasítással válaszol erre. Kisvárosias gondolkodással, röghöz kötéssel. Pedig XXI.
századi apáczaik hadát várják Székelyföldön, akár szolgálati lakást, adókedvezményt és
az átlagnál magasabb bérezést biztosítva számukra. Ehelyett kalandorok, álszakemberek
jutnak néha méltánytalanul magas juttatásokhoz, az erdélyi magyar elit pedig
jövedelemforrás hiányáról panaszkodik. A több milliárd lejes költségvetéssel rendelkezô
székelyudvarhelyi Művelôdési Ház élére középfokú végzettséggel rendelkezô vezetô
kerül, egyetlen pályázóként.Mit tesz az erdélyi magyar értelmiség elitje? Töri a lándzsát
afölött, hogy Kolozsváron legyen-e az erdélyi magyar egyetem, vagy sem. Ahelyett, hogy
egységes, erdélyi magyar stratégiává integrálná a tömb és a szórvány lehetôségeit és
igényeit, például az egyetem kérdésében. Pedig most is történelmi idôket élünk. A román
hatalom NATO-, és Uniós tagságának igénye kedvezôbb helyzetbe hozta az erdélyi
magyarságot: nagyobb szabadságot biztosít az érvényesüléshez.És mit teszek én, akinek
vállalt küldetése és szerepe az, hogy fórumot és honoráriumot teremtsen az elit
gondolatainak nyilvánossá tételéhez? Vitázom. Az erdélyi magyar egyetemrôl. Hát ezért
beteg az erdélyi magyar értelmiség.
Szôke László
"Andropov feljegyzése a Rákosi Mátyással folytatott beszélgetéséről (1955.április 15.)
/az egész a Kritika 99/12 számában található/
...A Roman és Rákosi beszélgetéséről készült feljegyzés szerint Rákosi állitólag azt mondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy Erdély jelenleg Romániához tartozik, és állitólag megemlitette, hogy 1946-ban Attlee-hez akart fordulni, hogy legyen segitségére ebben a kérdésben.
A román elvtársak, mondotta Rákosi, felsoroltak még néhány adatot annak alátámasztására, hogy számos magyar pártvezető fokozott érdeklődést mutat Erdély iránt. Végezetül azt mondták: az a benyomásuk, mintha a magyar vezetők körében olyan hangulat alakulna ki, hogy visszaköveteljék Romániától erdély egy részét..."
.....
No comment + üdv:
soltika + Finci kutya
Az egyetem ugyeben egyetertek, azaz ahogy mar irtam: szvsz csakis egy kolozsvari allami egyetem lehet a megoldas. De: nem fog a Prodi sztrajkolni erte, nem fog Verheugen demonstraciokat szervezni erte, nem eleg csak nehany, elszort, halk tanulmanyban demonstralni a helyzetet es sirdogalni. Marko javasolja, hogy az EU fogadjon el sokkal magasabb szintu elveket, amik alapjan aztan majd.... Persze.
Faradt vagyok most a politizalashoz, igy csak egy megjegyzes. Azt irja A.K.Attila a cikkben:"Az RMDSZ-en belüli Fidesz-marionettek az úgynevezett Reform Tömörülés és a szélsőségesen nacionalista Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagjai, akik élesen szemben állnak Markó Bélával, és már jó ideje aktív támogatói azoknak az akcióknak, amelyek el szeretnék téríteni a pártot az eddigi kiegyensúlyozott és hangsúlyosan polgári, azaz felvilágosult irányvonaltól."
Nos az en fo erdelyi vezerelvem mindig az, hogyan lehet az itteni lakossag gazdasagi es kulturalis felzarkozasat optimalizalni (tavolrol sem vmi nemzeti csurdongoles). Ennek megfeleloen realista vagyok (fokent gazdasagi szempontbol), nem pedig idealista (ertsd:"kiegyensúlyozott és hangsúlyosan polgári, azaz felvilágosult irányvonaltól") vagy gazdasagilag erdekelt/hazug .
"Fidesz-marionett", jo hogy nem maris MIEP-bajonett. :(((
Valoban, legalabb 3 magyar egyetem jarna a romaniai magyaroknak, de a legfontosabb jelzot - szvsz veletlenul - kifelejtetted, megpediglen, hogy ALLAMI !!
Persze nem mindegy, hogy kiknek a zseben vandorol at az a jelentos penzosszeg, amit tamogatas gyanant a magyar kormany kiutalt.
A maganegyetemrol csak annyit, hogy pontosabb meghatarozasa lenne a tamadott egyetemnek, hogy <> egyetem. Ebbol pedig nyilvanvalo, miert is ellenzik oly sokan...
Kolumbanrol csak annyit, hogy uj kormanyfonek uj kiserleti leggomb jar. Ezt minden alkalommal eljatszak a nacionalistak, tesztelve ugymond az uj vezeto nemzeti erzelmeit.
Ami engem szerfolott bosszant az az, amikor a megtamadott kisebbsegi kepviselo, jelen esetben Kolumban ur - a roman soviniszta media elso szosszenetere mindjart megvaltoztatja a velemenyet: nem ugy mondtam, kiragadtak a szovegbol, forditasi hiba, stb.
Mikor lesz vegre annyi ver a tokfilkojukban, hogy ne szaladjanak sirva anyucihoz amikor holmi hotbunko ujsagirok vergozos aggyal kigyot bekat kiabalnak rajuk. Hisz vegul is semmi olyat nem mondott, ami torvenybeutkozo, romanellenes, nem europai.
Tudatos nacionalista provokációnak minősítették Hargita megye
magyar nemzetiségű vezetői azt a kampányt, amelyet a sajtó egy
része indított tegnap Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök
ellen. Tegnap három lap - az Adevărul, a Transilvania Jurnal és a
Naţional - számolt be arról, hogy a megyei tanácselnök állítólag
határozatot hozott, amelynek értelmében Hargita megyében csak
olyan románok telepedhetnek le, akik magyar nyelven is beszélnek. A
lapok szerint négy helyi civil szervezet Mugur Isărescu kormányfőtől
kért segítséget a románságot ért támadások ellen, felpanaszolván azt
is, hogy Hargita megyében a román közösség emlékezetét sértő
magyar elnevezéseket kapnak utcák, közterületek és
közintézmények. Kolumbán Gábor a bukaresti rádió tegnapi magyar
nyelvű adásában cáfolta, hogy bármiféle határozat született volna
arról, ki telepedhet le a megyében. A tanácselnök elmondta: az
említett lapok szándékosan félrefordították azt az interjúját, amely
tavaly az év végén jelent meg a magyarországi sajtóban, s amelyben
azt hangsúlyozta, hogy a Székelyföld sajátosságát éppen az jelenti,
hogy ez a régió nem etnikai alapon különbözik az ország más
térségeitől. A tanácselnök véleménye szerint a támadás azért indult
ellene, mert idén választások lesznek Romániában, s ugyanaz a
nacionalista kampány kezdődik, mint amivel a Ceauşescu-diktatúra
bukását követő három választáson már próbálkoztak. Dézsi Zoltán
Hargita megyei prefektus az MTI-nek úgy nyilatkozott a tanácselnök
ellen indított támadásokról: Romániában sajnálatos törvényszerűség
az, hogy a magyar nemzetiségűek ellen mindig ilyen alaptalan vádak
fogalmazódnak meg, amikor egy új kormány valóban megpróbál
reformokat beindítani, végrehajtani.
TÖMEGES TILTAKOZÁS. Nagyon felszívta a vizet a román sajtó, mert
Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke egy Népszabadságnak
adott interjúban azt nyilatkozta, hogy a Székelyföldre olyan románok
telepedhetnek be, akik tudnak magyarul. Nos, elszabadult a pokol, az
államalkotó nemzet médiájában öles címekkel tiltakozások halmaza
jelent meg, s a szabad lakhelyváltoztatás alkotmányos jogára
hivatkozva csépelik ismét a magyar politikusokat, a székelyföldi
magyarokat, az RMDSZ-t románellenes magatartás miatt.
Lattatok-e tegnap a Dunan a beszelgetest a Bolyai egyetemrol?
Sok Kolozsvari professzor bizonygatta (csak kolozsvari tanarok illetve egy diak volt), hogy egyetem csak Kolozsvaron lehetseges es csak a Bolyai, es csak allami egyetem, masnak nem nagyon van helye. Es azt pumpaljak inkabb penzzel, mint holmi maganegyetemet, hozzateszem persze, hogy erintoleg megemlitettek, hogy a ketmillios magyarsag szamaranyahoz legalabb 3 magyar egyetem kellene. En igencsak eros ellen-maganegyetem lobbit veltem felfedezni a hatterben.
Legalabbis a beszelgetes szamomra errol szolt. Kicsit fel is haborodtam, mert ezek az emberek nem tudtak immaron 10 eve elorebb jutni egyetem-ugyben. A masik amit kiereztem a szavaikbol, hogy mintha ezek az emberek szamara megallt volna az ido, mintha megrekedtek volna az Illiescu eraban, illetve az 5-10 evvel ezelotti allapotokban. Nagyon remelem, hogy csak en ertettem felre oket. Latta meg valaki a beszelgetest?
Hát az erdélyi magyarokkal igen sok esetben van már baj. Éppen elég rossz vonást sikerült már átvenniük a románoktól ahhoz, hogy néha piszkosul utálni lehessen őket, természetesen a testvériség keretein belül.
Amit kifejezeten utálok az a tehetetlen bölcsködés. Sok ismerősöm kint nem tud mást, mint cselekvési hajlandóság nélkül filizofálgatni arról, hogy mi miért sz.r, s mennyire kell őket sajnálni. Amikor kimegyek és bedobok néhány javaslatot, hogy lehetne kezdeni valamit a meglévő adottságok alapján is, akkor még fikáznak is, hogy bekapcsolódtam abba az esztlen pörgésbe, ami a nyugati világban folyik.
Természetesen van kivétel, de a többség szerintem már nagyon megszerette a "hegyipásztorlétet".
Kolumban urrol csak annyit:
jo ember, csak velemenyem szerint tulsagosan magasan van, es a problemakat is ilyen tavlatokbol szemleli (szerintem is tul idealista a kep amit lefest). A roman sajto is gyomrozza is ot rendesen.
Hogy a telehaz uggyel osszekossem: A Magy. Teleh. Szov. (MTSZ) ajanlotta, hogy ot keressem meg, ismertek Kolumban urat es viszont....
tehat kapcsolatba leptem vele, pontosabban emilekkel bombaztuk, a reakcio az volt, hogy a Hargita megyei foinformatikus es fourbanus fourak megkerestek (ez utobbi egy regi kiprobalt elvtars), es elbeszelgettem veluk. Az en tervem az volt, hogy rendezzunk egy nyitott talalkozot-konferenciat ahol a (MTSZ) egy eloadast tartana (ingyen es bermentve) a magyar telehazak helyzetrol, a 93-as indulasrol, meg a tapasztalatokrol, ami eleg vitaalapot adna arra, hogy mi es hogyan valosithato meg a megyeben (illetve Szekelyfoldon), es biztosan szep szammal akadnanak erdeklodok, meg sajtoviszhang meg miegymas....
No ebbol az lett, hogy eppen akkoriban volt egy Balvanyos regio-fejlesztesi konferencia, ahol probakeppen az altalunk kuldott anyagokat kiosztottak(??), egy Telehaz-filmet a kave-szunetben levetitettek es ennyi. Azota sem kaptunk semmifele valaszt, a foelvtarsaktol sem. Pedig erdeklodtunk eppen elegszer. A megalakulasunkrol hirlevelet is kuldtunk...
Egy valaki tamogatott minket (igaz a tamogatas anyagi reszet csak par hete kaptuk meg), az udvarhelyi polgarmester, Szasz Jeno.
Aztan odaig jutottunk, hogy inkabb elobb letrehozzuk az udvarhelyi telehazat es akkor mas poziciobol beszelgetunk a fourakkal.....
telehaz-alapitas:
alulrol szervezodik, nem hiszek a felsobb megszervezesben-kijelolesben: habar van egy ilyen iranyu project: Civitas Alapitvany, Kolozsvar. A mar meglevo ket telehaz kornyeken levo par kijelolt telepulesben munkacsoportok letrehozasa, akik majd kidolgozzak a telehazak letrehozasanak megvalositasanak a tervet....... (no comment)
En hiszek a megszallottakban, akik meghallvan a lehetoseget, utanaerdeklodnek, utanajarnak es letrehozzak, majd mukodtetik. (hivhatjak azt az akarmit telehaznak avagy informacios kozpontnak, avagy barmi egyebnek)
Tehat kell egy ember ("kell egy csapat !"), aki lelkes es van egy keves muszaki erzeke.
A letrehozas nem nagy ugy: minden faluban akad egy hasznalaton kivuli helyseg-szoba-sarok
ures hazban, plebanian, kulturhazban, barhol.
kell meg par szamitogep, ami a Y2K selejtezesek miatt akad boven (385-P130).
egyeb berendezes is akad boven: modem, matrix nyomtato, regi fax-telefon stb...
kell meg telefonvonal: ez a legnehezebb, ezert kell kilincselni. Internet-szolgaltato is akad, de nem feltetlenul ezzel kell kezdeni...Es az alapok mar allnak is. Utana mar csak hasznalni kell, uj dolgokat kitalalni...palyazni...szolgaltatni.....
Szerintem az erdelyi magyar falusi tarsadalom belepese az informacios tarsadalomba csak a telehazakon keresztul tortenhet. (a maganembereknek nincs penzuk az infrastruturahoz, az elmaradottsag miatt pedig igencsak zart vilagban elnek)
Telehazakrol csak roviden: nem azonos az internet-cafe-val.
Ez olyan mintha a postat, a kulturhazat, a konyvtarat, a fenymasolo-centrumot, es az internet cafe-t osszemixelnenk. De kulonbseg a fuggetlenseg es a szolgaltatasi szinvonal. Helyi emberek iranyitjak a helyi kozosseg kiszolgalasa az elsodleges cel. (kozossegfejlesztes).
tovabba helyi kis-vallkozasok segitese, Mindenki Irodaja (uzleti adatbazis, informacios iroda, kapcsolattartas. szaktanacsadas-illetve annak a megszervezese) stb....
Nincs meghatarozva, hogy mit kell csinalniuk. A szolgaltatasok is az igenyekhez alakulnak. Mao-n sok helyen a telehazakra epitettek a falugondnoki halozatot, szamitastechnikai oktatasi kozpontot, onkormanyzati ugyfelszolgalati irodat.
Alulrol szervezodik, helyi telehaz-megszallott tudja letrehozni. Felulrol nem lehet jol mukodo telehazat letrehozni (lasd a kulturhaz-effektus).
A telehaz azert haz, mert otthonos erzest ad a beteroknek: akar egy ujsag elolvasasa miatt is be lehet menni, nem kell "viselkedni", kioltozni (mint a kulturhazban). A telehaz vezetojet pedig hazigazdanak hivjak, nem pedig igazgatonak vagy hasonlonak.
A segitsegeteket abban kerem, hogy minnel tobb erdelyi telepulesre jusson el a telehazak hire valamint az hogy erdemes vegiggondolniuk a telehaz alapitast. Nem a penz az elso!!!! Hanem a "megszallott" telehaz-alapito az majd kitalalja honnan kerithet penzt: egyhazak-onkormanyzat-testvertelepulesek-testvergyulekezetek-baratok-palyazatok stb. Telehazakat altalaban alapitvanyok-kulturalis egyesuletek mukodtetik (civil szfera erositese), a mukodeshez a penzeket is az alapitvanyok palyazzak meg. ez szerintem azert fontos, mert a megelhetes miatt allandoan harcolni kell, uj dolgot kell kitalalni amire igeny van, palyazatokat benyujtani stb. (tehat aktivnak kell lenni, nem passzivnak mint egy kulturhaz-igazgato-----Erdelyrol beszelek, tisztelet a kivetelnek)
A telehazak sajnos nem onfenntartok (pontosabban Kozep-Europaban nem), tehat kulso penzekre szukseguk van.
Akkor erdekes a dolog, amikor sok telehaz letrejon es halozatba rendezodik (Mao-n jelenleg 180 korul van a szamuk). Erdelyben ez egy fuggetlen (magyar) intezmeny-halozatta is valhat (oktatasi-szocialis-kulturalis), ugyanis az onkormanyzatokhoz es politikai partokhoz kepest a telehazak kozvetlenul es az aktualis hatalomtol fuggetlenul foglalkoznak ez egyszeri emberek problemaival.
talan tul optimista vagyok, de egy telehaz mar letrejott Udvarhelyen (aktiv reszvetelemmel), sot ketto telehaz mar van, es meg tobb is szervezodik. A Romaniai Telehazak Szovetsege is csak most kezd szervezodni, celja, hogy a telehazak alapitasat minnel jobban tudja segiteni. Be kell vallanom a teljesseg kedveert, hogy az ilyen (pl. a magyar) szovetsegekkel szemben fenntartasaim vannak es szerintem a hatekony mukodeshez szukseges a megfelelo kontroll, es a kozvetlen kapcsolattartas a telehazakkal.
Pedig ez a szegeny Kolumban egy legalabb akkora idealista mint Hitetlen Tamaska, erdemes elolvasni az interjut. Szerintem Markot meg ezeket szinte csak a "helyzetbe hozas" miatt tamadjak (akit nem tamadnak az nem is "magyar" elven :) )
Beszélgetés Kolumbán Gáborral, a Hargita megyei tanács elnökével a régió jelenéről és jövőjéről
Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tagja annak a romániai küldöttségnek, amely az országot az Európa Tanácsban képviseli. Romániában és Nyugaton egyaránt tudják róla, hogy következetes képviselője a regionalizmusnak. A Székelyföld jövőjét jó néhány kortársától eltérően ítéli meg. Szerinte a Székelyföldet Bukaresttől Budapestig kellene „szétteríteni”, nyitott régióként kezelni: a mostani gettó jellegű önmeghatározás gazdasági csődhöz vezet. A regionális azonosságra épülő fejlesztési stratégiáról, a sajátos helyi kultúrára alapozott modernizációról beszél.
– Sajátos kultúrát említett. Az etnikai vonatkozásokra utal ezzel?
– Nem feltétlenül az etnikai vonatkozásokra, hanem a szélesebb értelemben vett sajátosságokra. Rengeteg, mikrorégiókra jellemző sajátosság létezik itt, ez a sokszínűség adja a Székelyföld vonzerejét. Azt is mondhatnám, hogy a székely nem etnikum, nem nemzetiség, hanem életforma: az embernek, a közösségnek a tájjal való együttélése, a közösségek szabadságának megnyilvánulása. Meg kell nézni falvaink fekvését, a kerteknek és a legelőknek az elhelyezkedését, azt, hogy a székelyek a tájat hogyan használják saját védelmükre és mezőgazdasági termelésre. Ez a legnagyobb tartaléka ennek a vidéknek. Nem beszélve magáról a földről, ásványi kincseiről, ásványvizeiről. Itt csak olyan fejlesztési stratégia lehet sikeres, amely erre a kultúrára épít. Ezért szükségesnek tartom, hogy már középtávon alakuljanak ki magasabb hozzáadott értéket termelő iparágak, egészen a tudásalapú társadalomra jellemző ágazatokig, amilyen a szoftverfejlesztés, a tervezés, a szolgáltatás. Nyilvánvaló, hogy ennek a legnagyobb akadálya ma az itt élők képzetlensége. Székelyföldön van jó munkaerő, de csak a hagyományos ágazatokban. Az itt élők 2,5 százalékának van diplomája, ez nagyon kevés. Így csakis olyan fejlesztésről lehet beszélni, amely ide vonzza a tudást, mert rövid idő alatt szakembereket képezni nem lehet: ide kell hozni őket.
A modernizáció
– Van erre lehetőségük?
– Már megvannak azok az infrastrukturális feltételek, amelyek például az internetes kommunikálást lehetővé teszik. Egy éven belül szinte a megye öszszes telefonvonala digitális lesz, lefektették a szükséges üvegszálas gerincvezetékeket. Meg lehet tehát kezdeni a tudásalapú ágazatok telepítését. Tudjuk, az is bérmunka, ha szellemi munkások olcsón végeznek fejlesztéseket nyugati piacokra. De vállalni kell, mert viszonylag nagy jövedelmek származhatnak belőle. Azt várom, hogy robbanásszerű fejlődés induljon meg, főleg az elektronikus kereskedelemhez szükséges szoftverek előállításában. Már látszanak annak jelei, hogy a felsőoktatás is gyökeret ereszt, vannak magyarországi főiskoláknak, egyetemeknek évek óta működő kihelyezett tagozatai, felkészítő központjai, főiskola-telepítései. Ezek valószínűleg hamarosan kinövik magukat, és előbb-utóbb létrejön egy székelyföldi felsőoktatási intézményrendszer. Ez már megállíthatatlan.
– Jönnek-e befektetők is Magyarországról?
– Jönnek, de a befektetők sorában csak a tizenvalahányadik helyen állnak. A kanadaiak, a hollandok, az amerikaiak, a németek vannak az élen. De a nagy befektetők a Székelyföldet politikai és gazdasági okokból elkerülték. Attól tartottak, hogy ha ide jönnek, a bukaresti fejlesztési ügynökség – amely a befektetői igazolványt kiállítja – nem fogja őket támogatni. Másfelől mindenki Bukarest felé, a nagy piacok irányába tájékozódott. Az volt a stratégiájuk, hogy megvesznek egy gyárat Bukarestben, aztán valamit majdcsak csinálnak a Székelyföldön is. Ez a megközelítés mostanában kezd megváltozni. Az önkormányzatok is felkészültebbek, és biztosabb partnerek a külföldi befektetők számára. Szakosodott intézményeket alapítottunk, mint a Prodev Consulting Rt., amelyet – teljesen piacorientált intézményként – a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat a Corvinus Befektetői Alappal közösen hozott létre. Amit nagyon sajnálok, az, hogy a magyar tőke nem látott fantáziát az itteni turisztikai befektetésekben. Pedig a magyar turisták évről évre többen jönnek. Eddig viszont nem jelentkezett magyar befektető, aki a szállodák megvásárlására tudott volna tőkét mozgatni.
– Vannak olyan vélekedések, hogy a Székelyföld fejlődése kárára lehet a hagyományőrzésnek.
– Székelyföld szerencsére nem múzeum, és nagyon remélem, hogy nem is lesz az. Ha Székelyföldnek van jövője, az abban rejlik, hogy az értékei élnek. Nyilvánvaló, hogy rengeteg fejlesztési stratégia és párhuzamos forgatókönyv lehetséges. Ezek közül egyesek építenek a meglévő értékekre, mások tönkreteszik őket. A fejlesztési politikánk egyik célja éppen az, hogy megpróbál olyan folyamatokat támogatni, amelyek az értékek fennmaradását szolgálják. Például a Székelyföld egyik értéke: rurális jellege, a vidéki, falusi építkezés. Mégis megjelennek különféle kockaházak, az újgazdagok kerülik a hagyományos építkezési stílusokat. Ez a modernizáció egyik elkerülhetetlen hatása. Ezzel szemben vannak olyan kezdeményezések, amilyen az énlaki építkezési értékek megőrzését célzó program. Ez nem alakít ki skanzent vagy múzeumot, de megtanítja az ott élő embereket, hogyan lehet modernizálni a házukat úgy, hogy jellegében megőrizze a székely életforma emberi dimenzióit, és ehhez anyagi támogatást is ad. Sikeres programnak tartom ezt, amelyet Budapest V. kerületének, Belváros-Lipótváros önkormányzatának pénzügyi támogatásával, Karsai Károly polgármester segítségével végeztünk, a Torockó–Énlaka program keretében, de ugyanakkor a Csíkszeredában élő Szikszai László és Albert Homonnai Márton műépítészeknek a szakmai asszisztenciája mellett. Ezek az emberek felmérték a falu értékeit, és az emberekkel szerződéseket kötöttek, amelyektől nem lehetett eltérni.
– Ha a régió gazdaságilag talpra áll, megkezdődhet-e a más vidékeken élő erdélyi magyarság idevándorlása?
– Székelyföld ma még peremvidék jellegét őrző, kissé nosztalgikus hely, mesék, mondák, legendák világa. Ezt azonban nem lehet fenntartani, mert előbb-utóbb az elszegényedés súlya alatt összeroskad. Tudjuk, időnként el is kellett vándorolni innen, mert nem lehetett megélni. Ezt kellene megváltoztatnia az említett stratégiának úgy, hogy a Székelyföld vonzó legyen, és ugyanakkor expanzív. Fontos, hogy ne gyarmatosítási területként jelenjék meg se a budapesti, se a bukaresti vállalkozó szemében. Partneri viszonynak kell kialakulnia a befektetők és az itt élő emberek között, ami azt is jelenti, hogy a székelyföldi tőkének tulajdonosként részt kell vennie a turizmusban, a mezőgazdaságban és más területeken. Arra számítok, hogy elsősorban az értelmiségiek kezdenek majd betelepedni a Székelyföldre, amint a gazdaság kissé megerősödik.
– Az expanzív szót használta. Mit ért ezen?
– Ha a Székelyföld nem tudja magát nyitott térségként megfogalmazni, akkor gettó marad. A politikában ma is van olyan irányzat, amely a Székelyföldet zárt entitásként kezeli, és ezen csak a Székelyföld maga tud változtatni, más senki. Az expanzió persze nem fizikailag értendő, hanem mindenekelőtt kulturálisan. Kulturális tényezőként a Székelyföldnek el kell jutnia Bukaresttől Budapestig. Itt olyan művészeti, szellemi és gazdasági alkotásoknak kell születniük, amelyeket el lehet vinni a budapesti kiállításokra, a legrangosabb nemzetközi konferenciákra vagy vásárokra. Olyan tőkének kell megszületnie, amely mozog a globális gazdaságban. Ha lesz egyszer egyetem vagy kutatás, annak olyannak kell lennie, hogy híre eljusson oda, ahová neki magának is el kell jutnia. A gazdaság expanziója máris érződik. A sikeres székelyföldi cégek ma vagy exportőrök, vagy a piacuk egész Románia. Több székelyföldi vállalkozásnak Bukarestben kirendeltsége van. Oda kellett menniük, mert Bukarestet nem lehetett behozni a Székelyföldre. Az a piac lüktet, fizet, működik, tehát a cégek irodát nyitnak ott. Megjelentek a nagykereskedők is. A Mol romániai olajelosztójának, az Impar Kft.-nek Székelyudvarhely a székhelye. A befektetők már úgy kezdik, hogy Csíkszeredában bejegyzik a céget, utána országszerte megnyitják a területi képviseleteiket. Modellértékű áttörés ment végbe. Rájöttek: ahhoz, hogy erős és kultúránkban otthonos emberként vállalkozók legyenek, a Székelyföldről nem szabad elmenniük.
„Román székely”?
– Vajon a magyar környezet vonzza ide ezeket a cégeket?
– Mindig mondom, hogy ez nem etnikumtól függő dolog. Sokak számára elfogadhatatlan az a mondásom, hogy van „román székely” is. Az, hogy valakinek román az anyanyelve, még nem jelenti azt, hogy ő nem lehet székely. Hosszasan lehetne elemezni, hogy tulajdonképpen a székely azonosság nem nemzeti vagy etnikai, hanem regionális típusú, elsősorban egy életformából és a környezettel való viszonyból alakul. Ezért nem zárható ki annak a lehetősége, hogy valaki – például egy angol – letelepszik itt, tíz-tizenöt évet a Székelyföldön él, és kezdi úgy érezni magát, hogy ő tulajdonképpen otthon van. Egyre nagyobb számban vannak emberek, akik megengedhetik maguknak, hogy Európában bárhol éljenek, mert megtanulták, hogyan lehet egzisztenciát teremteni a globális gazdaságban. Ezek az emberek függetlenek, hiszen nagyobb piacon mozognak, sokkal nyitottabbak, nem félnek a románoktól, a külföldiektől, a befektetőktől. Ha nagyobb számban jönnének hozzánk, a következő lépés az volna, hogy elkezdjenek gondolkozni: ahhoz, hogy a Székelyföldön jobban érezzék magukat, tenniük kellene valamit a kultúra érdekében. Most is sokan támogatják a kultúrát, de az exportőrei többnyire az önkormányzatok. Mi fizetjük a népi együtteseket, kórusokat, amelyek fesztiválokon bárhol felléphetnek, mert megütik a mércét.
– Mindez esetleg ide vonzhat sok románt is, ez pedig ellentmond annak a követelésnek, hogy a Székelyföld etnikai arányait ne változtassák meg.
– Ez komoly fejlesztéspolitikai dilemma. Sokat törtem a fejem a válaszon. Például, amikor végiggondoltam, hogy meg kell-e építeni a vasutat Székelyudvarhely és Csíkszereda között vagy sem. Sokan azt mondták, ha megcsináljuk a vasútvonalat, akkor a románság be fog telepedni a szegény moldvai vidékekről. Eddig mindenhová vasúton telepedett be, másképp nemigen tud mozogni. Csakhogy: Székelyföldön mintegy 700 ezer ember él, ennyi egy közepes nagyságú nyugati város lakossága. Ha tehát nem tudjuk összehozni a székely településeket olyan kicsi helyre, hogy fél óra vagy húsz perc alatt mindenhová el tudjunk jutni, akkor sohasem fog integráltan működni. Sohasem lesz meg benne az a potenciál, amely a mai gazdaság- és kultúrateremtés számára szükséges. Nem lehet színházat csinálni úgy, hogy a színész nem jut el egyik helyről a másikra ugyanazon a napon (két előadásra), nem lehet egyetemet működtetni úgy, hogy a professzor az egyik városból ne tudjon átmenni a másik városba órát tartani. Nem lehet gazdaságot fejleszteni úgy, hogy a közigazgatási jóváhagyásokért napokat kelljen utazni. A mai gazdaságban a verseny az időért folyik, s általa a pénzért. Az nyer, aki időt tud nyerni. Ma a Székelyföldön 75-100 kilométeres távolságokat sok esetben fél nap alatt lehet megtenni. A Székelyföld ilyen szempontból nagyon nagy, de kapacitásában igen kicsi. Ezt meg kell fordítani: a távolságokat össze kell zsugorítani, és a Székelyföld kapacitását meg kell növelni. Ezért az én válaszom az, hogy előbb-utóbb meg kell építeni azt a vasútvonalat, mert télen nem lehet kamionokkal átjárni a Hargitán, és tarthatatlan, hogy Székelyudvarhelyről mindig autóval kell átmenni Csíkszeredába. Úgy látom, a modernizáció, az infrastruktúra-fejlesztés kihívásait nem szabad egyéb szempontok miatt fékezni.
–Mi a megoldás tehát?
–Két lehetőség van. A Székelyföld etnikai jellege csak az egyik, és nem a meghatározó sajátossága. Ha fejlesztési szempontból nézzük, akkor abból, hogy valaki magyar, még nem következik feltétlenül az, hogy jobban fog élni. Ez egyszerűen nem elégséges. Ha az etnikumot vagy bármilyen ismérvét tekintjük, abból semmi sem következik. Tehát nem lehet fejlesztési stratégiákat felépíteni arra a fogalomra, hogy valaki magyar, és akkor az egy önmagáért való érték. Akkor ez már rezervátum, az amerikai indiánok esete, de ott valaki fizet azért, hogy azt megőrizze. Az elmúlt évek arról szólnak, hogy sem a magyar kormány, sem a román kormány, sem az emigráció, senki sem hajlandó azért fizetni, hogy ez a gettó, úgy ahogy van, önmaga, rezervátumként megmaradjon. Vagy nem hajlandó, vagy nincs pénze rá, vagy talán úgy gondolja, hogy nem is kell ezt megtenni.
Rekeszek
– És mi a másik lehetőség?
– Ne az derüljön ki, hogy úgy általában a Székelyföldön jól lehet élni, vegyük tehát a batyut, és menjünk oda. Svájcban is jól lehet élni, de ez ott mégsem úgy megy, hogy elmegyek oda, megállok az út szélén, és ömlik a pénz. Nem! Ha valaki eldönti, hogy Svájcban akar dolgozni, nagyon hamar megtudja, miben kellene neki jónak lennie ahhoz, hogy ott meg tudjon élni. Ugyanezt kellene a Székelyföldnek megfogalmaznia. Ne a szakképzetlen piacon legyenek szabad munkahelyek, hanem az egyetemi tanárok, a magasan képzett emberek piacán. S akkor, ha valaki betelepedik a Székelyföldre, az már nem jelent veszélyt, mert az a régió etnikai jellegét nem fogja megváltoztatni. Egyrészt azért, mert ez a betelepedés nem lesz tömeges. Úgy kell elképzelni a gazdaság említett növekedését, hogy vannak benne „rekeszek”, ahová be lehet ülni. Ha szervesen fejlődik, akkor azok, akik ezekre a helyekre beülnek, részei lesznek a rendszernek. Az én jövőképem a Székelyföldről az – s előbb-utóbb el fogunk jutni odáig –, hogy ha például románok telepednek be egyénileg, családdal, akkor a betelepedésnek a feltétele az lesz, hogy az illető beszéljen magyarul. De a Székelyföldön majd ő maga is megérzi, hogy érvényesülésének feltétele a magyar nyelv ismerete. Nem akarok etnikailag tiszta régiót elképzelni. Mert egyrészt már ma sem az. S ha most „ki kellene tisztítani” a Székelyföldet, az nagyon rossz irányba vinné a dolgokat, erre még gondolni sem érdemes. Ha pedig nem erre gondolunk, akkor meg kell változtatni a viszonyt az emberek között. S ha valaki úgy dönt, hogy a Székelyföldön akar élni, akkor a játékszabályok közé tartozik az is, hogy itt ember, közigazgatás, oktatás két nyelven él: mindenki az anyanyelvét használja. S akkor nincsenek már ilyen gondok. Egyébként egy ilyen fejlődő, expanzív régió esetében nem hiszem, hogy az etnikai arányok radikálisan megváltoznának. Beáll a stabil viszony. A Székelyföld magyar jellegét soha nem tagadták, nem is lehetett. Mindig volt egy status quónk. Ha egy román betelepedett, tudta, hogy hová jött. Igaz viszont, hogy amikor az elmúlt évtizedek iparosítási politikájával járó betelepítések eredményét látjuk, nagyon nehéz ezekről a dolgokról ilyen racionálisan beszélni.
Kolozsvár, 1999. december
Tibori Szabó Zoltán
"Kampány indult Romániában egy neves magyar politikus, Hargita megye tanácselnöke ellen. Négy román szervezet és négy bukaresti napilap vádolja a magyarokat a székelyföldi románok elnyomásával. Románia miniszterelnökéhez fordul segítségért a magyar tanácselnök ellen négy székelyföldi román szervezet.
Az úgymond Hargita és Kovászna megyében elnyomott románok azért tiltakoznak, mert a neves magyar politikus, Kolumbán Gábor egy magyarországi lapban szerintük azt mondta: Székelyföldön csak olyan románok telepedhetnek le, akik tudnak magyarul. A nyilatkozat a kétnyelvűség és a magyar személyiségekről elnevezett utcák miatt is tiltakozik. Egy lap a nyilatkozathoz azzal a címmel fűzött kommentárt, hogy Horthy utódai diktálnak Erdélyben. A bajok gyökere a Cotidianul szerint az, hogy az 1989-es fordulat után magyarok is bekerültek a helyi közigazgatásba.
Kolumbán Gábor a bukaresti rádió magyar adásában elmondta: a tiltakozást kiváltó mondat nem hangzott el, szándékos félrefordítás. Az ő elképzelése éppenséggel a Székelyföld nem etnikai alapokon nyugvó regionális fejlődése. A politikus úgy véli, az csak jóhiszeműség kérdése, hogy a székelyföldi románok megtanulnak az itt élő többség nyelvén, ami elengedhetetlen része a kulturális kommunikációnak. A hosszú ideje itt élő románok gyerekei egyébként folyékonyan beszélnek magyarul.
Kolumbán arra is figyelmeztetett, hogy választási év kezdődik, és azok a körök, amelyek korábban is ezt tették, most is a nacionalista uszítással próbálkoznak, de Helsinki után, az uniós tárgyalások megkezdésével másképp kell már politizálni Romániában."
(Krónika)
Ha jol sejtem lalcus szakerto a kerdesben, de nekem az remlik, hogy itt a kozponti nemzetkozi alapitvany alig varja, hogy "hazankent" 1 "misit"/millio Ft-ot adjon szgep+fenymasolo+...-ra. Szerintem 1, az RMDSZnek ki kellene listazni a kicsi, de potencialis helysegeket (ahol van egy szemely aki vmennyire is technikai, hasznalni fogja) 2, a palyazoknak kellene segiteni (forma-palyazatok, elkuldes, lobbizas....)
OFF OFF
soha nem felejtem el amikor egyszer nagy erteku konyvbevasarlast csaphattunk (par millioert), de a penzbol nem lehetett polcot/falfesteket/nyomtatopapirt vasarolni, fizetni a telefon-villanyszamlat... . Legfokeppen persze azt sajnaltuk, hogy "fele'lni" nem lehet ("megenni"). ;-)
OFF ON
Támogatom a gondolatot, de hogyan tudnánk mi segíteni a teleházak létrehozásában, működésében?
(off
Szerintem borzasztó szerencsétlen a teleház kifejezés. Mindenképpen egy olyan házra asszociálok, ami tele van valamivel. A "telefon" pl. azért nem ilyen rossz, mert az összetett szó mindkét tagja idegen eredetű. De ha az egyik tag olyan idegen eredetű szó, amelyiknek magyar jelentése is van, ráadásul teljesen értelmes a helyén... Brrrr.....
on)
Letrejott Romaniaban, Erdelyben a masodik Telehaz (a Szekelyudvarhelyi Telehaz utan) Tasnadon (Szatmarnemeti mellett). Sot ott szervezodik a Romaniai Telehazak Szovetsege is, ha romaniai-erdelyi ismeroseitek kozul valaki Telehazat szeretne letrehozni akkor erdemes csatlakozni (ajanljatok ismeroseiteknek) Toga Istvanhoz, akit az udvarhelyi telehaz vezetojen (Buzogany Agnes, telehaz@telehaz.nextra.ro, www1.nextra.ro/telehaz) keresztul el lehet erni (ugyanis nem tudom fejbol Istvan cimet).
Telehazakrol csak annyit, hogy szerintem nagyon fontos lenne minnel tobb helyen (elsosorban kis falvakban, kisvarosokban) letrehozni minnel tobb telehazat (telecentru-t).
A magyarorszagi telehazakrol infot a www.telehaz.hu oldalon lehet talalni (az elv az nagyszeru).
Bocsanat, de csak azt néztem meg, hogy élek-e még.
Egyébként csak annyit szerettem volna hozzászólni, hogy itt sok jó dolog található a témakörrel kapcsolatban:
Hungaian Human Rights Foundation
Milyen érdekes! A ma reggeli hírek szerint Putyin is valami ilyen kijelentést tett! Valószínűleg Oroszországban is kötelezővé tették az antiszemitizmus elleni védőoltást. :)))
Milyen kellemes is ez az évkezdet, be szépen sorolják egyből! "rasszista, revizionista, szeparatista, etnikai, vallási alapú vagy más természetű autonomista". Az ember nem is tudja, hogy sírjon vagy inkább röhögjön.
Ugyan, ez csak legalizalja a gyakorlatot. ;-) Amugy Emil most Izraelben eppen arrol beszel, hogy Romaniaban eltunt az anti-szemitizmus (Antonescu szobrozas???), meg hogy Romaniaban tetofokara hagott a tolerancia es megertes. :) Na nem baj, ha hazamegy majd alafirkantja ezt a torvenyt a fokozas erdekeben. :))
Amugy igen erdekes kulonbseg van a 2 megjelent Gherman szoveg kozott. hmm hmmm
De az elozo a kovetkezo hirrel egyutt szep igazan (Bogdan Tibor-MH).
Mert ugyebar mi is jon Emil-tol, akit az erdelyiek, sot az erdelyi magyarok emeltek piedesztalra es aki nemreg terdig gazolt az alkotmanyban: egy remek kis torvenytervezet, ami a korabbi felhivast a besugasra alkotmanyos kotelezettsegge teszi. Egyszeruen gyonyoru.
"A [tervezet] ösztönzi a besúgást, mi több, "az ország iránti hűség alkotmányos előírása alapján" a román állampolgárok "polgári és erkölcsi kötelezettségeként" határozza meg a nemzetbiztonság szavatolásához való hozzájárulást.
Emellett a hírszerzés láncszemei között említi "az emberi forrást", amely nem más, mint "az a természetes személy, aki közvetlen, bizalmas és szabadon vállalt kapcsolatot tart fenn nemzetbiztonsági hatáskörrel felruházott intézmények meghatalmazott képviselőivel". A tervezet a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek között sorolja fel "az alkotmányos rendet, a román állam nemzeti, szuverén, független, egységes és oszthatatlan jellegét fenyegethető rasszista, revizionista, szeparatista, etnikai, vallási alapú vagy más természetű autonomista akciók kezdeményezését, megszervezését, végrehajtását vagy támogatását".
A törvénytervezet végül "rendkívüli helyzetekben" előzetes engedély nélkül is lehetővé teszi a levelezés ellenőrzését, a telefonbeszélgetések lehallgatását."
Eljen az uj evezred! Eljen a roman-magyar baratsag! Eljen a romaniai magyarsag es a tobbsegi nemzet megbonthatatlan szovetsege! ;-)
Új román nemzetbiztonsági törvénytervezet
Bogdán Tibor/Bukarest
A sajtószabadság drasztikus megnyirbálásának tartják bukaresti politikai és sajtókörökben az új nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amelyet Emil Constantinescu államfő nemzetbiztonsági tanácsosa, Dorel Marian dolgozott ki. Mivel az Elnöki Hivatal nem kezdeményezhet törvényeket, a dokumentumot néhány szenátor fogja a parlament elé terjeszteni saját törvényjavaslatként.
A tekintélyes bukaresti Adevarul című napilap tegnap arról írt, hogy a tervezet veszélyes kitételeket tartalmaz az egész demokratikus rendszerre nézve, és megnyitja az utat az alkotmányos szabadságjogok megsértése előtt, az ország befeketítését, illetve a titkosnak minősített információk nyilvánosságra hozását pedig kommunista módszerek alapján ítéli meg.
A dokumentum ösztönzi a besúgást, mi több, "az ország iránti hűség alkotmányos előírása alapján" a román állampolgárok "polgári és erkölcsi kötelezettségeként" határozza meg a nemzetbiztonság szavatolásához való hozzájárulást.
Emellett a hírszerzés láncszemei között említi "az emberi forrást", amely nem más, mint "az a természetes személy, aki közvetlen, bizalmas és szabadon vállalt kapcsolatot tart fenn nemzetbiztonsági hatáskörrel felruházott intézmények meghatalmazott képviselőivel". A tervezet a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek között sorolja fel "az alkotmányos rendet, a román állam nemzeti, szuverén, független, egységes és oszthatatlan jellegét fenyegethető rasszista, revizionista, szeparatista, etnikai, vallási alapú vagy más természetű autonomista akciók kezdeményezését, megszervezését, végrehajtását vagy támogatását".
A törvénytervezet végül "rendkívüli helyzetekben" előzetes engedély nélkül is lehetővé teszi a levelezés ellenőrzését, a telefonbeszélgetések lehallgatását. A jogait sértve érző állampolgár panaszával a Legfelsőbb Bíróság főügyészéhez, ügyvédhez vagy a parlamenti szakbizottságokhoz fordulhat.
A Transilvania-Banat Liga Pártjának elnöke, Sabin Gherman jövő hónaptól heti rendszerességgel fog a „Károli Gáspár" Református Egyetemen vendégtanáraként tanítani – tájékoztat a Jurnalul national és a National. A National azt is kiemeli, hogy Sabin Gherman román nyelven fog előadni, a diákoknak pedig fordítják majd. A Cotidianulban olvashatjuk, hogy Sabin Gherman a Kossuth Rádiónak adott interjúban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Erdély a jövőben független államként létezzen. Gherman úgy képzeli a függetlenedés folyamatát, hogy vagy Vadim Tudor vagy Iliescu kormányra kerülnek és azok karhatalommal fognak fellépni az erdélyi önállóságért kiállók ellen, amiért ez a két-három millió fős tömeg nemzetközi védelmet fog kapni. De Gherman is elismeri, hogy ez egy nagyon merész elképzelés, viszont az autonómia elérését sokkal könnyebben kivitelezhetőbbnek tartja. Hivatkozási alapként egy nemrég készített közvélemény-kutatást említett, amely kimutatta, hogy az erdélyiek 55 %-a kívánatosnak tartja Erdély autonóm státusának elérését, amelyből Sabin Gherman szerint 95 %-a román, és csak 5 %-a magyar nemzetiségű, vagyis már az erdélyi románok is az önrendelkezést tartják az egyik járható útnak.
