Elég fura történet. Hogy kerültek 9000 éve europid emberek a Tarim medencébe ?
https://index.hu/kultur/2021/10/29/nem-ufok-nem-is-migransok-megoldodik-a-sivatagi-mumiak-rejtelye/?fbclid=IwAR2L6CKQoooYYeePMhmp_fVHQoBtZw0g9Fm00kCYTa7-NHtKb4Avg1Rm0dw
Harminchárom évvel ezelőtt különös múmiákat találtak a nyugat-kínai Tarim-medence nagy részét kitöltő Takla-Makán sivatagban: a csontszáraz sivatagi levegőben természetes úton mumifikálódott tetemek szőkék és hosszú orrúak voltak, tipikusan europid rasszjegyeket mutattak. A tudósok mostanáig azt hitték, ez a népcsoport Európából vándorolt be a mai Hszincsiang-Ujgur tartomány területére, csakhogy egy nemrégiben publikált tanulmány cáfolja ezt az elméletet: a múmiák a térségben őshonos népesség maradványai.
Victor H. Mair professzor, a University of Pennsylvania School of Arts and Sciences kínainyelv- és irodalomtanára 1988-ban bukkant rá a Takla-Makán sivatagban a később Hsziao-ho-kultúrának elnevezett nép mintegy négyezer éves múmiáira.
A TUDÓS ELŐSZÖR AZT HITTE, KACSÁRÓL (HOAX), CSALÁSRÓL VAN SZÓ, A KÍNAIAK ÁLTAL A TURISTÁK ODAVONZÁSÁRA HAMISÍTOTT MARADVÁNYOKRÓL, ANNYIRA KÜLÖNÖSNEK ÉS NEM ODAILLŐNEK TŰNT A MÚMIÁK SZŐKE HAJA ÉS SZÍNPOMPÁS RUHÁZATA.
Mairt sokkolta, hogy valamennyi múmia europid vonásokat mutatott, és nem értette, honnan pottyantak Ázsia szívébe ezek a semmilyen manapság ott élő népcsoporttal rokonságot nem mutató emberek. Már-már arra kezdett gyanakodni, hogy ufók maradványaira bukkant, de természetesen egy tudós nem juthat ilyen valóságtól elrugaszkodott következtetésre. Ezért arra gondolt, hogy a mumifikálódott emberek indoeurópai nyelvet beszélő, valahonnan Európából, lóháton érkező népek voltak.
Ez az elmélet harminc éven át elfogadottnak számított tudományos körökben. Egészen mostanáig.
A minap ugyanis egy nemzetközi tudóscsoport ettől merőben eltérő következtetésre jutott: ezek a bizonyos szőke hajú, hosszú orrú emberek az utolsó kilencezer évben biztosan nem keveredtek másokkal, tehát sokkal régebb óta éltek ezen a területen, mint hogy akár a han népek – vagyis a kínaiak –, akár az ujgurok megérkeztek volna a Tarim-medencébe. Magyarán autochton, tehát őslakos népességről van szó, amely nem a távoli hegyekből ereszkedett le lóháton, hanem már a történelem előtti időkben itt élt – írja az El País.
A Tarim-folyó medencéje a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartomány területén fekszik, valamikor erre húzódott a selyemút. Ezen a vidéken az utóbbi évtizedekben több száz mumifikálódott holttestet találtak körülbelül Krisztus előtt 1800-ból.
A TETEMEK A KÜLÖNLEGESEN SZÁRAZ ÉS HIDEG ÉGHAJLATNAK KÖSZÖNHETŐEN BALZSAMOZÁS NÉLKÜL, TERMÉSZETES ÚTON MUMIFIKÁLÓDTAK.
A közelmúltban Christina Warinner, a Harvard Egyetem antropológusa vezetésével nemzetközi tudóscsoport végzett a területen ásatásokat. Warinner kiemelte, hogy szinte valamennyi tetem szőke vagy gesztenyebarna hajú, a legtöbb férfinak sűrű szakálla van, és néhányan hosszú orrban végződő álarcot viseltek. Az egyik múmia, a világhírű loulani szépség színpompás, nemezből és gyapjúból készült ruházatot viselt, továbbá fehér gyapjúsapkát.
Mármost a múmiák eredetére három, egymástól eltérő elmélet létezett.
Az első szerint ezek az emberek Szibéria déli részéről származó pásztorok voltak, a másik két hipotézis pedig Közép-Ázsia hegységeiből, illetve a mai Afganisztán oázisaiból érkező földműveseket említ.
Christa Warinner és csapata viszont úgy véli, hogy egyik elmélet sem bizonyítható.
A HARVARD EGYETEM KUTATÓI TIZENHÁROM MÚMIA DNS-ÉT ANALIZÁLTÁK, ÉS AZ EREDMÉNYEK AZT MUTATJÁK, HOGY EZ A NÉP LEGALÁBB KILENCEZER ÉVVEL EZELŐTT ÉRKEZETT A TARIM-MEDENCÉBE.
Az eltelt időben senkivel sem keveredő, tehát autochton populációról, másképp a régió őslakosairól beszélünk.
Érdekes módon azonban, bár genetikailag teljesen elszigetelt nép volt, kulturálisan abszolút kozmopolitának tekinthető. Az itteni lakosok búzát, árpát és kölest termesztettek, amelyek olyan növények, amelyek a Közel-Keletről vagy Kína északi vidékeiről származnak. Továbbá egyfajta kefirt is erjesztettek. Ez a technika viszont Szibériából, az ottani nomád pásztornépektől ered. A halottaikat pedig efedraágakkal – magyarul csikófark – együtt temették el; ez a növény Közép-Ázsia oázisaiban honos, ahol gyógyszernek használják. Szóval a Tarim-medence szőke, hosszú orrú őslakosai élénk kereskedelmet folytattak a környező népekkel.
Meglepett bennünket a tény, hogy genetikailag teljesen elszigetelt, senkivel sem keveredő népcsoport lakta a Tarim-medencét, amely azonban nagyon is élénk kulturális interakciót folytatott a szomszédos törzsekkel – mondta Warinner. – Egyelőre még nem világos, miért éltek szigorú genetikai elszigeteltségben, miközben előszeretettel adaptáltak kívülről behozott technológiákat. Talán ez a nagyfokú alkalmazkodóképesség a magyarázata annak, hogy sikeresen gyarmatosították a Tarim-medence oázisait.
Az amerikaiak mellett kínai, német és dél-koreai tudósokból álló expedíció a Nature című tudományos folyóiratban publikálta kutatásai eredményét. Victor H. Mair, aki harminchárom éve rábukkant a szóban forgó múmiákra, tévesnek tartja Warinnerék következtetéseit.
A Tarim-medence múmiáinak van aktuálpolitikai vonatkozása is. Amikor jó három évtizede rábukkantak a 3800 évesre becsült múmiákra, a területen élő ujgurok azonnal kisajátították, és büszkén bizonygatták, hogy lám-lám, ők jóval régebben élnek itt, mint a kínaiak, akik körülbelül kétezer évvel ezelőtt települtek be, tehát ők a régió őslakosai.
Csakhogy ez Warinnerék kutatásai szerint nem igaz, amennyiben a Tarim-medence őslakosai legalább kilencezer éve élnek itt, amikor az ujgurok még a fasorban sem voltak...
