Azt az olega olót én sem ajánlom senkinek nagyon vacak szerkezet egy oltvány sem eredt meg vele ráadásul kicsorbult az éle. Egy sima késel az oltások kétharmada sikerült.
Nekem is járt a fejemben ez a kézbenoltás, még omega ollót is vettem, szórakoztam is vele, persze hogy nem sikerült. De legalább elcsesztem egy évet. Ezután gondoltam előbb alanyt nevelek, majd átoltom. Ezzel elcsesztem mégegy évet. Most van a harmadik év. Szerencsére halgattam másokra is, és rögtön kezdéskor vettem oltványt is. Az oltási projekt még sehol nem tart, öreg tőkék átoltását kivéve, viszont az oltványokból az egyik Irsain már volt egy fürt az idén, és a 4 Moldova is hozott 2-2 szép nagy fürtöt.
Szóval elméletben működik amit írsz, gyakorlatban is, csak nem egy kezdőnél.
Nincs kitüntetett időpontja, de azért nem szoktak rögtön erjedés után és közvetlen palackozás előtt sem deríteni. Lényeg a nyugalomban levő bor; utóerjedés ne legyen, első fejtés előtte történjen meg, ne legyen a hőfok 8 C alatt. Ekkor mehet, derítési aljról időben (max 2 hét) leszedni szűrni, vagy hagyni jól lelüllepedni, még1x fejteni. Derítés után lehet egy rázópróbát tenni (pillepalack félig kocsiba - 2 hétig közlekedni vele magyar utakon) ha nem "pelyhesedik" sikerült.
Tudod én méhészkedem is és volt már aki megkérdezte, mikor meghallotta, hogy méhekkel foglakozom: -És csípett meg már méhecske?
Na akkor nevettem csak igazán.
Ha jól csinálod a gyökereztetést a vesszőn olyan gyökerek fejlődnek, hogy ültetésnél nem győzöd őket visszavágni, hogy beleférjenek az ültetőgödörbe. Persze nem minden vessző gyökeresedik meg egyformán. Amelyik gyengébb növekedésű azt még szokták 1-2 évig az iskolában tartani, de abból ritkán lesz normális szaporítóanyag.
Semmi értelme ősszel elültetni az alanyokat. Télen nyugalomban van, nem ereszt gyökeret sem.
Legjobb angolnyelves párosítással oltani tavasszal és hajtatásos módszerrel forrasztani, majd kiültetni gyökereztetéshez.
Ültethetsz a helyére is alanyvesszőket és a későbbiekben beolthatod zöldbe-fás oltással, zöldoltással sőt alvóra is szemezheted ősszel és meggyökereztetheted bujtással és utána ülteted ki a helyére.
Ne haragudj de az nem úgy működik hogy nyáron kitalálom, ősszel gyökereztetem, tavasszal, oltom nyáron nézem és következő ősszel szöretelek. :-) Halgass rám, ha nem sokat akarsz, vegyél oltványt, mert az óra ketyeg, amíg tökölsz etzekkel az oltás/gyökereztetéssel addigra termő szőlőd is lehet. Utánna majd szórakozol.
Pl. ősszel megszedem a az lanyt, meg nemest is hozzá és tavasszal kiültetem?
Vagy a nagy hőmérséklet ingadozás miatt nem célszerű?
Például lehet, hogy ha nincs fűtés, akkor csak 15 fok van télen abban a helyiségben ahol tárolom őket, annak ellenére, hogy nappal fűtés miatt lehet 25 is.
Gyökereztettél már szőlőt? Első évben kis cérnaszálak a gyökerei. Amit árulnak biztos hogy nem is 2 hanem 3 éves gyökerei vannak. Az hogy mikor oltják át részletkérdés.
Számolni kell, amig a vadalanyt gyökerezteted és átoltod 3 év. Megveszed 300Ft-ért a gyökeres oltványt 3év előnyben vagy, ennyivel hamarabb fog teremni. Vesztettél 300 Ft-ot, nyertél 3 év termését.
Fehérbor szőlőfajta lenne jó, olyan, ami ropogós, nem akarok csemegeszőlőt is ültetni csak azért, hogy lehessen szőlőt is enni. Most is van oylan szőlőfajta benne, ami sárgás színű, amikor beérik és ropogós a szőlő, tehét enni is jó.
Fontos lenne az is, hogy ellenálló legyen betegség és szárazság ellen is, nem tudok állandóan ott lenni a hegyen, hanem mondjuk hetente 1-2 alkalommal tudok kimenni.
Nem értek hozzá különösebben, de így kép alapján nektár, cserszegi fűszeres, vagy sárga muskotály is lehet, nehéz eldönteni. De szerintem olaszrizling is van közötte.
Gondolom ha oltványt saját magam akarok csinálni, akkor a telepítendő szőlőből kell lennie és azt hozom össze valami másik vesszővel.
Mit javasolsz?
Esetleg oltsak saját magam, gondolom nem egyszerű dolog. De 300 ft-os oltványárak mellett eléggé húzós szőlőt telepíteni egyszerű embernek, nem beszélve arról, hogy egy szárazság tönkre is teheti már az első évben.
Mindenek előtt azt kellene tudni, hogy milyen talajon és, hogy milyen szőlőfajtáról van szó.
Vannak szőlőfajták, amelyek jól szaporíthatók dugványozással és jól is teremnek a homokon, pl. kövidinka, kadarka, valamint vannak olyan szőlőfajták, amelyek saját gyökéren szenvednek és inkább csak csicskurásodnak, minthogy teremjenek pl. olaszrizling.
Kötött talajon mindenféleképpen inkább az oltványt válaszd, mert a filoxéra hamar megtámadhatja és elpusztíthatja a saját gyökerén levő európai szőlőfajták tőkéit, pláne bortermő vidéken, ahol állandóan jelen van!
Oltványt nem csak venni lehet, kis kézügyességgel és csekély ráfordítással készíthetsz magad is.
Örököltünk szőlőt, pár éve gondozzuk, aktuálissá vált a felújítása.
Legolcsóbb megoldásként dugványozásra gondoltam mint szaporítási mód.
Több oldalon is írják, hogy az így szaporított szőlő sokkal kényesebb a betegségekre. mit mutat a tapasztalat? Ha hosszú távon gondolkozom, akkor vegyek inkább oltványt?
Nálam egy sem gyökerezett még le. A domboldalon lemosódott jópár tőkéről a föld (amikor a felhőszakadás feltöltötte földdel a felső védőárkot), és most az oltás helye bőven kilátszódik a húsz éves tőkéknél, de gyökér egyen sincs. (Gyöngyös mellett.) A lényeg, hogy ne legyen mód legyökerezni, és 5 cm mélységben ez nem történhet meg sehol, ahol mozgatva van a föld. Persze, ha utólag rátöltődik még 10 cm, az más. Gyepes szőlőm még nem volt, azt nem tudom.
És volt már rá nem egy példa, hogy a föld alól hajtott újra a nemes.
Igaz, errefelé van filoxéra, az biztos lerendezi a nemes gyökereit. :)
