Idén áprilisban Tenerifén töltöttünk egy hetet. Szokásomtól eltérően ezúttal nem tudtam sok időt foglalkozni az utazás tervezésével, így kicsit ahogy esik úgy történik alapon indultunk Budapestről. A Kanári-szigetek már régi vágyam volt és végül azért választottuk Tenerifét, mert ez a sziget tűnt a legváltozatosabbnak a természeti látnivalókat tekintve.
Repülőjegyet még decemberben vettünk, közvetlen Wizzair járattal mentünk. Az egy feladandó bőrönd tette ki a teljes repülőjegy egyharmadát. Magával a repülőúttal nem volt probléma, a gép tele volt, időben indult, időben érkezett. Visszafelé a gép egy részét a három hetes edzőtáborból hazautazó úszóválogatott tagjai foglalták el. Azért izgi lehet 3 hetet a szigeten tölteni, mégha kemény munka is van mellette. A beszélgetésekből azért kiderült, hogy bőven volt szabadidejük is a fiataloknak.
Gépkocsit a Cicar cartól rendeltünk, még év elején és lévén nem volt időm az úttal foglalkozni, már nem is módosítottunk később a foglaláson, keresve az olcsóbb lehetőségeket. Egy hétre 189 EUR-ba került a gépkocsi. Alapvetően nem voltunk megelégedve a szolgáltatással. A kocsit hamar kiadták, egy eléggé leharcolt Opelt kaptunk, senki nem nézte át sem átadáskor, sem átvételkor. A benzin policy annyi volt, hogy kb ugyanannyi benzinnel vigyük vissza, mint amennyivel kaptuk, esetünkben, alig valamivel. Elég sokat mentünk vele, igazán gondunk nem volt, de egyszer csak a jobb első kerék felől fura hangokat hallottunk (mintha csapágyas lett volna – jelentsen ez bármit), aztán abbamaradt a hang, majd később még hallottuk. Illetve egyszer kijelzett az egyik hátsó kerék, hogy légnyomás gondja van, és valóban alacsonyabb volt, így az egyik kúton nyomtunk bele levegőt. Ezután rendben volt, majd két nap múlva ugyanezen kerék, ugyanígy kijelzett és ismét a benzinkúton kötöttünk ki. A kölcsönző elérésébe ugyan nagy effortot nem fektettünk, két próbálkozásra nem értük el őket. A gépkocsi leadásakor a problémákat jeleztük, de láthatóan nem érdekelte őket azon túl, hogy a kocsi megy, a fék működik, akkor ne problémázzunk. Ez azért kicsit fura volt és csak remélni tudom tényleg nem lett/lesz probléma az autóval.
Szállás gyanánt egy szuper apartmant béreltünk az északi parton nyugatra néző terasszal. Fantasztikus látvány volt esténként a naplementét nézve kortyolgatni a finom tenerifei borokat. A szállásadóval egyszer sem találkoztunk, de többször váltottunk üzenetet, irtó kedves volt, érkezésünkkor megkérdezte minden rendben van-e, van-e bármire szükségünk és küldött linkeket a látnivalókról is. Hazafelé miután becsekkoltunk, a Wizzair azt írta, hogy a tenerifei reptéren nem fogadják el az online boarding passt, mindenképpen nyomtassuk ki, amiben a szállásadónk segített (bár megjegyzem nem volt rá szükség, mert a reptéren elfogadták az online boarding passt is).
Április elején a nap 8-kor kel fel és 20-kor nyugszik, reggel, este egy pulcsi elfért a táskánkban, napközben 25-28 fok volt, rövidnadrágos, pólós idő volt. Északon. Utolsó nap mentünk csak a déli oldalra, ott azért még ennél is melegebbnek tűnt az idő. Az óceánban nem fürödtünk, nekem hideg volt, de sokat ültünk a tengerparton bámulva a fekete homokot és a nagy hullámokat. Esőre egyszer emlékszem, egyik éjjel irdatlan vihar volt, amit a sziklán álló nyugatra néző apartmanban hatványozottan lehetett érezni, én nagyon élveztem, párom már kevésbé, ő nem tudott aludni sem. Viszont vélhetően nem a legjobb időt fogtuk ki, mert a korábban befoglalt túrákból kettőt is töröltek az időjárásra tekintettel.
Boltok elég sűrűn vannak és sokáig nyitva tartanak, a tenerifei borok egészen finomak.
Látnivalókat tekintve mi elsősorban a természeti látnivalókat, a túrákat keressük, ezért is kötöttünk ki az északi részen.
A program röviden:
- nap: Túrázás Anagában – Afúr – Taganana – Afúr túra
Első megállónk a San Cristobal de La Laguna kilátó volt, majd letettük a kocsit Afúrban és lesétáltunk a tengerpartra, majd onnan kicsit visszamászva a hegyoldalba végig panorámával az óceán felé haladtunk Taganana felé. Ez egy cuki kis falu, ahova sok turistaút fut be és indul. Innen a hegyen keresztül (szintén helyenként gyönyörű panorámával) túráztunk vissza Afúr falucskába. Este La Laguna városkát néztük meg, ahol éppen valami trubadúr fesztivál volt, különböző színű egyenruhákba öltözött trubadúrok énekeltek, zenéltek és szórakoztak. Pontosabban a helyi bácsika sem tudta megmondani mi történik pontosan, ez valami spanyol, éves rendezvény volt.
2. nap: Túrázás Anagában – Benijo – Ed Draguillo – Benijo Beach
A napot a Las Teresias strand megtekintésével kezdtük és lévén még reggel volt, alig voltak a strandon. Felvezettünk arra a kilátópontra is, ahonnan a képeket szokták készíteni a strandról, de az egész le van zárva, kocsival sem lehet megállni, illetve kerítés miatt gyalogosan sem lehet megközelíteni. Majd ismét Anaga felé vettük az irányt. Valami esznéletlen gyönyörű ez az oldala is a nemzeti parknak. Benijoban tettük le a kocsit, majd a part mentén túráztunk el a közeli El Dragulilloba, ahonnan eredetileg továbbmentünk volna Faro de Anagaig, egy jó nagy kört megtéve, de a turistaút le volt zárva. (megjegyzem, szerintem lehetett volna továbbmenni, de volt egy roppant szabályt követő útitársam), igy El Draguillonál hegynek felfelé vettük az irányt, majd egy pontrol szépen visszacsorogtunk Benijóba, mondhatni lélegzetelállító panoráma mellett. Benjiboba visszatérve van két étterem is, majd utána órákat töltöttünk el a tengerparton, csak ültünk és hallgattuk a hullámok moraját, és ahogy görgetik a fekete kavicsot. Nagyon szép ez a rész. Egész nap el tudtam volna itt piknikezni.
3. nap: A mai napot lazábbra vettük. Reggel Puerto de la Cruzt néztük meg, nekem kimondottan nagy élmény volt az Agatha Christie lépcsőkön ugrálni (minden könyvét olvastam) és a botanikus kertet is végig jártuk. Következő megállónk Icod de los Vinos volt, ahol a templom kertjéből megnéztük az óriás sárkányfát. Ez a városka egyáltalán nem fogott meg, annál inkább Garachico, ahol a délután egy részét töltöttük a lámamedencék mellett és van egy hangulatos főtere is a városkának, ahol kellemesen lehetett koktélozni. Este megálltunk a Bodegas Monje birtokán, ahol a naplementében lehetett bort kostolni a hatalmas teraszon.
4. nap: A Teno hegységben töltöttük a napot.
Eredetileg a Masca völgyi túrát csináltuk volna meg, meg is szereztük az engedélyt, de sajnos időjárásra való tekintettel lemondták a túrát. Csak hétvégén lehet egyébként túrázni Mascaban és nekünk két hónappal korábban megvolt az engedélyünk, ezt érdemes időben lefoglalni. Végül egy egynapos túrát tettünk Buenavista del Nortenal, ha jól emlékszem El Almar, Alto Teno, Baracan útvonalon. Ez is egy nagyon szép túra volt, engem az Alpokra emlékeztetett, mediterrán növényzettel (kaktuszok) szegélyezve. A túra végén megnéztük Mascat is, valóba gyönyörű a fekvése, sajnos nem tudtuk megcsinálni a túrát. Viszont iszonyat sok a turista ami sajnos levont az értékéből. Hazafelé megálltunk Los Gigantos városkában, nekem ez kicsit nyaralóvárosnak tűnt, majd az estét La Orotavaban töltöttük. Ez a város viszont nagyon tetszett, olyan igazi, élő város.
5. nap: Ismét Anagában kötöttünk ki, nekünk ez a rész tetszett (mármint Anaga Tenerifén) a legjobban.
Ezúttal Chamorgában tettük le az autót és innen túráztunk egy jót Tafada, Faro de Anaga, Chamorga irányában. Ezen a túrán sem tudtam betelni a látvánnyal. A világítótorony melletti is valu néptelennek tűnt, de aztán kiszúrtuk, hogy egy bácsika a hűtőjéből árulja a sört és a házi bort 1 EUR-ért. Vélhetően hajóval viszik oda az „árut”, mert egyébiránt csak túraútvonal vezet a faluba. Késő délután pedig a Taborno körüli túrát csináltuk meg, ami szintén az egyik leglátványosabb túra a szigeten véleményem szerint. Nem hosszú, ellenben valami eszméletlen panoráma van végig. A nap végén megnéztük a 3Senses ösvényt is, de ennyi időt töltve már Anagában, ez nem volt egy nagy élmény, nem nyújtott újat.
6. nap: Teide: Az egész napot a Teide megmászására és a környező látnivalók felfedezésére szántuk. Természetesen engedélyünk a csúcs megmászására már 3 hónapja megvolt. Az egyik első felvonóval terveztünk felmenni, hogy a csúcstámadás előtt fent is körbenézhessünk, és 11-től volt az engedélyünk a csúcsmászásra. Reggel a felvonó indulása előtt 20 perccel kaptuk az értesítőt, hogy törölték a felvonóra szóló jegyünket, mert jegesedés miatt takarítaniuk szükségesek a huzalokat. Azt tanácsolta fent a személyzet, hogy figyeljük folyamatosan a netet, sokan visszamondják a lefoglalt jegyüket és ha ügyesek vagyunk, ott helyben tudunk online foglalni egy olyan időpontra, amikor már jár a felvonó. Így is lett, de azért kicsit bosszantó, hogy mennyi idő elment ott a net nézegetésével, majd gyors foglalással, ahelyett, hogy a tájat élveztük volna. Rengetegen voltak a Teidén, már-már élvezhetetlen volt a tömeg. Mondta is a személyzet, hogy remélik limitálják a napi látogatók számát, mert nem fenntartható a jelenlegi rendszer. Végül feljutottunk és a felvonó lábánál lévő kráterben is tudtunk egy túrát tenni, illetve még két helyen megálltunk autóval és kisebb túrákat tettünk. Az egész napot el lehet fent tölteni, hihetetlen itt is milyen más arcát mutatja a sziget. Még annyit szeretnék mondani, hogy a helyszínen nem lehet jegyet venni a felvonóra csak online előre, ezt még a Covid alatt hozták meg és úgy tűnik marad is a rendszer. Láttam már pár vulkánt és benne van a top 3-ban (az általam látottak közül), pont a harmadik helyre tudom tenni.
7. nap: utolsó napunk, a gépünk késő délután indult haza, így erre a napra egy bő félnapos programot tudtunk szervezni. Délelőtt megnéztük a Barracone de Infernot, szintén egy szép kirándulás, mi két órát töltöttünk a parkban. Itt is előre kell foglalni helyet és ez fizetős program. Majd felkapaszkodtunk a déli hegyoldalba, egy igazi helyi borászatot látogattunk meg, ahol a kilátás mellett bort kóstoltunk és helyi sajtokat falatoztunk. A déli rész nekem egyáltalán nem jött be, bár sokat nem láttunk a sziget ezen részéből, csak a nagy városokat, tele apartmanokkal, szállodákkal, sivatagos tájjal. Érezhetően melegebb lehetett itt egész héten, olyan igazi üdülőövezet.
És a beszámolóm végére azok a helyek maradtak, amiket még megnéztem volna. Ezek pedig: Playa de Castro túra a vízeséssel, Los Silos bálnacsontváz, Masca völgy túra, Punta de Teno túra , túra Vilaflor közelében, a Lunar Landscape megtekintése, Anagában a Hidalgo, Chimada túra, egy túra a Corona Forestben. Közhellyel élve, nem is baj, hogy van, ami kimaradt, hiszen lesz miért visszamenni :)
