Nálam egy családfolyamban töbször is volt olyan, hogy az esküvőkor, vagy halálesetkor megadott születési hely nem egyezett a sok kutatással később megtalált tényleges születési hellyel.
Mivel általában a gyereke, vagy ritkán az unokák, oldalcsaládtagok temették az egyént, ezért az egyén gyerekeinek születési helyét nevezték meg az elhalt/esküdt születési helyének.
Közben ő meg "eggyel arrébb" született. Pont a következő ilyen esetnél akadtam el én is. Ahol meghalt az "aktuális keresett", odai lakosnak jelölték (gyerekei is ott születtek), de a környéken sem találom.
Szóval ilyen téves adatmegadás is lehet annak hátterében, hogy nem találsz valakit.
Ha már a téma, segítséget kérek én is a topiktársaktól következőkhöz.
Martin Kaspar (később Gáspár) takács GVLT-ZCM, meghalt Világoson 1831-ben, de az 1791-re tett (~40 éves volt) születését a környéken sem találom.
Másik ilyen fel nem lelt születésem Gáspár József GGYJ-P69 Almáskamaráson (AK) 1858-ban. Ő AK-n nincs, Eleken nincs (első gyerek itt volt), Szentannán (2. és 3. gyerek itteniek, de szintén nincs születésijük) nincs. Utána 2 testvére AK-n, majd 3 ismét Eleken megvannak.
Eddig minden apa és fiú gyerek takács (textor) foglalkozású volt.
Valamiért elutaztak kissé távolabb, mert elszámolták a születést, vagy mert valamiért el kellett oda menni, aztán ott babázott le a mama. Akkor ott anyakönyvezték a csecsemő keresztelését.
Mi lehet az oka, ha sehogy se találom valaki születési bejegyzését?
Római katolikus feljegyzések Somogy megye déli részéről 1820-as évekből.
A házasságiját és a halálozásiját megtaláltam, de semmi információ nincs se a születési helyéről, se a szülei nevéről. Minden lehetséges bejegyzést többször is átnéztem már. Nem egy gyakori nevű, eltéveszthetetlen.
Létezik olyan, hogy egyáltalán nem került bejegyzésre (pedig ugye mindenkit megkereszteltek)?
Találtam a vélhető születési helye környékén egy családot, ahova ő teljesen minden szempontból "beleillene".
A házasságijában annyi információ van még, hogy a feltüntetett lakhelye az a falu, ahol a vélelmezett szülei is éltek az ő születése idején.
Több ilyen adatbázis is létezik, de tudni kell, hogy a gyakoribb kitüntetések (pl.: Károly csapatkereszt) nincsenek benne, inkább az érdemkeresztek és az érdemérmek stb.
De, keresni tudsz; én már többször is összeállítottam egész újságcikket a keresési eredmények alapján. (Akkor van bökkenő, ha a folytatás másik oldalon van, és abban a részben nincs a név vagy egyéb azonosítható darabka, amire rákereshetnék.) Mondjuk a táblázatokkal és oszlopokkal az optikai karakterfelismerő általában bajban van; azoknál tudni kell legalább nagyjából az oldalak tartalmát és elrendezését, hogy a találatokat értelmezzük.
Próbáltam rákeresni Mayer József (szül:1887.10.11. Bakonyszentiván) nevére, de nem jártam sikerrel. Az AI által javasolt katonahoseink.militaria.hu oldal pedig nem működik, így sajnos még mindig nem tudom, hogy miért kapott kitüntetést. Ha jól tudom meg is sérült a háború alatt, de a sérüléséről sem tudok semmit sem kideríteni. Ha valakinek van ötlete, nagyon megköszönöm.
Utána tudok valahol nézni, hogy az egyik ősöm az I. világháború alatt miért kapott kitüntetést? Túlélte a háborút, így a veszteséglista nem segítség. A neve, születési ideje és helye ismert, de nem tudok sehol ezekre az adatokra szűrni.
Ami még különös volt, hogy felmenőm 1865-ös születésijében a szülők "állapota/állása" "polgár" volt. Pedig egy szegény napszámos/cseléd család volt. Akkor miért nem azt írták oda? Lehetett-e annak jelentősége, hogy nem az lett odaírva, hogy pl cseléd, szolga? Vagy csak elírás? Belinkelem, jobboldalt a Cserkesz Jánosról van szó.
Az 1800-as években a katolikusoknál a házassági tanúk, keresztszülők származása (vezetéknév alapján gondoltam a származást), etnicitása utalhatott az adott család származására is?
Hogyan tudnám felderíteni egy adott ág (legalább valószínűsíthető) származását, etnikai eredetét? Van egy elég erős elképzelésem (összegyűjtöttem sok kisebb jelet, nyomot már), de jó lenne, ha egy nálam okosabb is megerősítene.
A családtól vagy 20 éve azt tudtam meg hogy hol volt a a Bokor család Őshazája Tiszacsenge és Újszentmargita a Hortobágyi halastavak között a tanyavilágban.
"Az 1860-as házassági bejegyzésnél megjelenő v[el] Bokor lehet ragadványnév, amivel pl. a különböző Vona családokat különböztették meg. Az előző bejegyzésben pl. Nagy (vel Grósz) Mihály szerepel."
A v[el]-t én inkább a későbbi "igazabban" kifejezéssel fordítanám, és mint a második példánál is látszik: egy éppen zajló névváltást próbáltak ezzel megfogni - mélyebben nem utána nézve Nagy Mihály (vagy az apja) Grószként születhetett, de már (feltehetőleg nem hivatalosan) magyarosított. Ez alapján feltehető(!), hogy a Vona v[el] Bokor arra utal, hogy 1. a szóban forgó személy mindként nevet (felváltva) használta, 2. a személy, a tanúk, a közösség tudta, hogy ugyan hivatalosan Vonaként van anyakönyvezve, de az apja Bokor volt, 3. a szóban forgó személyt egy Bokor nevű nevelte fel és így a nevét (nem hivatalosan, a közösségben) viselte.
De persze mindez feltételezés egy v betű kapcsán...
Szerintem semmiképpen nem Bakos. Ha Vona Apollónia nem törvényesítette Jánost (úgy tűnik, nem), akkor a Bokor/Bukor valami ragadványnév lehet. Lehet persze találgatni, hogy esetleg egy Bokor/Bukor nevű ember volt a természetes apa, de ez csak spekuláció. El kell fogadnod, hogy ez az ág itt véget ért. Viszont érdekes, hogyan változik: az anya után Vona (1823) – Vona vel Bokor (1860) – Vona (megj.: Bukor)(1860) – Bukor (1864, 1872, 1882, 1895) - Bukor (megj.: Vona) (1866) – Bukor-Vona (1886) – Bokor (1889, 1895). Ezek szerint ez utóbbi ment tovább.
Az 1860-as házassági bejegyzésnél megjelenő v[el] Bokor lehet ragadványnév, amivel pl. a különböző Vona családokat különböztették meg. Az előző bejegyzésben pl. Nagy (vel Grósz) Mihály szerepel.
Vona Apollóniaakkor a második férje lehetett a Bukor János ???a keresztnév az nem biztos de mivel a fia és az apja is János volt valószínűleg ő is az lehetett.
Keressem Vóna Apollónia férjét A gyermeke :Bukor Vóna jános
édespaja Bukor jános 1823-1873 LYH2-WM3házasságkötése1860 február 20 Nagyiván Heves megye
Felesége :Takács Erzsébet 1826-1884 LYH2-C1
Mivel a Bukor családot keresem Vóna apollónia férje is Bukor .....kell lennie és véletlenül rákattintottam a Bukor jánosra de az nem biztos hogy ő az csak nem tudta kitörölmi
Apollonia szűlei Vona Mihály 1745 elhunyt felesége 1779 ben esküdtek Füzesabonyban Anyja Hegedüs Apollonia 1752 elhunyt
Szia, valójában ez az arány nem számít kirívónak, van egy 25 gyermekes családom, ebből 6 élte meg a felnőtt kort, 4-nek lett családja. Fölötte egy generációval 8 gyerekből 7 halt meg kétéves kora előtt, egy nőtt fel és alapított családot.
Vagy az idősebb testvér nevelte fel a kistesót, mert a szülők meghaltak:(
Nagyapám 1920-as születésű volt. Mindkét szülő 40 év feletti volt akkor. Mindkét szülők meghalt a 20-as évek végéig. Nagyapámat az 1906 körül született nővére és annak férje nevelte fel.
Árva - magyar nyelv értelmező szótára szerint: olyan <gyermek v. fiatalabb személy>, akinek egyik v. mindkét szülője meghalt. A nagykorú (22 éves) fiút valószínűszeg már nem nevezték árvának.
A XIX. században a szülés problémái (lásd gyermekágyi láz), a gyermekbetegségek, valamint a higiénia (hiánya) miatt nem volt ritka, hogy a gyerekek 2/3-a, 3/4-e nem érte meg a felnőttkort.
A helyzet az, hogy van egy férfi felmenőm, aki 1865 és 1933 között élt.
A szüleinek összesen 10 gyereke volt, utolsóként született az előbb említett ősöm. Az ő születésekor a szülők már 41, illetve 44 évesek voltak. A 10 gyerekből 3-man élték csak meg a felnőttkort. Az ősömön kívül egy lány, aki nem ment férjhez és több törvénytelen gyereke volt. És egy másik nagyobb fiú, aki feleség és gyerek nélkül hunyt el.
Azért merült fel a gyanú bennem, mert fura, hogy csak az utolsó, 10. gyereknek lesz csak "igazi" családja? És pont ő marad életben, amikor annyi testvére elhunyt kicsi korában? Pedig már "öregek" is voltak a szülei..
Másik gyanú, hogy esetleg örökbe fogadott lehetett az ősöm. Az anya 1870-ben elhunyt. A halottijában érdekes módon fel vannak tüntetve az árvái, így: 2 árva, 1 fiú és 1 leány. Pedig 2 fiú (és 1 lány) árvája kéne, hogy legyen. Vagy a nagy fiú, aki akkor már 22 éves volt, nem számított árvának? Vagy csak elírás lehetett?
Így, általánosságban, a válasz: nem valószínű. De ha esetleg a konkrét esettel kapcsolatban megosztod az információt, a kutatótársak talán tudnak segíteni.
1. Lehetett-e olyan az 1860-as években (1865, Somogy megye, római katolikus), hogy a szülők "csak úgy találtak" a faluban egy gyereket és azt a "sajátjukként" kereszteltették meg? (mintha ők lennének a vér szerinti szülők)
2. És esetleg olyan, hogy a saját vér szerinti gyerekük meghalt (pl nem sokkal születése után) és örökbe fogadtak egy hasonló korú gyereket úgy, hogy a saját gyerekük halálozása nem került bejegyzésre? Az illető 1933-ban hunyt el, de a halálozásijában se szerepel semmi erre utaló, pedig akkor már ezt bejegyezték, ha örökbe lenne fogadva, ugye?
Tudom, hogy kicsit fura kérdések, de fontos lenne tisztán látni.