Nagyon jól állunk az olvasni vágyott könyvek felsorolásával, de azt azért nem állíthatnám, hogy túljelentkezés lenne a krimiklub ügyében. Közel két hét telt el, és így néz ki a lista:
crwf 1000 ft. laci19510829 1000 faboldi 1000 ihavrilla 1000
ihavrillát én írtam hozzá, mert nem másolta be a listát, de írta, hogy jelentkezik. A egyéni maxot, és az egy éves összeget töröltem, lehetséges, hogy ijesztő, illetve azt a látszatot keltheti, hogy pénzre megy az egész. Badnirath és ihavrilla példája is bizonyítja, hogy nem feltétlen kell nyomdához fordulni könyv ügyben, pláne, ha ilyen kevés példányszámról beszélünk. Már leírtam, most megint megteszem: nem feltétlen kell tagdíj. Ha megállapodunk, hogy könyvet csinálunk, megbeszéljük a részleteket. De azt nem tudjuk ebben a formában, neten keresztül megtenni. Nekem is már jó ideje a B oldal forog, és bár még nem tervezem beadni a kulcsot, ebben a fórumos tempóban esélyem sincs rá, hogy olyan könyvet olvassak, amit az itt megalakuló krimi klub hoz össze. Ezért, egyenlőre csak példaképpen írom a következőket. Ez év október 15-én, vagy 16-án 15h-kor találkozzunk Budapest, IX. kerület Lurdy házban, hogy megalakítsuk a krimiklubot. aki nem budapesti, megoldjuk, hogy telefonon velünk lehessen. Erre lenne jelentkező? Lehetőleg minél hamarabb nyilatkozzatok, itt a fórumon, akár meg is valósulhat! Írhattok emailt is, ha rákattintotok a crwf-re, megtaláljátok.
A könyveket varrom és a borítót ragasztom, aztán öntapadós fóliával burkolom. Mindezt itthon egyszerű hétköznapi eszközökkel u. m. fúrógép, snitzer, olló stb.
A körülvágást kikerültem, csak a gerinc oldalnál kell vágni (snitzer) , ott meg le van ragasztva a borítóval nem látszik milyen. A többi oldal az A4-es lap eredeti oldala. Így lett a könyv mérete 13x21 cm.
Bocs, szeretnék egy félreértést eloszlatni. A Verne könyvek 30-40 példányszában készültek , de NYOMDÁBAN! Csak pélaként mutatta, hogy gyakorlatilag lehet egy "klub" saját kiadású könyveit profin is elkészíttetni 2-3 tucat példányszámnál is. Persze ez pénz kérdése.
"Küldök pár képet a könyveimről, amik közel sem olyan szépek, mint IHAVRILLA Verne kötetei..."
Igazából ezek közelebb állnak viszont az elképzeléseinkhez. Tekintve magát a műfajt, ponyva/krimi/thriller/kémtörténet, ami az angolszász "hagyománynak", de a korábbi magyarnak is, a puhafedeles, színes borítójú változat.
Alapvetően azonban a sárga színnek szerepelnie kell v.milyen formában a borítón, ami a bűnügyi irodalom egyik névjegye (nálunk is, lásd a Novás vagy Alabatroszos krimiket, vagy a Pesti Hirlapos ponyvákat).
Küldök pár képet a könyveimről, amik közel sem olyan szépek, mint IHAVRILLA Verne kötetei, de nekem megteszik. Ilyet tudok készíteni saját kezűleg elfogadható áron, könnyen beszerezhető alapagyagokból. A könyveket saját örömömre készítem, bár az elmúlt években sokat készítettem ismerőseimnek is. A lapok varrva vannak és a borító ragasztva aztán lefóliázva, de az Ambler és Chandler könyvnek a borítója egybe van varrva a lapokkal - méreténél fogva (13x21cm) - és az él (vagy gerinc) ragasztva.
Engem elsősorban a klasszikusok érdekelnek, azon ügyködöm hogy Chandler életművét megcsinálom Tom Adams borítókkal. Nekem ez a stílus tetszik. Persze közben mások könyveit is elkészítem, a keretet az MWA és a CWA (amerikai ill. nagy-britanniai krimiírók szövetségei) 100-as listája, meg a Krimiírás Nagymestere címet elnyert írók adják. Valahogy szűkítenem kellett a gyűjtés körét, de így is reménytelenül hatalmas számú műről van szó. Mindenesetre szabadidőmet bőven kitölti az olvasás és a könyvek készítése.
Vissza a könyvekre. Először egyszerű fekete-fehér borítóval készültek, majd többre vágytam és jött a színes. Viszont ez újabb problémákat vetett fel... Mindenesetre csináltam egy pár Albatrosz-t (én szeretem és gyűjtöm is ezeket) csak szórakozásból. De a mérete miatt sokat kellett vágni az A4-es papírból, ami nehéz házilag (snitzerrel). Visszatértem a fekvő A4-es laphoz a 21 cm-es magassághoz, de ez megint újabb problémát vetett fel (nyomtató)...
Egy könyv elkészítési ideje függ az oldalszámtól, de úgy kb. 2-3 órát vesz igénybe, a szerkesztés, javítás nélkül. Az anyagköltség egy 250 oldalas könyvnél belül van az 1500 Ft-on. Ez persze egy kényes kérdés mert magamnak nincs munkadíj, de akiknek eddig készítettem könyvet mind ragaszkodtak bizonyos "munkadíj" fizetéshez. Megegyeztünk... Ez nem jelenti azt, hogy eladásra készítek könyveket, csak a tájékoztatás miatt írom le. Azonkívül az időm is véges...
Szerintem egy kis kézügyességgel - meg bátorsággal - bárki meg tudja csinálni a saját könyvét, ha akarja. Szívesen megosztom a könyvkészítési módszerem, ha van kérdés írjatok (lehet ide is: badrinath@fremail.hu).
Nem akartam túlzásokba esni, hadd ajánljanak mások is. De a Burke-sorozat tényleg nagyon jó, hard-boiled műfajban az egyik legjobb. Egyébként sorozatokban óriási hiányosságok vannak. Például az Alex Cross-sorozat alapvetés lenne, mégis csak négy kötet jelent meg belőle. Pedig James Patterson a világ egyik legnépszerűbb krimiszerzője...
John Katzenbachon én is gondolkodtam, hogy beírjam-e, mert kiváló szerző lehet, és tőle is csak egy regény jelent meg. Ilyen lehet még Marc Olden, Frank Delaney, James Grady és Joseph Heywood is, tőlük is csak egyet vagy kettőt adtak ki.
Érdekes, de A. J. Quinnelltől a Zsoldost annak idején az IPM-ben olvastam, nagyon tetszett (ahogy pár éve újból olvastam az egész Crasy-sorozat öt regényét).
Bob Langleytől szintén újságból, a Rakétából olvastam annó az Embervadászatot (Death Stalk, 1978), s ez is nagyon bejött.
Quinnellnek tíz regényéből 8 van meg magyarul és 2 nem: The Mahdi (1981) és a Blood Ties (1985). A németek 9-et adtak ki (A Mahdi-t is kiadták), a csehek viszont csak a Zsoldost jelentették meg csehül, úgyhogy a maradék kettővel előznénk a beképzelt fricceket is.
Amúgy itt régebben is beszéltük ezeket a hiányokat, mint J. Deavertől a Csontembert (ami a sorozatának első darabja). John Katzenbachtól az Egy igaz ügy-et, ami nagy filmsiker volt vagy Anthony Brunótól a Hetediket. James Harberttől, mivel a Patkányokat és az Odút is olvastam a sorozat harmadik regénye, a Domain. Talán jöhetne Brian Garfieldtől is valami (neki 2 regénye van magyarul csak). Azt hittem parszek említeni fogja Andrew Vachss-nak a Burke-sorozatát, ami 18 regényből áll (1985-2008), s szintén a magyar kiadásra jellemző módon, kiadták,a 2., 3. és 4. regényt, míg az elsőt, a The Flood-ot nem (ahogy Csontembernél vagy a Phila Vance sorozattal, és még sok mással is tették): egy haver tavaly le alarta fordítattatni a The Flood-ot (de az év végén , sajnálatos módon meghalt, úgyhogy abból már nem lett semmi.) De vannak még Nero Wolfe, Mike Hammer, Dave Robicheaux, Rebus felügyelő és más nyomozós sorozatokból is óriási hiányok.
Egyébként 2015-ben már írtam össze egy hiány-listát (parszek is írt több ilyet!):
Szerintem Bob Langley választása remek lenne, és egyetértek Quinnell és Goddard jelölésével is. Én még Lawrence Blockot javasolnám, akit a hard-boiled szerzők közé szokták besorolni, és sok magyarul meg nem jelent regénye van még.
Kezdem a végén: "amit az A mond, az a B-nek nem kell, de kell a C-nek, majd a C mond egy másikat..." Pont erre gondoltam, mikor azt kérdeztem mennyi időbe tartana ezt, a neten, egy fórumon megbeszélni, heti négy - öt hozzászólással, jobb esetben négy - öt embertől. Tudom, hogy van skype és hasonló dolgok, de kezdetben muszály személyesen találkozni. Részemről jöhet minden, főleg amerikai és angol író és műfaj, Agatha Chrsitie, Georges Simenon és hasonlók kivételével. Ami nem azt jelenti, hogy ha másokat érdekel, és (majd meglátjuk, hogyan), eldől, hogy csinálunk tőlük valamit, nem tenném bele a részemet. Amiket én javasolnák, az elsősorban J. H. Chase, Mickey Spillane, John D. MacDonald, jöhet még W. P. McGivern és más hard boiled, ami csak belefér. Még két író, Kenneth Goddard (Máglyatűz), Bob Langley (Embervadászat), A Rakétából emlékezhettek rájuk, más nem jelent meg tőlük. Ha jól tudom, A. J. Quinnell egyetlen könyve van, ami nem jelent meg magyarul, pótolhatnánk. Jó ötlet, az Edgar stb. díjas novellák, regények kiadása is.
"De úgy gondolom, ha pénzt adunk valamiért, az inkább valami olyan régebbi dolog legyen, amit biztos, hogy nem fognak kiadni, legyenek akármilyenek is a kiadók."
Milyen szerzőkre gondoltok? Kikre?
Írjatok be már "kedvenceket" vagy olyanokat, akikre kíváncsiak lennétek.
Milyen kritériumok lennének a válogatásnál, stb. Hasonló ötletek...
Tény, hogy az 1950/60/70-es évek hatalmas hiányosságok termelődtek ki a krimi irodalmon belül.
Főként a krimi és társterületeire, mint akcióthriller/kémtörténet/rémtörténet gondolok.
Amúgy is kis nép vagyunk, így ajánlatos a legfőbb hiányokat pótolni. Pld. egy szerző esetén a legjobb regényével kezdeni, vagy a legjobbnak tartott novelláiból szemezgetni.
Fő irányvonal lehet, az Edgar díjak vagy csak jelölések is (de több más díj is van a krimi/horror irodalomban). Ilyen novellákból nagyon sok nincs magyarul abból az időszakból.
Mondok egy példát. Lawrence Treat neve keveset mond, de a H as in Homicide c. novellájáért 1965-ben Edgar díjat kapott, s nincs meg magyarul. Erről írtam is:
Ezekkel csak példát mondtam, hogy kinek milyen ötlete van ilyen tekintetben?
Általában az szokott lenni, amit az A mond, az a B-nek nem kell, de kell a C-nek, majd a C mond egy másikat, ami viszont csak a B-nek tetszik, s így tovább...
A Vernék nem eredeti Franklin kiadások, hanem mostani 10-20 példányban nyomtatottak, főleg eddig az eredeti Franklin-ban meg nem jelentek.
Az amatör kötéssel egy kicsit nehezebb. Az aranyozást csináltattam, de külön nem szívesen vállalták el. Volt egy öreg könyvkötőm, aki azért megcsinálta a gerincfelírást és az általam összefűzött ( varrt) könyvtestet körbevágta géppel. Sajnos néhány évvel ezelőtt meghalt és azóta nem is foglalkoztam könyvkötéssel.
Pedig lenne egy két helyrehozandó könyvem és pár Pery Mson krimim, melyeket szeretnék könyvalakban látni.
A könyvkötészeti anyagok is nagyon drágák lettek. Pl minőségi ragasztó volt 10 éve 200-Ft kilója, most meg 4000.
De úgy gondolom, ha pénzt adunk valamiért, az inkább valami olyan régebbi dolog legyen, amit biztos, hogy nem fognak kiadni, legyenek akármilyenek is a kiadók.
Letöltöttem, és egy szuszra el is olvastam. Kimondottan tetszett, igazi régi vágású krimi.
Külön köszönet, a linkért, ahol az eredetit le lehet tölteni.
Mindkettőt elküldtem a nővéremnek, aki idehaza lektor volt, most angliában tanít angolt és magyart. Azt írta, egy pár olyan hibát talált benne, ami valószínűleg abból ered, hogy mikor a fordító átírta, nem mindent törölt az előző változatból. Ezzel együtt is jó a fordítás, jól átvette a stílust, egy - két helyen olyan megoldással, hogy hangulatosabb az angolnál.
Mindenképpen köszönet érte a fordítónak is, neked is!
Persze, ha minden online menne, akkor minek tagdíj?
Ha jól tudom, valami olyasmi volt az eredeti elképzelés, hogy időnként összejönni valahol,
beszélgetni, csencselni stb.
Ahhoz sem nagyon kellene tagdíj, mert ha mondjuk nem kell a helyért fizetni, plusz online mennek a könyvek..
Miről beszélünk egyáltalán? Szedjük le a netről a könyveket, ki tudja mióta, oszt' nem vagyunk klubba tömörülve. Az pont azért kellene, hogy személyesen találkoznánk egymással, sokkal többet jelentene.
És mondjuk negyed évente egyszer, vagy ahogy belefér, megjelentetnénk egy könyvet, vagy akár egy magazint, amit közösen hoznánk létre. Ha nagyon fáj, még ehhez sem kellene tagdíj. Megegyezünk mi legyen az, mennyibe kerülne és megcsinálnánk valamit, amit fel lehet mutatni. De online formában ez mennyi időbe kerülne?
A klubbal kapcsolatban, rajtam kívül, innen a fórumról még négy embert tudok, aki hajlandó lenne tagdíjat fizetni. Más nevében nem nyilatkozhatok, de kezdem a sort, egy alap összeggel és egy max, amit megengedhetek magamnak. Egyenlőre havi díjról beszélünk. Aki úgy gondolja, ugyanebben a formában folytassa a sort, mindig bemásolva az eddigieket is, hogy keresgélés nélkül is lássuk, hogy állunk.
Borító esetén szerintem 2 lehetőség van (és mindegyik érdekes).
1. az eredeti, idegen borító magyarítása
2. teljesen új borító kreálása valamilyen fotó/kép programmal.
Egyébként sok ilyen "házilag" készített borító sokkal jobb, mint egy kiadó által valami grafikussal (pénzért) rajzoltatott, sokszor igénytelen, ízléstelen valami.
Tennétek fel néhány képet, hogy lássuk milyen könyvet csináltok? Olyasmire gondolok, ahol látszik a gerinc, kötés, hogy kb. mennyire van összerakva, milyen a borító stb.
Tudod létezik olyan, hogy könyv. Ez egy tárgy, olykor kultikus, olykor igen nagy értékű, de egy szellemi termék megjelenése megfoghatóan.
Más. Igen sokan vannak , mint én, akik a hagyományos felépítésű krimiket szeretik és gyűjtik a régieket. Ha Te az újakat szereted, akkor olvass olyat, de ne nézd le azokat, akik szeretik a régit is. Ja, és tudod egy ilyen jellegű klub nem csak neked létezne. Nem Te vagy az origó.
A 240-es példányszán miért vicces? Ez tényleg így van ( lehet, hogy a szám változik ) és pl. nem kell kötelespéldányokat kötelezően leadni. Ugyanis ilyen kötelezettség létező valami a kiadói világban.
Amúgy miért gondolod, hogy egy magyar gyűjtőt a mai világban bármilyen tagdíj elrettentene? Te ezek szerint nem vagy gyűjtő, de remélem folyékonyan tudsz azért olvasni. Amúgy egy könyvklub tagdíjától miért kellene félni? Sok ilyen klub létezik a világban és virágzik. Hidd el , az olyan embernek, aki évente 10-200 ezer forintot költ el a hobbijára, miért lenne utálatos 10-20 ezer forint tagdíj, pláne, ha kap is érte valamit?
Nem értem, miért kellene kinyomtatni bármit is. Mindenki megkapná digitalizálva, aztán aki akarja, kinyomtathatja magának. A 240-es szám megemlítése vicces volt. Évtizedek óta gondolkodom hasonló ötleten, de mindig is megvalósíthatatlannak találtam. A magyar "gyűjtő" ha meghallja a tagdíj szót, azonnal menekül. Tíz embert is reménytelen lenne összegyűjteni.
A másik gond az, hogy engem szinte csak újak érdekelnének...