Louis Jorge Borges egy novelláskötetét.
Azért, mert realista és ismeretlen embereket mutat ismeretlen helyzetekben, vagy kissé misztikus nem túl elrugaszkodott rálátással.
Valamint újra és újra előveszem Rostand Cyrano de Bergerac-ját
Mert annyira dinamikus a versformája, és olyan szellemes, és lendületes a ritmikája, hogy nem lehet letenni. Őrült üres óráimban lehet, hogy begépelem, mert nem találtam meg a net-en eddig...
Nemrég olvastam a Dorian Gray arcképe című regényt. Oscar Wilde írta.
A vége szinte megdöbbentett olyasmi érzés volt, mint amit Babits Gólyakalifájánál éreztem.
A Gólyakalifát az egyik legjobb magyar regénynek tartom.
Kedves Csülök,
Veled is, Mulannal is egyetértek. Nekem vannak kedvenc könyveim, amiket többször előveszek. S
okszor csak belelapozok, néhány oldalt, fejezetet olvasok el. Most például A szőke ciklont vettem elő. Általában párhuzamosan olvasok. (Van közötte ifjúsági könyv is :))
Volt egy jó szlogen: "Ha van egy jó könyve, már nincs egyedül".
A szakirodalom is lehet szép :))
neptancos kolléga,
a Winnetou és a többi "korosztályos" könyv természetesen más katagória.
De.
El ne áruld senkinek, én bizony, negyvenöt éves fejjel, titokban előveszek és elolvasok olyan ifjúsági és gyerekkönyveket, amiket valaha nagyon szerettem. Csak meg ne lássa seni a kezemben a "15 éves kapitány"-t, vagy a "Vadölő"-t! Psssssszt!
Szia Csülök!
Azért van, amit nem ugyanaz újra olvasni. PL. Winnttou-t én 4*, de azóta nem vettem elő. Más kategória: Ottlik Géza: Buda
Egyszer, ha újraolvasom, elő fognak jönni saját emlékek, tömegével. Ezért ez nem most lesz.
n.
Dr. Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai - polgári jogi jegyzet; rendkívül érdekfeszítő olvasmány, főleg hogy be is kell számolnom belőle, lévén befigyelt egy halasztott UV... :(
DE
Nemrég fejeztem be Ken Follettől A katedrálist. Tekintélyes vastagságú, a középkori Angliában játszódó regény. Fantasztikus, letehetetlenül izgalmas (volt).
Ha levizsgáztam, újra normális (nem szak) irodalmat fogok olvasni.
főleg GinYnek ajánlom Roland Barthes Beszédtöredékek a szerelemről című könyvét (Atlantisz, 97). Nattyon jó, ahogyan Barthes szerelmes beszédeket idéz és utánoz.
Sziasztok! Most fejeztem be Gabriel Garcia Marqueztől a Szerelemről és más démonokról c. könyvet. Annyira jó volt, hogy másfél nap alatt elolvastam (nálam ez rekord idő). Előtte a Száz év magányt olvastam, hát az a könyv fantasztikus! Olyan poénok vannak benne!!! Szeretem Gerald Durrell könyveit is. A legkedvencebb azonban Oravecz Imre: 1972. szeptember című írása. Sajnos sehol nem lehet kapni, így minden "arra érdemes" embernek le szoktam fénymásolni ;-)
Én elvileg az Ulyssest olvasom Joyce-tól, úgy 50 oldalon vagyok túl, de nem egy elalvás előtti könnyű könyv, úgyhogy lehet, hogy félreteszem szeptemberre a tengerpartra (egy hetes tengerparti döglések egyébként kiválóak nehéz szerzők - Esterházy, Konrád György, ilyesmi - olvasásához). Mellette sokadszorra olvasom a Szegény Sudár Annát Jókai Annától. Mindenkinek csak ajánlani tudom, fantasztikus könyv.
Átalakítás miatt megbolygattam a könyvespolcom. Nem kellett volna. :-) Most úgy néz ki, soha nem lesz rend, mert folyton a kezembe akad valami, amit feltétlenülmoströgtönazonnal újra kell olvasnom.
Jelenleg a következő könyvek sorjáznak a lakás különböző pontjain:
L. L. L.: Ahol a pajpaj jár
Vavyan Fable: Sárkánykönny
Rejtő Jenő: Kisregények, kabarétréfák
Rejtő Jenő: Piszkos Fred meg a többiek
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Most valami idióta ötlet miatt párhuzamosan olvasom őket. De így is élvezem mindaddig, amig a sáskák meg nem támadják majd az elmebeteg gyilkost, akit Piszkos Fredék megmentenek csak azért, hogy száműzzék a Hargitára.
És hogy miért olvasok? Mert kikapcsol. Mert tanít. (Igen, kedves szkeptikusok, még egy L. L. Lawrence könyvből is lehet tanulni...) Mert jobb, mint a TV. Mert imádom.
Mulan,
ez így van. Ha egy könyvről első olvasásra azt mondod, hogy hű de jó, és mégsem olvasod el később újból (és újból), akkor az bizony nem is volt jó könyv (bóvli). Én, ha egy könyv tetszik, akkor elsőre szinte percek alatt "behabzsolom", az igazí "ízek" csak a második olvasásnál kezdenek előbújni.
Például a Sing-Sing-ben többször is átfutottam Lohengrin, a hattyúlovag tanulságos históriáját! :)
Most vettem észre, hogy elcsesztem a topic címétm, de előferdül ilyesmi. Szóval nem "mit", hanem "Mi szépet olvastok? Miért?" lenne a helyes cím.
Én most kezdtem bele egy Tarzan könyve, pontosabban a Tarzan és az idegenlégió címűbe. Nagyon régen volt tarzan könyv a kezemben (cirka 10 éve), és nem is emlékeztem arra, hogy viszonylag humoros lett volna bármelyik is. Pedig az, pár oldal alapján. (tényleg most kezdtem bele.)
És ideírom, habár nem lehet teljesen a könyv kategóriába tenni, de leírnám, hogy sűrün olvasom az angol-magyar nyelvű idézetes könyveket, mint pl. az "Olyan kicsi krumpli vagyunk", vagy a "Hány óra van? - Úgy érted most?" című irpmányokat. Ezekben mindig találok valamit, ami nagyon passzol a hangulatomhoz, vagy csak egyszerűen jó, találó, vagy 5letes mondat.
Ezeket néha kiválasztom, mint aktuális "életfilozófia", vagy hogy is nevezzem.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem van egy kedvenc helyem, ahol sokat tudok olvasni, mindentől függetlenül, és ez a hely az illemhely.
Csak ülök, és olvasok! :o)
Bocs, ha valakit ezzel megbotránkoztattam, de már itt van.
Ti nem szoktatok ott olvasni, mást is mint ujságot?
Én most pillanatnyilag az Alapítványt olvasom, (miértje: a régi példányomat valaki elfelejtette visszaadni, most kiadták újra) de már nem sokáig, a Gyűrű keresését tettem félre miatta, este meg egy Fekete Istvánt olvasok.
Nálunk nem halt ki a papíralapú olvasás, de ha arról mind recenzót írnék...
Nincs se kedvenc könyvem, se kedvenc íróm, pontosabban sok van belőlük, és rendszeresen körbeolvasom nem csak a saját, hanem a család könyveit is, már csak azért is, mert annyi pénz a világon sincs, hogy nekem mindig új könyvem legyen. De szeretem is újraolvasni a jó könyvet.
En mostansag Bohumil Hrabal-tol olvasok mindent amit talalok. Nagyon tetszik. Neha mar faj a hasam a rohogestol, maskor meg ugy erzem magam mintha egy hatalmas es fennseges templomban allnek megilletodotten. Teljesen elvarazsol.
Vavyan Fable-tól olvasom immár huszadszorra a Szennyből az angyalt.
Hogy miért? Mert lenyűgöző képeket tud elém tárni pusztán szavakkal, az ő írásain keresztül egész másnak látszik a világ, mint amilyen, fergeteges a humora, könnyedek a történetei, egyszóval kitűnő szabadidős-kikapcsolódós program.