Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Épp jókor néztem rá a fűtésre, pont sikerült egy leállás előtti pillanatot elcsípni.
24.1 C° a cél hőmérséklet, még minden "szerv" aktív:
Hőigény a helyiségek felől:
Ez jelent kettő darab padlófűtés kört, és egy darab födém kört összesen. Ezek itt nem helyiség levegő hőmérsékletek, hanem a betoné!
A levegő hőmérséklete kb hasonló. 23.6 - 23.8 C° között van azt egyes helyiségekben.
A szivattyúk még tekernek szépen a hidrováltó szekunder oldalán:
A kazán aktuális állapota:
Mivel a visszatérő már 28 C°, látszik, hogy az előremenőt is kezdi emelni, hogy legyen valami minimális delta T. Számomra ez kicsit érdekes.
A kazán szivattyú sebessége a hidrováltó ellenére szándékosan nem mindig 100%, mert így ezzel is lejjebb tudom vinni a hőbevitelt. Ha csökkentem a primer oldali térfogatáramot,
azzal nyilván kevesebb a bevitt hőmennyiség, ergo csökkenteni tudom az égő teljesítményt. 45% szivattyú modulációnál már meg-meg állt néha utánkeringetésre, ezzel az 50%-kal egészed addig
tud menni, míg el nem veszem a kazán start jelet. Ha egy fűtéskör van már csak, ami hőt kér, és a hiszterézisen belül vagyok, akkor le is állítom a kazánt.
Legutolsó kört még nyitva hagyom, és mennek a szivattyúk, hogy a kazán a minimális maradék hőt le tudja keringetni. Ez talán 3-4 percre van most téve.
Készülékkel együtt tanúsított füstgázelvezetőt elvileg nem kell. Pont ezért is célszerű azzal venni. Ilyen kicsi alapterületre és normális szigetelés mellett neked egy 12kW-os kazán bőven elég lenne,
de mivel átfolyós HMV-t akarsz, ez nem játszik. Kombiból nincs ilyen kicsi, ami van, azt meg hagyjuk. Viszont, mivel a jelenlegi 24kW-os, hasonló hőterhelésű készülékig jó lehetsz kb bármi mással.
Pont az ilyen épületeknél nagyon fontos a minimum teljesítmény. Neked a legjobb ide egy Vitodens 200W lenne, ami lemegy 1.9kW-ig, de az kb. megfizethetetlen, Bosch 9800iW szintén.
Ariston Genus One 24 kombi pl. lemegy 2.4 kW-ig. Ahogy korábban írtam, nekem ebből van a 12kW-os (talán 2.3kW az alja). A 24kW-os verziótól van kombi, és HMV esetén tud akár 28 kW-ot is.
Nekem hibátlanul megy, de a sorozatnál a panelen néhány alkatrész elfáradása nyűgös hibákat tud okozni. Amíg gariban cserélik a panelt, addig ok, illetve van pár ember,
aki ezeket javítja kb. 15-20 000 Ft-ért. A kritikus alkatrészek cseréje után a panel nagyjából stabilabb, mint gyárilag.
Bosch Condens 7000iW-nek a 24kW-os modell esetén emlékeim szerint 50/30-on 3.4kW az alja, szemben a 14kW-os modellel, ami tud 2.3kW-ot.
Viessmann Vitodens 100W B1KF szinte ugyanez, mindegyik változat esetében 3.2 kW az alja, és van belőle 11, 19, 25, 32kW névleges teljesítményű.
A 19 kW-os HMV üzemmódban bőven 25 fölé tud menni, szóval ez sem lehet gond, ennél nagyobb kazán teljesen felejtés.
Immergas Victrixx TT24 fűtés esetén 3.1 - 20.6 kW, HMV esetén 24.6 KW. Alu ötvözet hőcserélő, szintén stabil darab.
A fent írt adatok esetén a tévedés jogát fenntartom, pusztán a személyes véleményem, hogy én miből választanék ehhez a házhoz.
Többször előkerül a téma, nagyjából hetente. Kérdezted már, amire érkezett "ellenkérdés" is a kéményeddel kapcsolatosan, de erre nem reagáltál.
Mekkora ingatlant akarsz vele fűteni, az milyen energetikával rendelkezik? Szigetelés a falakon, födémen, nyílászárók, jelenlegi hőleadók típusa, mérete. Padló, vagy radiátor?
Szintek száma, fűtőkörök száma, esetleg zónák száma?
A lényeg, hogy minél alacsonyabb legyen a minimum teljesítmény. Sok mindent meghatároz, hogy átfolyós HMV lesz, vagy tárolós?
Szerintem mindenképp kerüld el a giannoni hőcserélős kazánokat, vagyis azt, amiben a primer hőcserélő párhuzamosan kötött tekercsekből áll.
AlMgSi ötvözet biztos választás a nagy vízjáratok miatt, vagy ha a rozsdamentes hőcserélős vonalon indulnál, akkor a szimpla tekercses, szintén nagy vízjáratú modellek az ajánlottak.
Előbbire jó példa a Bosch Condens, Immergas Victrix TT, Unical, utóbbira az egyik legjobb a Viessmann Vitodens 100W, ebből is az új sorozatot nézegesd, B1HF a fűtő, B1KF a kombi.
Kicsit itt megosztó, én saját tapasztalatból mégis bátran ajánlom az Ariston Genus One-t. Minimum teljesítményben az egyik legjobb, és a primer hőcserélője ennek is egy tekercses, nagy vízjáratú.
Anyagát tekintve ez is roppant ellenálló anyagból van, nem éppen biliacél ez sem. (Ha valakit érdekel, utánajártam a pontos alapanyag összetételnek Viessmann kontra Ariston ügyben is)
Rengeteg minden beállítható rajta szükség esetén, az egyik legrészletesebb menüvel rendelkező kazán, és ami nem hátrány, hogy normális szöveges kijelzője van, nem hieroglifákon keresztül
kommunikál.
Szóval: ha nagyjából ismert, hogy mit kell fűteni, és milyen lesz a HMV, könnyebb tanácsot adni. "Régi szimpla fém gázkémény" Ez nem túl hasznos infó.
Épp most vesézgettük ki az egyszerűsített készülékcsere apróságait is. Sony mester leírta kiválóan, részletesen itt:
A vaillant amúgy pont emiatt nem játszik nálam, mert ennyi pénzért képtelenek elengedni azt a fos giannoni-t.
Első: nézd meg, melyiknek van hozzád közel szervizese. Második, nézd meg, melyikre mennyi garancia van. Imemrgas 5 év, ariston jelenleg 3+2 év, vagyis az alap 3 év gari után lehet venni kettőt.
Ez minden készüléknél éves karbantartáshoz kötött, aristonnál a harmadik év végén célszerű megvenni a plusz kettőt, mert hajlamosabb a panel halálozásra. Jobb, ha ezt gariban cserélik.
Egy radiátoros rendszernél kis hiszterézissel nyilván ki lehet alakítani olyan beállítást, hogy a kazán beindul, felfűti a rendszet vizét, és mire ezzel végez, gyakorlatilag a lakást is felfűtötte, lekapcsol a termosztát, leállás van, ha lehűlt újra indul.
Egy régi vastagbetonos padlónál ez fix túlméretezett kazánnal nem lehetséges, órák telnek el mire mozdul a belső hőmérséklet 1 tizedet, a kazán kapcsolgatni fog ha fejreállsz is, puffer nélkül nem tudsz megvalósítani folyamatos kazánműködést.
Akkor is, ha 55 fokos előremenővel fűtesz, mert nagyobb a kazánteljesítmény, mint az elnyelt hő, csak olyankor 3 percet megy 1-2-őt áll, ezt ismétli.
....
ugorgyunk
a kazánt én alakítottam át, de csak privátban írnék róla, itt nem, gmailem nincs, adj valami email címet, vagy írj rám, az enyém publikus.
Az itt megadott emailem egy szemetes volt, amit beszinkronizáltam a fő fiókomba. Ez a szinkronizáció bekresselt nagyjából fél éve, azóta nem jött a sok szemét, ami nem is hiányzott, ezért nem javítottam. Most helyreállítottam a szinkront, de itt is módosítottam a publikus emailemet. Ha még aktuálisak a korábbi kérdéseid, akkor küld el újra, aztán hátha tudok információval szolgálni.
Az elmúlt három és fél tél pedig így néz ki a mi rendszerünkkel:
kWh-k hőmennyiségmérővel mérve, csak fűtés, évek óta változatlan körülmények. Ha érdekel, január elsején kérdezz rá újra és felrakom a decemberi adatokkal együtt.
Csak azért szólaltam meg , mert a fiamnak is egy 1994-es gyártmányú őrlángos Gazex 24kW-os kazánja van a házban . Igaz radiátoros fűtés , Siemens PID-es termosztát jelenleg ( eredetileg egy sima ikerfémes termosztát volt 3°C-os hiszterézissel ) . Osztó-gyűjtőről külön kör minden radiátor . 50°C-ra állítva a kazán , amit ha elér , leáll és a keringető végzi a keringetést , majd 40°C környékén újragyújt a kazán , amíg a termosztát kéri a felfűtést . Minden kört igyekeztünk összehangolni .
Amíg nem volt hőszigetelés , addig fogyott az első télen 3300m3 gáz . A másodikban november vége felé hajlandó volt a fiam a födémet lehőszigetelni 2 x 18cm-es réteg Rotaflex került rá . A fogyasztás leesett 2700m3 környékére . Jelenleg az új termosztát , valamint a falakra felkerült EPS 10cm-es és a lábazati 5cm-es XPS -es szezon zajlik . Kíváncsi leszek a fogyasztáscsökkenésre .
Ami a gyújtások számát illeti . Amíg a régi termosztát volt , addig valóban egy felfűtéshez a kazán leállt legalább 2-szer , háromszor . Mióta fent van az új termosztát ( 0,2-es hiszterézissel és PID vezérléssel ) , nagyon ritkán kell kétszer begyújtania a kazánnak . Ebből nekem az jött le , hogy a hőleadó felületek ha jól megvannak választva és egybehangolva , valamint a vezérlés is képes a komfortosabb állapot megtartására , akkor nem annyira nagy a gond a ki-be kapcsolgatásokat illetően , mert azt a 0,4°C-fokot amit a hiszterézis kialakít , azt gyorsan tudja pótolni a kazán a " folyamatos vízkeringtetés " és a nagyobb víztömeg kihasználásával anélkül , hogy többször ki-be kelljen kapcsolnia az átlagos kinti hőmérsékletig ( +5°C )és a benti 23°C-nál .
Egy kérdésem lenne . A régi kazánodba Te szerelted az őrláng helyére az elektromos gyújtást , vagy szereltetted ? Valamint konkrétan milyen kazán gyújtási elektronikáját ? Rágom a fiam fülét , hogy nála is érdemes lenne , mert azzal is megspórolna simán 120-150m3 gázt egy fűtésszezon alatt .
35/29 fokok esetén nem 6, hanem 3,8-4kW környékét adja le a padló, ezen megy a kazán stabilan most, térfogatáramot most így 4 pálinka után hadd ne számoljak, de 550-600l rémlik óránként.
A régi kazán dT-jét nem én adtam meg, hanem volt rajta egy tekerőgomb, azt beállítottam 40-re és kész, intézte magának(40/33 voltak a vizek emlékeim szerint)
A térfogatáramot egy wilo rs 25/60 adta 4-es fokozaton, ezt most megint számolnom kellene, de nemmegy már:-)
A köröket a melegebb szobákban fojtanom kellett értelemszerűen.
A termosztát nyilván kapcsolta a szivattyút és a kazánt hőigény esetén, a kazán meg lekapcsolta magát, ha túlment 40 fokon, ennyi.
Mit is számolunk most, már elvesztettem a fonalat:-DD, ja hogy miért kapcsolt sokat.
Hát mert egy 1995-ös gyártású nyílt égésterű állókazánról beszélünk, 0 beállítási lehetőséggel, szögegyszerű merülőhüvelybe tett nyomásos elven működő hőérzékelővel(nem ugrik be a neve), semmiféle vezérlőelektronikával sem ellátva, gyakorlatilag egy éti koppintás volt modernebb égőfejjel, más külsővel.
Ha a padlófűtés nálad 6 kW-ra van belőve , akkor ugye az durván 100nm-es hasznos terület , ahol a nm-re eső fűtőteljesítmény 60 Watt körül van 35°C-os előremenő esetével számolva ( 35/30 °C ) . Téli átlaghőmérséklettel számolva +5°C és benti 22,5°C-al szükséges a kazánnál 2kW-os teljesítmény . Delta T 5°C esetén ez durván 5,75 liter per perces tömegáram . Régen a 20 x 2 -es csöveket használták , aminél 1méterben van durván 0,2 liter víz . 1 nm-ren van minimum 6 darab cső , ami 100nm-en 600 méter cső , amiben van 600 x 0,2 liter víz , az durván 120 liter , plusz a kazántestben lévő víz ami durván 20 liter volt a régi kazánnál . Összesen 140 liter víz . Ennek a víznek 5°C-al való felmelegítéséhez kell 812 Wh , ha nincs keringetés közben hőleadás . Tehát 2,5 percre van szükség . Ha nálad 1,5 percenként letiltott a kazán , akkor annak szerintem több oka volt . Kicsi volt a megadott delta T (40/30 °C kellett volna minimum ) , a térfogatáram volt alacsony , nem voltak egybehangolva a körök . Gondolom a keringetőszivattyú folyamatosan keringtetett , ha a termosztát fűtést kért .
Sziasztok! Tavaly falon kívül lett a fűtéscsövezés cserélve szénacél (22,18 és 15-ös) csövekre. Tulajdonképpen a rendszer teljesen jól megy (Immergas 20TT) 98nm-re (szigetelt B30) lett 984m3 melegvízzel a fogyasztás. Egy dolog zavar, hogy hőtágulás miatt pattognak a csövek 1-2 helyen. Nem falátzörésnél, arra figyeltem anno, lett csőhéj. Csöveg rögzítése gumírozott tartókkal van a falhoz rögzítve. Mit érdemes megnézni, csinálni?
Mennyire “szokás” egy-egy darabon flexi részt beiktatni a hőtágulás miatt?
Előre bocsátom, hogy a házamon a falakon nincs külső szigetelés nyílászárók 3 rétegű üvegezés, padlástér felett 30 cm gyapot.
ariston meg be van lőve 35 fokra
Nálam is ariston de nincs fix beállított hőmérséklet. sensys+külső érzékelő állítja a szükséges előremenőt. Az előremenő hőfok 26-32 fok között mozog.
Nincs fix és nem kell kézzel állítgatni. Csak akkor kapcsol a kazán ha átáll hmv-re és vissza.
padló 37 éve lett "méretezve"
nálam 33 éve lett letekerve a 13 kör.
Nincs 2 egyforma hosszú fűtőkör
Nálam sincs sok egyforma kör és nincs áramlásmérős osztó, ezért pár napba beletelt, amíg az összes kör visszatérőjét sikerült egyforma hőmérsékletre beállítani. utána már csak ahol hidegebb volt, abba a körbe kellet több előremenőt engedni.
A méretezéshez még annyit, hogy a 9m2 körbefűtött, 1 oldal van külvilág felé szobában, meg a 16m2 sarki, 2 oldallal külvilággal érintkező szobában is 1 kör van, a 24m2 sarki 2 oldal/külső fal szobában meg 2, szerinted számolt ott bárki bármit is?
Nincs 2 egyforma hosszú fűtőkör, egy kínlódás volt összeálligatni hogy kb egyformán fűtsenek, de szerintem a 8 körön 8 féle visszatérő hőmérséklet van mérés szerint:-))
A padló 37 éve lett "méretezve", szerintem csak letekerték 10v15-ös vashálóra oszt kész, az első években 50-55 fokos előremenővel kellett fűteni hogy "meleg" legyen, egyik szoba 18, másik 22 fok, annyira szar volt az épület.
Többszöri szigeteléssel, ablakcserével, kazáncserékkel oda jutottunk, hogy fix 40 fokos előremenővel, ami 6-7kW leadott teljesítmény, ki tudjuk fűteni a kecót nagy hidegben is, de ugye a régi kazán fix 20kW-on ment, tehát másfél percet fűtött, 3-4 et állt, aztán megint kapcsolt etc, ezt ismételgette egész szezonban.
Ez óránként 10-12 kapcsolás, ha csak 1000 órát veszek alapul üzemidőnek fűtési szezononként, az 10000-12000 kapcsolás.(mint említettem 16 évig ment így).
Ez szerintem a létező legrosszabb üzem egy kazánnak.
Persze berakhattam volna puffert például, de valahol már akkor is gyanús volt, hogy a rendszerhatásfokot nem vinné annyival feljebb, hogy érdemes legyen foglalkozni vele.
Így utólag nézve talán igazam is lett.
Az ariston meg be van lőve 35 fokra, kb 4kW-ot adhat le ott, átmeneti időben tán 2-3x kapcsol be naponta, hidegebben gyak. egész nap megy, még hidegebben felveszem az előremenőt 37-re, nagyon hidegben 40-re(tavaly pl. nem kellett), és kész.
Van még egy computherm q7 22,5 fokra állítva 0,2 kapcsolási közzel, ennyi a rendszer.
...és a kettő között van 32%, kondenzálás nélkül 25:-))
Azért érdekelne , hogy a Te 4kW-os hőigényed esetében egy olyan padlófűtéssel , ami 6kW-os fűtőteljesítményre lett tervezve ( gondolom alacsony hőmérséklettel számolva ) , miért kellett a kazánodnak ami 20kW-os volt 10 000-szer ki-be kapcsolnia egy szezon alatt ?
Azt még érteném , hogy mondjuk 35°C-os előremenővel terveztél például . Átlagos kinti téli hőmérséklettel számolva durván 1800-2000W volt az igény a kazán felé . Ezt ugye durván 6 perc alatt képes volt a rendszerbe bejuttatni a kazán . Mi végett kapcsolgatott annyit ?
Akkor nézzük meg azt, akinek konkrétan 30% megtakarításra lenne szüksége a hatóságiba férni. Hősünk tehát évi 2470m3-t fogyaszt, ezért pedig fizet 688 703 Ft-t. A kazáncsere után a fogyasztása 1729m3 lesz, amiért 184 413 Ft-t fizet. A különbözet 504 290 Ft. Ha elfogadjuk, hogy a kazáncsere duLván 1 mFt, akkor 2, azaz kettő év alatt megtérülő átalakításról beszélünk. (az árak az mvm árkalkulátorából származnak)
