Keresés

Részletes keresés

fiza Creative Commons License 2010.04.09 0 0 22198
Ez most komoly? :-)))
Előzmény: ex-andras1977 (22194)
.luna Creative Commons License 2010.03.26 0 0 22197

Mondd, hogy szeretsz
Juhász Magda


Mondd azt, hogy szeretsz, mondd újra és újra,
kiáltsd hangosan, és súgd hozzám bújva.
Mondd azt, hogy szeretsz, jó lenne hallani
akkor majd én is meg tudom vallani,
akkor majd én is elárulom neked,
amit szívemben félve, dédelgetek.
Mondd, hogy álom volt, mit eddig éltem én,
hogy veled kezdődik a szerelmes regény.
Mondd azt, hogy szeretsz, hogy boldogok leszünk
mondd, mondd akkor is, ha mindketten tévedünk.

.luna Creative Commons License 2010.03.26 0 0 22196

Deli Tiborné
Távol vagy

 

Oly távol vagy már, hangod elhagyott, a szorításodra vágyom!
de áldott karjaidból kiszakadva zuhanok.
ó, hol vagy már, perzselő csókodra vágyom,
tűzijáték-ölem jéggé fagyott, csendben zuhanok.
Oly távol vagy már, kitárt karod szemed hív...
fáj a hús, kiszakad a lélek és megszakad a szív! 


 



.luna Creative Commons License 2010.03.26 0 0 22195

Deli Tiborné

Távol vagy

 

Oly távol vagy már, hangod elhagyott, a szorításodra vágyom!
de áldott karjaidból kiszakadva zuhanok.
ó, hol vagy már, perzselő csókodra vágyom,
tűzijáték-ölem jéggé fagyott, csendben zuhanok.
Oly távol vagy már, kitárt karod szemed hív...
fáj a hús, kiszakad a lélek és megszakad a szív! 

 

(A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges.)

ex-andras1977 Creative Commons License 2010.03.24 0 0 22194
A szerelem nagyon szép.
A szerelem nagyon jó.
Én pedig hazudós vagyok.
Prucika Creative Commons License 2010.03.11 0 0 22193

Börzsönyi Erika

 

Reggeli rögtönzés

 

álomvarázslat

varázsemlék

elvisz a mától

valóságnehéz

átélni  minden

napot és éjet

lelni valóságos

menedéket

ölelni  szerelmem

most és mindörökké

úgy legyen, ámen

Törölt nick Creative Commons License 2010.03.10 0 0 22192

Váci Mihály: A szó fogan 

 

A szó fogan, nő, mint fű éled,

s követ magáról félre nyom,

a fecskék készülnek így Délnek

gyűlve halálos drótokon,

ahogy szárnyát feszíti Érted

idegeken a fájdalom.

 

Éjszakáim hűvös favödre

emelte Neved ajkamig.

Túlsó part! - miattad törött le

nyugalmam, a mohos fahíd.

Teérted gyűjtötte fürtökbe

a szív ért dobbanásait.

 

 Olyan imát susogtam én föl,

- lombja most erdőként suhog:

felsírtam érted olyan mélyről,

hogy ott most is friss kút csobog.

 

jahorka Creative Commons License 2010.03.07 0 0 22191

Kellemes estét kívánok!

 

"Azt mondod: "Szerelmes vagyok és sokat szenvedek..." Te áldott vagy. Valójában azok a szerencsétlen emberek, akik sosem voltak szerelmesek, és sosem szenvedtek. Ők egyáltalán nem is éltek. Szerelmesnek lenni és szenvedni tőle: ez a helyes út. Így ugyanis keresztülmész a tűzön, ami megtisztít, ami új szemeket ad neked, és éberebbé tesz. Ez az a kihívás, amit el kell fogadni. Aki nem fogadja el ezt a kihívást, az gerinc nélküli marad."   Osho

lány nyuszi Creative Commons License 2010.03.06 0 0 22190
"Megtanultam, hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. Hogy olykor az akire azt hinnéd, hogy megadja Neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak Neked felállni. Hogy csak azért, mert valaki nem úgy szeret Téged, ahogyan Te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret Téged teljes szívével. Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyereknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné! Hogy nem mindig elég, ha megbocsájt Nekünk valaki. Az esetek többségében Te vagy, akinek meg kell bocsájtani Magadnak. Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összerakod!"
Törölt nick Creative Commons License 2010.03.06 0 0 22189

"A csók a szerelem anyanyelve"

 

*****************************

 

"Tem! - mondta.
És felnyújtotta a száját-
Egy nagy, heves erő átkarolta, valaki mintha azt mondta volna:Sven!
Aztán egy izzó száj tapadt a szájára, mintha az égből hullott volna le egeydül neki, összetapadtak és a világból nem maradt semmi, de semmi a számukra, csak ez.Swen mintha nagyon messziről érezte volna, hogy egy édes, jó erő egy kicsikét emeli.
Aki csak arra ment, mindenki kitért nekik, s aztán visszanézett.
-Irgalmas Isten, de szép!”"
Dallos Sándor


jahorka Creative Commons License 2010.03.02 0 0 22188

"Ameddig csak lesz igaz, tiszta szerelem a világon, addig a csókolózás lesz a szerelmesek egyik legkedveltebb időtöltése (...) Részegítő mámora a fiatalság ígérete, a férfilét öröme, s az öregkor üdvössége."  

Alfred Fowler

Törölt nick Creative Commons License 2010.03.02 0 0 22187



"Hozzád sodor képzeletem színes lepkeszárnyon.
Melléd bújik félénk lelkem, ha jön az alkonyat,
mert nálad vagyok biztonságban szemed tüze az,
Mitõl rád simuló szelíd vágyam vulkán tüzet kap.
Halkan melléd lépek,
S Hold csókjának bársonyából puha ágyat vetek.
Rád sóhajtom szerelmét a vadillatú földnek,
Melyben ott virul az élet minden szépségével,
És virágszirmot rejtenek a rég elárvult könnyek.
Álmot hintek rád.
Felparázsló gondolatként magamhoz ölellek."


 

/Kun Magdolna: Melléd szegõdve/

 

Törölt nick Creative Commons License 2010.03.02 0 0 22186

Octavian Goga: Egy könnycsepp

 

Ha úgy történne valamikor,

hogy szétosztod mindenedet,

legdrágább ajándékaidból

add nekem egy könnyedet.

Megkapnám így lelked egy cseppjét,

ami mélyten-mélyről jöhet,

hisz' csak a tenger fenekéről

lehet halászni gyöngyszemeket...

 

/Fordította: Tóth Irén/

 

 

jahorka Creative Commons License 2010.03.01 0 0 22185


Bodor László :

Szerelmes vers


Szerelmem! Neked adom az életem.

Nem tántoríthat tőled semmisem!

Sárkányokkal megvívó hős vagyok,

Színész, és költő, ha akarod

Remény mindig van, ez hitem,

Boldog vagyok, hogy vagy nekem!

.

Mások elől valós lényem elrejtem.

Egyszerűen, csendben élem az életem.

Ha valaki sír én kacagtatok, takar bohóc ruhám,

De alatta érző szív dobog, sóvárog a párja után.

Remény mindig van, ez hitem,

Boldog vagyok, hogy vagy nekem!



Koldusgúnyám alatt a királyi ruhát,

Te látod. Lelkem kitárta magát!

Szerelmes álmaim, szóvirágaim neked adom

Feltárom vágyaim, mosolyodért a hódolatom

Remény mindig van, ez hitem,

Boldog vagyok, hogy vagy nekem!



Néha még kísértenek a múltnak árnyai,

Lelkem magányos, szomorú vágyai.

De mióta vagy és engem szeretsz,

A remény és hitem ezerszeres.

Azóta a világ, nagyot fordult velem,

Boldog vagyok, hogy vagy nekem!

 

jahorka Creative Commons License 2010.02.28 0 0 22184

Jó éjt!

 



Hajas György:

Csak jó

Az álom is csak Téged rajzol fel,
Pár vonal, karc, álmommal felel,
Mint ablak porába húzott kusza ábra:
Kileshetsz általa a fényes napvilágra.

Így képzelheted a kinti világot,
Százszínű szívárványt, fekete virágot,
Kavargó lelkednek édes kínjait,
Mik élővé festik buja, vad vágyaid.

Bolondos táncot járnak apró, zöld najádok,
Elménkbe feslett képet villantó tündérlányok,
Vágyaink lámpását gyújtják meg nevetve,
Lobbantva minket is, színes szerelemre.

És nem lessük már, hogy nappal van, vagy éjjel,
Eltelve egymással, szerelemmel, kéjjel.
Kit érdekel, hogy álom, vagy valóság?
Csak jó, hogy a miénk, e kábult, szép boldogság.


 

Törölt nick Creative Commons License 2010.02.28 0 0 22183

Osvát Erzsébet

 

Meséltél és meséltél

 

Velem voltál

örömömben.

Velem voltál

bajban.

Velem voltál

ha sírtam,

velem, ha

kacagtam.

Meséltél

és meséltél

igazakat,

szépet.

Kívántam,

hogy a meséd

sose érjen

véget.

Mit adtam én

cserébe?!

Te azt sosem

kérdted.

De talán a

két szemem

elárulta

néked.

 

homokóra Creative Commons License 2010.02.18 0 0 22182
Ágai Ágnes:


Emlékezlek


Igen, már tudlak emlékezni,
már időtlenedtél az időben.
Nem kérdezem, hány éve,
hiszen nem mérhetlek naptári évben.

Valahol gyökeret eresztettél,
s onnan lombosodsz mozdíthatatlanul.
Megálltál. Véglegesedtél.
Már nem akarlak belehurcolni a jelenbe.
Elhelyezkedtél.
Fölémborulsz, védőernyőként
rám sátorozod emlékképedet.

Magamra tetováltalak,
bőrömre karcoltalak,
belém égettem alakod eleven mását,
és nézem a hamisítón visszatükrözőt.

Már nem változol,
nincs elcsúszó hangsúly,
nincs szemrebbenés,
nincs előre, hátra,
oldalt mozdulás.

Viszlek magamon magammal,
múltam talapzatára állítalak,
és köréd fonom örökre
lelkem versekbe bujtatott
szép, könnyes hódolatát.



homokóra Creative Commons License 2010.02.18 0 0 22181
Ágai Ágnes

Levél Y-nak

Szeretlek.
Csak így, ilyen köznapian,
ilyen egyszerűen, ha úgy tetszik semmitmondóan,
hisz a legtöbb levélben így írják: szeretettel,
és ez nem súlyosabb, mint a kérdés:
mi újság, hogy vagy és effélék.
Pedig milyen kevés ember iránt vagyunk szeretettel,
mennyi közöny, rosszallás, idegenség,
gyanakvás, harag, meg nem értés,
mennyi odvas, rossz indulat fűz bennünket egymáshoz,
kis és nagy közösségünk zárt rendszerében.
Milyen kevesen figyelnek szavainkra,
ha azt mondjuk: elvtársam, kedves barátom,
egyetlen szerelmem, mikor mit ír elő a konvenciónk,
miközben szavaink tartalma rég kihullott,
és ezt nem kéri tőlünk senki számon
hisz megszoktuk. Őszinte részvétem, szívből gratulálok,
és a szeretlek, ha egyáltalán kiejtjük,
nem több közhely szavaink egyikénél,
ami kéznél van, mint a papírzsebkendő vagy a golyóstoll.
De hát én szeretlek, salakmentesen, forráttisztán,
őrzöm hangod emlékezetem kazettájában,
és őrzi testem kezed simítását,
őrzi pulzusom felgyorsult ritmusa,
a visszapergetett filmszalagon,
az egyszerit, a megismételhetetlent,
az egymásra talált test ünnepét,
az egymást dajkáló lélek hétköznapjait.
Szeretlek
és folytathatnám: szeretlek, mint....
és bizonyára jutna eszembe még friss hasonlat,
jól hangzó, kevésbé kopott,
de így mondom pőrén, dísztelen,
vedd vallomásnak vagy tényközlésnek,
akár messze vagy,
akár a szomszéd szobában,
akármi volt, van, vagy lesz velünk,
igémet hírdetem, vállalom, vissza nem vonom:
szeretlek!




fiza Creative Commons License 2010.02.14 0 0 22180
A képzelet elém varázsolt téged.....
Nagyon jó volt:-))
jahorka Creative Commons License 2009.12.31 0 0 22179
Boldog Új Évet kívánok!
.luna Creative Commons License 2009.12.31 0 0 22178

Minden Versjedvelőnek Sikerekben Gazdag, Boldog Újesztendőt kívánok! :-)

 

 

A szép éjszaka
Johann Wolfgang Goethe

 

 

Most a kunyhóból kiléptem,
kedvesemtől távozom,
halkan dobban tompa léptem,
körben mély, sötét vadon.
Luna kél tölgyből, bozótból,
jöttét szellő hirdeti,
nyírfák lombja földre bókol,
édes tömjént hint neki.

Hogy csodálom ezt a széles,
hűvös nyári éjszakát!
Mindaz, amint élni édes,
szívünk mélyét járja át.
Bírhatatlan gyönyör árad;
mégis, égi boltozat,
tartsd meg száz ily éjszakádat
egyért, mit a kedves ad.

 

 

/Nemes Nagy Ágnes fordítása/

Törölt nick Creative Commons License 2009.12.27 0 0 22177
jahorka Creative Commons License 2009.12.26 0 0 22176

Paul Verlain:

Óvatosság

Csak halkan. Fogd kezem. Ülj le mellém ide,
ez órjás fa alá, melynek lombsátorában
A hold cirógató fénye fehérlik lágyan,
Míg elfullad a szél végső lehellete.

Süsd le szemed. Csak ülj. Ne gondolj semmire.
Álmodj. Fürtünk bagoly súrolja a homályban..
Hadd fusson örvtelen, amerre vonja vágya,
az illanó gyönyör s a szív múló heve.

Remélni is feledj. Csak csendesen, szelíden,
hogy folytathassa majd a szíved és a szívem
e csöndet és a nap derűs enyészetét;

Hallgassunk. Meg ne törd ez éji békességet;
nem jó zavarni, ha becsukta már szemét,
a vad Természetet, e néma Istenséget.

(Fordította: Szabó Magda)

jahorka Creative Commons License 2009.12.26 0 0 22175

Kassák Lajos:

Szerelem és játék

Bezártalak, hogy ne lássalak.
Ha látlak, megáll szívverésem,
félek, hogy a szívedet elérem.

Rózsatőt ültetek ablakod alá,
s ha jönnek a hajnali szelek,
leválik rólad álmod gyönge héja.

Két nagy szemeddel láthatod,
a rózsa szirma, a hajnal is
én vagyok.

 

jahorka Creative Commons License 2009.12.26 0 0 22174

Jó éjt!

 

Paruj Szevak:

A szerelem

utadba jön - nem is kerested.
útjára megy - hiába nem ereszted.
mindegy - csak tűrd szótlan panasszal!
mindegy - üvölts, ha az vigasztal!
mindegy - harapd némán a nyelved!
mindegy - párnád ököllel verjed,
vagy görcsösen szorítsd a szádra!
hiszel? - most istent káromolhatsz!
hitetlen vagy? - hitet tanulhatsz!
legyintenél - az is hiába,
s hiába vágyol a halálra.
hát élj, s tanuld meg elfogadni,
hogy nem tud ennél többet adni.

kopaszlompi Creative Commons License 2009.12.25 0 0 22173
Lebegek az éj csendjén,
rettegek minden neszén,
Nem akarok ébredni
nincs miért hiába szeretném,
nem él már csak a remény,
Talán lesz még szép napom,
mikor újra minden ragyog,
mikor újra melletted vagyok,
s érzem hogy szárnyalhatok,
Bár tudom lassan meghalok,
csak jönne mihamarább a halál,
a megváltás,
könnyebb lenne az elmúlás...
kopaszlompi Creative Commons License 2009.12.25 0 0 22172
Nélküled... Olyan lassan telnek a percek, amikor nem vagy velem.
Lapozom a múltat, hátha megjelensz, kilépsz az ajtón, elindulsz az úton,
mert tudom, hogy láthatatlan erők vonzanak.
Várok, mit is tehetnék, pedig szívesebben ölelnélek, érezném arcod bársonyát,
s magamat veled. De nem lehet, hiába rajzol a képzelet, elmúlik ez a nap is nélküled...
kopaszlompi Creative Commons License 2009.12.25 0 0 22171
Éjjel minden sötét és sivár, csak egy-két csillag van az égen,
Olyan már nem lesz többé, mint akkor ott felettünk ragyogott az ég...
A napok jönnek s mennek, nem várok már másra csak egy pillanatra, percre...
Talán emlékszel rá, én nem feledem soha, mert nekem örök emlék,
s álom vagy míg élek...
2008. 08.12. 10:09:21
Törölt nick Creative Commons License 2009.12.25 0 0 22170
Őszintén szólva fogalmam sincs, jó helyre írom-e azt, amit most írok. Azt hiszem, átmásolom majd abba a topicba is, ahol a szerelemről kell írni szépeket.
Sokkal inkább tisztában vagyok viszont azzal, hogy miért írom, amit írok:hátha olvassa az a személy. Létező, vagy nem létező nőnek szól, egy hipotetikus szerelemnek, akivel még nem találkoztam, de az is lehet, hogy már elmentünk egymás mellett, talán ismertük is egymást. Így aztán szólhat ez B.N.-nek, S.B.-nek, vagy I.A.-nak is, úgy, mint egy ismeretlen nőnek is. Lehet bocsánatkérés, vagy magyarázat, esetleg használati útmutató, de mentségként nem kívánom használni.

"Szerettem egy lányt, aki (talán) viszontszeretett (volna), ám el kellett őt hagynom. Miért? Nem tudom. Olyan volt ez, mintha fegyveresek köre övezné, akik lándzsáikat kifelé fordítanák. Bármikor közeledtem is, lándzsahegyeknek ütköztem, megsebesültem, vissza kellett fordulnom. Szenvedtem így sokat. A lány ebben nem volt hibás? Azt hiszem, nem, sőt tudom is. Az iménti hasonlat nem teljes, engem is fegyveresek vettek körül, akik lándzsáikat befelé, vagyis ellenem fordították. Mihelyt a lány felé közelítettem, először is az én fegyvereseim lándzsáiba akadtam, és már innen sem juthattam tovább. Talán a lány fegyvereseiig nem is hatolhattam sosem előre, és ha mégis, hát már vérezve az én lándzsásaim döféseitől, önkívületben.

Egyedül maradt a lány? Nem, elhatolt hozzá egy másik férfi, könnyen s akadálytalanul. Magam, erőfeszítéseimtől kimerülve, oly közönnyel néztem, mintha én lennék a levegő, melyen át arcaik az első csókban összeértek."

Hát, ez volna.
muallim Creative Commons License 2009.12.18 0 0 22169

Kinevetnek

 

Láttam az angyalokat a plafonon

nem égett a csillár, sem falikar

magasan, túl az éjszakán ,ott

igen, néztem fel, ragyogva keltek

emlékszem a csodára, azóta is

hiába mondom el, csak kinevetnek...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!