A sebességösszeadási képlet mindkettő számára ugyanazt adja.Ugyanolyan színűnek látja,a szín nem függ a sbességtől.Fénytörésnél is a frekvencia ugyanaz marad meg csak a hullámhossz változhat meg.De az csak a "látszólagos" sebesség és a frekvencia közötti kapcsolat.Ugyanis az időmérésnél a gerjesztési időket nem vettük külön figyelembe ezért más a sebesség.
Sehogy!Ez felel meg a magárahagyott általános- és középiskolában oly gyakran emlegetett kifejeznek,ami az inerciarendszer extrapolációs megértését akarja elérni.Ha nincs erő,nincs gyorsulás,ha nincs gyorulás nincs tömeg...
A specrel igazából a valóságnak csak lokális közelítése ezéret van olyan ellentmondás,hogy inerciarendszerben tömegről beszélnek.Az áltrelben ilyen nincs,de ott inerciarendszerre sincs szükség,mert az csak egy kismeretű közelítés határértéke.
Ha egy testre hat kölcsönhatás,valamilyen erő,akkor az erő és a gyorsulás arányos egymással.Az arányossági tényező az erő.Amikor nem tapasztaljuk a test tömegét az akkor lenne,ha nem lenne köztünk és a test között semmilyen kölcsöhatsás,még gravitáció sem.Abból is meg lehet már határozni a test tömegét csak olyan pici az erő,hogy nehéz kimutatni a gyorsulást.
Szóval, most vonatkoztass el attól, amit ma relativitás doktrinájaként elfogadsz.
Ha ez meg van, akkor próbából, vagy a "játék kedvéért", vegyün kegy olyan esetet amikor van a tér, ami üres és van a foton ami ebben az üres térben folyton c sebességgel mozog.
De miután a térben nincsenek rögzített mérföldkövek, nem látjuk, hogy mozog-e..
Ezért vegyünk egy másik fotont amelyik másik irányban mozog.. pl. pont merőlegesen az előzőre..
Így az első fotonunk mozgása már mérhető a második nyomvonalához képest..
Ha ennek a második fotonnak a nyomvonalához képest álló megfigyelőt és
az első foton után 10 m/s sebességgel a második nyomvonala felé haladó megfigyelőt kérdezünk,
Mindkettő azonos színűnek látja az első fotont? Vagy talán mindkettő szerint
Nyolcasom nincs pluszban, csak 6-os meg 9-es. (Nyúlnak az is jó.) Én is antikváriumban veszegettem egyenként, aztán egyszer beesett egy teljes sorozat. :-)
Nem sok ilyen jól megírt tankönyv van. Ebből meg lehet érteni a dolgokat, utána már jobban megy a részletesebb könyvek olvasása is. Ismeretterjesztőnek túl sok, kevesen vennék meg, talán ezért nem adják ki.
"Nem tudom azt elhinni,hogy sohasem tudjuk mi a valóság..."
A megfigyelés, a mérés mindíg megváltoztataja a valóságot. Más a valóság, ha nem figyeljük meg, ha nem végzünk rajta méréseket. Ha belemérünk - néha csak szinte észrevétlen mértékben, de - megváltoztatjuk a valóság menetét. Valójában tehát mindíg csak a mért valóságot tudjuk modellezni. Vagyis abban igazad lehet, hogy: "nem lehet elhinni, hogy sohasem tudjuk meg mi a MÉRT valóság".
Azt azonban bárki feltételezheti, hogy a valóság terjedelmesebb - azaz méretlen, megfigyeletlen - része más lehet, mint amit a mérésekből következő modellek leírnak.
A valóság megfigyelése, és ebből következtetések levonása a földön csak egy igen korlátozott lélekszámú kis csoportnak adatik meg (pár ezer-tízezer ember). Ha ennél jóval többen biztosítják, hogy a mérések egy kívánt modellnek megfeleljenek, akkor vidáman döngethetik a tudósok a mellüket, hogy lám-lám sikerült megfejteniük - az egyébként rájuk eröltetett - valóság mibenlétét.
A fentieket, csak azért villantottam fel, hogy lássuk, nincs egyszerű dolgunk. Ám emellett én is reménykedem abban, hogy egyszer tényleg a valóság birtokába jutunk. Ez azonban nem a mai - eltorzított gondolkodású - korban (középkorban) fog megtörténni.
Csak a Mai fizikát igazán nyomtathatnák kereskedelmi forgalomba is,antikváriumban sem lehet találkozni vele.Mert a 8-as kötet kellene,mert a nyuszim megrákta az egyetemi példányt és valahonnan be kéne szereznem.Mert nálunk otthon van egy nyuszi,amikor csak tudjuk szabadon van,és szeretti a Feynmann könyv ízléses papírját.De valahonnan bekéne szereznem...
Olvassd el ezeket a könyveket és eredtiben és összeszedettebben hallod vissza azokat amikra én hivatkozni szerettem volna.De belőlük tutira megérted!;)
Nem akarom,hogy azt hidd,hogy egy beképzelt fasz vagyok!:)Csak szeretek ilyen dolgokról beszélgetni.Bár középiskolás koromban mindig cseszegettek,hogy miért szeretnék fizikus szakra jelentkezni,meg a lányok is elrohantak a strandon a szaunából,ha hallottam,hogy hova járok.Gondolom titeket is.Az egyetemre csak fiztni járok,ezen a héten is a diákszövetkezetnél diákmunkákat válaltam el.
De amiről olvastam:
Taylor-Wheleer:Téridő fizika
Feynmann:Mai fizika sorozat
Mechából jó a Nagy Károly:elméleti mechanika,Budó Ágoston:Elméleti Mechanika.
John Barrow könyvek nagyon jók különösen a Semmi könyve.
A kísérleti eredményt elég pontosan megközelítés,mert a gerjesztés iszonyúan rövid idejére a Hamilton-Jacobi egyenlet még nagyon pontos közelítés.Ha tudhatták akkoriban,hogy a későbbi pontosabbb színképelemző készülékben már nem marad meg az egyezés,ezért nem volt fontos a modellt megváltoztatni,mert a kísérleti eredményekkel egybevágot.Szóval Bohr-modellje leírta akkoriban a jelenségeket.
Szerintem a négyesvektor hosszának abszolút jelentése van.Mert egy vektor koordinátái függnek a koordinátarendszer megválasztásától,de a hossza invariáns.Csak erről van szó,mert mindent a méterhez vagy a fényméterhez viszonyítunk.
Anyagi pontok voltak?Szerintem ugyanaz?De hullámok semmiképp,mert Davisson és Germer nem végezte el a kísérletét és de Broglie sem gondolta ki analógiáját.
Nem becsülöm le őt,mert nagyon sokat tett a kvantummechanikáért.És volt is benne valami,mert 10 minusz hatodikon időre jó közelítés a bolygómozgás.Meg azoknak a kísérleti eredményeknek a birtokában,amik akkor léteztek igaza volt.
