Kifizethető ár alatt azt értem, hogy egy 100-110 nm netto házat 20-22 millióból fel lehessen építeni. Akiket eddig hívtam, azok vagy nem vállalták fejér megyében, vagy csak egy részét, de volt olyan is, ahol a honlapjukat 5 éve nem frissítették. Kíváncsi lennék arra is, hogy itt a fórumban, akik 2003-ban dicsérték ezt a rendszert, azok mit mondanak bő 10 év távlatából.
Van itt valaki, aki könnyűszerkezetes házat épített, és tudná nekem ajánlani azt a kivitelezőt, aki neki csinálta. Nagyon köszönöm a válaszokat!
Mi is könnyűszerkezetben gondolkozunk. Nagyon kérlek Benneteket, hogy írjatok ide néhány weblapot, vagy cégnevet, aki(k) megbízhatóak, és kifizethető áron dolgoznak az alaptól a kulcsoskánkig! Nagyon nagyon köszönöm előre is!
Klímával fűtünk, Daikin Nexura 3,5kW-os, de a padlófűtés is be lett csövezve, főleg amiatt mert az építkezés közben nem nagy költség, utólag viszont nehéz megoldani.
A padlófűtésre egyelőre bekötöttem egy régi Hajdú boylert tartalékfűtés gyanánt, de csak azért, mert kéznél volt. A padlóval az még a terv, hogy nyáron passzív hűtésre tudom használni, ehhez 4db szondát fúrtunk, így nem kell a klímát járatni, ingyen tudom hűteni a házat.
A pincefödémet házilag csináltuk, monolit, DOKA zsalus technológiával, tetőteret nem szándékozom beépíteni, a tetőfedés Bramac cserép, a felső födém szigetelése 5 cm Rockwool + 40 cm befújt üveggyapot.
A falakban 15cm Multirock, a falon kívül lesz még 10 cm grafitos hungarica, csak arra már nem jutott idő meg pénz a tél beállta előtt, de így sem fáztunk, pedig elég rendes tél volt.
én is ilyen típusú házban gondolkodok. Megköszönöm ha néhány kérdésben segítenél. Milyen fűtés lett beszerelve? Az alapozást is a szerkezetépítő cég csinálta?
Tetőtér van a házban? Mivel lett fedve a tető? Köszönöm.
Ezt nekem szántad? Tisztában vagyok a szárazépítés alapjaival. Csináltam is már ezt-azt magamnak. Azért sem vagyok lelkes az egy réteg gk-tól. Nem jó nagyjából semmire. Sérülékeny és hanggátlásban is csapnivaló. Magad is leírod (vagy ezt idézted valahonnan, de igaz):
"A léghang és a kopogóhang terjedése ellen nem mindig a tömeggel védekezünk. Az a legjobb, ha különböző (testsúlyú, felületű, tulajdonságú, stb.) anyagokból összeállított vegyes szerkezetet használunk. Pl. a gipszrost helyett a pozdorja tábla, a DHF lap, az OSB építőlemez is használható. De a két rétegű gipszkartonozás is több mint egy."
Vagyis úgy pontosabb, hogy nem csak tömeggel védekezünk. Ezért van benne közepes sűrűségű gyapot. A tömeg is kell, a távolság is kell és a puha anyag is kell.
Legutóbb pont két lakást elválasztó falat kellett hang szigetelni. A megoldás az lett, hogy a 10-as, kétoldalt csak fugát síkba húzva falazott PT szerkezetet mindkét oldalon 2*5cm Isover hangszigetelő gyapottal, párazáróval és 1+2 réteg gipszkartonnal fedtük. Természetesen rugalmas tömítőcsíkokkal, nem födémhez kötött csatlakozásokkal. Így már megfelelő lett.
Rigips válaszfalak és térosztó falak nem teherhordó, hanem önhordó belső falszerkezetek, amelyek segítségével a rendelkezésre álló belső teret különálló helyiségekre oszthatjuk.
A Rigips válaszfalszerkezetek a lakó- és középületekben történő alkalmazásukból következő összes tűzvédelmi, akusztikai, statikai és egyéb követelményeknek eleget tesznek. A tartószerkezet és a falborítás megfelelő kialakításával függőleges és ferde falsíkokat hozhatunk létre (szerelési séma), amennyiben a vízszintes sík és a válaszfal síkja közötti szög nagyobb, mint 70°.
Válaszfalak áttekintése, épületfizikai tulajdonságok: A képre kattintva letölthető az összefoglaló műszaki táblázat (.pdf)
A válaszfal tartószerkezete horganyzott CW- és UW-acélprofilokból, illetve merevítő UA-profilokból épül fel.
A válaszfal építését megelőzően a következő dolgokról szükséges meggyőződnünk:
► a padló és a mennyezet egyenessége ► a födém teherbíró képessége ► az épület lezárása, (a nyílászárók behelyezésre kerültek-e) ► a nedves technológiájú építési folyamatok befejezése és kiszáradása ► az elektromos szerelvények kivezetési helyei (amennyiben azokat a válaszfalakban szeretnék vezetni)
Bármelyik hagyományos, könnyűszerkezetes anyagokkal építő cégnek a honlapján találsz csomópontokat, rétegrendet. Csak arra ügyelj, hogy ne a készleteket gyártókét (pl. Boróka, KP) falszerkezetét nézd meg, mert az félrevezető lesz számodra, mivel az paneles. De ajánlatos a gipszkartont gyártó/forgalmazó cégek honlapján is körbenézni. Ott választ is kapsz arra is, hogy mikor kell 1 vagy 2 rétegű gipszkartonozást készíteni. (Szívesen megnézném a kedves fórumozót, ahogy napjait azzal tölti, hogy rugdossa, fejelgeti a falat, tesztelve azt a pontot, ahol képes lesz egy 1,25 mm-es gipszkarton beszakítani a 35-40 cm-enkénti lécközben.)
A tapasztalat az, hogy a körítőfalaknál alkalmazott kiegyenlítő lécezésre szerelt karton semmiféle kongó hatással nem jár.
A belső falak (direkt nem írok válaszfalat) esetében nem teszünk különbséget, hogy az válaszfalként funkcionál, vagy teherhordóként. Ugyanis az 5/12 cm-es faváz, maximum 45 cm-es kiosztásban (statikus határozza meg a pontos távolságot) tökéletesen megfelel teherbírásra is. Így minden belső fal lehet teherhordó is, és követelmény, hogy a körítőfalakkal együtt építve érvényesüljön a dobozelv is. Ha betartjuk ezt a szabályt, akkor még véletlenül sem követjük el azt a hibát, hogy födém kiegyenlítő lécezése és kartonozása nem helyiségről helyiségre kivitelezett. Ugyanis, a léghang át tud vezetődni a lécezéssel és kartonozással.
A belső falak vázszerkezete is 10 cm vastagságban szálas hangszigetelővel kitöltött. Ha megnézed a gipszkartont gyártó/forgalmazó ajánlott rétegrendjét, ott is hasonlót látsz. Itt nem használunk kiegyenlítő lécezést, a karton a favázra rögzített. Ha kevesled a hangszigetelő képességet, mert "zajos" helyiséget szeretnél határolni, akkor azt is alkalmazhatsz, de többre mész, ha a gipszkarton alá gipszrost-lemezt helyezel el. Külföldről behozott megoldás, hogy a gipszkarton és a gipszrost közé gumírozott "fóliát" helyeznek el, hogy a rezgés átadására ne kerülhessen sor. Ilyen fóliát használ a legtöbb fémvázas házépítői is, mivel ezzel lehet elkerülni azt, hogy a gipszkartonozáskor az önmetsző csavar gipszporral szennyezze a fémvázon ejtett "sebet". Ugye milyen kis dolgokon múlik az, hogy az acéllemez rozsdásodása miatt a szerkezet összerogyik-e!
A léghang és a kopogóhang terjedése ellen nem mindig a tömeggel védekezünk. Az a legjobb, ha különböző (testsúlyú, felületű, tulajdonságú, stb.) anyagokból összeállított vegyes szerkezetet használunk. Pl. a gipszrost helyett a pozdorja tábla, a DHF lap, az OSB építőlemez is használható. De a két rétegű gipszkartonozás is több mint egy.
Szerintem nem tudják. Na jó, nem biztos, hogy odafigyelnének a részletekre. Neked kell ellenőrizned mit csinálnak. Fontos: szigetelés visszajavítása, párazárás légmentes ragasztása. Ezek nem esztétikai dolgok, nem látszanak a glettelés alatt. Pl. a körbenyomjuk PUR-habbal egyáltalán nem megfelelő megoldás...
Szerintem ha csak sima lécezés van a gk alatt, akkor duplán kell rakni a kartont. Különben nagyon gyenge, hajlékony és törékeny lesz. Valaki megfejeli/megrúgja a falat és betörik? Ne már...
Így már világos. Akkor megpróbálom személyesen megkeresni őket. Remélem tudnak segíteni. Korábban már linkeltem a h-bek kft építette a házat. 30 éve ezzel foglalkoznak elméletileg és a mai napig és építik mai napig ezt a modellt. Mikor kérdeztem őket hogy mire számíthatok használt (2005) házuknál, azt írták hogy 30 év távlatából még nem volt gond náluk és minősített anyagokkal dolgoznak. Azok alapján amiket itt olvastam, a tervrajzok is ezt sejtetik. Egyedül ami miatt kicsit aggódom hogy kb 1-1,5 éve bank miatt üresen áll az ingatlan. Ez semminek nem tesz jót. Köszönöm válaszaid!
Arra gondoltam, hogy ha jó szakember - vagy szakemberek csoportja a vállalkozás -, akkor biztos, hogy legalább elmondják, mi a teendő, mire kell figyelni, hogyan kell kezelni a terméket, azaz a házat. Már az is jó hír, hogy fellelhető az építő.
Használtan veszem a házat. Az építtetőt meg keresetem de utólagosan csak bővítést vállal sajnos, semmilyen más beavatkozást. Ezért is kérdezem itt, nehogy belefussak valamibe amivel több károm lesz mint hasznom.
Nemsokára költözünk a könnyűszerkezetesünkbe. Már most elterveztük hogy szereltetünk be klímát. Viszont ahhoz át kell fúrni a falat. Ilyenkor a párazárással mi a helyzet? Tudják a klímások mit s hogyan kell kezdeni és ha azt mondják hogy tudják akkor el is kell hinnem? :D Pest megyébe vannak erre ajánlott klímások? Ismerem sajnos a mesterembereket és lazán szétgányolják a téglaházat is nem hogy egy készt...
Ezekről a rétegrendről tudnál valami fotó, rajzot mutatni? Én azt olvasom ki a soraidból, h
- vakolat
- ESP
- OSB
- vázszerkezet
- p.z.fólia
- szerelőlécezés
- gk
Tehát 40-50cm-ként a fóliát kétx kell megbontani, alul-felül kifújni cellulózzal?
Amit még kérdezni szeretnék, h a szerelőlécezésre jön a gk, ahol már nem szigetelünk, nem kerül beépítésre semmi egy légrés lesz? Nem lesz nagyon magasan kopogó hangú így a falunk? Ha komolyan hangszigetelni is szeretnék mit kell tennem? (studió szoba, moziszoba...)
Benti válaszfalnál a hangszigetelést, h oldjátok meg? Ugyanígy egy moziszoba mellett, fürdő mellett...
Nemigen ismerem a fűrésztelepeken milyen technológiával dolgoznak, a standard méretektől való eltérés csak programbeállítás kérdése-e, de létezik olyan a piacon, hogy egyedi keresztmetszetű lécet vágnak? 99*15, 120*43, ilyenek.
A külső, páraáteresztő fólia nem fogja meg a szelet. Az képes még a 10 cm-es kőzetgyapoton is átnyomulni.
Ha körbenézel tőlünk északabbra levő házaknál, ott mindig látni fogod, hogy mekkora hangsúlyt helyeznek a szél elleni védelemre. Ahogy a passzív háznál is nagyon fontos a légtömörség.
Ezt könnyűszerkezetesnél a külső OSB burkolatra szoktuk rábízni, illetve a polisztirol hőszigetelésre. A kérdező mindkettőt szeretné kihagyni a rétegrendből.
Mint látható, a párazáró fólia megakadályozza, hogy a hőszigetelésbe bejusson a pára. A két hőszigetelő réteg közötti szélzáró fólia szintén párazáró tulajdonsággal rendelkezik, de az nem baj, mivel jóval a harmatpont mögött helyezkedik el, tehát párakicsapódás nem jöhet létre. A páraáteresztő/csapadékvíz elvezető fóliának én egy jó minőségű tetőfóliát választanék.
De a legdurvább az volt, ahol a falpanel fakerete a fogadószint széléről több mint 5 cm-t lelógott. Utólag kellett a cementes misunggal, mellébetonozással "kihizlalni" a lábazatot.
Na, ezért kell gyártmánytervezés előtt lemérni a kész alapot.
Én azt írtam, hogy a falpanelhez csak műszárított faanyagot használnak/használhatnak. Ha nem ilyen lenne, akkor a gyártás közben bezárt faanyag nem tudna befülledés nélkül kiszáradni. Van olyan gyártmány ahol a az elemeket ragasztják és ehhez is csak mesterségesen szárított faanyag szükséges.
A falpanelekből felépített épületet azért kell minél előbb megvédeni a csapadéktól, hogy a faanyag, a gipsztartalmú belső burkolata ne károsodjon. Nem baj, ha építés közben a falpanel szélén levő faanyag külső oldala megázik. Az aljzatbetonozáskor is gyakran eljut a keverési víz a panelek anyagához.
És itt érkezünk el ahhoz az ellentmondáshoz, hogy az üzemben milliméter pontossággal legyártott panelelemeket kell hozzáidomítani a kőműves által elkészített, ilyen-olyan minőségű fogadószinthez. Sajnos nincs már meg az a fényképem, ahol a falpanelek alá deszkákból, néhol pallóból kellett alátámasztást készíteni. De a legdurvább az volt, ahol a falpanel fakerete a fogadószint széléről több mint 5 cm-t lelógott. Utólag kellett a cementes misunggal, mellébetonozással "kihizlalni" a lábazatot.
- A szélzáró/merevítő OSB lemezt nem kell átjárhatóvá tenni a lakótér felől esetlegesen érkező pára számára? Vagy egy gondosan szélragasztott párazáró fólia ezt megoldja? Az azon lévő rögzítési lyukak páraáteresztése elhanyagolható?
- A külső burkolatnál elfogadható megoldás, hogy egy lécezéssel 3 cm légrés hozunk létre a páraáteresztő fólia és a külső faburkolat között? Így a faburkolaton esetlegesen beszivárgó nedvesség nem is érintené a páraáteresztőt, így a szigetelést sem.
Hm, furcsa, hogy így gondolod, de megpróbálom felvázolni teljesen valós példán keresztül: adott egy csarnok, egy gyár, ahol minden elem, alkatrész és szerszám rendelkezésre áll, jól előkészített anyagok, berendezések. Szakemberek. Kellemes környezetben, esőtől, hótól és széltől védve. Ott készül az előre megtervezett panel, precízen leszabott elemekből, céltechnológiával. Pont, mint az autógyártásban. A végeredmény is pontos lesz.
Számos tapasztalat azt mutatja, hogy a szakadó esőben kipakolt falpanel fája - az eső elmúltával, nedvességmérővel megmérve - semmit nem vett fel a vízből a belsejében, a külső pár tizedmilliméteren is csak pár tizedszázaléknyit. Ami netán mégis a falpanelba jutna, az később kifelé távozik.
A helyszínen készült épület is lehet jó, de azért belátható, hogy más a két körülmény.
Nem, ez nem ÉMI minősítésű előregyártott falszerkezet. 2013-ban életbe lépett a CPR-nek csúfolt rendelet és azóta már lehet könnyűszerkezetes lakóépületet építeni hagyományos, pallóvázas technológiával. Azóta jó pár házat felépítettünk így és még hitelt is kapott rá az építtető, sőt volt olyan ház, amelyre a vevő is kapott hitelt (nem csak Fundamentásat).
De elárulom, hogy amikor bejött a CSOK, volt olyan bank (OTP, K&H), amelyik a belső szabályzatára hivatkozva nem fogadta be a kérelmet. S láss csodát, 2017. január 1. után mindkettőnél rájöttek, hogy hiba volt, s már ott is be tudta adni az építtető.
Mi a különbség a paneles és a pallóvázas építés között? Az előbbihez mivel építőkészletet gyárt, ezért kell ÉMI és forgalomba-helyezési engedély, hogy azokat a lakóépületbe beépítsd. Utóbbinál nem állítasz elő építőkészletet, tehát az építéshez felhasznált építőanyagoknak teljesítménynyilatkozattal kell rendelkezniük.
A műszárítástól nem veszíti el a fa a tulajdonságait. Ugyanúgy képes felvenni a nedvességet, mint előtte, ezért kell a beépítéssel ettől védeni.
Azonban tény, hogy ha a faanyag elér egy bizonyos szárazságot, akkor már nem kell védeni a rovarok és a gombák ellen.
Ezért lényeges annak eldöntése, hogy egy helyszínen ácsolt épülethez milyen fát használunk. Amíg egy panelelemet csak mű-szárított fából lehet elkészíteni, addig a helyszínen ácsolt háznál felesleges. A panel gyártását követően, a beépített faanyag már nem tudna befülledés nélkül "kiszáradni", ezért nagyon fontos, hogy az elkészült elemeket folyamatosan védeni kell víztől. Ezzel szemben a helyszínen ácsolt épület légszáraz faanyagának nem árt, ha egyszer-kétszer megázik. Egy tapasztalt kivitelező tudja, hogy mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az építés közben esetlegesen felvett nedvességet le tudja adni a fa.
Mert lakóépületet csak ilyen szerkezetből épithetsz, a helyben ácsolt szerkezeteket el kell felejteni. Se hitelt, semmit nem kapsz olyan épületre, ami könnyűszerkezetes, de nem rendelkezik ÉMI minősitéssel.
