Amúgy valahol tényleg fura, hogy ebben az elég elmaradott középkori társadalomban ilyen magas szintű matematikai tudással rendelkeztek emberek, de már az ókori Egyiptomban is furcsa hogy kőeszközöket használtak, de piramisok építésére megvolt a tudásuk.
Az egyszerű, tanulatlan, analfabéta, a tágabb világról lényegében majdnem semmit sem tudó középkori köznép szemében a katedrálisépítők már-már mágikus matematikai és építészeti tudással rendelkeztek.
de nem az elején volt, hanem a közepén a 13. századnak,. az alapkövet Konrad von Hochenstein érsek tette le 1248-ban. Az érseket például utálták a város polgárai.
Szval ez nemcsak regény, de valoság is. Gerhardt mester létező dokumentált, hatalmas tudásu gót tervező volt, aki az épülő Kölni Domrol lezuhanva lelete a halálát és ugy hitték ekkora tudás csak ördögtöl eredhetett.
Ő volt az, de nemcsak csávó, hanem a katedrál tervező-épitésze. Tudása miatt terjesztették rola, hogy a tudoánya ördögi. Hasonloan II. Szilveszrer pápához.
Az a csávó pl. ki volt, aki még a 13 sz. elején egy viharos, sötét éjszakán fölment a tornyokhoz - állítólag azért, hogy 1.) ellenőrizze a munkálatokat, 2.) egyeztessen az ördöggel, 3.) zűrös hátterű alvilági figurákkal találkozzon - és akkor fejjel előre, szabadesésben jött lefelé?
Ő is valamiféle építőmester volt, akinek a köntösében volt a katedrálisépítés tudománya.
Egy német szerző által írt történelmi regényben olvastam.
Egy másik topicban vetette fel valaki, hogy szerinte a szalagfűrész jobb, mint a körfűrész. Szerintem ez is hasonlóképpen vitatható állítás, bár az ritka eset, hogy egy fűrészről ne lehessen eldönteni hogy inkább szalag-e vagy inkább kör, míg az gyakori, hogy egy zenei produktumot ne lehessen egyértelműen besorolni a megfelelő kategóriába.
Annyit javitásként, az nem zongora, hanem csemballo.
Látszatra hasonló, de közük nincs egymáshoz.
A zongora ütős hangszer. A billentyűk lenyomásával egy őtő mozdul meg, ami megüt egy húrt, vagy hurcsoportot és megszólal a hang. Ilyen módon a zongora a dobhoz áll közel. Ennek értelmében, hangja hangos, messz zengő.
Addig a csemballó pengetős hangszer. A billentyű leütésével egy pengető (régen hollótoll szára) mozdul meg és megpenget egy hurt. Ilyen módon a csemballó a gitár rokona. Ennek értelmében hangja halk lágy. kistermes koncertekre alkalmas csak.
(a harmdik billenytűs hangszer sem rokona a zongorának, az orgona, pedig a furulyával rokon, hiszen az meg fuvós hangszer, a billentyú megnyomásával, lemozdul egy szelep és levegőt enged a sipba).
Ebben a Cafe Zimmermannban működött a helyi kamarazenekari együttes. Lipcse kamarazenekari, zenekedvelőkből álló kis együttesét anno még a nagy Telemann alapitotta 1702-ben.
Nos, az ő felkérésükre irta Bach ezt a kis kantátát, aminek csak a cime kantáta, a valós műfaja: vidám, miniopera (csupán 25 perces).
Ez szuper volt :) Az öreg úgy nyomta a zongoránál mint egy rockkoncerten :) Hát igen, ez a mi igazi Európánk. Kétségtelen a magaskultúra azért nagyságrendekkel jobb mint a népművészet.Vajon eredetileg is ilyen színpadi előadás jellege volt a számnak ?
A kávé a késő barokk korban kezdett elterjedni német területen (Magyarországon természetesen korábban a török hódoltságnak köszönhetően).Az 1700-as évek eleján német földeken hatalmas társadalmi viták voltak a kávézás mellett illetve ellene.
Ebben Bach is állást foglalt. Kervés világi kantátája közül az egyik a Kávé kantáta (221. sz. műve).
Bach a kávézás mellett tette le a voksát.
De igen érdekesen érvel: a kávé közismerten izgató szer, ugyanakkor Bach azt irja: "Ideges leszek ha nem iszom meg a napi 3 csésze kávémat". A kávé mint nyugatatószer? Hmmmm.......... (lehet benn valami, kávéval jol tudok magam is aludni, igaz mindenhogy nagyon jol tudok aludni).
Miért is külónleges ez a 25 perces előadás:
Nem koncertszerű, hanem stilszerűen egy öreg kávéházban játsszák el, kantáta helyett kis szindarabot látunk.
Eredeti előadásmód és Bach korabeli hangszereken (historikus előadás).
A karmester nem kisebb egyéniség mint Kopmann.
Jah és akkoriban nem volt gyakori a karmester (illetve a késő barokk korban egyáltalán nem, érdekes módon a kora barokk korban igen). A karnagy, mint itt is látjuk, a csemballó mellől vezényel.
OFF: A magyarral ellentétben az olasz nyelv eredete teljesen világos és egyértelmű, ráadásul a magyarhoz képest meglehetősen jól dokumentált is.
Még a laikus is simán látja, hogy a latinból származik.
Ilyen értelemben nem összevethető a magyarral, amely bár alapjaiban nyilvánvalóan uráli jellegű, de a még ma is homály födte őstörténetében több erőteljes idegen hatás érte és itt nemcsak a türk nyelvekre gondolok. :-)
Nem értek vele teljesen egyet, de ez a vita parttalan lenne itt, a Németországgal foglalkozó topikkal.
Annyit azért támogatólag elismerek, hogy a modern Európa közös nyelvének, lingua francájának egy korszerűsített, modernizált latinnak kellene lenni - némi göröggel megspékelve - nem pedig az angolnak, de hát ez meg megint OFF itt a német topikon.
A latin nekünk nemzeti nyelvünk volt. Borowsky Samunál olvashatod, hogy a német központositás elleni nemzeti ellenállás a latin védelmében bontakozott ki.
Pontos dátumot nem tudok mondani, de a németeknél nem volt olyan már-már beteges méretű latin-mánia mint nálunk, ahol 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv.
Tudtommal a német-római birodalomhoz tartozó államokban már a 17-18. században németül íródtak a törvények és más hivatalos iratok, az csak egy mellékes dolog, hogy az egyes államok, államocskák nyelvhasználatában kisebb-nagyobb regionális különbségek voltak.
