Mikor erdélyi utunk mostani útjára értünk, úgy éreztem, hogy az óriások földjén vagyok. Csak a nyakamat tudtam tekergetni a nagy sziklák felé... Az 5 kilométer hosszú Békás-szoros nevét a benne kanyargó Békás-folyóról kapta. Séta közben felnézve az embert hatalmába kerítik a 200-300 méter magas meredek sziklafalak, amelyek félelmetesen törnek az ég felé. Különös, egyedülálló sziklaóriás az 1154 méter magas Oltárkő, amelyet nem lehet nem észrevenni, sőt lehetetlen betelni vele. Óriás kövek, fenyőfákat visz tova a Békás patak vizének ereje...
Az Oltárkőt most csak messziről láttam, mert másfelé mentünk.
A Békás-szoros meredező sziklafalaival, zuhogó vízeséseivel, alagútjaival hihetetlen látvány, hihetetlen élmény. Még havasi gyopár is található rajta... Álomország, mesés vidék...
Ezt minden embernek látnia kell, legalább egyszer az életben. Nekem már megadatott...
Szép szombati napot kívánok mindenkinek! Ma a Gyilkos-tóról mesélek nektek. Először a legenda Eszterkéről... Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.
Már nem először vagyok itt, de mindig megfog a szépsége. Mindig ad valami újat, szépet, kedveset. Most a kacsák fogtak meg a zöld tó felszínén, ahogy ott tollászkodtak, s belakták a tóból kiálló fenyőfák törzsét...
Csónakázó emberek, sétálgató, kürtöskalácsot majszolók, kirándulók tömege. Kedves vendéglátóhelyek, árusítóhelyek... szóval minden adott, hogy jól érezd magad itt. S, valóban: belenéztem a tó vizébe, s Eszter zöld szemeit láttam viszont...
Parajd város Szováta és Székelyudvarhely között fekszik, Hargita megyében. Bizony mikor kijöttünk fáradtak voltunk. A le- és felmenetel több mint 200 lépcső megmászása után történt.
Igaz autóval mentünk le félútig, de a többit bizony lábbal kellett megtenni. A parajdi sóbánya, mely óriási, gigantikus méreteivel csúcsszezonban naponta több ezer látogatót vonz. A sóbánya belső tereiben a kikapcsolódni és a gyógyulni vágyók számtalan lehetőség között válogathatnak. A bányában játszótereket, pihenőhelyeket, ping-pongozási, tollaslabdázási lehetőséget alakítottak ki. Étterem is vagyon ott, s nagyon fonom helyi élteleket kínálnak. Aki szeretne egy pohár pincehideg jófajta bort megkóstolni, az itt megteheti. A hidegsége a bornak garantált. A sóbányában egy kápolnát is kialakítottak, ahol istentiszteleteket és hangversenyeket is tartanak.
Mindenhol ragyog a sókristály! Csodálatos látvány.
Kiállítás is megtekinthető a régi régi idők bányászatáról... Én is bányász lettem...
Ma egy csoda helyre invitállak benneteket! Ahogy leszálltunk a buszról, egy csodálatos rózsakertben találtuk magunkat. Meseországban.
Erdélyi barangolásaink során a Parajdtól északnyugatra található, kősóhegyeiről nevezetes Szovátára érkezvén kötelező megállnunk a híres gyógyfürdőhelyen, a Medve-tónál, amely e környék híres tavainak legcsillogóbb ékessége, egyedülálló gyöngyszeme, felbecsülhetetlen természeti értéke.
A tó sótartalma egyedülálló a világon: 1 liter vízben 250-300 tg só is lehet.
Medve-tó, Szováta Medve-tóA Medve-tó keletkezéstörténetéről számos feljegyzés áll rendelkezésünkre. Szőcs Antal leírása szerint a XIX. század "hetvenes éveinek végén a Pálné-gödrének feneke, mely kaszáló volt, teljesen eltűnt, s helyében sötét szakadék keletkezett, amelyben a víz tóvá gyűlt össze". Kis Sándor imigyen ír ugyanerről: "1875 nyarán égi háború következtében a Cseresznyés hegy felől jövő két patak, a Köröstoplica- és az Aranybánya-patak felduzzadt, s a víz a Zoltán hegy alatt meggyűlt, és ott egy tó alakult ki". László János pediglen: "1879-ben egy nyár végi napon hatalmas dörgés kíséretében a föld megrázkódott, s a Pálné-gödre mellett emelkedő sószikla alázuhant, utána hatalmas porfelhő szállt fel, majd a két patak elgátolódott, s tóvá duzzadt".
Mindegy is, hogy történt, de jó, hogy igy történt. Már alig vártam, hogy megmártózhassam vizében. S, valóban: nem süllyedtem el, csak lebegtem a vizben... Hihetetlen.
Az üdülő falu is szépséges, díszes, fafaragású hotelek, villák vannak. Egy kis áhítatra betértünk egy templomba is. Szívesen maradtam volna még... de az idő sürgetett... Pár óra fürdés után tovább indult felfrissült kis csapatunk.
Érdeklődéssel olvastam írásodat és néztem képeidet. Számomra egy kicsit bizarr a hölgy nyakába kötött nemzeti színű szalag, sokkal stílusosabb lett volna a hajába applikálni.
Erdélyben jártunkban következő kirándulási helyünk Erdőszentgyörgy volt. Ahol már messziről látszik a hófehérre meszelt templom a dombok között megbújva. Még nem hallottam erről a kedves kis faluról, ahol a református templom szószéke alatt alussza örök álmát Rhédey Claudia, aki II. Erzsébet angol királynő ükanyja. Egy kis történelem is... Magyar vér is folydogál II. Erzsébet angol királynő ereiben. A helyi, ott szolgáló pap szívesen mesélt nekünk a falu híres szülöttjéről, aki sajnos baleset áldozata lett.
Az erdőszentgyörgyi kastélyt 1807-ben Rhédey Claudia szülei építtették. A grófnő ezen a nyári rezidencián született 1812-ben. Claudia egy bécsi bálon ismerkedett meg Württembergi Sándor herceggel. Szerelmük viszontagságosan indult, mert a württembergi királyság törvényei nem engedték, hogy a család hercegei rangon alul házasodjanak. 1835-ben mégis megtartották az esküvőt annak ellenére, hogy Sándor herceg ezzel kizárta utódait a trónöröklési jogokból. Házasságukból három gyermek született. Claudia újból várandós volt, amikor útnak indult, hogy meglátogassa Grazban hadgyakorlatozó férjét. Útközben azonban elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe. Utolsó óhaja szerint szülőfalujában, Erdőszentgyörgyön temették el. Egyik fiuk, Ferenc benősült az angol királyi családba: Mary Adelaide hercegnőt vette feleségül. E frigy elsőszülöttje, Mary Victoria 1893-ban a walesi hercegnek, a későbbi V. György királynak esküdött örök hűséget. Az ő fiuk, VI. György király Marina görög hercegnővel kötött házasságából született Erzsébet, így Rhédey Claudia révén az angol királyi háznak magyar felmenői is vannak.
A vendégkönyv tanúsága szerint 2008-ban jártak ott a rokonok is.
A templom plafonját szépséges festett kazetták díszítik.
A Székelyföld legnagyobb, legszebb városa, melynek közel 12,000 lelkes és szorgalmas magyar lakosa van, oda mentünk kirándulni a mai nap. Biztosan kitaláltátok Marosvásárhelyre érkeztem. Mintha Magyarországon lettem volna... Sok magyar szót hallottunk, s jóleső érzés töltötte el szívünket. A látnivaló is sok. Szabad program keretében mehettünk amerre kedvünk tartotta. A Rózsák terén keresztül a Régi Városháza, Kultúrpalota, templomok, vár megtekintése volt a célunk. Sajnos hétfő lévén a Kultúrpalotát belülről nem láthattuk, mert zárva volt. Fáradtan lerogytunk egy padra a Rózsák terén, ott egy kedves hölgy bíbelődött a szandáljával mert elszakadt. Míg megszáradt a pillanatragasztó a szandálon, kiderült, hogy magyar. Azonnal beszélgetni kezdtünk, s a vége az lett, hogy invitált volna a lakásába, de idő kevés lévén, nem fogadhattuk el. Ittunk egy finom kávét, üdítőt is, s közben élveztük, hogy kissé "haza" is értünk.
Megérkeztünk utunk első napi végállomására a Tordai-hasadékhoz. Már messziről feltűnt impozáns, semmi mással össze nem hasonlítható látványa. Erdély egyik leglátványosabb, és a legtöbbek által látogatott kirándulóhelye. A természettudományos magyarázat szerint a hasadék egy víz által kivájt mészkőbarlang tetejének beomlása következtében jött létre. Felmentünk az átellenben emelkedő "kis csúcsra", s onnét szemléltük a csodát: a legelésző birkanyájat, ahogy ballagtak hazafelé, az eltévedt egy szem birkát, az árujukat áruló kedves emberpárt, a csodálkozó tekinteteket, a jó levegőt, az árujukat kínáló embereket... A mintegy három kilométer hosszúságú szurdokvölgy alján, a 200 méteres magasságot meghaladó sziklafalak között folyik végig az Aranyosba ömlő Hesdát-patak. A hasadékhoz számos Szent László legenda kapcsolódik, a király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között érdekes, máshol talán nem is lelendő növények vannak. Még a sztyepét is felfedeztem rajta. Már érezni lehetett a környezetben az ősz közeledtét. A Tordai-hasadék 1939 óta természetvédelmi terület, amit nem is csodálok.
E csodát egyszer legalább mindenkinek látnia kell!
Az őszi harmat reggeli hűvösét úgy váltja fel a fátylas napsugár, mint gondos nagymama, ki betakarja a fázó unokát. Az őszi nyár,mint egy nem várt prémium testet,lelket átmelengeti a nap sugara s bár rövidebbek a munkás nappalok, a mezőkön emberét jobb kedvre deríti. Megmozdul az ember dalos lesz a határ akár egy hangyadomb ők is a télre gondolnak. eke után dől az illatos földből ki krumpli
csacsogó asszonyok a zörgő szekéren versenyt beszélnek a gépek zajával. Kérges kezek szaporán szedik tele a vödröket, zsákot kötöz a gazda, másik a lovát eteti-itatja, hogy elbírja a megrakott szekeret. Csodás,verejtékes nap ez a fáradtság is kellemesen jár át, a természet ma édes gyermekének fogad, s én élvezem napjának ősz meleg sugarát. de ameddig a szem ellát mindenűt munkálkodnak mert az asszonyok egy kőhajtásra épp szőlőt szednek szol a dal a magasban ,amerre csak jársz mert mindenütt nagy a sürgés forgás hogy be legyen a termés takarítva, kukorica répa sok sok finomság
jön a hideg, kell majd télire,hogy akkor is legyen eleség vitamin mindenkinek. ősz után jön a tél,hideg kemény telecske. ez csak a gyermekek öröme , mert szánkó siklik ,repül a hó golyó sok kacagás, és boldog zsivaj váltsa fel.
így kívánok mindenkinek szép jó estét, nyugodalmas jó éjszakát!
Megérkeztünk Kolozsvárra! Tudjuk, hogy szép város, hiszen még a nóta is azt mondja... "Szép város Kolozsvár..." Sok szép műemlék, épület található benne. Talán részemről a legszebb a Szent Mihály Templom.
Ebben a templomban iktatták be az erdélyi fejedelmeket, így: János Zsigmondot, Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort is.
Mátyás király szülőháza is itt van. Ebben a házban szállt meg valahányszor Kolozsváron járt Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet. Itt hozta világra 1443. február 23-án kisfiát, Mátyást is, akit 17 évvel később Magyarország királyának választottak. Ez a város legrégebbi lakóháza.
Monumentális épületei a magyar és a román színház is.
Hangulatos utcácskái igazi felüdülést jelentenek az oda utazóknak...
Most a híres cigány palotákról egy pár szót, ahogy haladtunk tovább utunkon. Én jómagam is szememet merengettem, ahogy megláttam őket. Sajnos, megállni nem álltunk meg, hogy jobban szemügyre vehettem volna a palotákat, csak az autóbuszból sikerült egy pár fotót készíteni. Megérné egy kicsit közelebbről is megszemlélni őket. Az út mentén paloták magasodnak, az udvarban BMW-k állnak és baromfiak kapirgálnak. Igazi balkáni romantika.
Bánffyhunyad (románul Huedin) a Kolozsvár felé vezető 1-es út mentén fekszik, Kalotaszeg fővárosa. Nagyjából ennyit tudnánk elmondani erről a településről, ám van egy sokak által lefotózott turisztikai látványossága is: a temérdek roma-villa, ismertebb gúnynevén "cigoda". Már messziről látjuk őket, csak akkor még nem tudjuk, hogy mi az a vakító csillogás a távolban... Az épületek teteje ugyanis ragyog az alumíniumtól vagy bádogtól - bár állítólag alumínium, mert az tovább ragyog, megőrzi fényét. Igazi bádogremeke, már messziről fénylenek a napfényben! Ezek inkább emlékműnek, mintsem lakóingatlanoknak vannak szánva. Ott válnak majd az enyészetté az út mentén, évtizedek múltán egyszer tán lebontva, összedőlve. Egyben biztosak vagyunk, hogy az alumíniumtető szüntelen ragyogni fog, még a romokon is dicső emléket állít majd egyik-másik romának, aztán majd szép lassan elhordják a szomszédok a fémet, mert nekik is kell majd valamiből villát építeni, vagy csak azért, hogy jusson kenyérre. Ők az úgynevezett gábor cigányok.
Legalább olyant, mint amilyen az enyém volt az elmúlt négy nap Erdélyben. Elmesélem nektek, hogy mit láttam, ha érdekel benneteket... Kérnék szépen visszajelzést, hogy még nagyobb örömmel tehessem... Első utunk a Királyhágó feledhetetlen látványa volt. Kolozs megyében elhelyezkedő település közigazgatásilag egyazon egységet képet Csucsával.Személyesen járt itt a kalapos király II. József.
A település felet húzódó Királyhágó 582 méter magas. Ahogy megtudtam, azért nevezik királyhágónak mert a király is "meghágta" avagy megjárta...
Én is köszönöm a tanácsokat és a szakvéleményt. A kalciumhiány meglepne, hiszen a budafoki alapkőzet mészkő és a talaj inkább meszes. Igaz, hogy feljavítottuk. Nem mindegyik egyedet érinti, csak némelyiket, de azokon már zölden elkezd rohadni a termés vége. :-(
Még mindig a paradicsomról... Tanulságos mese, vagy nem is mese?
Egy munkanélküli jelentkezik a Nagy Szoftvergyártó Céghez takarítói állásra. A HR-es behívja, elbeszélget vele, és teszteli: söpörje fel a padlót, és utána azt mondja: - Ok, felveszlek, add meg az e-mail címedet, és elküldöm neked a megfelelő formanyomtatványokat, és a munkakezdés dátumát. A munkanélküli reménytelenül elmondja neki, hogy nincs számítógépe, és e-mail címe sem. A HR-es azt válaszolja, hogy akkor sajnálja, de mivel nincs e- mail címe, virtuálisan nem is létezik, és ha nem létezik, nem tudja felvenni. A munkanélküli kijön, nem tudja, mihez kezdjen összesen, 10 dollárral a zsebében. Elhatározza, hogy bemegy egy boltba, és vesz a maradék pénzén egy láda paradicsomot, 10 kilósat, és háztól házra jár, kínálja a paradicsomot, és két órán belül megduplázza a tőkéjét. Ismét vesz paradicsomot, ismét házaknál adja el, és így a végén 60 dollárja van. Ekkor realizálja, hogy pénzt ezen a módon is kereshet, és ettől kezdve minden nap kora reggeltől késő estig így keres pénzt, megtriplázva, négyszerezve minden nap a pénzét. Pár héttel később vesz egy szekeret, majd egy kamiont, majd egy kis flotta házhoz szállító kamiont. 5 év elteltével a hajdani munkanélküli az USA legnagyobb élelmiszer kereskedelmi láncának tulajdonosa. Gondol ezért a családja jövőjére, és elhatározza, hogy életbiztosítást köt. Felhív egy biztosítási ügynököt, választ egyfajta biztosítást, és amikor a beszélgetés befejeződik, az ügynök megkérdezi, milyen e-mail címre küldheti az ajánlatát. A férfi azt válaszolja, nincs e-mail címe. Furcsa, válaszolja a biztosítási ügynök, nincs e-mail címe, és mégis mennyi mindent elért, vajon mire vitte volna, mit csinálna ma, ha lett volna e-mail címe? A férfi gondolkodik, majd azt válaszolja: takarító lennék a Nagy Szoftvergyártó Cégnél.
1. tanulság: az Internet nem oldja meg az életed. 2. tanulság: ha nincs e-mail címed, de sokat dolgozol, lehet belőled milliomos. 3. tanulság: ha megkapod ezt az e-mailt, valószínűleg közelebb vagy a takarítóhoz, mint a milliárdoshoz...
