„és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek...”
A történészek szerint, az emberiség bölcsője Afrika, ahonnan kivándorolva benépesítettük a Földet. A vándorlás és a letelepedés következménye az, hogy a nagyrasszból (homo sapiens) kialakultak a „kisrasszok”. A nordikus rassz (fehér ember) kialakulását 25000 évvel ezelőttire taksálják. Az észak európai népeket már a Rómaiak is barbároknak nevezték, holott a Vikingek fedezték fel Amerikát. A hidegebb éghajlat, és a hajózás olyan szellemi késztetés volt számukra, amivel már a kőkorszakban is magasabb szinten lehettek a meleg égövi rokonaikkal szemben. Egy atlanti óceáni szigetvilágon kialakított hajózási, kereskedelmi, szellemi (tudományos) központ a bronzkor hajnalán, lehetett Atlantisz, az első városállam. Az onnan kirajzó felfedezők, (fehérbőrű hódítók) lehettek az Egyiptomi, a folyóközi, és Indiai civilizációk kialakulásának katalizátorai. A hódítók azonban beolvadtak abba a népességbe, ahová elvitték a fejlettebb technológiát, társadalomszervező kultúrát, netán a vallást.
"A régészeti kutatások azt is sugallják, hogy Nabta Playa nem elszigetelt közösség volt, hanem kapcsolatban állt más, távolabbi kultúrákkal is."
ezt érdeklődve olvasom. a nabta playa két felfedezője, Fred Wendorf és Christopher Ehret szerint a környéket akkoriban félpásztorkodó emberek lakhatták a szarvasmarháikkal, kisebb táborokban az i.e. 9-8. évezredben. ők v.leg turbózták volna a felfedezésük, hogy minél nagyobb jelentősége legyen. de a szarvasmarhacsontokról megállapították, hogy azokat v.leg levadászták és nem háziasítottak voltak. de azt sem gondolom, hogy a helyet évezredekig lakók néger törzsek lettek volna, mint a nyelvész Ehret.
lehet vajazni, zsírozni ezt a jelentéktelen nabta playát, de hogy nem ebből nőttek ki a piramisok, az is biztos. ha ez nyugat-európában vagy nyugat-afrikában lenne, észre sem vennék.
A korai asztronómiai megfigyelések (napfordulók, Orion csillagkép jelölése), a társadalmi szerveződés és a mezőgazdasági központ szerepe (fejlettebb földművelés -élelmiszer-ellátás) mind jelentőségteljessé teszik Nabta Playát. A Nabta Playa környékén tapasztalt ivóvízforrások és legelőterületek lehetővé tehették az ősi közösségeknek, hogy állatokat tereljenek és azokat legelőhelyeken legeltessék.
Nabta Playa egy korai példa arra, hogy az emberi társadalom hogyan képes alkalmazkodni és fejlődni a környezetével összhangban. A régészeti kutatások azt is sugallják, hogy Nabta Playa nem elszigetelt közösség volt, hanem kapcsolatban állt más, távolabbi kultúrákkal is.
A három tonnánál nagyobb kvarcitos homokkőtömb formázása és simítása jelentős kézügyességet és művészi tehetséget igényelt. A tömb megmunkálása tehén formájúvá, vagy akár más formává való alakítása további munkát és szakértelmet követelt meg. Az ovális kör kialakítása és az oszlopok elhelyezése szintén bonyolult építészeti munkát jelentett. Az oszlopoknak pontosan kellett illeszkedniük egymáshoz.
Ha a Szfinx régebbi, akkor nem igaz, hogy volt egy A és B civilizáció, és a kettő között semmi. Legalább 12000 év óta mindig is laktak a térségben fejlett földműveléssel és társadalmi szerveződésel élő emberi közösségek (letelepedett vagy nomád életmódban).
nabta playa főként amiatt jelentős, hogy korábban az volt a vélemény, hogy a megalit építők nem jutottak el Egyiptomba. a hatókörük, ny-Európa, é-Afrika, a közel-kelet, Balkán, ahol elterjedtek.
nabta playa pedig a Nílus-völgy szomszédsága. viszont szerintem annyira gyenge, vakarcs, szerencsétlen az egész nabta pala, hogy lehetetlen komolyan számításba venni, hogy ez adott volna gyorsítót az egyiptomi civilizációnak. az hogy valamiféle naptárnak titulálják, semmit nem jelent, hisz ezt az összes megalitkörre ráfogják, kezdve a Stonehengével. ez a kép jól mutatja nabta playa méretét:
a kőkör mellett álló nő jól mutatja a kövek méretét. a korát i.e. 4500-4000 közé teszik (ezt egyedül is kiraknám). ettől régibb a portugál Évora, de micsoda kövek vannak ott, vagy Carnac több ezer nagy kőből álló sorai, és persze Stonehenge:
most akkor ezekből mekkora civilizációnak kellett volna kifejlődnie?
ha az egyiptomi civilizáció eredetét keressük, úgy még a dinasztikus faj elképzelése is jobb, akik az ország egyesítése előtt bevándoroltak. egy fehér rasszról beszélek. kákosy írta:
"Az egyiptomiak önmagukat egyszerűen ,,emberek"-nek nevezték, idegenekre nagyon ritkán alkalmazták ezt a megjelölést. A fáraókori egyiptomi nép eredetének, etnogenezisének tisztázásához nincsenek sem történeti, sem megbízható régészeti támpontjaink. A történeti idők kezdete (i. e. 3000) táján egy vékony, finom csontozatú és egy erősebb testalkatú népcsoportot sikerült antropológiailag elválasztani, vakmerőség volna azonban erre történeti elméleteket építeni, eseményeket rekonstruálni."
és erről mi a véleményetek? hogy az egyiptomi civilizációnak egy bevándorló csoport hozta a fellendülést, akikről tkp. semmit nem tudunk, azt sem honnan jöhettek...
D. E. Derry egyiptológus tanulmányában bővebben erről: The Dynastic Race in Egypt (The Journal of Egyptian Archaeology, Dec 1956): Dinasztikus faj Egyiptomban
ebben kifejtette, hogy egyiptom egy idegen bevándorló fajnak köszönheti civilizációját. tehát felesleges, nabta playáról, badariról vagy nagadáról beszélni, ha egy ismeretlen fajta adta a lökést a civilizációnak. kákosy egyébként jól írta, mert 5000-5500 éves csontleletekről beszélünk! hiszen az ezer éves honfoglaló magyarokról ma sincs eldöntve, milyen rokonságban lehettek - ha voltak - a 2-300 évvel korábbi avarokkal. és találtunk sírokat is, és ezek sokkal későbbiek az egyiptomiaknál.
de elképzelhető, hogy sem ez, sem az nem a megoldása az egyiptomi civilizáció eredetének!
Hol találtad a 6. képet? Nagyon érdekelne, mert hasomló alakzatok tucatjait találtam - többek közt - Jordánia keleti részén egy kiszáradt folyómeder mentén, Safawi-tól É-NY-ra kb 10-15 km-re. Jellemzően 20-50 m átmerőjűek és fogalmam sincs, mik lehetnek.
Az egyik alakzat koordinátái: 32.249622, 37.023488
"A SZEP TEPI idején élt Egyiptomi embereknek volt egy kedvező éghajlati adottsága ahhoz, hogy egy szűk (jólétben élő) közösség, vallást, és ahhoz kapcsolódó kultúrát hozzon létre. Ha ez a vallás és kultúra megélt több ezer évet, az nyilván felmagasztalja, (aranyba foglalja) az alapítókat és a múltat."
Ez tényleg szép, és egyetértek. Szerintem volt átmenet is az Aranykor és a dinasztikus Egyiptom kora között. A most többször szóba hozott Nabta Playa kultúra például egy több ezer éven átívelő nagyszerű átmenetet jelentett (kb. 7000-9000 évvel ezelőtt).
Az ásatások során feltárt nagy kőkörök, dolmenek, sztélék (több a föld alatt), kőplatformok, a geometrikus formák, a vízforrások (a rendszeresen megtelő tómeder), a mezőgazdasági tevékenység, illetve a korai, fejlett csillagászati tudás mind arra utalnak, hogy Nabta Playa egy fejlett és összetett társadalom központja volt, ahol a közösség tagjai egyrészt különböző vallási és szertartási tevékenységeket folytattak.
Másrészt, a régióban található vízgyűjtő rendszerek és a csatornák arra utalnak, hogy a területet intenzív mezőgazdasági tevékenységre használták. Ez megerősíti, hogy Nabta Playa egy fontos központja volt a korai földművelő közösségeknek, amelyek itt gyűltek össze a szezonális esőzések idején.
Jól összegzi Annaem is a Nabta Playa jelentőségét, hogy az állandó letelepedési életforma mellett jellemző volt az is, hogy a nomád közösségek ideiglenesen letelepedtek a térségben, fesztiválokon vettek részt stb.
12500 évvel ezelőtt még a nabtai időszaknál is kedvezőbb éghajlat uralkodott Egyiptom földjén. Sokkal több volt a csapadék (akár 500-600 mm is évente), a monszun esőzések rendszeresek voltak, ami kedvezett a vízrendszerek kialakulásának, növényzet virágzásának. Ezzel összefüggésben az emberi közösségek nyilván kihasználták a bőséges vízforrásokat.
„az ókori egyiptomiak számára a Zep Tepi volt az aranykor, amikor az istenek közvetlenül jelen voltak az emberek között.”
Amikor az Ember elkezdett filozofálni azon, hogy miként jött létre a világmindenség, akkor csak szabad szemmel látták a csillagos eget. Ami csak a mi galaxisunkat jelentette számukra, és a mai ember számára egészen Hubble „nagy távcsövének” köszönhetően a XX. századig. Minden kozmológia, ami azóta született, hogy felfedezték a kozmikus háttérsugárzást, az ősrobbanás elméletét favorizálja. Ez pedig, az isteni teremtés elméletével áll paritásban. Mivel egyikre sincs olyan egyértelmű igazolás, (bizonyíték) ami eldöntené azt, hogy az ISTEN, vagy a VÉLETLEN hozta létre azt, amit ma tapasztalunk, továbbra is a fantáziánkra hagyatkozhatunk. A SZEP TEPI idején élt Egyiptomi embereknek volt egy kedvező éghajlati adottsága ahhoz, hogy egy szűk (jólétben élő) közösség, vallást, és ahhoz kapcsolódó kultúrát hozzon létre. Ha ez a vallás és kultúra megélt több ezer évet, az nyilván felmagasztalja, (aranyba foglalja) az alapítókat és a múltat. Volt pár ezer évük arra, hogy ezt a világképet cizellálják, alakítgassák a felgyülemlett tudásuk, az uralom és a hatalom megtartása mellett.
De mint tudjuk, semmi nem tart örökké ami született.;-)
A strucctojáshéj gyöngyök 50 000 éves közösségi hálózatot tárnak fel Afrika-szerte, természetesen eljutottak Nabta Playa-ra is.
Fontos részletek egy tanulmányból (csak a lényeget idézem, mert amúgy egész másról szól) :
Az idő témáját Olupona veti fel, aki rámutat, hogy sok afrikai őslakos vallás dinamikus karakterrel rendelkezik, amely a lineáris és ciklikus idő kombinációján alapul. Bell és Walker tárgyalja, akik arra is rámutatnak, hogy míg a ciklikus idő (például az ismétlődő napi tevékenységek és az égitestek mozgása) az idő megtapasztalásának szokásos módja lehet, a lineáris időt szokatlan események jellemzik, katasztrófák és sajátos emlékek. Ezek mindegyike eltérő fontosságú lehet különböző időpontokban. Az emberi időbeli tartomány mindkét aspektusa fontos, a kulturális tevékenységek és események mindkettőt jelölik. Gyakran nehéz a lineáris idő felismerését régészetileg észlelni (azaz egyszeri események a történelemben vagy az őstörténetben), de Nabta két példát mutat be: építkezési eseményeket és állati és emberi maradványok ismételt lerakását, amelyeket új építési epizódok és új lerakási események követnek. A Nabta nemcsak a szezonális, kozmológiai és ciklikus idő tudatosítását jelenti, hanem az epizodikus lineáris időt is. Biztosan sokféle időfelfogás létezett – mikor kell megérkezni, mikor kell indulni, az egyik hely és a másik közötti utazáshoz szükséges idő megjelölése, valamint a különböző ember-, állat- és növényfajok életciklusa. Crandall Namíbiában a himbák időfelfogását tárgyalja, ahol az istenek egy örök birodalomban élnek, az emberek pedig egy töredezett, átmeneti időskálán belül, ami egészen más. Ezt a fajta időállapot-tudatot Nabtán a települések mulandósága és a szertartásos kőépítmények tartós jellege képviselheti.
Ahogy Whittle tárgyalja, az idő magában foglalja az emlékezet és a múlt idők elképzeléseit is: „a visszatekintés az emberek identitásának központi része”. A tapasztalat itt is különböző skaláris szinteken megy végbe: az emlékmű felállítása, majd a vele kapcsolatos ismétlődő cselekvések, amelyek bizonyos emlékeket mások rovására erősítenek, de nem korlátoznak. Az emlékek mutálódnak. A perzisztens helyek sokat vitatottak, ahová az emberek évtizedek és évszázadok során visszatérnek. Nabta nagyon kitartó hely, évezredek óta vonzza a látogatókat, és könnyen elképzelhető, hogy az itteni megélhetéshez kapcsolódó emlékek nemzedékek között öröklődnek, ami a folytonosság és az ősök gondolataihoz vezetett az éltető legelők és vizek, a medence körül.
A korábbi ceremoniális összetevők minden generációval bekerülhettek a mítoszok és a szóbeli történelem birodalmába, amilyenről Whittle azt mondja, hogy az eszmék és a dolgok cselekvési módjai évszázadokon keresztül megmaradtak az emlékezetben, amikor egy régebbi gyakorlat újjáéledt.
Whittle gondolataira építve az ír-tengeri portáldolmenek és a táj közötti kapcsolatokról a tumulusok megjelenésükben annyira hasonlítanak a helyi kiemelkedésekhez, hogy kezdetben nem ismerték fel őket mesterséges építményekként, és ez szándékos lehetett. Összességében a Nabta a fogalmi és gyakorlati összetettség többféle típusát képviseli, ideértve az időbeli, földrajzi, környezeti és társadalmi komplexitást.
Wendorf és Schild azt sugallják, hogy a kőkör, a Ru'at el-Baqar tumulusok, a kősorrend és a komplex szerkezet „valószínűleg regionális szertartási központként működött”. Hangsúlyozzák, hogy a területen a pásztorok és a vadászok között határok húzódhattak, amelyek felvetették egy ilyen központ szerepének fontosságát. Van azonban némi eltérés a tumulusok és a bennük lerakódott anyag között, több száz év alatt épülhettek fel, és bár vitathatatlannak tűnik, hogy a medence északnyugati szakaszán ez a terület különleges jelentőséggel bírt az utazó csoportok számára. Szertartási központként Nabta valószínűleg csak a Bunat el-Ansam végső neolitikumban vált regionális központtá, ha az volt, amikor a munkaigényesebb komplexumokat építették, és több megalitikus vonalat létesítettek. Úgy tűnik, hogy a kőkör, a tumulusok változatos tartalma, egy komplex szerkezet és két megalitikus vonalvezetés nem tervezett szertartási központ volt, hanem valami, ami az eredeti koncepcionális ötletekre építve fejlődött ki újakkal. Barratt amellett érvel, hogy az ilyen jellegű komplexumok „tervezett szándék” eredményei, és ehelyett azt javasolja, hogy az építészeti elemeket „helyesített terek sorozatának kell tekinteni, amelyeket olyan építők hoznak létre, amelyek csak ritkán látták teremtésük összességét”, nem úgy, mint a gótikus katedrálisok. A szertartási központban azonban vannak futó témák, amelyek egységes fogalmi sémát jeleznek. Bell javaslata, miszerint az ilyen jelenségek magyarázatának „közel kell lennie” a vizsgált adatokhoz, amennyiben maguknak közvetlenül tesztelhetőnek kell lenniük, vagy tesztelhető kijelentéseket kell tartalmazniuk (Bell 1994, 20. o.). Az asztalkövek elhelyezkedése és megmunkálása jelzi, hogy fontosak voltak. Az a kijelentés, hogy fontosak, értékrendre utal. A kövek elhelyezkedése/módosítása és a gazdasági haszon közötti közvetlen kapcsolat hiánya arra utal, hogy ez egy ötlet konceptualizálása volt. Nem tudni, mi volt a konceptualizálás, de kellően értékes volt ahhoz, hogy elindítsák és megismételjék, sikeresen betöltve egy sajátos és fontos szerepet. Vagyis igény mutatkozott a szertartási központ alkotóinak ellátására. Az összetett szerkezeteket és egyéb jellemzőket mozgató ötletek itt is megismerhetetlenek, de az ismétlődés mind a használat, mind a konstrukció tekintetében azt jelzi, hogy a műemlékek sikeresen betöltik szerepüket.
Bár semmi sem utal arra, hogy egyetlen istenséget vagy több azonosítható istenséget imádtak volna, Wendorf és Schild a Ru'at el-Baqarban bekövetkezett fejleményeket az „afrikai szarvasmarha-komplexum” kialakulásának tekinti, amelyben a szarvasmarha a státuszt és a hatalmat szimbolizálja. A tumlus azonban, amelyben vegyesen szarvasmarhák, juhok, kecskék és egy esetben kutyák is szerepelnek, számomra nem tűnik erős bizonyítéknak a szarvasmarha-kultuszra, amelyet Herskovits vezetett be 1926-ban, és azóta is kimerítően tárgyalja. :)
Ahogy fentebb tárgyaltuk, az építés és a folyamatos rituális tevékenység két különböző időtípuson belül létezik: lineáris (az emlékmű felépítése, mint tér és idő fix pontja) és folyamatos (ahol a hely rögzített, de a tevékenység ismétlődő és esetleg ciklikus). Ugyanakkor beágyazódik az emlékezetbe, amelyet mítoszban vagy más szóbeli történelemben is leírtak: „A rituális tradíció létezhet a maga idejében, nemzedékről nemzedékre történetekben és mítoszokban közvetítve, amelyeket kedvezőnek ítélt időközönként, vagy egyszerűen bizonyos egyének cselekedeteitől és beavatkozásaitól függenek”.
A szertartási elemek körül lakossági tevékenységnek nyoma sincs. vannak bizonyos megkötések azokra a területekre vonatkozóan, ahol halálesetek történtek, ami lehetővé teszi a halottak tiszteletére tett látogatásokat. mint ősök, akik összekötik a földet és a szellemi világot is, de megakadályozzák, hogy ott lakjanak. Az élővilág és a rituális kontextus közötti határvonalak hasonló aggodalma merülhetett fel itt.
A megalitok összességében azt jelentik, hogy az emberek akik együtt dolgoznak, megfogalmazzák nemcsak egy adott helyhez vagy területhez való tartozás folytonosságát, hanem közös elképzeléseiket és közös értékeket is.
Szó volt már az elhagyás előtt betemetett helyekről nem olyan régen. (Most éppen nem találom.)
18017-ben is volt több ilyen, és a már unásig ismételt klasszikusok: Karahan és Göbekli, és azóta a környéke is.
Most újabb adalékok jönnek ehhez a világméretű óvintézkedéshez.
Nabta Playa. Először meglepetés volt, mert a Szíriuszt, és Alfa Centaurit együtt emlegették a csillagvizsgáló pásztorokkal. Utána Schenouda rávilágított, hogy elég jelentéktelen az ökör mega kőkör és ebben maradtunk.
Most kiderült, hogy van itt más is. Megalitikus kőépítmények eltemetve a föld alá:
Az A komplexum) esetében egy három tonnánál nagyobb kvarcitos homokkőtömböt helyeztek el 50 cm-rel az asztalkő felett és 80 cm-rel a felszín alatt, és formázták és simították, tehén formájúnak minősítetették, de a szerzők eredetileg úgy nyilatkoztak, hogy a valóságban „szinte bármit ábrázolhat”. A gödröt ezután újra feltöltötték a felszíni szintig, és a tetejére 71 szorosan egymásra helyezett kvarcitos homokkő oszlopból álló ovális kört állítottak fel, amelynek átmérője 5 m x 4 m, középen három, részben formázott táblával.
Különféle javaslatok vannak a lehetséges funkciókkal kapcsolatban, de hogy fontosak voltak, azt jelzi az építésükre fordított idő- és energiabefektetés!
Nem annyira kirívó és különleges, de a világméretű tendencia, miatt említendő!
"A műholdfelvételek lehetővé teszik a megalitok jelentett elhelyezkedésének finomítását, gyakran jelentős mértékben." "A Nabta Playa megalitikus komplexum kétféle elemből áll: először különböző formájú nagy kövek, amelyet egy ősi szezonális tómeder üledékében helyeztek el, amely jelenleg hiper-száraz; a második az üledékek alatti nagyméretű, faragott alapkőzet, amelyek a felszíni megalitokhoz kapcsolódnak" "A felszín alatti kövek csak kis részét tárták fel. "
"Az ismert, de még fel nem tárt felszín alatti jellemzők megvilágítására a talajba behatoló képalkotó módszerek alkalmazását javasoljuk."
Néhány kutató úgy véli, hogy a túlélő atlantisziak Egyiptomba (és ide a tómederbe is?) jöttek, új civilizációt alapítottak és megosztották tudásukat a helyi lakossággal. Plussz zárt pap-kasztot alkottak. A terület elhagyását környezeti okokra fogják.
Mások, (akik erőltetik az ókori egyiptomi civilizáció fekete eredetét) negrid kecske-, és tehénpásztorokat emlegetnek. Azt hiszem az arany középút: nagyon sokan jártak itt, és ideiglenesen le is telepedhettek a környéken. Akinek bejött, az tovább is maradt. Már nem hiszem, hogy bármi közük lenne Nagadához, vagy a Szfinxhez.
Fesztiválközpont ugyanúgy volt, mint átmeneti megállóhelye vándorló nomádoknak.
Nabta Playa fontos szertartási és kulturális központtá vált a Szahara neolitikus népe számára kb. ie 6100 és 5600 között. Ezek az emberek mérföldekről érkeztek, hogy áldozatokat mutassanak be (amit a tűzhelyek is bizonyítanak), de nem telepedtek le a területen.
The site also contains a wealth of cultural debris, including small, fire-blackened stones from ancient hearths built along the ancient lakeshore as well as manos, metates and carved and decorated ostrich eggshells - Sajnos a míves tojáshéjakat nem találtam meg!
A folytatásban:
Caral, maradunk az égőáldozatoknál és némi betemetésre is sor kerül!
ASZTANA – Bronzkorból származó petroglifákat fedeztek fel az országos Taza (Tiszta) Kazahsztán környezetvédelmi kampány önkéntesei a Zhambil régióban.
Több mint 100 sziklarajzot tártak fel, amelyek a bronzkorból és a korai vaskorból származnak.
„Nagyon szokatlan rajzokba botlottunk, ezek jelentőségének megértéséhez régészek szakértelmét kértük. Reméljük, hogy ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a történelmet”
A sziklarajzokat egy országos önkéntes kampány során találták meg.
Egy tudós megjegyezte, hogy a régészek már tudtak a helyszínről, de biztonsági okokból titokban tartották
„A Karatau-hegység nagy történelmi és földrajzi jelentőséggel bír. Ez az emberi civilizáció egyik egyedülálló helyszíne nemcsak Kazahsztán, hanem a világtörténelemben is”
A régióban már 3468 történelmi és kulturális műemlék található, amelyek védett státuszt kaptak. Gyakorlatilag biztosnak tűnik, hogy az újonnan felfedezett lelőhely nagyon gyorsan felkerül Kazahsztán védett műemléki listájára.
"Úgy veszem észre, hogy ahhoz a „váratlan” lehűléshez akarod kapcsolni azt is, hogy a Szfinx vízeróziója, a tízezer éves korát igazolja."
Elsősorban saját kutatásaira hivatkozva Robert Schoch állítja bátran, hogy a Szfinx testmagja 12000 éves. Én sajnos nem állíthatok ilyet kompetencia hiányában. A 12800 évvel ezelőtti üstökös becsapódásra vonatkozó legújabb bizonyítékok kicsit megerősítik a Kr.e. 10500 körüli időpontot, egy északi féltekén kiterjedt katasztrófára és éghajlati lehűlésre utalva, amikor a gízai piramisok elhelyezkedése a legtökéletesebb szögben képezte le az Orion-öv csillagainak helyzetét a földön (Robert Bauval - Orion konstellációs elmélete), és a Szfinx tekintetének vonala tavaszi napéjegyenlőség idején egybeesett az Oroszlán csillagképpel a horizont legalján (Hancock - Bauval), továbbá az ókori egyiptomiak számára a Zep Tepi volt az aranykor, amikor az istenek közvetlenül jelen voltak az emberek között.
„A régészek új bizonyítékokat tártak fel egy történelem előtti üstökös becsapódására vonatkozóan, amely az úgynevezett Fiatalabb Dryas időszak kezdetén, mintegy 12 800 évvel ezelőtt történt. Ez az időszak hirtelen éghajlati lehűlést hozott az északi féltekén. A kutatásokat vezette Christopher Moore, aki a talajrétegeket vizsgálta, amelyek ebben az időszakban voltak a felszínen, keresve az üstökös becsapódásának "proxies"-ait, vagyis olyan közvetett bizonyítékokat, amelyek az eseményről mesélnek.”
Úgy veszem észre, hogy ahhoz a „váratlan” lehűléshez akarod kapcsolni azt is, hogy a Szfinx vízeróziója, a tízezer éves korát igazolja. Mivel még nem áll olyan szinten a tudomány és azon belül a régészet, hogy igazolja a feltevésedet, maradjunk abban, hogy „benne van a pokliban”. Az Egyiptomi régészetnek olyan sok felfedni valója van, hogy ráérnek generációkon át adagolni a „szenzációkat”. Ez tartja életben a túrizmust, amiből megélnek. Mi másért húzta be a féket Havássz? A geológusok is rá vannak hagyatkozva a fizikára, az anyagtudományokra, de az időbeli változások ebben a témában lefedik az univerzum korától a végtelenig terjedő időt. Ehhez meg valóban az időgépre van szükség, hogy eligazodjanak benne.;-)
A régészek új bizonyítékokat tártak fel egy történelem előtti üstökös becsapódására vonatkozóan, amely az úgynevezett Fiatalabb Dryas időszak kezdetén, mintegy 12 800 évvel ezelőtt történt. Ez az időszak hirtelen éghajlati lehűlést hozott az északi féltekén. A kutatásokat vezette Christopher Moore, aki a talajrétegeket vizsgálta, amelyek ebben az időszakban voltak a felszínen, keresve az üstökös becsapódásának "proxies"-ait, vagyis olyan közvetett bizonyítékokat, amelyek az eseményről mesélnek.
Moore és más kutatók Grönland jégmagjaiban megemelkedett égés-aeroszol szintet találtak, ami egy hatalmas, történelem előtti tűzvészre utal a Fiatalabb Dryas időszak elején. Szíriában és Dél-Karolinában is találtak platinát, amely ritka a Föld talajában, de gyakori az üstökösökben. Emellett mikroszkopikus, mágneses vasgömböket, úgynevezett "mikroszferulákat" is felfedeztek, amelyek arra utalnak, hogy valami olvadt vasat szórt szét a világban.
Moore legújabb felfedezése "shock-repedt kvarcot" vagy „rázkódás hatására repedezett kvarcot” tartalmaz, amelyet három helyszínen találtak: Dél-Karolinában, Marylandben és New Jerseyben. Ezek az apró ásványi szemcsék mikroszkopikus repedéseket tartalmaznak, ahol a kvarc olvadt szilikává alakult át. Az, hogy ezeket ilyen távolságra egymástól találták meg, tovább erősíti a történetet: a kvarc nem alakul át és repül 500 mérföldet jelentős hatás nélkül. Mindhárom helyszínen Moore nagyobb mennyiségű shock-repedt kvarcot, platinát és mikroszferulákat talált a Fiatalabb Dryas időszakának rétegeiben, mint a környező talajrétegekben. Ez volt az első alkalom, hogy shock-repedt kvarcot találtak a Fiatalabb Dryas mélységében több helyszínen. Moore szerint azonban ez az egyik első olyan tanulmány, amely kifejezetten shock-repedt kvarcot keresett, így további minták kerülhetnek elő, ha szélesebb körű vizsgálatokat végeznek.
A "shock-repedt kvarc" valóban azt jelenti, hogy a kvarc rázkódás hatására repedezett meg. Az ilyen típusú kvarc jelentős nyomás és hő hatására keletkezik, amely jellemzően meteorit- vagy üstökös becsapódások következménye.
Számítógépes szimulációk kimutatták, hogy egy üstökös felrobbanhat, mielőtt a földet érné, és lökéshullámot generálhat, amely messzemenő hatásokat okozhat anélkül, hogy egyetlen azonosítható krátert is elhagyna.
"A levegőben felrobbannak, mielőtt a földet érnék, de ha elég alacsonyak, a lökéshullám és a hő elérheti a talajt, megolvaszthatja az üledéket, mikrogömböket termelhet, és sokkolhatja a kvarcot" - írja Moore a hipotézisről.
„A pszichológiai determinizmus sajnos nagyon sanszos, hogy létezik, de kijátszható.”
Erről az jut eszembe, amikor a (vaskalapos kommunista) párttitkár a halálos ágyán papot hívat, hogy megkeresztelje, meggyónjon, és felvegye az utolsó kenetet. Biztos, ami biztos alapon.
„Abban viszont igazából hiszek, hogy a gondolataim, tetteim visszhangot vetnek az örökkévalóságban.
Ehhez mindössze egy pohár bor kell.”
Ami óta létezik a PC, és az internet, magam is hiszek abban, hogy a „felhőbe” került gondolataim „visszhangot vetnek az örökkévalóságban”. Az inspirációhoz 2cent házi pálinka is elég. A bor fejfájást okoz, akármilyen jó minőségű, csak tudnám, hogy miért?;-)
Valaha úgy gondoltam, hogy a végén csak ketten maradhatnak: Duncan MacLeod és én.
Sokak szerint az a kettő ami a végén marad: Isten és a bor.
Csak játékból hiszek abban, hogy az eltaposott pillangó bármit is megváltoztat a jövőben. Ezt a játékot fizikusok és filozófusok is gombolyítják, csak ők elméleteknek hívják őket, - nem meséknek- mert így szalonképes. Az az ősi tábortűz még mindig az igézetében tart bennünket. A pszichológiai determinizmus sajnos nagyon sanszos, hogy létezik, de kijátszható. Freud és Jung lerántotta a leplet mindenről. Nagy játékosok voltak.
Abban viszont igazából hiszek, hogy a gondolataim, tetteim visszhangot vetnek az örökkévalóságban.
„Ugyan nem csimpánzhorda, hanem valami korai hominida horda életéről szól, szerintem körülbelül abból a korból, amikor elkezdhettek kivándorolni Afrikából, s még több különböző emberszerű változat élt egyszerre, egymással néha találkozva, néha egymást levadászva, kiszorítva, kiirtva, máskor egymástól nőstényeket, gyerekeket rabolva. Vagy egy-egy kitaszított, eltévedt, vagy éhező kis csoport egy másik hordába menekült. A legérdekesebb ahogy a gondolataik a beszédük, a félelemeik, az örömeik, a hiedelmeik a vágyaik, a céljaik, a szenvedéseik, az egymás közötti viszonyaik, érzelmeik mindvégig egy számunkra alig követhető szinten jelennek meg, és sokszor még magukat a csupasz eseményeket is alig tudjuk követni, mert mindent az ő észleléseik nyelvén mesél el.”
Nem ez történt a Bábeli torony lerombolását követően, amikor az emberek nyelvét, és identitását összezavarta az Úr? Amikor már nagyon közel került hozzá az ember, mint intellektuális lény, aki ezzel veszélyt jelentett a számára? Az emberek megosztásával jó időre biztosította magának a hatalmi pozíciót, mert ettől fogva nem ővele, hanem az emberek egymással lettek riválisak. Persze csak az én elgondolásom alapján.;-)
„A lényeg pedig abban a két százalékban lakik... az ember ott kezdődik, ahol a biológia véget ér.
Kambriumban volt egy robbanásszerű kirajzás, és találtak cipőlenyomatot is, ezek között lehet összefüggés.
Triász korú cipőlenyomatról is tudnak. (Ez az ember lelépett az ösvényről.)”
Ezen mondataid arról győznek meg, hogy az időutazást már feltalálták. Csak azt nem tudom, hogy a múltban, vagy a jövőben. Az, hogy az ember lelépett az ösvényről, egyértelműen erre utal. Tulajdonképpen a determinációnak is van egy „legális” ellentettje, egy bakterház az idővonat sínje mentén, amit „időgépnek” titulálunk. Aki bakter módjára átállítja a váltót, létrehoz egy új 'idő' vágányt egy új szerelvénnyel. Azonban vannak olyan állomások, ahol minden vonat törvényszerűen megáll, és az utasok átszállhatnak egy másik szerelvényre. Ebből keletkeznek az anomáliák. Azok meg arra lettek kitalálva, hogy életben tartsák a kreativitást. Mivel a "hegylakó", aki egyedül maradt, annak köszönheti a létét, hogy megőrizte a kreativitást. Mivel egy újrakezdéshez a jól bevált DNS-en kívül, csak ez szükségeltetik.;-)
"Nem tudom elképzelni, beleélni magam egy csimpánzhorda felnőtt tagjának életébe. Viszont kíváncsi lennék arra, hogy mennyiben volt más entitás, mint a mutáción átesett majom/ember?"
Olvasd el Csörsz István: Földtaposók c. regényét!
Ugyan nem csimpánzhorda, hanem valami korai hominida horda életéről szól, szerintem körülbelül abból a korból, amikor elkezdhettek kivándorolni Afrikából, s még több különböző emberszerű változat élt egyszerre, egymással néha találkozva, néha egymást levadászva, kiszorítva, kiirtva, máskor egymástól nőstényeket, gyerekeket rabolva. Vagy egy-egy kitaszított, eltévedt, vagy éhező kis csoport egy másik hordába menekült. A legérdekesebb ahogy a gondolataik a beszédük, a félelemeik, az örömeik, a hiedelmeik a vágyaik, a céljaik, a szenvedéseik, az egymás közötti viszonyaik, érzelmeik mindvégig egy számunkra alig követhető szinten jelennek meg, és sokszor még magukat a csupasz eseményeket is alig tudjuk követni, mert mindent az ő észleléseik nyelvén mesél el. Nem könnyű olvasmány, de egyedülállóan különös világ. Persze, csak a szerző által elképzelt világ.
Az Ember megjelenése az evolúciós folyamatban, amikor már nem a „majom” dominált a főemlősben, hanem egy másként gondolkodó faj lett belőle, nevezhető egy mutációnak, amit a teremtés koronájaként is említenek.
Az emberi faj ősrégi múltra tekint vissza, úgy tűnik egyik állatnak sem volt ekkora magánevolúciója. Képzeld el azt a sokféle ténfergő, vándorló majmot különböző állkapocs és agykoponya méretekkel, keresték az evolúciós zsákutcát.
Svájcban találtak eocén időszakból csontvázat, mi lehetett? Arra viszonylag kevés majom élt. Állítólag volt egy elkülönülés. A lényeg pedig abban a két százalékban lakik... az ember ott kezdődik, ahol a biológia véget ér.
Kambriumban volt egy robbanásszerű kirajzás, és találtak cipőlenyomatot is, ezek között lehet összefüggés.
Triász korú cipőlenyomatról is tudnak. (Ez az ember lelépett az ösvényről.)
Amikor negyven éves voltam, részese voltam egy (oktatási) rendszernek, amelyben fémipari szakmunkásokat képeztünk. A technológiai szint olyan volt, ami a vasfüggöny mögött kialakult. A tantervek igyekeztek bevonni az újdonságot, amíg az nem volt gyakorlatban kivitelezhető, csak ismereti szinten, akkor is. A „népgazdaság” igényeinek kielégítése volt a cél, ami helyileg és időben folyton változó, ahogy ma is. Amíg 3-5 éves tervek alapján erőlködött a gazdaság, volt némi kiszámíthatóság, előrelátás, az oktatásban is. A rendszerváltás után, lecserélték a juhászt és a pulikat, és a nyáj szétszaladt. Az ’oktatásegészségügy’ nyája, azóta is gazdára vár.
„Bizton állíthatom, hogy sokkal kiforrottabb és kifinomultabb volt a létezésük.
Majd, amikor egyre inkább eltávolodtak /mondhatni evolúciósan kialakult/ szokásaiktól, hagyományaiktól és ennek eredményeként önmaguktól - innen datálható a hanyatlás!”
Nem vagyok istenhívő ember, habár a panteizmus nem áll távol tőlem. Az Ember megjelenése az evolúciós folyamatban, amikor már nem a „majom” dominált a főemlősben, hanem egy másként gondolkodó faj lett belőle, nevezhető egy mutációnak, amit a teremtés koronájaként is említenek. Nem tudom elképzelni, beleélni magam egy csimpánzhorda felnőtt tagjának életébe. Viszont kíváncsi lennék arra, hogy mennyiben volt más entitás, mint a mutáción átesett majom/ember? Az nem vitatható, hogy sokáig a természet szerves részeként, attól elidegenítés nélkül (paradicsomi lét) éltek az emberek. Lehetséges, hogy ez volt az időszak, amire a mutációval szerzett szellemi többlet megadatott? Az életben maradáshoz szükséges tudást meghaladó, szellemi produktum már felesleges, vagy kontra produktív lenne? Ennek lennénk tanúi mostanság, amikor 8 milliárdan vagyunk kénytelenek kijönni egymással?
„Amikor megszűnt az összetartás, együttlét, és mert megtörtént a kényszerítés, hogy munka árán megszerezzék azokat amikre addig szükségük sem volt, akkor már mindenki dolgozott, nem volt idő, majd kedv élni sem, nemhogy átadni az örökséget az utódoknak, akiket rábíztak olyan tanítókra, akik helyettük megfelelően elvégzik ezt a feladatot. Eleinte ezt nagyon jól csinálták.
Utána már akkor is dolgozni kellett, amikor már nem akartál semmit megszerezni. A gyerek meg ment a rendszerbe.”
Az emberiség már kipróbált jó néhány rendszert, amikből volt, ami eltartott évezredekig, és olyan is ami egy évet sem bírt ki. Amennyiben a társadalmi rendszerek is evolválódnak, akkor ebben is jól jönne egy mutáció, ami nem hanyatlást, hanem felemelkedést jelent az emberiség számára. No nem a mennyek országára gondolok, hanem esetleg egy másik élhető bolygóra.;-)
