Kb. évtizedes tapasztalat alapján tudom állítani, hogy a bejelentő unoka gyakran nem ismerte saját nagyszülei -- főleg nagyanyja -- nevét. (Néha már majdnem meglep, ha a szüleit ismerte.)
De saját családomban van olyan, hogy a bejelentő igenis ismerte a neveket, de mégse mondta be őket. Nem tudok más magyarázatra gondolni, mint hogy nem akarta a család, hogy a (kommunista) állam többet tudjon, mint abszolút muszály.
Másik eset, szintén családomban, hogy a házasságon kívül született lány anyjának és az anyja későbbi férjének megcserélték a vezetéknevét. Itt nem tudom, hogy őszintén nem tudták, hogy törvénytelen volt, vagy így próbálták eldugni a tényt.
---
Az 1820-as évek közepétől kötelező levéltári vagy püspöki másolatok minden felekezetre vonatkoztak. Az FS-en sok helyen eredetileg csak ezek a másolatok voltak meg az egyházi anyakönyvekből (például Felsőlövőn, és úgy általában Burgenlandban), de manapság egyre többet fényképeznek az egyházaknál maradt eredetikből. (Csak nehéz őket megtalálni, mert nincsenek egységesen katalógizálva.)
Igen, az állami anyakönyvekbe időnként téves adatok kerültek, az én őseimnél is volt ilyen, ez abból eredhetett hogy az adatokat a bejelentő családtag adta meg az anyakönyvvezetőnek, akik nem mindig tudták pontosan vagy nem is tudták az adatot, nálam olyan is volt hogy a bejelentő unoka nem tudta a nagyszülei nevét, amikor meghalt az apja vagy az anyja.
Csak, hogy kicsit tovább árnyaljam a dolgokat: Kreidlmayer Terézia halotti bejegyzése. A házasságkötés időpontja nem stimmel, az apa családi nevét elírta az akv.
NN88 la nha cai truc tuyen minh bach, noi cong dong nguoi choi an tam tham gia voi hang tram san pham ca cuoc, keo canh tranh, dich vu an toan va trai nghiem cong bang tren moi nen tang. Tham gia ngay tai nn88vn.net
Thong tin lien he nn88:
Dia Chi: 108E D. Ngo Gia Tu, Duc Giang, Long Bien, Ha Noi 11800, Viet Nam
Eszembe jutott még valami, 1828 után a katolikus anyakönyveket két példányban kellett vezetni, a másolatot megkapta a vármegye, a Pest megyei levéltárban megvannak, nem tudom hogy az evangélikusoknál mi a helyzet, de talán a levéltár meg tudná mondani hogy van e náluk másodpéldány.
A szlovák eredetű Sulyán (szlovák ul'an) családnév helynévi eredetű, az egykor Nógrád vármegye Gácsi járásában lévő Süllye (szlovák ul'a) falura utal.
A Sulyán családnév előfordul a környékünkön, én pl. Galgamácsáról és Veresegyházról is ismerek ilyen nevű személyeket.
"
hangtanilag magyarosodott formája. Ez utóbbi a szlk. uža településnévből -an (-ian, -än, -en) képzővel alkotott főnévi lakosnév, köznévként az érintett település férfi lakosát jelenti, vezetéknévként azonban legtöbbször az újonnan betelepült származási helyére utaló megkülönböztető névről lehet szó {MSzlkCsn:128b}. A főnévi és a melléknévi lakosnevek viszonyáról l. a Skolnyik névnél.
A Hladký užan kettős csn. megkülönböztető eleme a szlk. hladký sima mn.-vel azonos. Eredete külső (sima bőrű, szőrtelen; sima, egyszerű öltözködésű) vagy belső (sima modorú) tulajdonságra utaló ragadványnév lehet.
* * *
A névadó település első említése 1460-ból való Swlye alakban, és ez a m. Süllye változat elsődlegességére mutat. A szlk. névforma a XVIII. sz. végéig užka (írva Sulka, ill. Schulka), amely a m. név tükörfordításának tekinthető, mivel a magyar név a Süly alapnév régi -e kicsinyítő képzős változatából alakult ki, és a szlk.-ban az alapnév Suž formában honosodott hangtanilag, amelyhez a szlk. -ka kicsinyítő képző járult. Az alapnév a személynévi használatú m. r. sül sündisznó közszóval azonos {FNESz:Süllye}. A mai, rövidebb szlk. uža hn.-i alak a -ka kicsinyítő képző elvonásával alakult. Első írásos alakját az irodalom 1808-ból adatolja (Sſula) {NOSR:uža}. Mivel azonban Békéscsaba és Szarvas a XVIII. sz. első harmadában települt újra {ASNM:103106/211215}, az utóbbi helyeken kialakult m. Sulyán ~ szlk. užan csn. arra utal, hogy a település rövidebb neve már legalább egy évszázaddal korábban is használatban lehetett."
Köszönöm nektek a sok hasznos új adatot és infót, ezek alapján sokat tisztult a kép.
E szerint Petrovics Judit és Sulyán/Schuljan Judit ugyanaz a személy lehetett, az idősebb Rell Mihály felesége, a Rell-fiúk, Mihály és István anyja.
Azt az előző galgagyörki lelkész is mondta nekem, hogy a kisújfalui anyakönyvek közül a II. világháború alatt sajnos sok eltűnt, a megtalálásukra elenyésző az esély....😥
Sajnos ezek az adatok nagy eséllyel örökre elvesztek...😥
Maga a Rell név német eredetű, de Váckisújfalun nem éltek német telepesek.
Amit korábban egy szlovák családkutató oldalon ki tudtam deríteni az az, hogy a Rell név legrégibb felvidéki előfordulása a 17. sz. közepéről származik, Szepesújfalu (Spiská Nová Ves) településről, később pedig Zólyom vármegyében, Zólyom környékén tűni fel a családnév.
Talán ezek a felvidéki Rellek közül valamelyik kerülhetett le a 18. sz. eleji nagy szlovák leáramlással Váckisújfalura.
Az általad leírt adatok szerint ez a Rell István a dédnagyapám lehet, bár a születési napjában van 6 nap eltérés az Ikladi családok könyv adataihoz képest.
A házassági bejegyzése szerint Rell Mihály és Sulyan Judit fia 1883-ban 27 éves volt, Váckisújfalun született és a szülei nevéhez nem írták, hogy meghaltak volna. Tehát elvileg 1856-ban születhetett, de ennek nincsen nyoma. 1857. december 30-án viszont a házaspárnak kereszteltek egy Mihály nevű fiát. Aki a halotti anyakönyv szerint 1858. január 19-én, 7 (!) naposan meghalt. Valamit a bejegyzésben elírhattak, vagy az életkorát, vagy pedig a családot, mert még 13-án a Rell Mihály-Rell Zsuzsanna házaspártól született egy Pál nevű fiú.
A galgagyörki evangélikus anyakönyvek, ahogy vörösvári is írta tényleg nagyon hiányosak, de az őskeresőn talán fent vannak a hiányzó évek is, érdemes lenne egy emailben érdeklődni tőlük. https://matricula.hu/mee
babramama és Völgyvidéki: Rell Mihály halotti bejegyzése hemzseg a hibáktól, nem stimmel az apa utóneve, az anya családneve, a születés ideje, és helye sem, ahogy a házasságkötés éve is hibás. (Ikladon és Váckisfaluban sem született 1856. december 1-jén Rell Mihály nevű gyermek). Az anya használta a Sulyán vezetéknevet is a Petrovics mellett, példa erre István keresztelése (Sulyán) és 1882. novemberi házassági bejegyzése (Petrovics) is.
Ha ehhez a témához, elsősorban a váckisújfalui id. Rell Mihály és Petrovics Judit felmenőihez van valakinek valami infója, azt nagyon szépen megköszönném.
Új vagyok itt a topikon, szeretnék néhány kérdést feltenni, hátha valaki tud segíteni.
A Váckisújfalu községbeli Rell és Petrovics családok eredete, családfája érdekelne, a témában próbálok infókat gyűjteni.
Amennyire az tudható, mindkét család már a 19. sz. közepén a falu lakója volt.
Egy adat szerint a Petrovicsok, vagy legalábbis egy részük római katolikus volt, a Rellek a rendelkezésre álló adatok szerint evangélikus felekezetűek voltak.
Az 1870-es, 1880-as években élt a faluban egy házaspár, Rell István és Petrovics Judit, akiknek két fiúgyermekük, István és Mihály is két faluval arrébb, Ikladra nősült.
Tudom, hogy már volt téma korábban, de hátha van valakinek valami újabb jó ötlete ennek a rejtélynek a megfejtésére. Mindent leírok, ami biztos és azt is, hogy én mit gondolok.
Meszes Katalinról - a születésijéről - van szó.
Ami biztos: 1841-ben ment férjhez Cserkesz Györgyhöz. Ekkor Kisatádon (Somogy megye, ma Nagyatád része) élt.
1870-ben hunyt el Nagyatádon. A bejegyzés szerint 47 évesen. Itt csak férje neve (aki stimmel) és árvái száma szerepel, semmi más hasznos infó nincs benne (pl szülők neve sem sajnos), így ezt nem is linkelem.
Kézenfekvőnek tűnik az alábbi születés: 1823-ban (az évszám még stimmelhet is). Csakhogy ez balatonújlaki bejegyzés:
Elméletileg persze nem kizárt, hogy a nagyobb távolság ellenére ez az igazi születési. Azonban: ez a család, Meszes-Mészégető Mihály (még az 1840-es években is születtek gyermekei, igaz, már a második feleségétől, az első 1834-ben elhunyt) és felesége és (a balatonújlaki) Katalin összes testvére végig maradtak Balatonújlakon, nem költöztek el onnan.
Találtam nagyatádi bejegyzésekkel egy Meszes családot, akiknek 1807 és 29 között születtek gyermekei:
Sajnos Katalint nem találtam közöttük (átlapoztam az összes születésit egyenként), de valahogy ez a megérzésem, hogy ők lehetnek az igazi szülők. 1. Más katolikus Meszes családot nem találtam a környéken, aki időben ide illene.( leszámítva a balatonújlakiakat; ők amúgy sokszor Mészégetőnek is írták a nevüket). 2 Úgy vettem észre, hogy (főleg Nagyatádon) szinte az összes család egy adott helyben, körben mozgott, nem ment el messzire. 3. A Meszes-Vidák házaspárnál 1823-24-ben pont van egy "lyuk", amikor nem ír születést és oda pont "bele illene" Katalin születése. 4 Meszes Katalin házasságijában Kisatád van feltüntetve az ő lakhelyeként és a Meszes- Vidák házaspár is Kisatádon élt 1823-24-ben.
Kissé dagályosra sikeredett, de előre is köszönöm, ha valaki tud segíteni ötletekkel, meglátással, vagy egyéb adattal!
