Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Az nem alkotmányellenes, hogy ugyanazért a cselekményért más-más a büntetési tétel, attól függően hogy szabálysértési vagy közigazgatási eljárás keretében szabják ki?
Egy törvényi tényálláshoz egy büntetési tétel kellene, hogy tartozzon, nem?
Két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találta a közúti gépjárművet üzemben tartók objektív felelősségét szabályozó törvényt az Alkotmánybíróság (AB) közölte az AB sajtófőnöke szerdán.
Az AB szerint mások életének védelme és a közúti közlekedés rendjének megóvása alkotmányosan indokolja azt, hogy a kiemelt jogsértésekért az üzemben tartót teszik felelőssé ismertette a kedden elfogadott határozat lényegét Sereg András.
Alkotmányellenes ugyanakkor az, hogy a törvény értelmében akkor is az üzemben tartó köteles bírságot fizetni, ha ismert, ki használta a gépjárművet, de a bírságot tőle behaj tani nem lehet. A döntés szerint ellentétes a jogbiztonság követelményével, hogy a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni.
Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival. Ez a rendelkezés a testület szerint nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályai nak, sérti a tisztességes eljárás elvét. Az alkotmányellenes rendelkezéseket az AB a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.
Megállapította azonban, hogy az a szabályozás, amely az üzemben tartót közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi, önmagában nem alkotmányellenes, ha a gépjárművet az üzemben tartó más használatába adta, de ezt a személyt a hatóság előtt nem nevezi meg. Az AB a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymás hoz való viszonyának rende zetlensége miatt hivatal ból eljárva jogalkotói mulasztást is megállapított, és fel hívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötele zettségének december 31-ig tegyen eleget. A közleményben felidézik: az Alkotmánybíróság 15 indítványozó köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tavaly január 1-jén hatályba lépett, az objektív felelősségről szóló törvényi rendelkezések alkotmányosságát. Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók felróhatóságtól és vétkességtől függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét, az ártatlanság vélelmét, a kétszeres büntetés tilalmát, továbbá a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.
Azért azt nem csinálkák megy hogy iktatás napja előtti napra teszik a dátumot, minden ügy időben elindul csak fekszik, sőt fejben a döntés is meg van, mert nincs is semmilyen cselekmény (pl. további bizonyítás) csak valamikor leírják. No ez lesz az amit más napra dátumozhatnak.
Ez nem közlekedésjogi kérdés, hanem kártérítési-öröklési, elég tág terület részletesen nem értek hozzá. előszöris tisztázni kell a casco, főleg az ellenfelé erre nem alkalmas. Ugyanis az a járműben bekövetkezet anyagi károkat ellnesúlyozza.
Ami szóbajöhet:
- a vétkes fél kötelező felelősségbiztosítója, mielőbb be kell jelenteni a kárigényt, amiben konrétan meg kell nevezni a kárt - esetleg mivel munkaviszony körében történt a munkáltató is felel, de ő kimentheti magát, hogy olyan külső elháríthatatlan dolog okozta a balesetet, amelyért nem felel. Ez esélyes, de tudni kell a baleset körülményeit, nekik is érdemes levelet írni.
Véleményem szerint ajogutódok érvényesíthetnek igényt, így a leszármazó is, akár a férjed is. Nyilvánvalóan alapvetően a kiskorú gyermeket érte nem vagyoni kár.
Mindhármotoknak kellene levelet írni mind a munkáltatónak, mind pedig a másik fél kötelező felelősségbiztosítójának-mielőbb.
Úgy értem nem fix összeg van, hanem tól ig, így 60 ezer maximum, de lehet mellette eltiltás is.
Sebességkorlátozás jelentős túllépése
43. § (1) Aki a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet a) 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével, b) 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával túllépi, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Szeretném a segítségeteket kérni.Férjem édesapja közlekedési balesetben halt meg, frontálisan ütközött a szolgálati autójával(munkaidőben) egy másik autóval, a másik sofőr volt a vétkes és mindketten azonnal meghaltak.Állítólag a vétkes sofőr cascojától lehetne kártérítést követelni, de egy ügyvéd szerint a férjemnek nincs esélye pénzt kapni, mert nem éltek együtt és már nagykorú.Szóval csak a kiskorú testvérének és a feleségének van esélye.Más ügyvéd szerint Neki is, csak kevesebbet.Ha valaki tud kérem írja meg vélemyényét!Köszönöm
Nincs fix összeg a szabálysértésnél, csak a közigbírságnál, így van esély, hogy kevesebb. Másrészt meg nem kell bíróságra járni, csak egy beadványt írni.
Hát én nem akarok bíróságra járni és a lehetséges büntetésnél több pénzt és idöt erre elpazarolni. Ha jól néztem 60k a büntetés, azt majd csak kiizzadom. Ami felháborít az ügyben, az az 5 és fél hónap. Már arra sem emlékszem, hogy milyen autó volt, meg hogy kivel utaztam, nemhogy más egyébre.
Van a szabálysértési bírság és a közigazgatási bírság, ekkőt különbzik, fáradt vagyok leírni miben, de fogadd el.:)))
A te ügyedben nincs 60 nap, max az hogy a közig eljárást 60 napon belül kell lefolytatni, de semmi nem tiltja, hogy mi van ha nem sikerül... 65 nap nem súlyos eljárási hiba.
De ez nem közig ügy lesz! Szabálysértési. Ott él az említett 6 hónap, de nincs semmilyen 60 nap.
Igen akkommentrban írják, hogy ez tanúvallomás, magam sem értm, mert az általában személyesen tesz az ember. de cselesek, mert közig eljárásban mint tanút nyilatkoztatnak, ha nem nyilatkozol szabálytalan, mert csak bűncselekmény esetén nem vagy köteles vallomást tenni. Így megtudják ki vezette az autót, így már meg van az eljárs alá vont személy. Ha mindezt szabálysértési eljársban tennék, akkor ezt nem lehetne.
Ugyanis jelenleg arra kíváncsik ki az aki vezette az autót. Családi ügy esetén ez könnyeb, de autókölcsönzésnél mégiscsak ott van, hogy ki kapta meg erre a jogosultságot. Az más kérdés, hogy betartották-e. Tehát szerintem csak az autókölcsönzőt kereshetig meg közig eljárás keretében, azonban téged már szabálysértési eljárás ekretében kellene nyilatkozatni. Ekkor jön az, hogy aki önmagát vagy hozzátartozóját....az nem köteles...
de most az elévülés szempontjából te jobban jársz ezzel.
Mindenesetre pofátlanság, leht meg kéne írni közeli hozzátartozó, aki ellen nem kívánsz vallomást tenni. Persze ez nem szabályos de nem hiszem erőlködnének, szép kis per lehetne belőle, ha kivonnák emiatt a forgalomból a kocsit. Tehát cseles dolog ez. Na ha meg nem vonják ki, akkor szépen elindítják a közigazgatási bírságos ügyet, akkor megbírságoljuk az alapján. Szép kis ckalamajka,., részben az AB előtt van az ügy, mert ami szabálysértés tekintetében hézagok vannak az elképesztő.
Úgyhogy sok út áll előtted, akár més Strassbourg is.
Én azt mondom fő a közlekedésbiztonság, de legyen kelő számú apparátus, aki be tudja tartani és ismeri is az eljársi szabályokat-és nem cselez...
Igen, nagyon egyértelmüen nem derül ki, de a kommentárban leírják (most rövidítve írom), hogy ezen nyilatkozatom tartalmilag tanuvallomásnak tekintendö, így igazmondási kötelezettségem van, és (és itt jön a lényeg) a közigazgatási hatósági elárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló X.Y. törvény alapján a tanvallomást ilyen és ilyen esetekben megtagadhatom. Tehát valszeg ez még jelenleg egy közigazgatási hatósági elárás.
Egyébként mindenképpen a legutolsó pillanatban akartam feladni a választ. Már csak azárt is, mert ha 5 és fél hónapig tartott, hogy az autókölcsönzötöl lekérjék az adataimat, lehet, hogy már a határozattal kicsúsznak a 6 hónapból (egy bö hetük lesz rá). Persze azt még ha vissza is dátumozzák, a 60 napra még mindig hivatkozhatnék a fellebezésnél (amiröl én viszont azt olvastam valahol, hogy 5000 forint, de még az is jó).
Vitatható szerintem a dolog. Most a 60 napot ne keverjük ide.)
Több ponton módosítják a törvényt, de még mindig nem eléggé, mert tele van hiányoságokkal és így a büntetőjogból kell beemelni az elveket.
Én megindítottam volna ismeretlen elkövetővel szemben az eljárást, és akkor nincs gond. Csak éppen a szabálysértésben szinte feltételezik, hogy mindig van "elkövető", aki ismert (közölni kell az ismert adatait). De láttam olyan eljárást is ahol nem volt ismert és lefolytatták, igyekeztek megtudni ki az. Ugyanis a szabálysértésben nincs nyomozás, így 99%-ban ismert elkövető ellen folyik az eljárás. A BM endelet viszont kimondja, ismeretlen ellen is indítani lehet eljárást. Szerintem jelenleg csak egy közigazgatási eljárás folyik, amit lezárnak és lesz egy szabálysértési belőle. A jogelvek alapján szerintem csak azon eljársi cselekmének számítanak bele, amelyek a szabálysértési eljárás alatt keletkeztek. Így az eljárás megindítása is ilyen lehet, vagy a határozat maga, ha 6 hónapon belül születik meg. Az a kérdés, hogy az eljárs megindításáról jön-e valami végzés szerű aktus, passz...
24. § (1) A szabálysértési eljárás a szabálysértési számon történő iktatás napjával indul meg.
Önmagában az ikatás kérdés, hogy eljársi cselekmény-e No ez tipikus aktustan, utána kellene nézni a kommentárban.
Végülis olyan mindegy, érdemes ezen az alapon megfellebezni, ha a határozat későbbi, mint 6 hónap. Tanácsokat nem akarok adni, de nem kell elkapkodni a visszaküldést, tértivevénnyel kell, hogy látható legyen mi az a legkorábbi nap, amikor iktatták és mondjuk vasárnap nem hoztak határozatot...
Érdemes fellebbezni, ha ezek fennállnak, mert az eljárás ingyenes, egy próbát megér. Sőt amikor visszaküldted az iratot, akár be is mehetsz egy héttel rá, hogy miként áll az ügy betekints az iratokba, akkor látod mikor iktatták, stb.
Ráadásul ahogy írják: "Az adatkérés célja: a fent megjelölt szabályszegés miatt a szabálysértési eljárás megindítása". Ahogy gondolom, az ezt lezáró határozatnak kellett volna 60 napon belül elkészülnie, tehát most még a rendörség által kedvelt határozat-visszadátumozási trükk sem nagyon müködne. Vagy téveszméim vannak ezügyben?
Nincs mit, remélem jót írtam. Kiegészítés: Az eljársi cselekménytől foganatosításától számítják az elévülést, nem a kézhezvételtől- szerintem de fejből nem tudom:)
A 60 nap pedig egy másfajta eljárásra vonatkozik, a közigbírágra, de ez nem az, így jelentősége nincs.
Köszönöm a választ! Sajnos még van egy bö 2 hét az elévülésig, s a héten meg már fel kell adnom a válasz levelet (8 napon belül ugyebár), úgyhogy még éppen megbüntetnek. Utolsó reményem a 60 nap volt, ami meg, ahogy írtad, nem sokat számít.
"88. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha
c) a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,"
"11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. (6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. (7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak."
Tehát a 6 hónap csak ún, szubjektív idő, ha nem történik semmit eljárási cselekmény. A 2 év az objektív, amikor már semmiképp nem lehet eljárni az elkövetővel szemben.
Ha jól számolom, a Te esetedben nincs meg a 6 hónap (nov., dec., jan. febr.+még egy hónap). De pont határeset.
A 60 nap kapcán kétséges a jogalkalmazói gyakorlat. Jellemzően azt mondtuk ne fellebbezzenek, mert ez csak egy lejárási szabály, a büntetőeljárásban is vannak következmények nélküli szabályok. Elég pontatlan volt a jogalkotó, ha ilyen rést hagyott, illetve minden féle dolgot szabályoz, amit nem feltétlen itt kellene. Lehet butaságot írok, de pl. elévülési szabály nincs a törvényben! A legújabb gyakorlat ismeretében volt, ahol a másodfokon megváltoztatták a határozatot, vélhetően pont emiatt, mert ezt a 560 napot tekintik az eljárásra nyitvaálló határidőnek.
Ugyanakkor pont az objektív felelősség miatt nem szoktak nyilatkozatot kiküldeni, hogy ki vezette az autót, hanem a rendszám szerinti tulajnak kiszabják a bírságot. Nem lehet, hogy szabálysértési eljárásról van szó? Ettől függ a dolog.
Tegnap kaptam a Komárom-Esztergom megyei rfk-tól egy levelet, amiben adatszolgáltatásra szólítanak fel mivel állítólag 2008 októberében valahol az M1-esen 60km/h helyett 102-vel mentem. A kérdésem, hogy ilyenkor mit kell tenni. A 60 nap ugye már rég lejárt. Kell még egyáltalán ezzel a felszólítással foglalkoznom, vagy már nem? Vagy küldjem vissza az adatokat, és majd a határozatot fellebezzem meg?
Fellebezés az egy nem jogerős határozattal (pl. elsőfokú) szembeni rendes jogorvoslat, mert azzal nem értek egyet.
A perújrafelvétel rendkívüli jogrvoslat, a jogerős (tehát már pl. végrehajtható) határozattal (ítélettel) szemben. ennek szigorú szabályai vannak, mert hiszen már egy ítélt dologról van szó, elég nagy kavar lenne, ha minden ítéletet meg lehetne változtatni, így ennek határideje is van. Így pl. csak ha bűncselekmény merül fel, vagy vamailyen új, addig el nem bírált tény merül fel, ami kedvezőbb döntést hozhatott volna.
A kifogás valamilyen az eljárással kapcsolatos "panasz", a polgári peres ügyben, pl. eljárás elhúzódása, szabálytalansága miatt miatti kifogás.
A te ügyedben arra lehet csak szorítkozni, hogy a FMH-val szembeni ellentmondás elmaradása miatti határidőt ne tekintsék mulasztásnak (ezzel egyidőben az elmaradt cselekményt is pótolni kell-ellentmondás). Minden más kérdés, így a felhozotto bizonyítékok, a perbeli fél rosszhiszemű pervitele a perben hozható fel, de ehhez az kell, hogy a ellentmondás alapján az FMH-s eljárás perré alakulhasson.
Köszi, ez jól hangzik :) Írok egy ilyen papírt, és ezzel megyek a meghallgatásra.
Amúgy mi a különbség a fellebbezés, a kifogás és a perújrafelvétel kérése között (itt a jogi alapokra gondolok, tehát nem a jogszabály szerinti terminusokra, hanem a jogelvekre...) ???
Köszi a választ. Földhivatali térképmásolatom nincs, de szerzek egyet, annak ellenére hogy a kerítés a valódi telekhatáron áll, ugyanis azt még nem említettem, hogy egyforma házak ezek, ez egy lakópark, és mindenkinek egy vonalban húzódik a kerítése, egyforma méretű a háza stb, de az övéké nagyobb, (ezáltal a kerítés is) mivel oldalkertes a házuk. Tehát nem úgy kell elképzelni a dolgot, mint a normál utcákban levő "ahány ház, annyi fajta és annyi féle kerítés". A kerítéstől kezdve a házszínig minden megegyezik, a lépcsőfokok elhelyezkedése is stb. Az utcán természetesen autók is mennek, de csak az jön be az utcába aki itt lakik a lakóparkban. Tehát minden egységes A-Z-ig a házakat-kerítéseket illetően.
Ja, és a közterületesnek ehhez semmi köze. Ha az ővé a terület, akkor a rendőrséggel tudja elvitetni (azért ez sem könnyű), ha meg nem, akkor közterület, és az számít, hogy fizetős parkolóövezet-e vagy sem.
