Öt évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy előre utazok az időben húsz évet. Hogy miért pont húszat, azt meg nem mondom - de már nagyon elegem volt a jelenből.
Hogy miként voltam erre képes? Nem nagy ügy. Van ez a toll méretű kütyü (amit a Blahán ma is megkaphatsz néhány tízezerért), amivel megtalálhatod azokat (az állítólag végtelen számú), a mindenkor relatív z tengelyre eső merőlegeseket metsző pontokat, ahol is kiléphetsz a 4. dimenzióba (vagy mibe, ami egyébiránt egy kétirányú sztráda), és ahányat tekertél a cerkán jobbra, annyi évet haladsz a jövőbe; ahányat meg balra, annyi évet a múltba.
Na szóval. Öt évet csöveztem a jövőben. Mert arra persze nem gondoltam az indulást megelőzően, hogy az érkezésem pillanatától számított mínusz húsz év óta nem létezek - mármint abban a húsz évben, amit átléptem. Kerültem is minden helyet amit valaha ismertem, és mindenkit, akik még (meg)ismerhettek.
Se lóvé, se ismerősök. Azt meg ugye mégse mondhattam, hogy időutazó vagyok; éspedig a múltból, hiszen ezzel ma is, mind így vagyunk. Senkinek nem ajánlom azt a jövőt, amit megtapasztaltam. Ahhoz képest a jelenünk, maga a paradicsom. Mindegy, hajtott a kíváncsiság, ami öt évig tartott. Ja, majdnem elfelejtettem! Húsz évvel öregebben érkeztem a jövőbe.
Öt év után úgy voltam vele: inkább visszatérek oda, ahonnan és amikor elindultam... de persze, mert nem olvastam el az időgéphez mellékelt apró betűs használati útmutatót, kiderült: annyi évet mehetek vissza a múltamba, ahány évet előre tekertem, mínusz azoknak az éveknek a száma, amennyit a jövőben töltöttem.
Ekkor döbbentem rá, hogy mekkora szerencsém volt akkor, amikor nem 100 vagy 1000 évet tekertem jobbra.
Na mindegy. Épp tegnap érkeztem vissza a jövőből. Öt évvel azután, hogy elindultam. Most húsz évvel fiatalabb a testem, mint tegnap volt. De legalább már tudom, hogy húsz év múlva halnék meg (vagy válnék halhatatlan hajléktalanná, aminek miértjét még mindig nem pontosan értem, de egyelőre úgy tűnik, az időutazás nagy szívás) hacsak nem most rögtön tekerek jobbra 25-öt a cerkán, vagy 45-öt balra.
Ez úgy lenne igazán elegáns, hogy megcsinálod a fórumot, és közlöd, hogy 3 héttel ezelőtt lehet csatlakozni. És elég lenne csak az első nap benézni a fórumra, ha nincs újonnan(tandoddandott) tag, akkor szomorú, de ez van. :)
Üdv mindenkinek! Várom olyan emberek jelentkezését, akiknek van ötletük az időutazásra! Egy google zárt fórumot alapítottunk ami direkt ezzel foglalkozik. Ezen az e-mail címen lehet jelentkezni: dandiaf95@gmail.com
"Az előző üzenetemben visszaküldtem nektek a nyerő számokat. Ezt most azzal szeretném kiegészíteni, hogy mivel hatmillióan találták el mind az öt számot, a nyeremény a szelvény árának fele."
A relativitáselmélet óta tudott, hogy időben előreszaladni elvileg lehetséges (bár értelme nincs, mert a jövőheti lottószámok megüzenésére nincs lehetőség).
Szerintem lehetséges. Annyi a baj, hogy a gondolkodásmódon és a hozzáálláson kéne változtatniuk az embereknek. És hogy szóljak, nem a relativitás-elmélet az egyetlen dolog a világon. Annyit segítek hogy frekvenciákban kell gondokodni.
Hová tűntek hajdani (kilencvenes évek) neves "tértechnológia szakértőink", akik tudták miként lehet hatalmas távolságokat egyszerű térugrással leküzdeni?
(Egy dologra emlékszek. Folytatásokban közöltek egy regényt, amit én is olvastam. Egy ember tudatát átültették egy kutyába. A történet arról szólt, hogy a kutyából hogyan kerül vissza a tobozmirigy az eredeti emberbe. Szerintem nem a Galaktika volt, az későbbi. Az újságok neveit nézegetve inkább a Búvár lehetett, de ebben nem vagyok biztos.)
Nagyon lefogytam, amióta ringlispilre spórolok. Ha meglesz, éjjel-nappal azon keringőzök, hogy lassabban öregedjek. Elméletem szerint a lassabb öregedésem úgy jön össze, hogy miközben másokhoz hasonlóan normál tempóban araszolok előre az idő síkján, azonközben én kicsikét visszafelé is haladok - a relativitáselméletnek köszönhetően.
