Az a cég tervezte a (szárnyas)hajó részét, amelyik ekranoplémokkal is fogallkozik. Nekem egy Ekranoplán hordozó jobban kivitelezhetőnek tűnik nagyobb sebességhez. Csak persze a méretek.. A Kaszpi renger szörnye is elég nagy volt, de azért talán nem ekkora. Illetve biztosan nem ekkora, mint ami ide kellene. A vízből kiemelkedéshez igen combos meghajtás kellene egy ilyen bazi nagy ekranoplánnak.. Még az is lehet, hogy ezt végiggondolták az orosz kutatóintézetben.. :)
(Én fent vagyok az X-en (régebben Twitter), ezért nem tudom ezt könnyen megnézni; mennyire könnyen hozzáférhető a tartalom, az ilyen linkekből azoknak, akik nincsenek regelve oda?)
Akkor is marhaság a drága, rövid élettartamú repülőhajtóművekkel hajót hajtani, saját, robusztus hajtóművekkel lehet biztosítani az optimális gyorsításhoz szükséges tolóerűt. Így ha a repüléshez optimalizálják túl gyenge, nehezen gyorsul, ha hajóhoz túl nehéz, fölös terhet cipel.
Jobb ötlet lenne szerintem egyetlen hajtóművet az űrrepülőgépre szerelni, ahogy a valóságban is történt, és a repülőtartályt csak sikló üzemmódban használni, saját hajtómű nélkül. A kezdeti gyorsítást pedig a hajóval végeztetni.
Így van, plusz minden indításnál elszállnak a műholdakat összefogó feszítő rudak, (szép nagy 10 méteres gerelyek) valamint a második fokozatokról is potyog hullik az alkatrész rendesen. Nem csak Falcon-9 nál mindegyiknél, de más nem tesz tömegével műholdakat az ISS pályamagasságára. Mondjuk az se tiszta nekem hogy ezt hogy engedélyezhették nekik.
A lényeg elvileg itt egy kb tetszés szerinti nagyságú és irányú kifutópálya - az óceán/tenger/elég nagy tó vízfelülete, ami elbír kb akármekkora rakétát.
A vízszintes felszállás esetén a futómű mindig problémás, mert ez egy holt tömeg, a levegőben/űrben csak gondot okoz.
Van egy nagy űrrepülős elképzelés, amiben sínen fut neki az űrrepülő a felszállásnak, egy kocsin, ami aztán a földön marad, hasonlóan itt a hajóhoz, ami a vízen marad. Midn a két esetben a kezdő gyosrítást a rakétán kívüli üzemanyaggal oldják meg, mind a két esetben a nagy tömegű felszálláshoz szükséges masszív futóművek nem repülnek (a leszállláshoz, üres tankokkal elegendő kisebb, könnyebb futómű is). Hozzáteszem, hogy a rakétás függőleges leszállás ezt a problémát egy huszárvágással kiiktatja (mondjuk azért leszálló talpak kellenek, pl. az F9-nél -> amit aztán a Starship még egy határozott huszárvágással szintén kiiktat, az elkapó tornyokkal).
Nekem is az jutott az eszembe, hogy a szárnyashajó nem igazán jó megoldás ekkora sebességnél, de egy ekranopplán működhetne ennek a nulladik-"kifutópálya" fokozatnak.
A videó alatt Hazegrayart is írja, hogy az üzemanyag a vízi gyorsításhoz a hajóból jön, szóval az első fokozat nem használja a saját üzemanyagát a vízi kifutópályán.
Bizarr koncepcio. A viz ellenallasaval szemben elindit es felgyorsit egy rozsdas nagy barkat a raketa sajat hajtomuve? :) Hany perc alatt gyorsul fel a tervezett sebessegre? Hany percnyi uzemanyag van a raketaban, plane, hogy utanna annak meg fel is kene repulni es palyara allitani az ursiklot?
A 60-70-es evek szovjet szarnyashajoi nepszeruek voltak, a barkahoz kepest elenyeszoen kicsi utasszallitokkal 60-70km/h maximalis sebesseget ertek el. A MAHART is uzemeltetett ilyeneket a Dunan pl Siraly I-III neveken. Namost ez a raketas barka szerintem sose gyorsult volna fel 60-ig, de meg ha fel is gyorsul, az se nagy sebesseg, es ez a vizszintes helyzetu raketa elemelkedes erdemi szarnyak nelkul szerintem irrealis. A raketa tömegehez kepest is komoly szarnyakkal lehetne valami ertelme, hogy egy hordozojarmu eler egy sebesseget, aminel a szarnyakon mar felhajtoerö termelödik (de ez nem 60km/h....), es akkor segit a kezdösebesseg felszallni, de ez igy ebben a formaban maximum viccnek jo.
.
A kesöbbi tervek, hogy repulöröl indulas (pl Pegasus, HOTOL terv, orosz tervek An-225 utodokkal....) annyival jobbak, hogy ott magassagot nyer a raketa a repulövel, es a legsurubb legretegeken at nem a raketa hajtomuveinek kell attolnia magat, hanem felviszi egy többszörhasznalhato, igy olcsobb repulö sugarhajtomuvel, es egy raketafokozatot megsporolnak.
"A mérés sokkal több lítiumot, alumíniumot, rezet és ólmot mutatott ki, mint amennyi normális esetben a kozmikus porban előfordul."
Mennyivel? Mennyihez képest?
Nézzük, mik azok az eszközök, amelyek emberi indításokból a légkörbe érve szétporladnak:
- az első fokozatok szerintem nem (A Falcon 9 esetében egészen boiztosan nem), mert nem érkeznek akkora sebességgel, hogy elégjenek. Szétdarabolódnak, de nem lesz belőlük finom por (ami fentmarad a magaslégkörben)
- gyorsító fokozatok (side-boosterek) - hasonló, mint az előző, még kisebb sebesség.
- második (vagy későbbi fokozatok): ezeknek már van elég sebességük ehhez.
- műholdak, amik életük végén visszatérnek a légkörbe
És van még egy forrása ezen fémek közül néhánynak: a szilárd hajtóanyagú rakéták és fokozatok, amelyek a magslégkörben működnek.
Most nézzük meg, hogy mekkora tömeget állított az emberiség eddig összesen pályára:
Ezen tömegnek egy része az, ami visszatért a légkörbe. Vessük ezt össze azzal, hogy naponta 5-300 tonnányi űrpor hull a légkörbe. Ha a 300 tonnás felső becslést vesszük, akkor 60 nap alatt hull annyi anyag a légkörbe, mint amennyit eddig az embersiség több, minz 50 év alatt feljuttatott. Ha az 5 tonnás alsó becslés nézzük, akkor 3000 nap alatt. A pályára állított anyag nem teljesen csak fémekből áll (van üzemanyag, van ellátmány a Nemzetközi Űrállomásra, vannak napelemek, optika, stb), és a nagyobb visszatérő darabok nem is égnek el teljesen a visszatéréskor (ezért irányítják ezeket általában a csendes Óceánba).
Az utóbbi években a SpaceX főleg nagy mennyiségű anyagot állított pályára, de ezek igen nagy része még fent is van.
Van ezen kívül egy kiürülési ideje is ezeknek az emberi tevékenységből bekerülő fémszennyzéseknek.
Összességében szerintem elmondható, hogy nem lényeges a részaránya az emberi tevékenységből származó anyagmennyiségnek.
Az lehetséges, hogy az sima űrporban, átlagos meteorokban levő fém arányához képest (főleg ha az nagyon alacsony), megemelkedhetett a részarány, de össz mennyiséget nézve ez nem lehet jelentős.
A SpaceX-re nézve sokkal nagyobb gond lenne, ha nem repülnének egyre magasabbra. :)
Tekintetbe véve az orbitális pálya minimum kb 200 km-es magasságát.
Egy magasban lezajló robbanás nem sok vizet zavar - és itt tényleg víz zavarásról van szó, hiszen az óceánba hullanak a darabok, a lezárt területre. Pont úgy, ahogy egy nem újrahasználható rakéta eldobott fokozatai is SRB-jei, üzemszerűleg.
Az enegedélyeztetéssel főleg az a probléma, hogy túl sok mindent változtatnak, és túl gyorsan az egyébként megszokotthoz képest.
Az FAA ad típusengedélyeket repülőkre is. Egy repülőt jó pár évig fejlesztenek, és a terveket nem nagyon módosítják. Azt nem tudom, hány prototípust készítenek, és hogy azok mennyit repülnek, de sanszos, hogy nem annyit, mint a Starship prototípusok. (és valóüszínűleg kevesebb problémával is). Az már más kérdés, hogy az FAA adott engedélyt a hibás robotpilóta programmal repülő Boeingeknek is, amiből két (sok száz) halálos baleset is lett. :(
A SpaceX-re nézve a legnagyobb gond, hogy ahogy egyre magasabbra repülnek, és ezzel egy robbanás is közügy lett, nem a saját telepükön zajló üzemi baleset, úgy kénytelenek lesznek szakitani azzal a rutinnal, hogy sorban robbantgatják fel a rakétákat, és ebből élesben fejlesztenek. Ha minden robbanást újabb kivizsgálás, környezetvédelmi hatóság kiséri, akkor ezzel nagyon belassulnak.
Ez igaz persze. Arra gondoltam, hogy mondjuk LH upper stage fokozattal nagyon megzavarva azután folyamatosan fékezhetne az ionhajtóművével pályára állásig az aszteroidánál.
Anno volt a New Horizons szonda, 2006-ban inditottak, elsö körben a Pluto fele, azutan ki a Naprendszerböl, es amugy sebessegi rekorder volt, amig a Parker iden meg nem döntötte.
Ott pl az volt, hogy a Jupiter flyby utan lenyegeben lekapcsolva repult, es csak evente egyszer, egy rövid ellenörzesre ebresztettek. Szoval ott az utazas soran allando szemelyzet fenntartasara es rendszeres munkara nem volt vegig szukseg. Valami 2015-16 (?) körul ert el a Plutohoz
Egyebkent a Parker napszonda a mult heten sebessegi rekordot döntött, jelenleg 635300 km/h sebesseggel halad, es ö a leggyorsabb emberkeszitette urjarmu.
Psyche jóféle küldetés lesz. Azon gondolkodtam, hogy nagyon kellene egy erős upper stage a Falcon védőkúpba, csak gyorsabban érne célba egy ilyen szonda is?
Az első Starlink műholdak kis, 260 kilós műholdak, nem lehet a soktonnás nagy távközlési műholdakhoz hasonlitani. Az újabbak idéntől már 800 kilósak, ezzel arányosan nagyobb ütközési és töredezési kockázattal.
